Nyugati Magyarság, 2004 (22. évfolyam, 1-12. szám)

2004-01-01 / 1-2. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2004. január-február A Százak Tanácsa állásfoglalása a honvédelemről A haza függetlenségének és békéjének védelme minden állampolgár szent kö­telessége. E kötelesség nem szűkíthető le egy kis számú pusztán ökéntesekből álló hivatásos hadseregre. A különle­gesen felszerelt és kiképzett hivatásos hadsereg nemzetközi szerződések alapján vállalt feladatok teljesítésére al­kalmas, önmagában nem feltétlenül elegendő a honvédelemre. A korszerű, hatékony honi területvédelem fegyve­reinek kezelését, katonai műveletek végrehajtásához szükséges fegyelmet, az egymásért vállalt felelősség, az összetartozás élményét a honvédelem hagyományait minden fiatalnak meg kell tanítanunk. Ez csak az általános hadkötelezettség megfelelő formájá­nak fenntartásával lehetséges. Az általános hadkötelezettség kellő formája azért fontos, mert a ka­tonai szolgálat során a fiatalok a pol­gári életben is hasznosítható ismere­teket, szellemiséget és élemtódot sa­játíthatnak el. A nemzetbiztonság ér­dekében egyetlen kormány sem mondhat le a magyar honvédség ela­vult fegyverzetének, szervezetének és szabályzatának korszerűsítéséről, a hazai hadiipar fejlesztéséről és az eh­hez szükséges költségvetési támoga­tás biztosításáról. A világ tele van bé­két veszélyeztető hatalmi törekvések­kel, biztonsági kockázatokkal. Az erő­szak elriasztására csak elszánt, kor­szerű katonai erő képes, hogy a tá­madó tudja: egy egész nemzet ellen­állására számíthat. A honvédelem pártérdekek felett álló nemzeti ügy. Fekete Gyula alapító elnök, dr. Andrásfalvy Bertalan soros elnök, dr. Andrásofszky Barna elnökségi tag, Bánffy György elnökségi tag, dr. Szíjártó István titkár, Erdős László tag Mádl fogadta a határon túli egyházi vezetőket Mádl Ferenc köztársasági elnök nemrég fogadta a határon túli magyar történelmi egyházak vezetőit a buda­vári Sándor-palotában. „Az államfő köszönetét mondott az egyházi elöljá­róknak a nemzeti erkölcs megerősítése, a nemzeti identitás megőrzése érdeké­ben végzett szolgálataikért” - mondta Tőkés László püspök a megbeszélést követően. A királyhágómelléki refor­mátus püspök elmondta: az immár ha­gyománnyá vált fogadáson szó esett olyan kiemelkedően fontos kérdések­ről, mint a magyar államfő szerepvál­lalása a határon túli magyar közösség életében, a kettős állampolgárság és az egyes országokban folyó felekezeti ok­tatás. Tőkés László szavai szerint az egyes országokban alig, vagy egyálta­lán nem támogatják a felekezeti isko­lákat, ahol „papíron” támogatják őket, valójában ott is diszkriminációt szen­vednek el. „Ezért kérték a köztársas­ági elnököt, hogy a kormánnyal együtt nyújtson támogatást a romániai ta­nügyi tövénymódosítás ügyében” - tette hozzá. A református püspök - mint elmondta - a megbeszélésen fel­vetette az erdélyi autonómia kérdését, amely meglátása szerint a megmara­dás, a fejlődés egyetlen útja; ehhez is kérte az államfő támogatását. Kitért arra: hasznosnak bizonyult, hogy a problémák alaposabb megbeszélése ér­dekében az államfő külön fogadta a ha­táron túli és külön az anyaországi egy­házi vezetőket. Pénzes János, Sza­badka római katolikus püspöke el­mondta: egyházmegyéjében az anya­giakat illetően van egy kis fellendülés, de a fiatalok számára nincs meg az a lehetőség, amely miatt „biztonságosan a szülőföldön maradnának”. A kultu­rális élet véleménye szerint szépen fej­lődik a Vajdaságban, ahol „a nemze­tek és a vallások megfelelő egyetértés­ben élnek”. Szavai szerint az egyház­­község szerveződése az utóbbi évek­ben jó úton halad, ott 116 plébános és mintegy 100 pap tevékenykedik. A sza­badkai egyházmegye 320 ezer katoli­kus hívőjének háromnegyed része ma­gyar ajkú, egynegyede horvát. „Az anyaországi alapítványok sokat segíte­nek templomok