Nyugati Magyarság, 2003 (21. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-01 / 1-2. szám
2003. január-február Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 3. oldal Háborúra uszítok IFJ. FEKETE GYULA A kormánypárti írott sajtó, a rádió és a televízió híradásai és riportjai alapján úgy tűnik, hogy a hazai politikai elit megdöbbentően nagy része nem okult az elmúlt évszázad világégéseiből, a háborúkkal szükségszerűen együtt járó szenvedésekből és borzalmakból. Árad a háborúra uszítás mind az írott, mind az elektronikus sajtó megnyilvánulásaiból. Felelőtlen, vagy az ország érdekeit nyíltan eláruló politikusok, butácska riportemők úgy tüntetnek fel egy Irak ellen indított háborút, mint valami fotelből nézhető látványos show-műsort, amelynek legfeljebb csak néhány hétig lesz hírértéke a háborút elindító hatalmak erőfölénye miatt. A híradások többször is megismételték Bush amerikai elnök felszólítását, miszerint a háború elkerülése érdekében Irak vezetőinek már ideje lenne bizonyítaniuk ártatlanságukat az ellenük felhozott vádakban. Az emberi jogok terén jártasabb rádióhallgatók riadtan kapták fel a fejüket, hogy már megint a vádlottaknak kell bebizonyítaniuk a vétlenségüket, és nem a vádlóknak a bűnösséget? Úgy, mint a legsötétebb Kádár rendszerben? Idézték a hírműsorok Blair angol miniszterelnök figyelmeztetését is, mely szerint az iraki elnöknek meg kellene mutatnia az ENSZ ellenőreinek az iraki tömegpusztító fegyverek rejtekhelyeit, máskülönben egyértelművé válik, hogy nem akar együttműködni az ellenőrökkel, azaz dacoló magatartásával Irak önmaga váltaná ki a háborút. Az angol miniszterelnök kizárja a lehetőségek sorából azt az eshetőséget, hogy az iraki elnök talán azért nem mutatja meg az atomfegyvereit, mert nem is rendelkezik ilyenekkel. Egyoldalúságot tükröznek a hírek akkor is, amikor kész tényként kezelik, hogy Irak nem hajlandó teljesíteni az ENSZ-nek a vele szemben támasztott leszerelési határozatait, de ugyanezek a híradások elhallgatják, hogy Izrael állam de facto nem teljesít több vele szemben megszületett ENSZ-határozatot és nem hajlandó lemondani meglévő tömegpusztító fegyvereiről sem. Mindezek ellenére Izraelnek nem kell szembenéznie a nagyhatalmak háborús fenyegetéseivel. Mind a magyar miniszterelnök, mind a külügyminiszter jobbnak tartana egy ENSZ-felhatalmazás nélküli katonai akciót Irak ellen az ENSZ döntéseinek a kikényszerítése érdekében, semmint tétlenül várakozni. Ok maguk sem gondolták végig, hogy mihez vezetne a világpolitikában, ha nem az Egyesült Nemzetek Szervezete dönthetne a saját ügyeiben, jelesül abban, hogy az általa hozott határozatokat teljesítették-e, vagy sem, és ha nem, akkor ennek mi legyen a szankciója. Félreértés ne legyen, a hazai békepárti közvélemény egyáltalán nem pártolja az iraki elnök népelnyomó diktatúráját. De miért éppen ez ellen a diktatúra ellen harcoljon Magyarország? Hiszen szerény számítások szerint is legalább harminc hasonlóan embertelen diktatúra működik a földkerekségen. Miért épp a távoli Eufrátesz partjainál gyülekeznének az emberi jogok ellenségei, hiszen hasonlóan gálád emberiségellenes cselekedetekkel, tömeges bebörtönzések és akasztások jóváhagyásával, vagy az ilyen rémtettek helyeslésével, a sajtószabadság, gyülekezési szabadság és a szervezkedési szabadság legteljesebb elnyomásával dicsekedhet a kormánypárt jogelődje! Nevetséges és szánalmas dolog lenne az itthoni pogányok sokasága elől távoli országok elleni keresztes hadjáratba menekülni! Az ellenzéki pártok és másfél száz civil szervezet több határozatban ítélték el a magyar kormány háborúpárti politikáját. Eddig a háborúellenes