Nyugati Magyarság, 2003 (21. évfolyam, 1-12. szám)

2003-12-01 / 12. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2003. december Felhívás Gyermekek a Gyermekek Egészségéért Alapítvány a beteg gyermekek külföldi gyógykezeléséért A Gyermekek a Gyermekek Egészsé­géért Alapítvány 16 éve támogatja a 0- 18 éves, Magyarországon eredménye­sen nem gyógyítható beteg gyermekek külföldi gyógykezelését. Az elmúlt másfél évtizedben mintegy 300 eset­ben nyújtott anyagi segítséget a bajba jutott gyermekeknek és családjaiknak. Hozzájárult a beteg gyermekek gyó­gyíttatásához, egészségük visszanye­réséhez, egy teljesebb élet esélyéhez, az érintett családok közérzetének ja­vításához. Az Alapítvány a múltban is folyamatosan támasza volt a rászoru­lóknak: támogatott, segített és bátorí­tott. Ezt a misszióját szeretné a jövő­ben is betölteni. A karácsony a szeretet, az ajándé­kozás ünnepe is! Gondoljunk azokra, akik az élet árnyékosabb oldalán küz­denek boldogulásukért. Nyújtsunk se­gítséget a rászorulóknak, hogy ők is bizakodva tekinthessenek jövőjükbe! Pénzadományaikat a Gyermekek a Gyermekek Egészségéért Alapít­vány számlaszámára fizethetik be: OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Budapest, Nemzetközi bankazonosító: OTPV-HU-HB Nemzetközi számlaszám: HU44 11713005-20038612-00000000. Köszönet a segítségért! az Alapítvány Kuratóriuma MEKEK a gyern" EGÉSZSÉGÉÉRT A határon túli tudomány támogatása Annak ellenére, hogy a jövő évi ma­gyar költségvetést a takarékosság jel­lemzi, a Magyar Tudományos Akadé­mia ugyanolyan mértékű támogatást tud nyújtani a határon túli magyar tu­dományos műhelyeknek, mint az idén - mondta Hámori József, a Magyar Tu­dományos Akadémia alelnöke Debre­cenben, a környező országok magyar tudományos műhelyeinek hatodik fó­rumán. Január 1-jétől az MTA Kárpát­medencében élő 22 külső tagját tudják juttatásban részesíteni. Berényi Dénes akadémikus, a konferencia elnöke arra emlékeztetett, hogy amíg hat esztendő­vel ezelőtt mindössze 16, addig ma már több mint száz határon túli magyar tudományos kutatóműhellyel tartanak kapcsolatot. (Romániai Magyar Szó, Bukarest) Félmilliárdos kultúrális támogatás Több mint két év elteltével ült össze novemberben a Magyar Állandó Érte­kezlet (MÁÉRT) kulturális szakbizott­sága Budapesten. A Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma - állapítot­ták meg a bizottság tagjai - 2003-ban több mint félmilliárd forintot költött a határon túli magyar kultúra támogatá­sára. A jövő évi költségvetés terveze­tében hasonló összeg szerepel. Egye­bek mellett bővítik a kulturális ösztön­díj-rendszert, fejlesztik a színházak inf­rastruktúráját és a könyvtárak informa­tikai rendszerét. Támogatják továbbá közművelődési szakemberek tovább­képzését és a veszélyeztetett csángó magyar kultúra értékeinek megőrzését. Tavaszig elkészül egy átfogó finanszí­rozási program, melyet a következő ülésen vitatnak meg a bizottság tagjai. Magyar nyelvű helységtáblák A Román Állami Vasutak igazgatósá­gának közlése szerint - a terveknek megfelelően - eddig 31 vasútállomáson helyezték ki a magyar nyelvű helység­névtáblákat, ezek: Nagyvárad, Bihar, Paptamási, Biharfélegyháza, Bihardió­­szeg, Nagykágya, Székelyhíd, Érselénd, Érsemjén, Érmihályfalva, Érkörtvélyes, Reszege, Szaniszló, Nagykároly, Do­­mahida, Kismajtény, Szatmárzsadány, Szatmárnémeti, Batiz, Mikola, Köké­­nyesd, Halmi, Marosújlak, Magyaró, Marosvécs, Régen, Körtvélyfája, Ger­­nyeszeg, Sáromberke, Marosvásárhely, Csíkszereda. Az intézkedés a közigaz­gatási törvény értelmében azokat a te­lepüléseket érinti, ahol valamely nem­zeti kisebbséghez tartozó lakosság ará­nya meghaladja a 20%-ot. (Erdélyi Riport, Nagyvárad) Irodalmi kávéház nyílt Lendván A lendvai Bánffy Magyar Könyvesbolt épületében, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet gondozásában, iro­dalmi kávéház, internetes kávézó, mul­­timediális terem nyílik. A csentei Vig­­rad építőipari vállalat munkásai no­vember folyamán fejezték be a na­gyobb belső munkálatokat az összesen több mint 200 négyzetméter nagyságú termekben. Az épület nagyon rossz ál-Eladó a ferihegyi repülőtér szomszédságában, főútvonalon fekvő ipari telephely. 