renoválásában, építé­sében” - tette hozzá. A püspök szólt arról, hogy Tótfalun megkezdődött az első kilencosztályos katolikus iskola építése, a püspöki palota mellett pedig tehetséggondozó gimnáziumot létesí­tenek. (HTMH) Cél: a szülőföldön való boldogulás Az elsőrendű szempont a szülőföldön való boldogulás kérdése - mondta a Szabad Újságnak adott interjújában Duray Miklós. Ezt mi idejekorán fel­ismertük, és ha ennek feltételeit meg­felelően tudjuk intézményesíteni, szervezetten biztosítani, akkor az uniós csatlakozásból származó prob­lémák nem fogják jelentősen befolyá­solni demográfiai helyzetünket sem, sőt, talán javítani is tudunk rajta. Tu­datosítanunk kell azt, hogy például évtizedeken keresztül élt egy tévhit a felvidéki magyarság körében, hogy azért kell adni szlovák iskolába a gyermeket, hogy az érvényesülhes­sen. Nos, 2004. május 1-e után egy szlovák iskolai bizoyítvány lehet, hogy roszabb lesz az érvényesülés szempontjából, mint egy magyar bi­zonyítvány. Ugyanis attól függ majd az érvényesülés lehetősége, hogy mi­lyen tudással rendelkezünk, milyen nyelveket beszélünk. Mivel e régió­nak a döntő nyelve a magyar nyelv, nem az lesz az érdekes, hogy tudunk­­e szlovákul, vagy sem, hanem az, hogy tudunk-e magyarul és mellette egy európai világnyelvet. Ha ezt a kettőt tudjuk, akkor a mi régiónkban, a kezünkben lehet az érvényesülés le­hetősége. És ez a szülőföldön való maradás esélyét is növeli, tehát mér­sékelheti az asszimiláció folyamatát” - hangzott el a beszélgetés végén. (HTMH) Bővülő publikációs lehetőség Uj irodalmi folyóirat, a Penna A rendszerváltozás évében, 1990-ben alakult, és most újjászerveződő - ne­ves írók, újságírók és kritikusok szak­mai támogatását élvező - Penna Toll­­forgatók Baráti Köre Budapesten Penna címen a szakhatóságoknál be­jegyzett időszaki lapot indít azzal a cél­lal, hogy publikációs lehetőséget biz­tosítson mindazon magyar nyelven írók számára, akik tehetséget éreznek magukban, de a lapok csak esetlege­sen, vagy egyáltalán nem közölhetik alkotásaikat. Az induló lap, amelynek első száma várhatóan 2004 első negyedé­ben jelenik meg, tetszetős és igényes kivitelben, fehér famentes papíron, fé­nyes borítóval kerül forgalomba. Az al­kotások elbírálására felkért szerkesztők már várják a verseket, prózai írásokat, publicisztikákat, grafikákat mindazok­tól, akik vállalják, hogy az alkotások terjedelmétől függően hozzájárulnak a lap előállítási költségeihez. Közlésre szánt alkotásokat postán megcímzett és felbélyegzett boríték kíséretében a ki­adóhoz (Deripress Kiadó, 1174 Buda­pest, Tisza I. u. 5.), illetve a magyar­­penna@freemail.hu e-mail címre lehet eljuttatni. A nemzeti kincsek feltérképezése A magyar kormány évi 200 millió fo­rintot kíván fordítani az iskolákban, könyvtárakban, tudományos, művelő­dési intézményekben őrzött nemzeti kincsek feltérképezésére, illetve azok elektronikus formában történő megö­rökítésére. Ebből 97 milliót pályázato­kon keresztül Erdélynek juttatnának. A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyv­tár állományának digitalizálására is en­nek az akciónak a keretében kerül sor. Ez a program a kulturális értékek meg­őrzése mellett remélhetőleg gazdasá­gilag is fellendíti a határon túli kultu­rális intézményeket. A marosvásárhe­lyi Teleki-Bolyai Könyvtár az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhe­lye. Közel kétszázezer kötetével encik­lopédikus tudománytár, bibliofil ritka­ságok őrzője. Két nagyobb könyvgyűj­temény, a 40 ezer kötetes Teleki Téka és a 80 ezer könyvet számláló Bolyai Könyvtár képezi az állomány törzsa­nyagát. Ez egészült ki utóbb néhány tö­redékkönyvtárral a megszüntetett fele­kezeti iskolákból, egy ferences kolos­torból és a magángyűjteményekből, ily módon a hagyományos erdélyi könyv­tártípusok szinte valamennyi változata jelen van az állományban. (HTMH) Elégedetlenek a kisebbségiek