tüntetésüket nem engedélyezte a rendőrség, február közepén azonban - részben nemzetközi tiltakozás hatására is - talán élhetnek majd a gyülekezési jogukkal. A buzgó hazai vezetés, nehogy ürügyet teremtsen a Biztonsági Tanácsban vétójoggal rendelkező Kína ellenszavazatára egy Irak elleni határozat meghozatala esetén - január végén még a Tibetet Segítő Társaságnak a kommunista Kína elleni tüntetését is betiltotta. Az ellenzék különösen veszélyesnek érzi, hogy a magyar kormány „szövetségesi kötelezettségeire” hivatkozva hozzájárult ahhoz, hogy a taszári amerikai támaszponton 4000 iraki „tolmácsot” képezzenek ki. A naponta sulykolt „szövetségesi kötelezettség” kormányzati meséje akkor bukott meg, amikor maga az Európa Parlament - közöttük több NATO ország - döntött a katonai megoldás ellen. Magyarország valóban a NATO tagja, de miféle „szövetségesi kötelezettségeink” lehetnek, ha magának a NATO tagállamainak a többsége Orbán Viktor Olaszországban December 4. és 7. között Olaszországban járt Orbán Viktor. A polgári kormány miniszterelnökét fogadta Silvio Berlusconi miniszterelnök és Gianfranco Fini miniszterelnök-helyettes. A Hűség Napja A nyugat-magyarországi Ágfalván ünnepséget tartottak december 16- án, a Hűség Napján. 81 évvel korábban ezen a napon Sopronban és környékén népszavazás döntött arról, hogy a térség Magyarország része marad. Az ágfalvi megemlékezésen beszédet mondott Orbán Viktor, a polgári kormány miniszterelnöke. Pannon-vég Egy héttel a Gidó Média Kft. és a Bocskai István Szabadegyetem közti, a Pannon Rádió név használatáról és a műsorszolgáltatás jogáról szóló perben született elsőfokú ítélet után a budapesti XII. kerületi rendőrség és a Készenléti Rendőrség embereinek biztosítása mellett a Hírközlési Felügyelet munkatársai leszerelték és elszállították a Bocskai István Szabadegyetem szellemiségében sugárzó Pannon Rádió adótornyát. Ezen a napon demonstratív rendőri felvonulás volt a Szabadság téri stúdió előtt is. Az elnémított adóval szimpatizálók demonstráltak az Országos Rádió és Televízió testület Ostrom utcai székháza előtt. sem lát indokot háború megindítására és irakaiak kiképzésére? Mi az Észak-atlanti Katonai Szövetségbe léptünk be - hangoztatja az ellenzék - és nem az Egyesült Államok politikáját kiszolgáló vazallus államok sorába! Félrevezetés és hamisítás az Irak ügyében nem is létező „szövetségesi kötelezettség” emlegetése! Nemcsak ebben az ügyben tájékoztatták félre a lakosságot, hazugságnak bizonyult a taszári „tolmácsképzés” is. Ez a kormányhazugság akkor vált egyértelművé, amikor az irakiak oktatását vezető amerikai tábornok maga nyilatkozta, hogy a kiképzés első fáziásban önvédelmi fogások megtanulása, kézifegyverek kezelésének az elsajátítása, harci gázok elleni védőfelszerelés megisme-Szabad szóért büntetés Folytatólagosan elkövetett közösség elleni izgatás miatt első fokon egy év hat hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkészt, a Magyar Igazság és Élet Pártja alelnökét. Hegedűst egy, a párt XVI. kerületi Ébresztő című lapjában 2001-ben írt cikke miatt fogták perbe. A lap felelős szerkesztőjét, Metes Györgyöt 525 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték. A védelem bűncselekmény hiányában Hegedűs felmentését kérte. Magyarellenes provokációk December 4-én a budapesti Nyugati téren hanukkát ünneplők zavarták meg a Magyar Revíziós Mozgalom minden hónap 4-én megtartott rendezvényét. A hanukkázók hangfalaikkal el akarták nyomni a nemzeti szervezet szónokait. December folyamán Budapest több pontján, így a Nyugati téren, az Országház előtt, a Blaha Lujza téren és a Moszkva téren hanukka-gyertyát állítottak fel. A