9000 m2 földterületen 700 m2 csarnok + 80 m2 iroda, fel­szerelve. Önállóan a fenti ingatlan együttes, vagy a jelenleg itt mű­ködő, Magyarország második legnagyobb tűzvédelmi cégével együtt is, vételi szándék esetén. Információ: mailto:tuz­­vedo@anyagvedelem. hu v_____________________________/ lapotban volt, és a tervektől eltérve szá­mos előre nem látott munkát is szük­séges volt elvégezni. A műemlékvé­delmi előírások betartása miatt a szak­­felügyelő csoport hetente egyszer egyeztette a tervet. A Bánffy Központ átadása jövő év első felében esedékes. (Népújság, Lendva) Aki hallja, adja át! Hozzátartozóit keresi egy olvasónk Szondy Mihály nagykállói olvasónk Kanadába kivándorolt hozzátartozóit keresi. Arra kéri a Nagy káliéból el­származott Kovács Lajost és Kovács Barnát, vagy bárkit, aki a nevezett személyekről tud valamit, adjanak életjelt a Nyugati Magyarság szer­kesztőségének közvetítésével. Egy­ben áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kíván rég nem lá­tott rokonainak és hazájuktól messze szakadt honfitársainak. Decemberi koccintás (Folytatás az 1. oldal) Bármely ország külügyi szervei ilyen­kor természetesen vizsgálatot követel­nek, és lehetőség szerint védik sérel­met szenvedett állampolgáruk érdekeit. Nálunk a posztkommunista külügye­­sekben annyira természetessé vált a magyar érdekek elárulása és a nagy­hatalmi óhajok kiszolgálása, hogy csak egy parlamenti szócsatát követően kezdtek vizsgálódni az illetékesek. A külügyi államtitkár hamar le akarta zárni az ügyet, és a magyar fiatalt tette felelőssé a történtekért, aki - szerinte - tudhatta volna, hogy a gépjárműben egyedüli utazókat könnyen öngyilkos merénylőnek nézik az amerikaiak, és lőnek. Hamar kiderült, hogy többed­­magával utazott a magyar áldozat, mert rajta kívül még két halottat szedtek ki a kocsiból. A „magyar” külügy nem kért elnézést az áldozatot alaptalanul kárhoztató hozzáállásáért, és továbbra sem a magyar család érdekeit védte, hanem újabb hazugságokat ötlött ki a valóság elleplezésére. Ismét csak a szovjet megszállók bűntetteihez fű­ződő elvtársi jóváhagyás mélyen be­idegződön gyakorlata elevenedett fel! Szerintük a fiatalember volt a hibás, mert nem állt le a fényjelzésekre és nem reagált a figyelmeztető lövésekre sem, ezért az amerikaiak okkal vélték öngyilkos merénylőnek. Ismét csak fény derült a hazugságra, mert az egyik halottnak hitt iraki útitárs előkerült egy kórházból, és állítása szerint nem volt sem figyelmeztető lövés, sem fényjel­zés. Ezt a vallomást időközben egy szemtanú is megerősítette. A tragédia helyszíne, az út menti pusztaság és az úton veszteglő nyitott, láthatóan le­génység nélküli páncélozott jármű pe­dig teljesen értelmetlen célpontja lett volna bármilyen öngyilkos támadás­nak. Arra sem született magyarázat, hogy miért hátulról kapta a gyilkos go­lyót a magyar fiatal, akit a katonai je­lentés szerint kinézete alapján arabnak néztek az amerikaiak. Fél órával a tra­gikus eset után újabb gépkocsit lőttek szét az itt őrködő amerikaiak, annak két iraki utasával együtt. A tragikus eseménysorozat arra is rádöbbentette a felelős magyar politikusokat, hogy ha a megszállók annyira a kedvük szerint kapják puskavégre az eléjük kerülő ira­kiakat, mint vadász a nyulakat, akkor nagyon sok családban lesz gyász és ha­rag, és így teljesen kilátástalanná vá­lik bármiféle békemisszió betöltése eb­ben a térségben. Az országgyűlésben emiatt felvetődött a magyar katonák hazahívásának a gondolata, amit a kor­mány azonnal elvetett. Utoljára még azt hangsúlyozta a kormányszóvivő, hogy a mai kaotikus iraki helyzetben bárki csak a saját felelősségére utaz­hat ebbe az országba, és nem várhat senki semmilyen külügyi segítséget. A felelősség immár harmadízben történő áthárítása az áldozatra szintén hamis érveken alapul. Tavasszal ugyanis a kormány szinte megzsarolta a parla­mentet, százmilliárdos újjáépítési meg­rendelések elmaradásáért tette volna felelőssé az ellenzéki képviselőket, ha azok ellenezték volna a magyar kato­nák kiküldését. Ilyen nagyléptékű építőipari és szolgáltatóipari megren­delést csak több száz kint dolgozó szakember tudna teljesíteni, akik sor­sáért felelősséget kell vállalnia a ma­gyar kormánynak is. Meglehetősen tisztességtelen eljárás katonai meg­szálló szerepet vállalni egy olyan vo­lumenű építőipari megrendelés fejé­ben, amelyet kellő érdekvédelem hiá­nyában nem is tudnának teljesíteni a csak saját felelősségükre kárhoztatott vállalkozók. Az iraki háborúban szerepet játszó arab-zsidó ellentétek már éreztetik je­lenlétüket a magyar igazságszolgálta­tásban is. Egy kormánykörökhöz szo­rosan kötődő óriási sikkasztásban Szí­riái pénzváltók is részt vettek. Decem­ber elején a nyomozás egyik vezetőjét leváltották a posztjáról és fegyelmi el­járást is indítottak ellene, mert önként nem jelezte, hogy korábban arab üz­letemberekkel is kapcsolatban állt. Hí­rek szerint jeleznie kellett volna felet­teseinek ezt a korábbi üzleti kapcsola­tot is, mert emiatt kétségessé válhat a nyomozásban betöltött semleges sze­repe, azaz felvetődött az elfogultság gyanúja. Eddig még nincs semmi rend­kívüli ebben, hiszen az elfogultság gyanújára mindig is ügyelnie kell mind a nyomozó szerveknek, mind a bíró­ságnak. A konkrét ügyet az tette érde­kessé, hogy míg az arab ügyfelek iránti elfogultság gyanúja magától értetődő, addig a zsidó érdekeltség firtatása ma antiszemita hozzáállásnak minősül. Ezzel egyidőben ugyanis egy másik perben a védőügyvéd esetleges zsidó kapcsolatok létét tisztázó kérdést tett fel a bírónőnek, aki határozottan ki­nyilvánította az elfogulatlanságát. Frusztrált korunkra jellemző, hogy ebből az ügyvédi kérdésből rasszista ügyet kavaró újságok, etikai eljárást fontolgató ügyvédi kamarai tagok fel sem fogták, hogy mennyire egyen­lőtlen mércére akarják kényszeríteni az igazságszolgáltatást. Míg az idézett alezredes esetében szinte eleve eldön­tött tény volt az elfogultság alapos gya­núja, annak volt arab kapcsolatai miatt, és a sajtó nem minősítette „antiszemi­­tának” az ilyen irányú vizsgálatot - ne feledjük, az arab is a szemita nyelvcsa­lád tagja! - addig a bírónő esetében már a kérdés feltevése is tabuba ütközött. Minden hazai vita, veszekedés el­lenére az Advent jegyében várja az or­szág Karácsony ünnepét. Nagyon sok üzletnél, háznál égnek az adventi gyer­tyák, sok településen állítottak adventi keresztet. Makó és Orosháza szociál­­liberális önkormányzata egy hajnalon ledöntette és elszállíttatta ezeket a ke­reszteket, azt állítva, hogy sokak érzé­kenységét sérti Advent. No de ne ra­gadjunk le folyton a gondoknál, ne si­ránkozzunk, hanem annak örvendjünk, hogy nagyon sok településen állnak ezek a keresztek, égő gyertyák koszo­­rúzzák őket. Az itt lakók érzékenysé­gét az sértené, ha nem állíthatnának. Ok vannak többen. Erélyes fellépésre van szükség „Az Árgus civil szervezet dokumentá­ciós anyagát böngészem az elmúlt évek magyarellenes kilengéseiről” - úja Vé­gei László délvidéki író-publicista az újvidéki Családi Körben. - „Ez a hosszú lista minden illúziót szétrom­bol. Jó lenne, ha ezzel a dokumentá­ciós anyaggal minden pártcenzúra nél­kül megismerkedhetnének a vajdasági magyarok, mielőtt újra az urnák elé áll­nak. Csak azért, hogy megtudják, kik vezették őket félre. A hosszú lista leg­nagyobb tanulsága ugyanis