Szlovéniában is A szlovén napilapok részletesen fog­lalkoznak azzal a hírrel, hogy decem­ber 31-i hatállyal lemondott tisztségé­ről a szlovén Parlament Nemzetiségi Bizottságának elnöke. Batelli döntése indokaként a kisebbségek sorsának ala­kulásáért felelős intézmények gyenge színvonalú működését, az illetékes par­lamenti bizottság súlytalanságát, a pénzügyi feltételek romlását említette. Határozottan felhívta a figyelmet a leg­utóbbi népszámlálás eredményeire, ki­emelve: az adatok az olasz kisebbség 20%-os csökkenését mutatják a 10 év­vel korábbi népszámláláshoz képest. A képviselő szerint a kormány nem tesz lépéseket az asszimiláció okainak elemzésére. Pozsonec Mária képviselőasszony, a parlament nemzetiségi bizottságának alelnöke Batelli lemondását határozott lépésként értékelte. „Egyetértek Batel­­livel, hogy ez volt az egyetlen mód arra, hogy felhívja a figyelmet az olasz és a magyar nemzetiségi közösségek egyre romló helyzetére. Az utolsó nép­­számlálást követően az országban az il­letékesek közül senkit sem ejtett gon­dolkodóba, miért csökkent a magyarok létszáma mintegy 22%-kal. Senkit sem érdekel, miért vándorolnak el a magyar fiatalok az ország más területeire, ahol az asszimilációnak vannak kitéve. Senki nem foglalkozik Muravidék egyre nagyobb gazdasági elmaradott­ságának ügyével. A felelősöket nem ér­dekli, hogy a kétnyelvű ügyintézés a nemzetiségileg vegyes lakta területe­ken - a gyakorlatban elsősorban az ön­­kormányzatokban és bíróságokon - ki­halóban van. Személy szerint, csak az Oktatásügyi Minisztérium kétnyelvű iskolákról való gondoskodásával va­gyok elégedett. Viszont semmi jót nem mondhatok el a Nemzetiségi Kor­mányhivatalról és annak elnökéről Ja­­nez Obrezaról. Mint a Parlament Nem­zetiségi Bizottságának alelnöke tudom, hogy a bizottságnak nincs semmilyen befolyása. A bizottság határozatokat fogad el, melyeket azok, akik illetéke­sek és felelősek érte nem valósítanak meg” - mondotta a képviselőasszony. (HTMH) Mit is mondott Kövér Kolozsváron? Kövér László megerősítette, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2003. december 13-i alakuló ülésén elmondott beszédének részét képezik a Népszabadság című napilapban megjelentek. „150 évig küzdöttünk a törökkel, és pontosan tudjuk, hogy Trianon nem következett volna be a 150 éves háborúskodás okozta tragi­kus elnéptelenedés nélkül. És ma azt látjuk Nyugat-Európa bármely orszá­gában, hogy milliós muzulmán ki­sebbség építi a maga konklávéit, be nem illeszkedve az európai civilizá­ció keretei közé” - idézte a Fidesz vá­lasztmányi elnökének beszédét a na­pilap. „Több mint 80 éve tűrjük, vi­seljük a megaláztatásokat, a nemzeti létünkre törő folyamatos támadáso­kat, és mindig csak alkotmányos, bé­kés eszközökkel küzdöttünk, a ne­künk emberi mivoltunkból fakadóan eleve járó jogokért, és azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rö­­videbb idő alatt, sokkal többet is el tudtak érni, mint mi. S mi pedig tű­rünk. Megint csak: Megérte? Miért?” - fogalmazott Kövér László kolozs­vári beszédében. „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulása a kez­dete lehet az erdélyi és partiumi ma­gyarság újra magára találásának. (...) A magyarság újra magára találásá­nak. (...) Az autonómia a határon túli magyarság számára a lét vagy nem­lét kérdése” - olvasható a cikkben. (HTMH) Területfejlesztési iroda nyílik Kárpátalján „Az Európai Unió anyagi támogatásá­val februárban nyílik meg Kárpátalján az a területfejlesztési iroda, amely a magyar-ukrán határ menti együttműkö­dés erősítéséhez biztosít intézményi hát­teret” - közölte Tisza András, a Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Terület­­fejlesztési Ügynökség igazgatója nyír­egyházi sajtótájékoztatóján. ,Az iroda létrehozására a szabolcsi területfejlesz­tési és a Kárpátaljai Megyei Tanács kö­zösen pályázott az unió