Nyugati Magyarság, 2004 (22. évfolyam, 1-12. szám)

2004-01-01 / 1-2. szám

2004. január-február Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 3. oldal CZÉRE BÉLA Most, hogy látványos mértékben vezet már a Fidesz a szocialistákkal, liberál­­bolsevikokkal szemben - és persze az egyre az egyre sorvadó szadesszel szemben is -, mintha az ötvenes és a hatvanas-hetvenes évek terrorláza ural­kodott volna el a posztkommunisták körében. Érinti ez a terror iránti fogé­konysági láz az MSZP-SZDSZ körein kívül a rendőrséget - elsősorban per­sze a vezetőiket -, az ügyészséget és a bírói kar egy részét is. A rákosista rém­uralom, a kádárista terror és a mai li­­berálbolsevik, MSZP-s-SZDSZ-es ha­talom regnálása között lassan már csak annyi a különbség, hogy nem viszik el a magyarokat Recskre, nem sújtják olyan hosszú börtönbüntetésekkel, mint a hatvanas-hetvenes években, de a terror egyre nyilvánvalóbb: rendőri, ügyészi, bírói eszközökkel fenyeget­nek, talán rövidebb elzárásokkal, kő­kemény pénzbírságokkal, egzisztenci­ális ellehetetlenítéssel is. S van még egy nagy különbség a Rákosi-rendszer, a Kádár-éra és a mai MSZP-SZDSZ, a liberálbolsevikok terrorja között. A Rákosi- és a Kádár­rendszer terrorja ijesztő, osztályharcos terror volt, a kommunizmus nevében mindazok ellen irányult, akik nem vol­tak hajlandók valamilyen formában tá­mogatni a bolsevizmust. A globaliz­­mus által irányított MSZP-s és SZDSZ-es zsoldosok uralma viszont a magyarság egésze ellen irányul, már egyáltalán nem osztályharcos alapon. Mindazok ellen, akik fel merik emelni szavukat a globalista világuralom és honi kiszolgálóik ellen. Nem irányul viszont azok ellen, akik látványosan megtagadják magyarságukat, s ezt na­ponta, egész ocsmány életükkel bizo­nyítják. De ez persze nem jelenti azt, hogy akik csöndben meghúzódnak, szinte lát­hatatlanokká zsugorodnak, azokat nem éri el ez a magyarirtó hatalom. Iszonyú áremelések, áfa-emelések, égbe szökött közüzemi és egyéb díjak alakjában már januártól-februártól fokozottan szívja az ő vérüket is ez a vámpír-rendszer. A mai, liberálbolsevik kurzus - s személy szerint Medgyessy Péter - már a nyolc­vanas években, kommunista korában azon munkálkodott, hogy az ország hosszú távú kamatrabszolgaságát bizto­sítsa. Ezt tette a D 209-es ügynök, Med­gyessy pénzügyminiszterként a nyolc­vanas évek második felében, aztán a Hom-kormány idején ismét pénzügy­­miniszterként, a Bokros-csomag végre­hajtójaként. 2002-ben miniszterelnök­ként tért vissza, a trianoni tragédiára ro­mán vezetőkkel koccintott, azt hazudta, hogy jóléti rendszerváltozás lesz. Ehe­lyett iszonyatos nyomor következett be. Csath Magdolna kitűnő elemzések­kel mutatta ki - többek között a Ma­gyar Fórum december 26-ai számában -, hogy a D 209-es Medgyessy és egész liberálbolsevik kormánya azon dolgozik, hogy a forint inflálásával, a szabadrablásként működtetett áfa-po­litikával, az oktatás tönkretételével, az innováció szándékos elhanyagolásával, a multiknak adott elképesztő kedvez­ményekkel a magyarságot egy monu­mentális összeszerelő üzem bérrab­szolgájának szerepére kárhoztassa. De nem jobb a helyzet a magyar­ság számára a kulturális élet területén sem. Az Orbán-kormány idején még olyan filmek is - az is szócskán nagy hangsúly van - napvilágot láttak, mint a Hídember, a Sacra Corona vagy a Bánk bán, de a Magyar Mozgókép Alapítvány 1998-as létrejötte, az ott regnáló liberális-szélsőliberális csapat működése már előrevetítette a 2002 után bekövetkezett gyalázatokat. A Grunwalsky Ferenc vezette alapítvány már a Jancsó Miklós-i szellemiséget gyökereztette meg. 2004január 26.