az, hogy az elkövetők továbbra is ismeretlenek, a hatalom nem méltóztatott feltárni ki­létüket, és példásan megbüntetni a tet­teseket. Ezen a ponton fel kell tárni az igazságot a vajdasági magyarok előtt. Név szerint minden magyar tisztségvi­selőnek, tartományi és köztársasági kormánytagnak, parlamenti képviselő­nek be kellene számolnia, hogy mit tett a magyarellenes akciók ellen, s név és rang szerint megnevezni azokat, akik megakadályozták abban, hogy megva­lósítsa választási ígéretét. Mert tudni kell, hogy kik a bűnösök. Azt is, hogy kik a felelősök. A felelősséget nekik is vállalniuk kell. Ez nemcsak erkölcsi kérdés, hanem politikai feladat, munkahelyi kötelesség. Elég volt az ünnepélyes szónoklatokból. A politi­kusnak el kell számolni azzal, hogy mit cselekedett és mit nem. Megszolgált­­e a fizetéséért? Csak ennyi. Csak ezt. S ebben nem is látnék semmi rendkí­vülit. Mint amikor a paraszt kimegy a mezőre és számvetést végez.” (Családi Kör, Újvidék) Köszönjük, hogy megújította előfizetését! ^Bo&talácfánAbó/ Tisztelt Szerkesztőség! Köszönöm szépen a trianoni szer­ződéssel kapcsolatos felhívásom közlé­sét. Az eredménye sok új kapcsolattal gazdagított. Ugyanakkor megvilágított előttem egy nagyon fontos dolgot az emigrációs magyarsággal kapcsolatban. Ez a dolog két szóval kifejezhető: féle­lem és kétkedés. Több mint nyolcvan éve tart a nem­zeti érzés elnyomása Magyarországon belül és kívül, módszeresen kiölték a magyar emberből a legelemibb jogaihoz való ragaszkodás ösztönét. Elképedve nézem, micsoda megalázó feltételeket támasztanak Magyarországgal szemben az Európai Unióhoz való csatlakozás fe­jében, holott aki feltételeket támaszt­hatna az éppen Magyarország lehetne: elszakított elő nemzetrészeinek vissza­adásával tartozik neki Európa! A Magyarok Világszövetségének sajtószolgálata hívta fel a figyelmem az EU-alkotmány egyik sarkalatos pontjára az EU-állampolgársággal kapcsolatban. Elhűlve döbbentem rá, hogy ha a ebben a formában fogadják el az alkotmányja­vaslatot, jogilag egyszer s mindenkorra eltűnik az a négymillió magyar, aki ma országhatárainkon kívül él: besoroltat­nak annak az államnak a nemzettestébe, amelynek a területén élnek. Sajnálattal tapasztalom, hogy a ma­gyar kormány és a koalíció politikusai annyira beleélték magukat a nagyha­talmi érdekek kiszolgálásába, hogy eszük ágában sincs kivédeni ezt az újabb támadást a magyarság ellen. Joggal ne­vezhetők hát nemzetárulóknak! Miután a magyarság jelenlegi vezetői nem akarnak lépni, maga a nemzet pe­dig túlságosan elfásult ahhoz, hogy bár­mit is tehetne önnön sorsáért, felvettem a kapcsolatot a II. János Pál pápa által ala­pított Institutum Pro Hominis Juribus em­­beijogi intézet svájci titkárságával, és fel­kértem Ludwig von Lang professzor urat, hogy szólítsuk fel az Európai Unió tag­államainak külügyminisztereit, emeljék fel szavukat az alkotmányjavaslat emlí­tett pontja ellen. Von Lang úr örömmel vette javaslatomat és egyúttal kinevezett az ügy észak-amerikai megbízottjának. A napokban elkészültek a levelek, s már postáztuk is őket a tizenöt EU-tagállam külügyminiszterének. Egyúttal összeállí­tottunk három angol és francia nyelvű pe­tíciót is, melyekben az elcsatolt területe­ken történő jogtiprásokra hívjuk fel az ENSZ, a Nemzetközi Büntetőbíróság és a román miniszterelnök figyelmét. Longueuil, Québec, Kanada, 2003. november 18. Maradok tisztelettel: Charles Sucsan V« NYUGATI , MagyarsaG Hungarians of the West Hongrois d'Occident K __________A Publi sher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514)731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531, E-mail címünk: nyugatimagyarsag @ axelero.hu Terjeszti: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik­kekért a mindenkori cikkírók felelősek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents