Nyugati Magyarság, 2003 (21. évfolyam, 1-12. szám)
2003-06-01 / 6-7. szám
2003. június-július Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 5. oldal Szövetséggé alakult a Fidesz Egyéves kormánymérleg Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre változtatta a párt nevét a Fidesz XVII. kongresszusa az alapszabály módosításával Budapesten. A Szövetség születik címet viselő rendezvényen, az alapszabály módosítása mellett elnökké választották Orbán Viktor volt kormányfőt és elfogadtak egy alapítólevelet, amely a szövetség alapelveit rögzíti. A módosított pártalkotmány szerint a szervezet rövidített neve ezentúl Szövetség, amelyben nyolc tagozat jön létre, így kulturális, nyugdíjas-, nő-, gazda-, munkás és alkalmazotti, falusi, önkormányzati és zöldtagozat. A jövőben lesz egy operatívabb ügyvezető és egy bővebb országos elnökség a szervezeten belül: az ügyvezető elnökség tagjai közé tartozik az elnökön kívül az országos választmány elnöke, a frakcióvezető, illetve a kongresszus által választott két alelnök, Pokomi Zoltán volt pártelnök és Schmitt Pál, a Magyar Olipiai Bizottság elnöke. A kettős tagság kapcsán az alapszabály azt mondja ki, hogy az lehet tagja a Fidesznek, aki nem tagja más pártként bejegyzett szervezetnek, azonban az Európai Néppárt tagszervezetei tekintetében az országos választmány ettől eltérően rendelkezhet. A Fidesz XVII., tisztújító kongresszusa határozatot fogadott el„A magyar nemzetpolitika és a státustörvény tárgyában”. „Az elmúlt egy esztendőben a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés folymata megtorpant. A jelenlegi magyar kormány a határon túli magyarokat olyan tehertételnek tekinti, amelytől szabadulni akar. Nem értette meg, hogy a határon túli magyarok nem elvesznek, hanem hozzáadnak Magyarország erejéhez, ezért feláldoza őket a diplomáciai játszmában. Ezzel lemond a határon túli magyarokról és arról a lehetőségről, hogy a magyar nemzet egységesen szálljon síkra érdekei érvényesítéséért a nemzetközi porondon. A státustörvény tervezett módosítása jól példázza a kormánynak a magyar nemzet érdekérvényesítési képességét jelentősen csökkentő hibás elképzeléseit. A Fidesz nem ért egyet a törvény eredeti célkitűzéseinek feladásával, a jogszabály kiürítésével, egy olyan anti-státustörvény megalkotásával, mely kevesebb kedvezményt és támogatást nyújt a határon túli magyaroknak, mint amennyi őket a törvény 2001-es elfogadása előtt megillette. A Fidesz csatlakozik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületé által közzétett felhíváshoz és teljes mértékben azonosul az abban foglaltakkal. Ennek megfelelően különösen fontosnak tartja, hogy a módosí-Május 17-én meghalt Varga László fideszes parlamenti képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Varga László 1910. december 18-án született Budapesten. Jogi tanulmányait követően 1939 és 1943 között ügyvédjelölt volt, majd öt éven át a fővárosban ügyvéd. Részt vett a németellenes mozgalomban, majd 1944-ben a nyilas számonkérő szék letartóztatta. Varga László 1945 és 1947 között a Független Kisgazdapárt tagjaként budapesti törvényhatósági képviselő, majd 1948-ig a Demokratikus Néppárt parlamenti képviselője volt. 1948-ban elhagyta Magyarországot. 1989-ben tért ismét haza. 1990-ben és 1991-ben a KDNP társelnöke, utána három évig pedig a párt elnökhelyettese. 1994-től parlamenti képviselő, először a KDNP, majd 1997-től a Fidesz képviselőcsoportjának tagja volt. A 2002-es parlamenti választásokon a Fidesz országos listájának 9. helyéről a parlamentbe kerülő Varga László a parlament legidősebb képviselője volt. "A józsefvárosi gyerekkor vezette őt a Prohászka-féle keresztényszociális világnézethez, s maradt mellette hűségesen halálig - úja a népszerű Laci bácsit búcsúztató írásában a Magyar Nemzet. - "Évtizedeken át próbáltak minket úgynevezett baloldali értékekkel traktálni, amelyek nem mások, mint a keresztényszotott törvény preambulumában maradjon meg az egységes magyar nemzetre történő utalás;- a kedvezmények és támogatások odaítélésének maradjon feltétele a magyarigazolvány vagy magyar hozzátartozó igazolvány birtoklása;- a Magyarországra történő beutazás és ott-tartózkodás tekintetében a törvény hatálya alá tartozó személyek számára a nemzetközi jogi és európai uniós tagságból eredő kötelezettségek figyelembevételével