-án mutatták be például Herendi Gábor rendezésében a Magyar vándor című aljas, a honfoglalást és a honfoglaló ve­zéreket kigúnyoló filmet. Az semmi, amit az elefánt művel a porcelánbolt­ban, Herendi Gábor ezen messze túl­tesz, Árpád fejedelem apját, Álmost például így mutatja be a film: „Dör­zsöltebb, mint egy kőmosott farmer, ér­tékrendje csúcsán áll az alku, nem le­het lóvátenni, de tudja, mit lehet lóvá tenni, ő az, aki még a kákán is csomót keres. Mottója: Ember küzdj, és bízva A magyarság elleni terror biznisz". Álmos és Árpád népét He­rendi alighanem összetévesztette egy másik néppel. Kétségtelen, hogy a Fidesz liberá­lis szárnya, az abban regnáló kultúrpo­­litikusok már előkészítették az utat az MSZP-SZDSZ mai szélsőliberális kul­túrpolitikájához. Igen, Az ember tragé­diájának Nemzeti Színházbeli avant­­gárde interpretálása utat tört a 2002 ősze utáni bemutatóknak és az egész liberális színházi beltenyészetnek. Mint ahogy a liberális Fidesz-számy lelkén szárad az is, hogy a Tilos Rá­dió műsorszóró engedélyt kapott, míg a Katolikus Rádió csak most jutott adási lehetőséghez. Persze csak re­mélni tudjuk, hogy a Katolikus Rádió beváltja a hozzá fűzött reményeket, s nem egy olyan szócső lesz, amelyben például a sámánisztikus hagyományo­kat őrző nemzeti fiatalokat támadják, mint tették azt a Tebenned bíztunk ele­itől fogva című, református egyházi műsorban január 28.-án, 13 óra 30 perckor, a Kossuth Rádióban. Minél rosszabbul áll e torzlelkű li­berálbolsevik uralom szénája, minél jobban reszketnek a hatalom elveszí­tésétől, annál agresszívebben folytatják nemzetgyalázó politikájukat, s annál jobban uszítják rendőreiket, ügyészei­ket, sőt, most már a tóráikat is a nem­zet ellen. Kuncze Gábor belügyminisz­­tersége alatt verték bilincsbe a Corvin köz hősét, Pongrátz Gergelyt. A Rá­­kosi-Kádár rendszer szellemiségét re­patriáló ügyészség vált újból, 2002 után is a koholt, koncepciós vádak egyik fő letéteményesévé. Az ártatla­nul vádolt, egy kerületi kis újságban csupán a kirekesztők kirekesztésének jogát megpendítő, egy Magyar Hírlap­ban megjelent kirekesztő cikkre vála­szoló ifjabb Hegedűs Lórántot másod­fokon végre felmentette a bíróság, de az ügyészség azonnal rendkívüli jog­orvoslat iránti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Feljebbviteli Főügyészségen a Legfelsőbb Bírósághoz. A Tilos Rá­dió a magyarság és a kereszténység el­len intézett rendszeres és durva táma­dásokat, december 24.-én, Szenteste a Ezermilliárdot meghaladó deficit az államháztartásban Minden várakozást felülmúlt az ál­lamháztartás tavalyi hiánya. A legfris­sebb adatok szerint nem teljesültek a Pénzügyminisztérium tervei, 31 mil­­liárddal kevesebb folyt be az áfából, 25 milliárddal kevesebb az társasági, és 12 milliárddal kevesebb a jövede­lemadóból. A tavalyi évre vonatkozó - helyi önkormányzatok nélküli - államház­tartási hiány így 1054,3 milliárd forint lett (ez a GDP 5,6 százaléka) A Pénz­ügyminisztérium vezetői korábban azt közölték, hogy az éves államháztartási hiány 974,2 milliárd forint lesz, a GDP 5,2 százaléka, az eredetileg tervezett 832 milliárd forinttal (4,5 százalék) szemben. A hiányt növelte, hogy lényegesen nőtt az államadósság-szolgálati kamat­teher: tavaly hazánk 812 milliárd fo­rintot fizetett ki kamatokra. Az egy év­vel ezelőtti adatokkal összehasonlítva ez tizenkét százalékkal magasabb ka­matterhet jelent. Zuhant az MSZP támogatottsága Az utóbbi egy hónapban hét százalék­kal, 38-ról 31-re csökkent az MSZP biztos szavazóinak aránya; a teljes sza­vazókorú népességből pedig csak min­den negyedik voksolna rájuk. A biztos szavazók 54 százaléka a Fideszre sza­vazna - derül ki a HVG megbízásából készült Medián-elemzésből. Arra a kérdésre, hogy „ha most len­nének a választások, melyik pártnak lenne a legnagyobb esélye a győze­lemre?” januárban az MSZP-t már csak a lakosság 25 