Nyugati Magyarság, 2005 (23. évfolyam, 2-12. szám)

2005-02-01 / 2. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2005. február Befejezte munkáját a magyarveréseket vizsgáló EP-bizottság A bizottság vezetője, Doris Pack sze­rint a vajdasági gondok megoldhatók, nem kell őket túlhangsúlyozni, ugyan­akkor csökkenteni sem szabad je­lentőségüket. Rámutatott arra, hogy a problémamegoldás leghatékonyabb eszköze az oktatás, mivel az inciden­sek elkövetői javarészt kiskorúak vol­tak. A rendőrségben és az igazságszol­gáltatásban arányos képviselethez kell juttatni a vajdasági kisebbségeket, erősíteni kell a toleranciát az oktatás és nevelés területén, és a menekülte­ket be kell vonni a vajdasági kulturá­lis folyamatokba. Becsey Zsolt, az EP-küldöttség egyik magyar tagja nagy sikernek minősítette a bizottság munkáját, főként azért, mert minden érintettel tudtak be­szélni, beleértve az incidensek áldoza­tait és a politikai vezetőket is. A Fide­­szes politikus szerint jól megmutatko­zott a jelentős különbség ugyanazon esemény megítélésében. Néhány poli­tikus úgy nyilatkozott: a Vajdaságban egyáltalán nincsenek gondok, sem et­nikai indíttatású bűntények. Hegyi Gyula, a testület szocialista párti tagja elgondolkodtatónak tartja a szerb belügyminiszter hozzáállását, aki azt próbálta bizonygatni, hogy az in­cidensek elkövetői inkább a magyar­ság soraiból kerülnek ki. A politikus szerint az ad hoc bizottság tagjai a tár­gyalásokon jelezték a tárgyalópartne­reknek, hogy az unióhoz való csatla­kozás egyik feltétele az, hogy helyre­álljon „az etnikai béke” a Vajdaságban. Becsey Zsolt úgy látja: az is érzé­kelhető, az incidensek áldozatai egyre ritkábban jelentik be a rendőrségen az őket ért fizikai inzultusokat. A hatósá­gok pedig többnyire könnyű testi sér­tésként vagy garázdaságként kezelik a bántalmazásokat. A szerb igazságügyi miniszter ezt azzal magyarázta, hogy az ügyészség nem szívesen emel vá­dat etnikai indíttatású erőszak miatt, mert ezt gyakorlatilag lehetetlen bíró­ság előtt bizonyítani. Mindkét magyar bizottsági tag ki­emelte, hogy a fiataloknak jobban kell ismerniük a Vajdaság soknemzetiségű hagyományait és történelmét, illetve az etnikumok szerepét a tartomány életé­ben. Az ad hoc bizottság tagjai azt is kiemelték, hogy a magyar kisebbség­nek mindenképpen szüksége van ön­álló magyar tanárképző főiskolára Sza­badkán. Vízum Igazunk volt, amikor azt mondtuk: „Kell a kettős állampolgárság!” Sok bajt okozott az Európai Unió. Amióta Magyarország EU-taggá vált, minden perccel nehezebbé válik a kül­honi magyarság élete. Lassanként ada­golják a halálos mérget. Már a kezdetén is csak azért lett in­gyenes és könnyen megszerezhető a magyarországi vízum, mert a Magya­rok Világszövetségének támogatásával utcára vonult, tüntetett a Hatvanhárom Vármegye Ifjúsági Szervezet a szabad­kai Magyar Konzulátus előtt. De nem múlt el egy év, és máris nyakunkba zúdult az újabb feketeleves. Ma már hitelesített meghívólevél, bankszámla kivonat kell a magyarnak, hogy Magyarországra utazhasson, és bizonylat (a munkakönyv fénymáso­lata) arról, hogy munkaviszonyban van. Talán a magyar kormány nem hal­lott arról, hogy a vajdasági magyar em­bereknek több mint a fele azért nincsen munkaviszonyban, mert magyarnak vallja magát? Nem elég, hogy szegény­séggel, másodrendű léttel sújt bennün­ket Szerbia, hogy a szerencsétlen em­bereknek nincs kereseti lehetőségük - önhibájukon kívül -, még be is zárják őket egy szűk kalitkába, hogy esélyük se maradjon a túlélésre. Akinek nincs munkahelye, most már Magyaror­szágra sem mehet át, hogy vala­mennyivel olcsóbban vehessen magá­nak élelmiszert? Akibe belerúg a szerb állam, azt rugdalja a magyar állam is? A vajdasági magyar ember „munka­­nélküli" állapota egyáltalán nem új ke­letű. Már tíz éve így áll a helyzet, és mégsem mentek Magyarországra mun­kát vállalni a délvidéki emberek, nem vették el a magyarországi állampolgár kenyerét. Most miért keményítette meg a szívét a „magyar” politikai elit a ma­gyarral szemben? Miért szolgáltatnak ki bennünket a szerb hatalom kénye-ked­­vére? Melyik nemzet érdekeit szolgálja a Magyar Országgyűlés? A Magyar Polgári Szövetség arra kéri a magyarországi döntéshozókat, hogy változtassák meg az előírásokat. Ha már a mindenható EU mindenkép­pen arra kötelezi Magyarországot, hogy vízumkényszerrel sújtsa saját vé­reit, feltételekhez kösse testvérei beuta­zását, akkor legalább annyit tegyenek meg, hogy a vízumkiadást nem kötik más feltételekhez, nem követelnek töb­bet, és másként, mint 2004-ben. Rácz Szabó László a délvidéki MPSZ elnöke Nyári Magyar Iskola 2005. július 2-17. Az utolsó évek sikerén felbuzdulva idén újra meghirdetjük Nyári Magyar Iskolánkat. Ebben az évben a fillmo­­rei Nyári Magyar Iskola fennállásá­nak 37. életévébe lép. Az első iskolatábor 1968 júliusá­ban volt a Sík Sándor Cserkészpark­ban, aztán hamar nyári iskola lett be­lőle. Mivel megszakítás nélkül mű­ködött évről-évre, most - 2005 nya­rán - nyílik meg immár harminc­­nyolcadszor! Azt szeretnénk, ha idén még több magyar gyermek kacajától visszhan­goznának a fillmorei erdős dombok. Célunk az idén is, elsősorban Észak- Amerika szórvány magyarságának fi­ataljait vendégül látni, de ezen kívül hívunk és várunk minden olyan ma­gyar fiatalt, akijátszva, énekelve sze­retne magyarul tanulni. Az iskola 2005. július 2-a és 17- e között kerül megszervezésre. He­lye a Sík Sándor Cserkészpark, amely Fillmore, NY közelében he­lyezkedik el. A tanítás szintje igazo­dik a tanulók nyelvtudásához. Kiváló tankönyveket és naprakész pedagó­giai és didaktikai eszközöket hasz­nálnak tanítóink, így a siker eleve szavatolt. A tandíj teljes ellátással, iskola­szerekkel, kirándulási és fürdési dí­jakkal együtt két hétre (mindegyik tagozaton) 400 U.S. dollár. Csalá­doknak, több gyerek részvétele ese­tén, kedvezményt adunk. A Sík Sándor Cserkészpark er­dős-ligetes 100 holdja, a délutáni szakköri foglalkozások, kirándulá­sok, fürdések vidám szórakozássá varázsolják a tanulást. Felvétel csak előzetes jelentkezés alapján. A magyarul nem beszélő gyermekeket - legnagyobb sajnála­tunkra - nem vehetjük fel az iskolába, mert nem tudnák követni a tanítást. Jelentkezési határidő 2005. ápri­lis 15. Jelentkezést csak teljes két hétre fogadunk el. Részletes felvilá­gosítás és jelentkezési ívek a követ­kező címen igényelhetők: Külföldi Magyar Cserkészszövetség 2850 Rt. 23 North Newfoundland, NJ 07435 (973) 208-0450 A népszavazás hozadéka Szemelvény a Restitutio in integrum avagy Törvényt a külhoni magyarok magyar állampolgárságának vissza­állításáról című konferencia anya­gából: Jóllehet a népszavazás nem bizo­nyult ügydöntőnek, a magyar állam­­polgárság visszaállítását kérő polgá­rok többségi szavazata mérföldkővé válik a magyar nemzet mindnyájunk által kívánt, határok fölött átívelő egyesülésének útján. A december 5- i népszavazás mérföldkő jellege, a konferencia szervezője, a Magyarok Világszövetsége szerint a következő eredményekből adódik:- A népszavazás megteremtette valamennyi létező külhoni magyar politikai-érdekvédelmi és civil szer­vezet teljes egységét a magyar állam­­polgárság kérdésében. Ami fél évvel a népszavazás előtt még távoli illú­ziónak tűnt, ma valóság: a külhoni magyarok szervezetei egységesen követelik a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét, anélkül, hogy ennek érdekében a jogos törté­nelmi jussát visszaigénylő magyar embernek el kellene hagynia Ma­gyarország területén kívüli otthonát. Különös jelentősége van annak, hogy a már EU tag Szlovákiában és Szlo­véniában élő magyarok szervezetei, miként a kettős állampolgárságot egyelőre tiltó ukrajnai magyarok szervezetei is, egyemberként kérik az általuk képviselt közösségek tagjai részére a magyar állampolgárságot. Fontos, jövőbemutató az a körül­mény is, hogy a most megte­remtődött egység egyazon ügy har­cosaivá tesz olyan - amúgy élesen szemben álló - politikai feleket is, mint a KMKSZ és az UMDSZ Kár­pátalján, az MKP és az MFP Felvi­déken, az RMDSZ és az MPSZ Er­délyben, vagy a VMSZ és a VMDP Délvidéken. A népszavazás a magyar nemzet határok fölött átívelő egységének új­bóli megteremtését célzó folyamat tántoríthatatlan és visszafordíthatat­lan harcosaivá tette a történelmi ma­gyar keresztény egyházakat. A kato­likus, református, evangélikus és uni­tárius egyház mind Magyarországon, mind külhonban az IGEN szavazatra bíztatott. Nincs püspöke a történelmi magyar keresztény egyházaknak, aki ne hallatta volna szavát, és ne tette volna le példamutatóan voksát a kül­honi magyarok magyar állampolgár­ságának visszaállítása mellett.- A népszavazásra feltett kérdés vé­gigjárta a magyar állam valamennyi érintett és illetékes fórumát: az Or­szágos Választási Bizottságot, az Országgyűlést, az Alkotmánybírósá­got, a köztársasági elnök intézmé­nyét. A népszavazásra bocsátás előtt a magyar állam testületéi kivétel nélkül kimondták: a kérdés ügy­döntő népszavazásra bocsátható. Ha a külhoni magyar állampolgárok magyar állampolgárságának helyre­­állításáról a magyar nemzet politi­kai szereplői elkezdik majd a vitát, akkor nem lehet azzal érvelni, hogy az általunk kért megoldást akadá­lyozná a Párizsi Békeszerződés, avagy az Európai Unió, netán a szomszédos államok. A népszavazá­sig vezető út immár megmásíthatat­­lanul kimondta: a külhoni magyarok magyar állampolgárságának - kéré­sükre - kedvezményes honosítással történő visszaállítása nem függ sem­milyen külső erőtől, csupán és kizá­rólag a magyarországi politikai aka­rattól. Nem veszi át a Magyar Köztársaság kitüntetését Farkas Árpád Farkas Árpád költőt, műfordítót a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt­jében részesítette Mádl Ferenc államel­nök. Farkas Árpád nem veszi át a magas rangú kitüntetést - úja az erdely.com. A háromszéki költő Mádl Ferenc magyar államelnöknek írt levelében ki­fejti, a hír hallatán lelkesedése csak ad­dig tartott, amíg felkereste e kitünte­tés honlapját, amelyben rögzítve van, hogy „a Magyar Köztársasági Érdem­rendet a miniszterelnöknek a kormány hozzájárulásával tett előterjesztésére adományozza a köztársasági elnök”. Farkas Árpád leszögezi, bár ismeri Mádl Ferenc affinitását a magyar nem­zet határmódosítás nélküli egyesítése iránt, és álláspontját a népszavazás ügyében, mégsem tekinthet el a ma­gyar kormány szerepétől e kitüntetés odaítélésében. Farkas Árpád indoklá­sában megállapítja: „E kormány a kettős állampolgárságról szóló népsza­vazás előtti kampányában megvádolta a határon túli magyar nemzeti közös­ségeket Magyarország és állampolgá­rai kifosztásának szándékával. E kor­mány, pontosabban annak fője elle­nünk hangolt kampányának számunkra oly szomorú sikere után támogatásá­ról biztosított, és egyben biztatott ben­nünket kettős identitásunk megőrzé­sére és fejlesztésére.” A levél aláírója közli az államfővel, hogy másfélmilliónyi sorstársával együtt több mint 50 éve küzdelemre kényszerült a nemzeti önazonosság megőrzéséért, ezért megfogalmazása szerint: 2004. december 5-e után ne­vetségesnek érzi egy kitüntetés orvén kiemelkedni sorstársai közül. Farkas Árpád megjegyzi, hogy december 5-e előtt talán nem kényszerült volna e ma­gas kitüntetés elhárítására. A három­széki költő elnézést kérve Mádl Ferenc államfőtől végezetül kijelenti, a ma­gyar államelnök sepsiszentgyörgyi, nemzeti sorskérdéseink iránt érdeklődő látogatása alkalmából futólagos kéz­szorítása is többet jelent számára min­den, e jelenlegi kormány által javasolt és érintett érdemrendnél. Erről jut eszembe Gyurcsány Ferenc, aki Isten kifürkész­hetetlen akaratából még mindig Ma­gyarország miniszterelnökének mond­hatja magát, megejtő eleganciával azt üzente Orbán Viktornak, hogy fogja be a száját. Erről jut eszembe: Távolról jött idegen autózik a nagy ma­gyar pusztában Bivalybököd felé. Fél órája nem látott útjelzőt, embert is alig. Végre jön vele szembe valaki. Megáll, kiszól az autóból:- Elnézést, ez az út vezet Bivalybö­­ködre?- Ühüm! - mordul a gyalogos és foly­tatja útját. Újabb félóra. Megint jön valaki.- Elnézést, ez az út vezet Bivalybö­­ködre? - kérdi ettől is az idegen.- Aha - feleli amaz és otthagyja. Újabb félórás autózás után egy magas, szemüveges, választékosán öltözött fi­atalemberjön vele szembe. Megszólítja ezt is.- Elnézést, ez az út vezet Bivalybö­­ködre?- Igen - feleli a fiatalember.- Ne haragudjon már, hogy szóvá te­szem. .. - mondja az idegen - maga a harmadik, akit megszólítok. Az első egy kurta ühümmel, a másik egy mo­gorva ahával válaszolt, maga az első, aki tisztességes igent mond.- Hát, tudja, hogy van ez - legyint re­­zignáltan a fiatalember. - Az első, az egy közönséges falusi tahó volt, a má­sodik egy kisvárosi bunkó...-Akkor maga nyilván egy fővárosi ér­telmiségi.-Ühüm. Az első Eu-s év kudarca A 2004. május 1-jei belépésünk óta eltelt időszak uniós pénzügyi mér­lege egy szerény és megkérdőjelezett 50 milliárd forintos pozitív egyenleg, amelynek nagyságrendjét jelzi, hogy a kormány csak ebben az évben 1200 milliárd forinttal adósította el az or­szágot. A figyelem elterelésére a mi­niszterelnök állandóan az Unió 2007- 2013 közötti költségvetési időszaká­nak tervezés alatt álló, fiktív, nem re­alizálható sok ezer milliárdos vágy­számaival traktálja a közvéleményt. Az ország lakossága számára minden makrogazdasági mutatónál és kozmetikázott statisztikánál töb­bet mond, hogy az MSZP-SZDSZ kormányzat az év elejei áremelések­kel újabb lépést tett az "európai árakra - ázsiai bérekre” épülő Ma­gyarország irányába. A Jobbik elképedve tapasztalja, hogy azok, akik az uniós csatlakoz­tatás idején milliárdos költségvetésű és törvénytelen kampányukban azt hazudták, hogy majd könnyebb lesz, most harsány öndicséret közepette jelentik be az újabb megszorításokat, az újabb áremeléseket, miközben jo­gos ÁFA-visszaigényléseket nem tel­jesítenek, megnyert pályázati pénze­ket tartanak vissza. Új munkahelyek megteremtése helyett cinikus módon a közlekedési költségtérítés jövede­lemként való megadóztatásával so­kak munkába járását lehetetlenítik el. Az uniós csatlakozás csak áremelést, növekvő kiszolgáltatottságot hoz az átlagemberek életébe. A Jobbik Ma­gyarországért Mozgalom úgy látja, hogy a kormány januárban sem vi­selkedik másként, mint az év többi hónapjában, nem az itt élőket, hanem az itt hasznot (profitot) remélőket szolgálja. Jobbik Magyarországért Mozgalom NYUGATI MAGYARSÁG N. Hungarians of the West Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Szerkesztő: SZILÁGYI KÁROLY Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9. Canada Phone: (514)731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 E-mail címünk: nyugatimagyarsag@axelero.hu Terjeszti: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1800 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreali szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem kül­dünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétle­nül képviselik a szerkesztőség álláspont­ját. A valódi névvel aláírt cikkekért a min­denkori cikkírók felelősek.

Next

/
Thumbnails
Contents