maradjon fenn a lehető legkedvezőbb elbánás;- minden magyar nyelvű nevelésben vagy oktatásban részesülő, illetve a magyar nyelvet tanuló, alap- vagy középfokú intézményben tanuló gyermek nevelési-oktatási támogatásban, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásban részesülhessen;- a magyarországi diákokéval azonos kedvezmények illessenek meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytató személyt;- a határon túli magyar pedagógusokat Magyarországon illessék meg a magyarországi pedagógusokkal azonos kedvezmények;- a törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illessék meg;- a törvény hatálya alá tartozó személyek az általuk Magyarországon - saját költségtérítés mellett - igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás költségeinek megtérítését az e célra létrehozott közhasznú szervezettől pályázat útján igényelhessék;- a határon túli magyar vidékek szellemi és tárgyi örökségének megőrzése, népességmegtartó erejének javítása, Magyarországgal való kulturális kapcsolatainak javítása, a Magyarországgal való kapcsolatok infrastrukturális feltételeinek fejlesztése szerepeljen a törvény céljai között;- a már kialakult gyakorlatot figyelembe véve, a Máért novemberi ülésén elfogadott javaslatnak megfelelően szabályozni kell a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek által létrehozott társadalmi szervezetekkel való együttműködést, és pontosan meg kell határozni e szervezetek körét;- a törvényt az európai közösségek teljes joganyagával összhangban kelljen alkalmazni, figyelembevéve a joganyag pozitív diszkriminációt lehetővé tevő rendelkezéseit is;- a törvény maradjon hatályban - Ausztria kivételével - minden Magyarországgal szomszédos országban esetében azok Európai Unióhoz történő esetleges csatlakozását követően is. (HTMH) ciális politikai filozófia evangélumból átvett értékeinek jó-rossz másolatai. A szegények segítése, a szolidaritás, a tisztességes munkáért járó méltányos bér, a megfelelő pihenőidő, a munkavállalók érdekeink figyelembevétele, mindez a keresztény tanításból következő és XIII. Leó pápa által megfogalmazott keresztényszociális tanítás alapja. Ennek baloldali értékeként történő deklarálása nem más, mint a keresztény tanítás kisajátítása a politika területén, amelynek sajnos nem kevés példáját láttuk és látjuk mind a mai napig a kommunista (szocialista) frazeológiában. Varga László ízig-vérig politikus volt, sőt a politikusok azon nagyon kis létszámú csapatához tartozott, amelynek tagjai pontosan tudják, mikor mi a lényeges, mire kell összpontosítani, ezt jó stílusban meg is tudják fogalmazni úgy, hogy az embertársaiknak is kellően érthető és figyelemfelkeltő legyen. Aki sosem hallota őt beszélni, csak tavaly április 13-án, a Kossuth téren, az is megérezhette és megérthette, mit jelent okos politikusnak lenni. Varga László nemcsak okos politikus volt, de tisztességes is (fájdalom, mily' kicsi e csapat létszáma), aki nem saját magáért, nem a megélhetésért, nem a sarzsiért, hanem a nemzetért vállalta a politika manapság - és ötven-hatvan évvel ezelőtt is - hálátlan gyakorlását." (Folytatás az 1. oldalról) Szerencsére, a mostani sugárszennyeződés-szivárgás meg sem közelítette az akkori mértéket, azaz akár igazat is mondhattak volna, de már csak megszokásból is nem ezt tették. Az új környezetvédelmi miniszter már kimaradt az atomerőmű-meghibásodások miatt támadt botrányból, és ha nem csinál semmit sem, akkor is több örömet szerez az egészséges természet ügye iránt elkötelezett embereknek és szervezeteknek, mint az elődje. Fellélegeztek a kulturális élet és a művelődés napszámosai is. Távozott posztjáról a tárca mindenhez és semmihez sem értő dilettáns és sznob vezetője, akiről az a határozott meggyőződés alakult ki a kulturális közéletben, hogy bárki is követi, csak jobb lehet. Ez a miniszter személyében annak a magyar hagyományokat elvakultan gyűlölő kultúra-romboló irányzatnak volt a képviselője, amelyik egyetlen forinttal sem támogatta például az 1100 éves évfordulón a honfoglalás filmen történő megjelenítését, hevesen bírálta mint “magyarkodó” célú alkotásokat a polgári kormány idején a Bánk bán történetét 600 millió forint árán, vagy a gróf Széchenyi István életét egymilliárd forint árán megörökítő filmeket. Azt hitte, hogy majd jól felbosszantja a szerinte “magyarkodó” kritikusait, ha az összes nagyösszegű állami támogatást csak két filmnek biztosítja, másfélmilliárd forintot egy cigány tárgyú filmre, és kétmilliárdot egy zsidó tárgyú film megalkotására. Tévedett, mert nem bosszankodást keltett, hanem inkább reményeket, hiszen ha ilyen tárgyú filmeket milliárdokkal tud támogatni a kulturális tárca, akkor miért ne tudná támogatni akár fele ekkora összegekkel a Mátyás királyról, a IV. Béla királyról, vagy a Bethlen Gáborról korábban tervezett filmek forgatását? Itt kell megjegyezni, hogy ezt a sajátosan szelektív ízlésű minisztert nem a totális alkalmatlansága miatt cserélték le, hanem azért, hogy megfelelő állást találjanak az oktatási (Folytatás a 3. oldalról) Nicolson Harold, aki jelen volt a békekonferencián, 1933-ban a következőket írta: „Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érintett lakosság véleményét senki sem vette figyelembe.” Az angol diplomata Peacemaking című könyvében több érdekelt államférfi véleményét is összegzi, amikor a következőket jegyzi fel: „Az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye, és ez a béke inkább előkészíti a háborút, mintsem azt megakadályozná.” Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért tartotta elfogadhatatlanoknak, mert Magyarország szétdarabolása esetében a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle erőt. Nitti kitért arra is, hogy Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig Magyarországgal harcolt... A későbbi amerikai nagykövet, Bullit, a következőket írta Wilson elnöknek: „Én csak egy vagyok azon milliók közül, akiknek bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön pártatlan és igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy újabb háború csíráját. A békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi összeütközéseket geijeszt. Saját népe és az emberiség érdekében az Egyesült Államok kötelessége, hogy megtagadja ennek az igazságtalan békének az aláírását...” Itt kell említeni Ionéi Bratianu román miniszterelnök 1920. július 1-én, Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: „Nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az tárca ama szocialista államtitkárának, amelyik permanens harcban állt szabaddemokrata miniszterével. A szembekerülés törvényszerű volt, mert még a szocialista párti oktatási szakembereket is meglepte, hogy mennyire pedagógus-ellenessé és vidék-ellenessé vált az oktatási tárca vezetése. A koalíció békéjének megőrzése érdekében ezeket az elégedetlenkedőket átirányították a kulturális tárcához. Az oktatáspolitika határozottan eltökélte a magyar népoktatás szétverését, és az elitoktatás fokozatos bevezetését. Ennek első lépésében felhígítják a követelményeket, aminek jegyében az általános iskola első négy évfolyamán a tanár csak a szülő beleegyezésével ismételtetheti meg a lusta, vagy tudatlan gyerekkel a tanévet, és korlátozzák a házi feladatok mennyiségét is. A tanulók túlterhelésére hivatkozva még az idén 15 százalékkal csökkentik a tananyagot, és csökken a kötelező iskolai napok száma is. Amit tehát eddig az állami oktatás keretein belül ingyen megtanulhattak a szerényebb jövedelmű családok gyermekei, azt a jövőben már csak fizetett különórákon sajátíthatják el. Mivel a felsőoktatás követelményei változatlanok maradnak, egyértelmű, hogy kik a kárvallottjai a közoktatás tananyag-csökkentésének. A változó tanterv és óraszerkezet miatt szaktanárok ezrei válnak feleslegessé a falvak iskoláiban. A szaporodó iskolamegszüntetések jobbára a kistelepülésen élő családok gyermekeit sújtják, és lehetetlenítik el a továbbtanulásukat. A tavalyi választások előtt a mai kormánypártok a szerintük túlzott nagyságú és drága állami bürokrácia leépítését ígérték. Nos, az ígéretük ellenére hamarosan duplájára emelték a minisztériumi vezetők havi kereseteit, és 500 főről 800 főre “csökkentették” a Miniszterelnöki Hivatal létszámát. Ebbe a folyamatba illik bele az is, hogy három miniszter köszönt le, és helyettük öt új miniszter tette le az esküjét. Az egyik új, „esélyegyenlőségért felelős” miniszter rögtön azzal kezdte a életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.” A Trianoni Békeszerződés tárgyalása során több esetben felvetődött, hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. (...) Romániának azonos számú küldöttséget engedélyeztek mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetétől annak befejezéséig harcoltak Németország-Ausztria-Magyarország ellen. Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi. A magyar delegáció a kényszerítő körülmények hatása alatt írta alá a Békeszerződést. Ez az aláírás, mivel kényszerítő körülmények hatására történt, mind a nemzetközi jog, mind pedig a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen. A közelmúlt - de a Békeszerződés következményeivel szorosan összefüggő-jellemző példája a 169/1997- 1991/18-as számú törvény, melyet a román illetékes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történő visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetköz visszhangja pozitív. Ugyanakkor tény, hogy a törvény ellenére a Romániában kisebbségben élő magyar anyanyelvű lakosság, amelynek mintegy 70-75 százaléka a törvény hatálya alá tartozna, semmiféle korábban elkobzott vagyonát vissza nem kapta. Hasonlóan, a törvény hatálya nem tejredt ki a Római Katolikus Egyházra sem. Záradék A petícióból kitűnik, hogy a Trianoni Szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való működését, hogy feljelentette az egri szülőotthont, ahol szerinte elkülönítik a többiektől a cigány származású anyákat. A rágalmazás miatt a sértett intézmény bírósághoz fordult. A történészekkel sem volt szerencséje a miniszternek, aki kifejtette, hogy mennyire megbukott erkölcsi téren a magyar nép, mert 1945-ben kirabolta a deportált zsidók házait. Az állítás cáfolatául számtalan olyan példát említettek a történészek, amelyek azt igazolják, hogy a szovjet hadsereg és a mögötte felálló kommunista apparátus gyűjtötte be az elhagyott javakat, és ebben a rablásban abszolút nem számított a tulajdonos kiléte, lehetett az nyugatra menekült arisztokrata, értelmiségi, vagy zsidó származású deportált egyaránt. A példa a történelmi tájékozatlanságra akár nevetséges is lehetne, ha nem tudnánk azt, hogy az ilyen előítélet hangoztatása ma a miniszteri karrier szükségszerű kelléke. Mellesleg, ahol annyira leplezetlenül rombolják a középosztály továbbtanulási esélyeit, ott valóban kézen fekvő a képmutató megoldás, és “esélyegyenlőségért felelős” miniszter kinevezése. Az elmúlt évben siralmasra irányba váltott át az ország gazdasági fejlődése. A külföldi monopolista érdekeket kiszolgáló, és a hazai vállalkozásokat háttérbe szorító politika szükségszerűen lelassította a gazdasági növekedést, a korábbi négy és fél százalékról két és fél százalékra. Aggasztó módon megnövekedett a munkaképes lakosságon belül a munkanélküliek aránya, a polgári kormányzás időszaka alatti öt és fél százalékról hat és fél százalékra. A munkanélküliséget leginkább a kisvállalkozásokat korábban segítő Széchenyi terv leállítása idézte elő, de több ezer fővel növelte az állástalanok számát az is, hogy a hazai vállalkozóktól visszavonták, és külföldi cégeknek adták át az állami útépítések korábban tömegeket foglalkoztató megrendeléseit. Sajnos, a bemutatott aggasztó folyamatoknak nincs vége, folytatásuk következik! részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyaroszágot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan. Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területeken élt magyar állampolgárok sérelmére 1920-tól kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a magyar népet jogorvoslat illeti meg. A büntetőjogi felelősség kérdése is vizsgálatot igényel. A tény feltárásához kíván segítséget nyújtani az Institutum pro Hominis Juribius, amikor egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, és ehhez a maga részéről minden segítséget megad. A vizsgálóbizottság felállítását 25-30 fő részvételével javasolja, akik közül 10 szakértőt az Institutum pro Hominis Juribus delegálna. E személyek az elcsatolt területeken használatos nyelvet beszélik. A bizottság tagjai a petícióban foglaltakat a helyszíni vizsgáltok keretében konkrétan igazolják. Az 1956-os Magyar Szabadságharc idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát... A körülmények azóta megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra,hogy jóvátegye akkori közömbösségét. Tisztelettel: az Institutum pro Hóminis Juribus főtitkára: prof. Ludwig von Lang Zürich, 2001. február 20. Közreadja: Cúth János In memóriám Varga László Trianon felülvizsgálatát követeljük!