Kossuth téri rendezvényen Medgyessy Péter is megjelent. Ismeretlen tettesek ledöntötték a Moszkva téren az Ifjú Magyarok Egyesülete által állított „Boldog karácsonyt a keresztény Magyarországnak!” feliratú kettős keresztet. Harmadnapra azonban - szintén ismeretlenek - visszaállították nemzeti szimbólumunkat. rése és elsősegélynyújtás szerepel a tananyagban. Sem az angol nyelvtan szerkeztének a megismerésére, sem az anglicizmusok alapfokú elsajátítására már nem jutott órakeret ebben a sajátos „tolmácsképzőben”. „A Taszáron kiképzett embereink alkotják majd az új iraki hadsereg magját” nyilatkozta a londoni székhelyű emigráns Iraki Nemzeti Kongresszus képviselője, azaz egyértelműen „hadseregről” és nem „tolmácsokról” beszélt. Még kormánypárti politikusok is legyintenek erre a lelepleződött hazugságra, úgy kezelik a „tolmácsképzés” ügyét, mint valami szükséges csínytevést. Csak így tudta a kormány elkerülni azt a kötelezettségét, hogy engedélyt kérjen az Országgyűléstől a taszári bázis kiadására. Polgári célok - például tolmácsképzés - megléte esetén ugyanis kormányhatáskörbe tartozik a bázis kiadása. Sajnos, ez a kormányhazugság nem intézhető el egy kézlegyintéssel. Nem véletlenül szükséges ugyanis katonai kiképzés esetére - az ország békéjének a megőrzése érdekében - a parlamenti jóváhagyás. Izrael a nemzetközi hadijogra hivatkozva jogosan indíthatott támadásokat szíriai, jordániai, vagy szudáni kiképző táborok ellen, amennyiben igazolni tudta, hogy ott biztonságát veszélyeztető katonai kiképzésben részesítenek palesztinokat. Irak is joggal megtehetné ugyenezt a nemzetközi hadijog értelmében - immáron magyar terület ellen. A magyar kormány naponta hangsúlyozza, hogy nem fenyegeti terrorcselekmény sem a taszári bázist, sem a környezetében élőket - ami kivételesen valóban igaz állítás. Bármilyen esetleges harci tevékenység Taszáron és környékén ugyanis már indokolható hadicselekmény lesz, és nem terrorizmus. Az aggódó helybeliek megnyugtatására Taszárnak és környékének védelmét kétszáz szerződéses, illetve hivatásos katonával erősítette meg a honvédség. Az Országos Rendőr Főkapitányság január közepétől huszonkét, speciális feladatokra is igénybe vehető rendőrt vezényelt ebbe a körzetbe. Ezzel egyidejűleg rendkívül szigorú intézkedéseket léptettek életbe Taszár és Kaposvár körzetében. A két települést összekötő 61- es főközlekedési úton a járőrök csak-Ismeretlen tettesek megrongálták a Parlament előtti '56-os emlékművet. Tüntetés - megfélemlítéssel December 15-én húszezren tüntettek Budapesten Medgyessy Péter Kempinski-beli megalázkodása ellen. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyarok Világszövetsége által szervezett rendezvény résztvevői kifejezték megvetésüket a D-209-es magatartása iránt. A tüntetésen felszólalt dr. Éva Maria Bárki bécsi ügyvédnő is. A tüntetés előtt két nappal gyalázatos, a kádári diktatúrát idéző törvénysértés történt Budapesten: a Vodafone Copy egyik egységében a nagygyűlésre invitáló röplapot akart sokszorosíttatni egy fiatalember. A sokszorosított példányokat a rendőrség elkobozta. Titokzatos idegenek Taszáron Hivatalos közlés szerint iraki ellenzékiek kapnak kiképzést a taszári amerikai légibázison. Ugyanakkor Medgyessy Péter egy elszólása szerint amerikaiak fognak gyakorlatozni Taszáron az iraki háborúra készülvén. Irak ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a belügyeibe való beavatkozásnak tekintené, ha iraki ellenzékieket képeznének ki Magyarországon. Ágoston Balázs nem minden gépjárművet megállítanak, és kiváltképpen a külföldi rendszámú autók számíthantak szigorú ellenőrzésre. A londoni Financial Times cikke