Nyugati Magyarság, 2002 (20. évfolyam, 3-12. szám)

2002-12-01 / 12. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2002. december A Százak Tanácsa felhívása a magyar országgyűléshez és a magyar kormányhoz Az Európai Unióval folytatott tár­gyalás keretében tárgyalja újra„A tőke szabad áramlásáról” szóló fejezetet és onnan vegye ki a termőföldet! Az Alaptörvény - amit helytele­nül Alkotmánynak neveznek - mó­dosítását függessze fel és tegye meg a szükséges lépéseket az Alkotmá­­nyozó Nemzetgyűlés összehívására! Azonnal indítsa el egy nemzeti érdekekre és szociális piacgazda­ságra épülő, átfogó gazdaságpolitika kidolgozását és megvalósítását, amely elsősorban a családi gazdasá­gok fejlődőképes megélhetését biz­tosítja! Az Európai Unió tagállamai tart­sák meg nemzeti és állami szuvere­nitásukat az egyenjogú államok szö­vetsége jegyében. Minden ellentétes törekvés a po­litika és kulturális önrendelkezés fo­kozatos kioltására vezet, ami nem le­het nemzetpolitikai cél, ezért a nem­zet ennek elfogadására nem kény­szeríthető! Budapest, 2002. december 4. Százak Tanácsa Szégyen, gyalázat „Hír: 2002 december 1 -én a budapesti Kempinski szállóba ünnepi fogadást tartottak a nagy román nemzeti ün­nep, Erdély Romániához csatolása al­kalmából. Román részről megjelent Adrian Nastase és Medgyessy Péter. A magyarságot a téren tüntető 120 fő képviselte.” (Bayer Zsolt) „Szégyen, és a magyar nemzet megalázása, hogy Erdély elcsatolását Budapesten együtt ünnepelte meg a román és a magyar miniszterelnök” - nyilatkozta Simicskó István, a Fi­desz nemzetbiztonsági kabinetjének vezetője. „Nem gondolom, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnökének, még akkor is, ha D-209-es Medgyessy Pé­ternek hívják, ajánlkoznia kellene a felmosórongy szerepére” - jelentette ki Kövér László, a Fidesz alelnöke. Hozzátette: “Valójában az történt, hogy Medgyessível feltörölték a Kempinski szálloda hallját. A magyar miniszterelnöknek fontosabb volt jó pontokat szerezni Nastasénál és ro­mán barátainál, mint az erdélyi ma­gyaroknál.” „Ehhez fogható jelképes hazaáru­lást Kádár János óta - aki szintén el­árulta az erdélyi magyarságot - senki sem követett el - mondta Csurka Ist­ván. A MIÉP elnöke úgy véli, hogy Magyarország szétszakítását ünne­pelte a két kormányfő bármiféle kényszer nélkül, ami egyszerűen el­képesztő, s egyedülálló a világon.” Az esetről külön nyilatkozatott tett közzé a Százak Tanácsa. íme az állás­­foglalás teljes szövege: „Pédátlan, a magyar nemzeti po­litika megtagadását jelentő tény, hogy Románia és Magyarország miniszter­­elnöke, a megcsonkított Magyaror­szág fővárosában Budapesten, közö­sen ünnepelte meg 1918. december 1- jének, a történelmi magyar állam fel­osztásáról, a Romániához soha nem tartozott Erdély, Romániához csato­lásáról szóló gyulafehérvári határozat évfordulóját, Románia nemzeti ünne­pét. Megdöbbentő módon, szót sem ej­tettek az Erdély népeit nem képviselő gyulafehérvári gyűlés nyilatkozata ál­tal, Erdély népeinek szavatolt teljes önrendelkezési jogról, s annak 84 éves semmibevételéről. Ez a szégyenletes közös ünneplés (más tényekkel együtt) azt bizonyítja, hogy Magyarország jelenlegi kormá­nya a nemzet képviseletére teljes mér­tékben alkalmatlan.” Budapest, 2002. december 4. Népességfogyatkozás a Muravidéken Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területének 2002. évi népszám­lálási adatai nagyon lesújtóak. Most számokban is megerősítést nyert a régóta hangoztatott tény, hogy a vi­dék demográfiailag igen veszélyezte­tett. A Hódostól Pincéig található 31 településen - ide sorolták Benice fa­lut is, bár az nem szerves része a két­nyelvű területnek, de azon belül ta­lálható - 2002-ben 1.595 személlyel kevesebbet írtak össze, mint az előző, 1991-es népszámláláskor. Ez 11,16 százalékkal kevesebb, mint tizenegy évvel korábban. Goricskó és Lendvavidék - a mu­ravidéki magyarok által is lakott két tájegység - összehasonlítása eltérő adatokhoz vezet. Mind a nyolc go­­ricskói településen - Hodos, Kapor­­nok, Domonkosfa, Szerdahely, Cse­­kefa, Pártosfalva, Kisfalu és Szent­­lászló - csökkent a népesség. A nyolc településen átlagban 18,26 százalék­kal csökkent a lakosság száma, ami 279 személyt jelent. A legkisebb mér­tékű csökkenést az amúgy legna­gyobb goricskói magyar településnek számító Domonkosfán regisztrálták, ahol 2002-ben 51 személlyel keve­sebbet írtak össze, mint 1991-ben; ez 14,57 százaléknak felel meg. Domon­kosfa lakossága a tizenegy évvel ko­rábbi 350-ről 299 főre fogyott. Ará­nyában a legnagyobb népességvesz­teséget Kisfalu könyvelheti el, ahol 26,47 százalékkal kevesebb személyt vehettek nyilvántartásba a népszám­lálás alkalmával. Ez 18 főt jelent, vagyis 68 főről 50 főre csökkent a falu lakossága. A goricskói népfogyatkozásnál arányában kisebb, számokban kife­jezve azonban jóval nagyobb a lend­­vavidéki lakosság csökkenése. Lend­vavidék 23 településén 1.316 szem­éllyel írtak össze kevesebbet, mint 1991-ben. Arányaiban ez 10,31 szá­zalékos apadást jelent. Radamos te­lepülésen a legnagyobb a fogyás, ahol 30,34 százalékkal kevesebb lakost re­gisztráltak. Az 1991. évi összeíráskor még 356 személyt számláló települé­sen 2002 áprilisában csupán 248 főt írtak össze, 108 lakossal kevesebbet. A Hetés többi településén sem sok­kal kedvezőbb a helyzet. A maga 9,60 százalékos csökkenésével egyedül Kámaháza közelíti meg a vidék átla­gát, a többi település viszont - bele­értve Dobronakot is - 15-18 százalé­kos fogyatkozást mutat. Számokban a legnagyobb népes­ségcsökkenést a régió központja, Lendva produkálta, ahol 420 fővel laktak kevesebben, mint 1991-ben, amit azonban némiképp ellensúlyoz a két környékbeli település, Lendva­­hegy és Hármashalom népességnöve­kedése. Lendvahegyen az 1991-ben számbavett 507 lakos helyett 2002- ben 590 személyt, Hármashalomban pedig 309 helyett 333-at vehettek nyilvántartásba a számlálóbiztosok. E látványos változás azzal magyaráz­ható, hogy számos lendvai polgár köl­tözött ki az említett két kis telepü­lésre. Csentében 1,40, Völgyifaluban 9,09, Hosszúfaluhegyen 3,14 száza­lékkal csökkent a lakosság létszáma. E nagyszámú apadásnak természe­tesen több oka van amelyek közül ta­lán a szlovén gazdaság válsága a leg­fontosabb, amely az amúgy is nagy gazdasági gondokkal küszködő Mura­vidéken talán itt, a vegyesen lakott vi­déken csapódik le a leglátványosabban. Különösen nehéz helyzetben vannak a goricskói települések lakói, ahol egye­dül az amúgy is válságban lévő mező­­gazdaság jelenti az úgyszólván egyet­len pénzkereseti lehetőséget. A másik nagy probléma a vidék infrastrukturá­lis bezártsága, amely a közelmúltban felavatott magyar-szlovén vasútvonal­nak köszönhetően egyedül Hodost és Kapomokot nem érinti olyan nagy mértékben, mint a többi települést. Kü­lönösen rossz helyzetben van a „lend­vai sarok”, ahol sem Szlovénia belső területeivel, sem Magyarországgal nincs vasúti és jószerével autóbusz­­összekötettés sem. (Népújság, Lendva) A szabadkai Népkör jubileuma A fennállásának 130. évfordulóját ünneplő szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ rangos elisme­résben részesült, kiérdemelte a Pro Űrbe Díjat. „Nagyon büszkék va­gyunk erre a díjra, mely a népkör többéves szervezői munkájának az eredménye” - mondja Bodrogi Béla, a Népkör MMK főtitkára. „A múlt év jubiláris év volt a szá­munkra, ezért is döntöttünk úgy, hogy tevékenységünkkel még emlé­kezetesebbé tesszük. A legjelentő­sebb rendezvényeink között említe­ném meg a Szent István-napi mű­sorunkat, szakosztályaink közös fel­lépését október 20-án, a karácsonyi ünnepi műsor-összeállításunkat, majd január 20-án az Újvidéki Tele­vízióval közösen szervezett össze­jövetelt, amelyet élőben sugároz­tak.” Ebben a műsorban vendégként fellépett többek között a Magyar Állami Népi Együttes, a Bunje­­vacko kolo és a Mladost Művelő­dési Egyesület is. Másik jelentős rendezvényünk a március 15-ei ün­nepség volt. A siker ezúttal sem ma­radt el. Az idei évad a Népkör MMK táncegyüttesének is sikert hozott: 20 perces, összefüggő mű­sorral vendégszerepelhettek Ru­­mán. „Ez azért fontos számukra, mert az utóbbi tíz évben erre a ven­dégszereplésre nem volt lehetősé­günk. De nemcsak a táncosaink, hanem a kézimunkázóink is szép sikerekkel dicsekedhetnek. Részt vettek az idei Nemzetközi Kézimunka- és Gyűjte­mény-kiállításon (MIRK) az Art Hobby képzőművészeti csoporttal kö­zösen, és három első, 14 második és harmadik helyezést érdemeltek ki” - folytatja a főtitkár. A Népkör MMK színjátszói részt vettek a Vajdasági Amatőr színjátszók Szemléjén, amelyen 25 csoport mu­tatkozott be. Ez a rendezvény is igen látogatott volt, csakúgy, mint az Ál­talános Iskolások Művészeti Vetélke­dője. Harmadik alkalommal voltak a házigazdái ennek a rendezvénynek, amelyet az elmúlt évadban egynapos gálaműsorra szűkítettek. A rendezvé­nyen azok az általános iskolások vet­tek részt, akik a „Kőketánc”-on, a Ne­mes Nagy Ágnes és a „Szólj, síp, szólj!” vetélkedőn is szerepeltek. „Tervünk, hogy az idei évadban is ha­sonló gálarendezvény keretében szer­vezzük meg ezt a rendezvényt” - ve­szi át a szót Varga Pólyák Hajnalka, a Népkör MMK műsorszervezője. Bodrogi Béla hozzáteszi: „A Népkör­ben már öt éve működik a rajziskola Boros György grafikusművész veze­tésével. A csoport idén is egy nem­zetközi díjjal dicsekedhet. Havonta egyszer megrendezésre került a Nótaklub estje is, a „Dalol­junk, táncoljunk együtt!” Helyet adunk a Népkör Aranygenerációja rendezvényeinek is, Lippay Etelka mesedélutánjának és a Kosztolányi Dezső diáksegélyező Egyesület gála­műsorainak. Több civil szervezet itt szervezi meg éves bálját, ugyanakkor a fiataloknak is lehetőséget nyújtunk könnyűzenei estek szervezésére. Újí­tani és népszerűsíteni szeretnénk a gyermekszínjátszást és a versmon­dást, de a színjátszó szakosztályunkat is fiatalítani akarjuk.” A Népkör MMK és a szabadkai önkormányzat közös szervezésében október 5-én ke­rül megrendezésre az Interetno Fesz­tivál. „A rendezvény társszervezője a budapesti Hagyományok Háza, amely a kiadások jelentős részt fe­dezi” - mondja Brezovszki Roland. „Ez a fesztivál voltaképpen kétéves programkidolgozás eredménye, és Vajdaságban ilyen jellegű rendezvény még nem volt. Véleményünk szerint főként azért van rá szükség, mert szervezői a minőséget tartják fontos­nak, nem pedig a népességet. A fel­lépő táncegyüttesek szakmai értéke­lést kapnak a bemutatott műsorszám­ról. Ennek alapján a szegedi vagy a szolnoki fesztiválhoz hasonlítható leginkább. Ez a fesztivál lesz a Nép­kor MMK harmadik központi ünnep­sége. Eredetileg kétnaposra terveztük, de a pénzszűke csupán egynapos fesztivált tesz lehetővé. Idővel nem­zetközivé szeretnénk terebélyesíteni. Más rendezvényei is lesznek, pél­dául a népművészeti kirakodóvásár a Népkor MMK épülete előtt, a régi fo­tók és reprodukciók kiállítása a 130 éves Népkör MMK múltjáról és jele­néről. Ennek támogatói a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a szabadkai Városi Múzeum.” A Népkör MMK célkitűzései közé tartozik az is, hogy a népművészetet minél közelebb hozza az emberekhez. A tervek között szerepel egy népze­nei stúdium létrehozása, amelynek népzenészek képzése lesz a rendelte­tése. Ezt minden hónapban táncház követné. Mindezt hagyományossá szeretnék tenni. (Hét Nap, Szabadka) Csökken a határon túli magyarság támogatása Az európai integrációt, a nemzeti integ­rációt és a határon túli magyarok autonó­miájának megteremtését tartja Németh Zsolt a legfontosabbnak a szomszédos or­szágokban élő magyar kisebbség helyze­ténekjavulásában. Az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának Fideszes elnöke erről a Pro Minoritate Alapítvány által a hatá­ron túli magyarság népesedési helyzeté­ről rendezett konferencián beszélt Buda­pesten. A politikus bírálta a kormányt, amiért a jövő évi költségvetésben mind­össze 8,3 milliárd forintot irányzott elő a határon túli magyarság támogatására, szemben az idei 12 milliárd forinttal. A volt külügyi államtitkár rámutatott arra, hogy az előző ciklusban négy év alatt hat­szorosára nőtt a határon túli magyar ki­sebbség költségvetési támogatása. Ezért reális elvárásnak nevezte azt, hogy 2002- től 2006-ig szintén meghatszorzódjon a tá­mogatás mértéke, azaz a ciklus végére el­élje a 70-75 milliárd forintot. Fontosnak nevezte, hogy a mindenkori magyar kor­mány erőteljesen jelenítse meg Brüsszel­ben a határon túli magyarok érdekeit. Hangsúlyozta: az alkotmány EU-csatlako­zást célzó módosításában tükröződnie keU annak, hogy Magyarország továbbra is közösséget vállal a határon túli magyar­ságai. Hozzátette: ezért nem megkerülhető a határon túli magyarokra vonatkozó ki­bővített, megerősített klauzula az alkot­mánymódosításban. A magyarság szülő­földjén való megmaradása érdekében Né­meth Zsolt szerint döntő a nemzeti kisebb­séget érő diszkriminatív intézkedések semlegesítése. A diszkriminációra példa­ként említette az egyházi vagyon vissza­szolgáltatásának elhúzódását, a közigaz­gatási beosztást, az oktatási és a nyelv­­használati problémákat. A képviselő sze­rint a szülőföldön való megmaradásnak jelentős előmozdítói lehetnek a magyar nagyvállalatok, pénzintézetek és biztosí­tók beruházásai a szomszédos országok­ban. A kedvezménytörvényről szólva Né­meth Zsolt fontosnak nevezete, hogy a jogszabály módosítása valóban a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén el­határozónak szerint történjen. (HTMH) Tíz éves a Kallós Alapítvány A Kallós Alapítványt 1992-ben ala­pította Kallós Zoltán egyszemélyes alapítványként. Székhelye Kolozs­váron van, tevékenysége viszont Vá­laszúton folyik. Kallós itt született, azon a kúrián, amely helyt ad nép­rajzi gyűjteményének, s az 1999- ben beindult magyar anyanyelvű szórványoktatásnak. 1992 óta szer­veznek táborokat - népzene- és nép­tánc-táborokat felnőtteknek és ifjak­nak, 1997-től pedig kézműves tábo­rokat indítottak gyermekeknek - a Kallós-kúrián. Folyamatosan bővült az alapítvány tevékenységi köre, családos tábort indítottak, majd há­rom évvel ezelőtt pedagógus-to­vábbképzőt szerveztek, amire azért volt igény, mert a tanítóképzőkben nem tanítanak népdalokat, néptán­cokat, népi játékokat, kézműves mesterségeket. Az alapítvány sze­retné elérni, hogy a Magyar Műve­lődési Intézet bizonyítványát a taní­tók számára kötelező továbbképző elvégzését igazoló okmányként fo­gadják el. Emellett 70 férőhelyes szórványközpontot terveztek, ahová az összes olyan gyermeket be sze­retnék hozni, akinek lakóhelyén nincs lehetőség magyarul tanulni. (Nyugati Jelen, Arad)----------------------------------------------\ MagyarsáG Hungarians of the West Hongrois d'Occident Publisher)Editor-in-Chief Felelős kiadó)Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel.)Fax: 326-7531, E-mail: nyugatimagyarsag@timp.hu Terjeszti: GONDOS BT., FEHÉRLÓFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik­kekért a mindenkori cikkírók felelősek. V_____________J ( N Magyar ajándék-ajánlat karácsonyra Liszt Ferenc egyik legnagyobb műve, az Esztergomi Mise a Magyar Rádió hangfelvétele CD-lemezen. Előadják: a Budapesti Operaház Szólistái a Debreceni Kodály Kórus és a Pécsi Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Takács Miklós Érdeklődni lehet: SocietePhilharmonique de Montreal: 514-281-6364 (angolul, magyarul) E-mail: philharmontreal@hotmail.com V_____________________________________________________________________/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents