Nyugati Magyarság, 2005 (23. évfolyam, 2-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2005. február Befejezte munkáját a magyarveréseket vizsgáló EP-bizottság A bizottság vezetője, Doris Pack szerint a vajdasági gondok megoldhatók, nem kell őket túlhangsúlyozni, ugyanakkor csökkenteni sem szabad jelentőségüket. Rámutatott arra, hogy a problémamegoldás leghatékonyabb eszköze az oktatás, mivel az incidensek elkövetői javarészt kiskorúak voltak. A rendőrségben és az igazságszolgáltatásban arányos képviselethez kell juttatni a vajdasági kisebbségeket, erősíteni kell a toleranciát az oktatás és nevelés területén, és a menekülteket be kell vonni a vajdasági kulturális folyamatokba. Becsey Zsolt, az EP-küldöttség egyik magyar tagja nagy sikernek minősítette a bizottság munkáját, főként azért, mert minden érintettel tudtak beszélni, beleértve az incidensek áldozatait és a politikai vezetőket is. A Fideszes politikus szerint jól megmutatkozott a jelentős különbség ugyanazon esemény megítélésében. Néhány politikus úgy nyilatkozott: a Vajdaságban egyáltalán nincsenek gondok, sem etnikai indíttatású bűntények. Hegyi Gyula, a testület szocialista párti tagja elgondolkodtatónak tartja a szerb belügyminiszter hozzáállását, aki azt próbálta bizonygatni, hogy az incidensek elkövetői inkább a magyarság soraiból kerülnek ki. A politikus szerint az ad hoc bizottság tagjai a tárgyalásokon jelezték a tárgyalópartnereknek, hogy az unióhoz való csatlakozás egyik feltétele az, hogy helyreálljon „az etnikai béke” a Vajdaságban. Becsey Zsolt úgy látja: az is érzékelhető, az incidensek áldozatai egyre ritkábban jelentik be a rendőrségen az őket ért fizikai inzultusokat. A hatóságok pedig többnyire könnyű testi sértésként vagy garázdaságként kezelik a bántalmazásokat. A szerb igazságügyi miniszter ezt azzal magyarázta, hogy az ügyészség nem szívesen emel vádat etnikai indíttatású erőszak miatt, mert ezt gyakorlatilag lehetetlen bíróság előtt bizonyítani. Mindkét magyar bizottsági tag kiemelte, hogy a fiataloknak jobban kell ismerniük a Vajdaság soknemzetiségű hagyományait és történelmét, illetve az etnikumok szerepét a tartomány életében. Az ad hoc bizottság tagjai azt is kiemelték, hogy a magyar kisebbségnek mindenképpen szüksége van önálló magyar tanárképző főiskolára Szabadkán. Vízum Igazunk volt, amikor azt mondtuk: „Kell a kettős állampolgárság!” Sok bajt okozott az Európai Unió. Amióta Magyarország EU-taggá vált, minden perccel nehezebbé válik a külhoni magyarság élete. Lassanként adagolják a halálos mérget. Már a kezdetén is csak azért lett ingyenes és könnyen megszerezhető a magyarországi vízum, mert a Magyarok Világszövetségének támogatásával utcára vonult, tüntetett a Hatvanhárom Vármegye Ifjúsági Szervezet a szabadkai Magyar Konzulátus előtt. De nem múlt el egy év, és máris nyakunkba zúdult az újabb feketeleves. Ma már hitelesített meghívólevél, bankszámla kivonat kell a magyarnak, hogy Magyarországra utazhasson, és bizonylat (a munkakönyv fénymásolata) arról, hogy munkaviszonyban van. Talán a magyar kormány nem hallott arról, hogy a vajdasági magyar embereknek több mint a fele azért nincsen munkaviszonyban, mert magyarnak vallja magát? Nem elég, hogy szegénységgel, másodrendű léttel sújt bennünket Szerbia, hogy a szerencsétlen embereknek nincs kereseti lehetőségük - önhibájukon kívül -, még be is zárják őket egy szűk kalitkába, hogy esélyük se maradjon a túlélésre. Akinek nincs munkahelye, most már Magyarországra sem mehet át, hogy valamennyivel olcsóbban vehessen magának élelmiszert? Akibe belerúg a szerb állam, azt rugdalja a magyar állam is? A vajdasági magyar ember „munkanélküli" állapota egyáltalán nem új keletű. Már tíz éve így áll a helyzet, és mégsem mentek Magyarországra munkát vállalni a délvidéki emberek, nem vették el a magyarországi állampolgár kenyerét. Most miért keményítette meg a szívét a „magyar” politikai elit a magyarral szemben? Miért szolgáltatnak ki bennünket a szerb hatalom kénye-kedvére? Melyik nemzet érdekeit szolgálja a Magyar Országgyűlés? A Magyar Polgári Szövetség arra kéri a magyarországi döntéshozókat, hogy változtassák meg az előírásokat. Ha már a mindenható EU mindenképpen arra kötelezi Magyarországot, hogy vízumkényszerrel sújtsa saját véreit, feltételekhez kösse testvérei beutazását, akkor legalább annyit tegyenek meg, hogy a vízumkiadást nem kötik más feltételekhez, nem követelnek többet, és másként, mint 2004-ben. Rácz Szabó László a délvidéki MPSZ elnöke Nyári Magyar Iskola 2005. július 2-17. Az utolsó évek sikerén felbuzdulva idén újra meghirdetjük Nyári Magyar Iskolánkat. Ebben az évben a fillmorei Nyári Magyar Iskola fennállásának 37. életévébe lép. Az első iskolatábor 1968 júliusában volt a Sík Sándor Cserkészparkban, aztán hamar nyári iskola lett belőle. Mivel megszakítás nélkül működött évről-évre, most - 2005 nyarán - nyílik meg immár harmincnyolcadszor! Azt szeretnénk, ha idén még több magyar gyermek kacajától visszhangoznának a fillmorei erdős dombok. Célunk az idén is, elsősorban Észak- Amerika szórvány magyarságának fiataljait vendégül látni, de ezen kívül hívunk és várunk minden olyan magyar fiatalt, akijátszva, énekelve szeretne magyarul tanulni. Az iskola 2005. július 2-a és 17- e között kerül megszervezésre. Helye a Sík Sándor Cserkészpark, amely Fillmore, NY közelében helyezkedik el. A tanítás szintje igazodik a tanulók nyelvtudásához. Kiváló tankönyveket és naprakész pedagógiai és didaktikai eszközöket használnak tanítóink, így a siker eleve szavatolt. A tandíj teljes ellátással, iskolaszerekkel, kirándulási és fürdési díjakkal együtt két hétre (mindegyik tagozaton) 400 U.S. dollár. Családoknak, több gyerek részvétele esetén, kedvezményt adunk. A Sík Sándor Cserkészpark erdős-ligetes 100 holdja, a délutáni szakköri foglalkozások, kirándulások, fürdések vidám szórakozássá varázsolják a tanulást. Felvétel csak előzetes jelentkezés alapján. A magyarul nem beszélő gyermekeket - legnagyobb sajnálatunkra - nem vehetjük fel az iskolába, mert nem tudnák követni a tanítást. Jelentkezési határidő 2005. április 15. Jelentkezést csak teljes két hétre fogadunk el. Részletes felvilágosítás és jelentkezési ívek a következő címen igényelhetők: Külföldi Magyar Cserkészszövetség 2850 Rt. 23 North Newfoundland, NJ 07435 (973) 208-0450 A népszavazás hozadéka Szemelvény a Restitutio in integrum avagy Törvényt a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállításáról című konferencia anyagából: Jóllehet a népszavazás nem bizonyult ügydöntőnek, a magyar állampolgárság visszaállítását kérő polgárok többségi szavazata mérföldkővé válik a magyar nemzet mindnyájunk által kívánt, határok fölött átívelő egyesülésének útján. A december 5- i népszavazás mérföldkő jellege, a konferencia szervezője, a Magyarok Világszövetsége szerint a következő eredményekből adódik:- A népszavazás megteremtette valamennyi létező külhoni magyar politikai-érdekvédelmi és civil szervezet teljes egységét a magyar állampolgárság kérdésében. Ami fél évvel a népszavazás előtt még távoli illúziónak tűnt, ma valóság: a külhoni magyarok szervezetei egységesen követelik a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét, anélkül, hogy ennek érdekében a jogos történelmi jussát visszaigénylő magyar embernek el kellene hagynia