Tacis mikrop­­rojekt alapjánál, ahonnan 104 ezer eu­­rós beruházási forrást kaptak". Az iroda létrehozásához a felek 27 ezer euró sa­ját forrást biztosítottak. Az intézmény helye Ungváron vagy Munkácson lesz, erről az ukrán fél határoz majd. Az Eu­rópai Unió támogatásával az iroda há­rom dolgozója a határ menti gazdasági kapcsolatok erősítéséhez, illetve új együttműködések kialakításához nyújt majd segítséget, továbbá összehangolja az egymással szomszédos Szabolcs- Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja te­rületfejlesztését, valamint közös beruhá­zásokra pályázik Brüsszelnél. Tisza András kiemelte: az intéz­mény segíti az ukrán területfejlesztési szakemberek, kistérségi menedzserek, gazdasági kamarák, civil szervezetek és helyi önkormányzatok felkészülését Ukrajna majdani uniós csatlakozására. A képzések konferenciák, szeminári­umok és workshopok rendezésével márciusban indulnak. Az igazgató szólt arról is, hogy az iroda mellett a szoros együttműködés­ben érdekelt Szabolcs és Kárpátalja ter­vezi, hogy a két terület által a tavalyi tavaszon elfogadott magyar-ukrán kö­zös határ menti térségfejlesztési kon­cepció megvalósítására létrehoz egy gazdasági szervezetet. A közösen ala­pított társaság különösen a kis- és kö­zépvállalkozások közötti együttműkö­dést segíti majd. Támogatja a cégek Őstörténeti klubestek Mint ismeretes az idén kerül sor - május 31-e és június 6-a között - a Magyarok VI. Világkongresszusára. A nagy nemzetközi találkozó kereté­ben megrendezésre kerülő őstörténeti konferencia munkacsoportja január­tól kezdve kéthetenként klubszerű vitaesteket szervez, amelyeken meg­hívott előadók ismertetik kutatásaik legfrissebb eredményeit. A klubeste­ket a Magyarok Világszövetsége az internetes világrádión élőben közve­títi majd. Január 12-től kezdődően, minden második hétfőn, délután öttől-nyolcig rendezik meg a nagy érdeklődéssel vár találkozókat. A klubestek idő­pontjai: február 23., március 8., már­cius 22., április 5., április 19., május 3. és május 17. technológiai fejlesztését, az irányítási- és minőségbiztosítási rendszerek kiala­kítását, a piacra jutás feltételeinek ja­vítását, valamint a kereskedelmi és lo­gisztikai infrastruktúra teljes kiépítését. Az utóbbira Kisvárda-Záhony-Csap- Ungvár térségében szállítmányozási övezet létesülne, összehangolt fejlesz­téssel raktárak, feldolgozó és csoma­goló vállalkozások jönnének létre. A szervezet segíti majd a befekte­tési lehetőségek feltárását, a turisztikai adottságok jobb kihasználását, s össze­hangolja a gazdasági kutatást és a munkaerő-piaci képzéseket is. A fej­lesztési koncepcióban helyet kapott a közlekedési infrastruktúra, a közúti és a vasúti fejlesztés, a meglévő határál­lomások fejlesztése, illetve új átkelő­helyek nyitása. Közös természet- és környezetvédelmi projektek kidolgo­zásáról szintén szó van, az árvízvéde­lemtől, a szennyvíz-tisztításon át, a hulladék-elhelyezésig, feldolgozásig. (HTMH) /---------------------------------------------> Eladó, a ferihegyi repülőtér szomszédságában, főútvonalon fekvő ipari telephely. 9000 m2 földterületen 700 m2 csarnok + 80 m2 iroda, fel­szerelve. Önállóan a fenti ingatlan együttes, vagy a jelenleg itt mű­ködő, Magyarország második legnagyobb tűzvédelmi cégével együtt is, vételi szándék esetén. Információ: mailtoduz­­vedo@anyagvedelem.hu NYUGATI , MagyarsaG AII. kerületben (Margit-híd budai hídfőjénél) egy 85 négyzetméteres, felújított, bútorozot lakás - liftes ház­ban - kiadó. Havi bérleti díj: 600 euro. Érdeklődni lehet a 06-20-376-4935-ös telefonszámon. Hungarians of the West Hongrois d'Occident K _________A Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531, E-mail címünk: nyugatimagyarsag@axelero.hu Terjeszti: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik­kekért a mindenkori cikkírók felelősek.

Next

/
Thumbnails
Contents