százaléka, míg a Fi­deszt 45 százaléka választotta. A meg­maradt MSZP-hívek önbizalma is rádió már annyira elvetette a sulykot, hogy egy Barangó nevű magyargyű­lölő a keresztények kiírására szólított fel. A Tilos Rádió előtti, január 12,-i tüntetésen viszont három fiatal izraeli zászlót égetett el, ami kétségtelenül nem volt okos dolog, de kifejezte a ci­onista előrenyomulás miatt érzett lel­kiállapotot. A palesztinok brutális el­nyomása, irtása ellen világszerte szok­tak az izraeli zászló elégetésével tilta­kozni, a magyarországi rendőrség mé­gis azonnal politikai hajszába kezdett e meglehetősen jelentéktelen ügy kap­csán a három fiatal ellen, e „garázda­ságot" azonnal és sajátosan valamiféle bűnténnyé nagyítva fel. De amikor nemrég Nyíregyházán a magyar zász­lót törték össze a Bujtosi Szabadidő­csarnokban, vagy amikor Zircen feká­­liával kenték be az országzászlót, és hasonló gyalázatokat műveltek Pécsett is, akkor a rendőrség egyszeriben te­hetetlenné vált, sehogy sem találta a tetteseket. Tavaly nyáron bezzeg meg­találta a tetteseket Valkón: egy 50-100 főnyi cigánysereglet vasvillákkal fel­fegyverkezve támadt az intézkedő rendőrökre. A Pest megyei ügyészség viszont idén januárban közleményben jelentette ki, hogy nem történt semmi­féle bűntény. Még egyszer kérdezem: vajon nem a Rákosi-Kádár rendszer szellemisége tért vissza? Azzal a már említett különbséggel, hogy e két rém­uralom kommunista alapon állt szem­ben a magyarság jó részével, a mos­tani, MSZP-s SZDSZ-es hatalmat vi­szont a magyarellenesség táplálja. Bizony, úgy tűnik, januárban egy felfokozott, eszement támadásba kez­dett a rendőrség, az ügyészség és egy bíró a nemzeti érzésű újságírók ellen. Két szóért tíz hónap letöltendő fogház­­büntetésre ítélte egy bíró Bencsik And­rást, a Magyar Demokrata főszerkesz­tőjét. „A társaira valló Mécs Imre még nem azt kapta a füttyel, amit megér­demelt, csak annak töredékét" - így hangzott az inkriminált mondat, s eb­ben a „társaira valló" két szócska kép­ezte az ítélet tárgyát. Mécs Imre tehát - ahelyett hogy lapult volna egész megcsappant: a pártjuk győzelmét valószínűsítő szocialista szavazók ará­nya, ami az elmúlt hónapokban min­dig meghaladta a 80 százalékot, most 70 százalékra esett vissza. A HVG cikke szerint a kormány­­párti (különösen a szabaddemokrata) szavazók romló hangulata nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hónapról hó­napra nőtt, januárra pedig már 64 szá­zalékpontra ugrott azok aránya, akik szerint az országban „rossz irányba mennek a dolgok”. A kormánypárti szavazók körében egy negyedévvel ezelőtt 22 százalék, most januárban vi­szont már 33 százalék volt az elége­detlenek aránya. Az ország gazdaságára és a válasz­adók háztartásának körülményeire vo­natkozó mutatók már tavaly nyár óta meglehetősen alacsonyan álltak, most pedig még mélyebbre süllyedtek: az emberek 70 százaléka szerint az elmúlt 12 hónapban romlott vagy sokat rom­lott az ország gazdasági helyzete (ok­tóberben még csak 57 százalékuk vé­lekedett így), és 55 százalékuk érzékelt romlást saját háztartásának anyagi helyzetében (szemben a tavaly októ­berben mért 43 százalékkal). A gazdasági jövőt is növekvő arány­ban látják sötétnek a polgárok: három hónap alatt 43-ról 59 százalékra nőtt az ország helyzetének romlására számítók aránya, és 37-ről 44 százalékra azoké, akik háztartásuk anyagi helyzetében prognosztizálnak visszaesést. Medgyessy Péter népszerűsége már a nyári-ősz eleji időszakban is esett, ám mostanra 43 pontra zuhant. Orbán Vik­toré viszont nőtt - áll a jelentésben. Nem szalonképesek az elvtársak Rendkívül idegesen fogadták hazai szo­cialista körökben azt a hírt, hogy az Eu-SZDSZ-es tevékenysége miatt - felje­lentett, az ítélkező bíró pedig talán be­hunyta kis szemét és azt hitte hirtelen, hogy az ötvenes-hatvanas évek vérbí­róságán van. De támadásra lendült az ügyészség is a Magyar Jelen című, ki­tűnő lap ellen is. A hetilap január 9.­­én megjelent számában Juhász László keményen védelmezi a Fővárosi Fel­jebbviteli Főügyészség által újra meg­támadott ifjú Hegedűs Lórántot, és a keresztények kiirtására vágyódó Ba­­rangó-Bajtai rémóhaja kapcsán meg­jegyezi: ,3ajtai azért merte kimondani azt, amit mondott, mert zsidó, és meg van győződve róla, hogy felette áll a törvénynek, és megsértheti azt". Tény­leg nagyon reméljük, hogy megéljük még azt a kort, amikor a törvény előtti egyenlőség minden magyar állampol­gárra vonatkozni fog majd. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy bár a „gyűlöletbeszéd” szankci­onálását célzó Btk-módosítás - alkot­mánybírósági kontroll miatt - szeren­csére még nem léphetett életbe, az ügyészség ennek ellenére, már most sem tétlenkedik. Vajon azok a fideszes és MDF-es képviselők, akik december 8.-án, a „gyűlöletbeszéd" megszavazá­sának napján távol maradtak a parla­ment üléstermétől hogyan fognak el­számolni a lelkiismeretükkel? „Esélyegyenlőség" címen totális harc indult a magyarság, a magyar ér­dekek ellen. „Az egyenlő bánásmód­ról és az esélyegyenlőség előmozdítá­sáról" szóló törvény december 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben, az ezt követő harmincadik napon lépett hatályba. A törvényt tehát megszavaz­ták, miközben a jobboldalinak tekint­hető Magyar Nemzet például gyakor­latilag nem foglalkozott e súlyos témá­val. Érdemes a Magyar Jelen című lap e témával kapcsolatos kommentárját elolvasnunk, még akkor is, ha karikí­­rozó túlzások is fellelhetők e szöveg­ben. „Magyarra fordítva ez - a nyuga­ton már »nagyszerűen« működő sza­bály - azt jelenti, hogy a munkáltató köteles lesz x számú homoszexuálist, y számú leszbikust, q számú romát, z rópai Néppárt kongresszusára készülve felhívást intézett az Európai Unió vezető testületéihez, hogy ne engedjenek be az európai intézményekbe olyan politiku­sokat, akik hazájukban a kommunista rendszerben is vezető pozíciót töltöttek be. Olyan politikusoknak, akik egy em­bertelen, véres (a náci kegyetlenségeket nagyságrendekkel meghaladó) diktatúra hatalmi gépezetének meghatározó egyé­niségei voltak, semmi keresnivalójuk a huszonegyedik század európai szövet­ségének intézményeiben. A zászlóégetésről Magyarország legégetőbb problémája ezekben a napokban egy zászlóégetési ügy. Nem a gazdaság romló helyzete, nem az államháztartás óriási hiánya, nem a roskadozó 2004. évi költségve­tés, nem a növekvő árak és az elbocsá­tott tízezrek. És nem az, hogy a Tilos Rádió egyik műsorvezetője belezengte a Szentestébe, hogy ő bizony kiirtaná az összes keresztényt! Továbbá nem az, hogy a magyar jogszolgáltatás (nem igazságszolgáltatás!) felfüggesztette az Országos Rádió és Televízió Testület nevetségesen enyhe ítéletét és ismét engedélyezte a sugárzást a Tilos Rádi­ónak. Hanem az, hogy (tessék fi­gyelni!) lincshangulat uralkodott a Ti­los Rádió elleni tüntetésen, és eléget­tek egy izraeli zászlót. A zászlóégetők már bíróság előtt állnak, várhatóan hamarosan lesújt rá­juk Izrael bősz haragja, a Tilos Rádió meg zavartalanul okádhatja bele to­vábbra is ocsmányságait a Szent Ko­ronáról, Krisztusról, Mádl Ferencről, Orbán Viktorról, az egyházakról, mi­­rólunk, legalább fél országnyi magyar­ról, aki másként gondolkodik, mint a mocsokrádió fenntartói - a mi adófo­rintjainkból. Sz- K. számú fogyatékost alkalmazni, s ha ezek után még marad betöltendő hely, akkor arra pályázhat majd magyar nő is, s ha még netán ezek után is marad hely, akkor ezt a maradék helyet pá­lyázhatják meg a magyar férfiak. És ezt a törvényt nevezik »esélyegyenlőségi« törvénynek". Az biztos, hogy miközben valóban örülünk a Fidesz MSZP-vel és SZDSZ-szel szembeni térnyerésének, annak viszont egyáltalán nem örül­nénk - sőt, egyenesen katasztrófának tartanánk -, ha a radikálisabb jobbol­dali-nemzeti pártok nem tudnának megerősödni. Az egyik ilyen új jobb­oldali reménység a Jobbik. Idézzük fel a Jobbik párttá alakulásának kró­nikáját dióhéjban. Szeptember 18.-án a Jobbik egyik meghatározó embere, a volt MIÉP elnökségi tag, Balczó Zoltán a következőket nyilatkozta (Magyar Nemzet): „Az új párt a radi­kális igazság kimondásán túl meg tudja majd alkotni azt a programot, amely világossá teszi, hogy a nem­zetstratégiai célok és a kényszerítő kö­rülmények között mi az, amit meg kell valósítani, és mi az, ami csak le­hetőség". Kétségtelen, ezt a politikai realizmust lehet cáfolni, de teljesen semmibe venni nem. Csakhogy az ok­tóber 24.-én zászlót bontott Jobbik el­nöke, Kovács Dávid - miközben alap­vető radikális igazságokat hangoztat- ezt nyilatkozta (Magyar Nemzet, okt. 30.): „A magyarországi zsidóság és magyarság kapcsolatának kutatása nem a politikusok feladata, hanem a történészeké és a társadalomtudomá­nyokkal foglalkozóké". A Tilos Rádió előtti január 12.-i tüntetés után a Job­bik elitélte az izraeli zászló elégeté­sét. Ezt mellesleg Csurka István is eli­télte a Magyar Fórumban. Csakhogy- mindezek ellenére - a Jobbik szük­ségesnek tartotta január 22.-én az alábbi közleményt kiadni (Magyar Nemzet): „Bár közös cél a jelenlegi kormány leváltása, a Jobbik Magya­rországért Mozgalom arra kéri a Fi­desz vezetőit, nyilvánosan valljanak színt a két párt közötti kapcsolatról". Nyilvánvaló, hogy különösen mos­tanában, amikor a lehető legdurvább formában felerősödtek a magyarság és a kereszténység elleni támadások, le­­heteüenség a magyarországi zsidóság és a magyarság kapcsolatáról nem nyíltan, őszintén beszélni. Igaza van ebben Csurka Istvánnak is, Kovács Dá­vid nyilatkozata egy teljesen abszurd vágyálom a Jobbik részéről. Ez olyan, mintha egy katona úgy indulna a csa­tába, hogy előtte kiheréltetné magát. Más kérdés viszont, hogy Csurka Ist­vánnak nem szabadna tovább folytat­nia a Jobbik által elkezdett elhatároló­­dási társasjátékot: nem szabadna a Ma­gyar Fómm január 29.-ei számában az akkor, január 12.-én meggondolatlan, de mindeddig igaz magyar emberként viselkedett zászlóégetőket provokáto­roknak nevezni, és a tüntetőket éles, bántó hangon kritizálni. Meg kell jegyezni, hogy míg az MDF egésze - Dávid Ibolya pártelnök­kel az élen - már régóta hangfogót tesz fel magára, addig a 2004-es uniós vá­lasztásokra (is) készülő Jobboldali Platform, amelynek gerincét V. kerü­leti MDF-esek alkotják, radikális nem­zeti programot tett közzé a január 20.­­án megjelent II. számában. Ez az MDF-en belüli Jobboldali Platform a Fidesztől jobbra áll, s a következő programot hirdette meg: I. A keresz­ténység eszméjét iránytűként kell a Magyar Köztársaság alkotmányának általános rendelkezései közé emelni, n. Irakból ki kell vonni a magyar kato­nákat. III. A homoszexuális házassá­got tiltani kell itthon és az unióban is. IV. Autonómia, kettős állampolgárság és helyben maradás, ezek a fő szem­pontjaink a határon túli magyar ügyek­ben. V. Károlyi Mihálynak a Parlament és a Képviselőház közötti szobrát méltó helyre, a trianoni magyar-román határra kell költöztetni. VI. A hatalom­­megosztás elvét is figyelembe véve az alkotmányban kell szabályozni az oli­garchikus médiahatalmat. VII. A por­nográfiát ki kell tiltani az Internetről és a TV csatornákból. VIII. A halálbün­tetés intézményét vissza kell állítani itt­hon és Európában. IX. A kábítószer­fogyasztás legalizálását célzó propa­ganda büntethető legyen! Itthon történt

Next

/
Thumbnails
Contents