szerint Kelet-Európábán Magyarország vált a legnagyobb mértékben részesévé az Irak elleni háborús készülődésnek. Az országban több mint tízezer polgári kör működik. Vezetőik egyre több nyiltakozatban ítélik el a magyar kormány nemzetközi és hazai felhatalmazás néküli háborús készülődéseit. Különösen megdöbbentőnek tartják, hogy a háborúban érdekelt amerikai kormányzat Kelet- Európában olyan rovott múltú kommunista politikusokra támaszkodik ebben az ügyben, akiknek korábbi tevékenysége lényegesen jobban fenyegette az emberi szabadságjogokat, a világ biztonságát és magát az emberiséget is, mint a volt szovjet blokk erejéhez képest jelentéktelen méretű iraki rezsim. Bushnak ez a politikai irányzata - párosulva azzal a tapasztalattal, hogy a budapesti amerikai nagykövetasszony rendszeres résztvevője a kádárista diktatúra irányítóinak és haszonélvezőinek a rendezvényein - arra utal, hogy az Irak elleni háborúnak semmi köze nem lehet sem az emberi jogokhoz, sem a világ biztonságának a megerősítéséhez. Az igazi ok is elhangzott a rádióban, miszerint az amerikai olajvállalatok ugrásra készen várják a győztes háború után várható privatizációt a kőolajtermelés területén. Az igen egyszerű háborús forgatókönyv szerint hatalomra kell juttatni egy olyan iraki bábkormányt, amelyik amerikai tulajdonba juttatja a jelenleg állami olajtermelő vállalatokat, emellett hosszú időre szóló koncessziós jogokat is biztosít az amerikai és brit olajvállalatok számára a világ második legnagyobb kőolajkészletének a kitermelésére. Ugyan kikre támaszkodhatna az iraki nép kirablására hadjáratot szervező amerikai diplomácia szilárdabban, mint a saját népeik kifosztásában is tapasztalatokat szerzett, emellett idegen nagyhatalom érdekeinek a kiszolgálásában is gyakorlott kelet-európai poszt-kommunista nómenklatúrára? Meg kell jegyezni, hogy Bush elnök harciasságát nem csupán az angolszász imperializmus érdekképviselete fűti, hanem magánvagyonának a gyarapítása is. Nem titkolják a nyugati lapok - a hazai sajtó még igen - hogy a Bush család jelentős összegeket fektetett be olajrészvényekbe! Az amerikai kormány posztkommunista elitre támaszkodó stratégiája akkor vált különösen látványossá, amikor a magyar és a lengyel miniszterelnök is aláírta a francia-németsvéd békepárti tengellyel szembenálló miniszterelnökök és államfők nyilatkozatát. Ramsfeld amerikai védelmi miniszter rájuk hivatkozva lekicsinylőén „vén Európának” titulálta az Európai Unió alapító államait, szembeállítva őket a NATO keleti bővítésével egyre markánsabban megjelenő, Amerika oldalán álló „ifjú Európával” szemben. Megértük tehát, hogy a hazai kriptokommunizmus öregjeit Washington mint lendületes ifjakat szerepelteti politikai bábszínházában. Minden jel szerint elsietett volt ez a premier, lelepleződött egy olyan klientúra, amelyről még az uniós felvétele előtt kiderült, hogy temetni jött Európát, nem dicsérni. Ezek után ne csodálkozzunk, ha Magyarország, Lengyelország, Lettország és Szlovákia tagfelvételi procedúrái el-elhúzódnak majd, a velük szemben támasztott uniós feltételek tovább szigorodnak - hiszen miért is szorgalmaznák az Unió tagállamai az Unió felrobbantására is kész amerikai-trójai falovak bebocsátását? Ennek a növekvő uniós idegenkedésnek már tapasztalhatók a jelei, ezért egyre kedvezőtlenebb csatlakozási feltételekre kell számítania Magyarországnak, és emiatt egyre inkább növekszik a belépést elutasító állampolgárok tábora. Ebben a folyamatban még nem jutottunk el a helyes kérdésfeltevésig sem, nevezetesen, hogy van-e minden rosszban valami jó, vagy van-e minden jóban valami rossz? Mi még emlékszünk a boszniai háborúra...