Magyarország területén kívüli otthonát. Különös jelentősége van annak, hogy a már EU tag Szlovákiában és Szlovéniában élő magyarok szervezetei, miként a kettős állampolgárságot egyelőre tiltó ukrajnai magyarok szervezetei is, egyemberként kérik az általuk képviselt közösségek tagjai részére a magyar állampolgárságot. Fontos, jövőbemutató az a körülmény is, hogy a most megteremtődött egység egyazon ügy harcosaivá tesz olyan - amúgy élesen szemben álló - politikai feleket is, mint a KMKSZ és az UMDSZ Kárpátalján, az MKP és az MFP Felvidéken, az RMDSZ és az MPSZ Erdélyben, vagy a VMSZ és a VMDP Délvidéken. A népszavazás a magyar nemzet határok fölött átívelő egységének újbóli megteremtését célzó folyamat tántoríthatatlan és visszafordíthatatlan harcosaivá tette a történelmi magyar keresztény egyházakat. A katolikus, református, evangélikus és unitárius egyház mind Magyarországon, mind külhonban az IGEN szavazatra bíztatott. Nincs püspöke a történelmi magyar keresztény egyházaknak, aki ne hallatta volna szavát, és ne tette volna le példamutatóan voksát a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállítása mellett.- A népszavazásra feltett kérdés végigjárta a magyar állam valamennyi érintett és illetékes fórumát: az Országos Választási Bizottságot, az Országgyűlést, az Alkotmánybíróságot, a köztársasági elnök intézményét. A népszavazásra bocsátás előtt a magyar állam testületéi kivétel nélkül kimondták: a kérdés ügydöntő népszavazásra bocsátható. Ha a külhoni magyar állampolgárok magyar állampolgárságának helyreállításáról a magyar nemzet politikai szereplői elkezdik majd a vitát, akkor nem lehet azzal érvelni, hogy az általunk kért megoldást akadályozná a Párizsi Békeszerződés, avagy az Európai Unió, netán a szomszédos államok. A népszavazásig vezető út immár megmásíthatatlanul kimondta: a külhoni magyarok magyar állampolgárságának - kérésükre - kedvezményes honosítással történő visszaállítása nem függ semmilyen külső erőtől, csupán és kizárólag a magyarországi politikai akarattól. Nem veszi át a Magyar Köztársaság kitüntetését Farkas Árpád Farkas Árpád költőt, műfordítót a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjében részesítette Mádl Ferenc államelnök. Farkas Árpád nem veszi át a magas rangú kitüntetést - úja az erdely.com. A háromszéki költő Mádl Ferenc magyar államelnöknek írt levelében kifejti, a hír hallatán lelkesedése csak addig tartott, amíg felkereste e kitüntetés honlapját, amelyben rögzítve van, hogy „a Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnöknek a kormány hozzájárulásával tett előterjesztésére adományozza a köztársasági elnök”. Farkas Árpád leszögezi, bár ismeri Mádl Ferenc affinitását a magyar nemzet határmódosítás nélküli egyesítése iránt, és álláspontját a népszavazás ügyében, mégsem tekinthet el a magyar kormány szerepétől e kitüntetés odaítélésében. Farkas Árpád indoklásában megállapítja: „E kormány a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtti kampányában megvádolta a határon túli magyar nemzeti közösségeket Magyarország és állampolgárai kifosztásának szándékával. E kormány, pontosabban annak fője ellenünk hangolt kampányának számunkra oly szomorú sikere után támogatásáról biztosított, és egyben biztatott bennünket kettős identitásunk megőrzésére és fejlesztésére.” A levél aláírója közli az államfővel, hogy másfélmilliónyi sorstársával együtt több mint 50 éve küzdelemre kényszerült a nemzeti önazonosság megőrzéséért, ezért megfogalmazása szerint: 2004. december 5-e után nevetségesnek érzi egy kitüntetés orvén kiemelkedni sorstársai közül. Farkas Árpád megjegyzi, hogy december 5-e előtt talán nem kényszerült volna e magas kitüntetés elhárítására. A háromszéki költő elnézést kérve Mádl Ferenc államfőtől végezetül kijelenti, a magyar államelnök sepsiszentgyörgyi, nemzeti sorskérdéseink iránt érdeklődő látogatása alkalmából futólagos kézszorítása is többet jelent számára minden, e jelenlegi kormány által javasolt és érintett érdemrendnél. Erről jut eszembe Gyurcsány Ferenc, aki Isten kifürkészhetetlen akaratából még mindig Magyarország miniszterelnökének mondhatja magát, megejtő eleganciával azt üzente Orbán Viktornak, hogy fogja be a száját. Erről jut eszembe: Távolról jött idegen autózik a nagy magyar pusztában Bivalybököd felé. Fél órája nem látott útjelzőt, embert is alig. Végre jön vele szembe valaki. Megáll, kiszól az autóból:- Elnézést, ez az út vezet Bivalyböködre?- Ühüm! - mordul a gyalogos és folytatja útját. Újabb félóra. Megint jön valaki.- Elnézést, ez az út vezet Bivalyböködre? - kérdi ettől is az idegen.- Aha - feleli amaz és otthagyja. Újabb félórás autózás után egy magas, szemüveges, választékosán öltözött fiatalemberjön vele szembe. Megszólítja ezt is.- Elnézést, ez az út vezet Bivalyböködre?- Igen - feleli a fiatalember.- Ne haragudjon már, hogy szóvá teszem. .. - mondja az idegen - maga a harmadik, akit megszólítok. Az első egy kurta ühümmel, a másik egy mogorva ahával válaszolt, maga az első, aki tisztességes igent mond.- Hát, tudja, hogy van ez - legyint rezignáltan a fiatalember. - Az első, az egy közönséges falusi tahó volt, a második egy kisvárosi bunkó...-Akkor maga nyilván egy fővárosi értelmiségi.-Ühüm. Az első Eu-s év kudarca A 2004. május 1-jei belépésünk óta eltelt időszak uniós pénzügyi mérlege egy szerény és megkérdőjelezett 50 milliárd forintos pozitív egyenleg, amelynek nagyságrendjét jelzi, hogy a kormány csak ebben az évben 1200 milliárd forinttal adósította el az országot. A figyelem elterelésére a miniszterelnök állandóan az Unió 2007- 2013 közötti költségvetési időszakának tervezés alatt álló, fiktív, nem realizálható sok ezer milliárdos vágyszámaival traktálja a közvéleményt. Az ország lakossága számára minden makrogazdasági mutatónál és kozmetikázott statisztikánál többet mond, hogy az MSZP-SZDSZ kormányzat az év elejei áremelésekkel újabb lépést tett az "európai árakra - ázsiai bérekre” épülő Magyarország irányába. A Jobbik elképedve tapasztalja, hogy azok, akik az uniós csatlakoztatás idején milliárdos költségvetésű és törvénytelen kampányukban azt hazudták, hogy majd könnyebb lesz, most harsány öndicséret közepette jelentik be az újabb megszorításokat, az újabb áremeléseket, miközben jogos ÁFA-visszaigényléseket nem teljesítenek, megnyert pályázati pénzeket tartanak vissza. Új munkahelyek megteremtése helyett cinikus módon a közlekedési költségtérítés jövedelemként való megadóztatásával sokak munkába járását lehetetlenítik el. Az uniós csatlakozás csak áremelést, növekvő kiszolgáltatottságot hoz az átlagemberek életébe. A Jobbik Magyarországért Mozgalom úgy látja, hogy a kormány januárban sem viselkedik másként, mint az év többi hónapjában, nem az itt élőket, hanem az itt hasznot (profitot) remélőket szolgálja. Jobbik Magyarországért Mozgalom NYUGATI MAGYARSÁG N. Hungarians of the West Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Szerkesztő: SZILÁGYI KÁROLY Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9. Canada Phone: (514)731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 E-mail címünk: nyugatimagyarsag@axelero.hu Terjeszti: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1800 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreali szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek.