Nyugati Magyarság, 2002 (20. évfolyam, 3-12. szám)
2002-10-01 / 10. szám
2002. október Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 5. oldal EU-jelentés a tagjelölt országokról Schmitt Pál ütőkártyái Budapest kártyával kedveskedne a fővárosiaknak Az Európai Unió napokban közzétett jelentése szerint Magyarország az egyik legjobban felkészült ország. A jelentés készítői pozitívan értékelik a gazdasági és jogi előrelépéseket, továbbá azt, hogy a bérszerkezet átfogó felülvizsgálatának eredményeként tovább csökkent az állami és a versenyszférában elérhető keresetek közötti különbség. Megjegyzik viszont, hogy a helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének a reformja még várat magára. Az igazságszolgáltatási képességek fejlődése szempontjából a bizottság fontos lépésként értékeli az ítélőtáblák létrehozásáról, valamint a bíróságok pénzügyi függetlenségének erősítéséről hozott döntéseket. A dokumentum elismeri, hogy számos jogi és gyakorlati intézkedés történt a korrupció elleni harc érdekében, a jelenség létezését azonban változatlanul aggasztónak ítéli. Bírálatot kapott Magyarország amiatt is, hogy a romapolitika még mindig nem épült be szervesen az átfogóbb társadalomfejlesztési stratégiákba, hanem azoktól elkülönülten, párhuzamos programként létezik. Tényként állapítja meg a jelentés, hogy a romák továbbra is hátrányos megkülönböztetések áldozatai. Gazdasági tekintetben a bizottság működő piacgazdaságnak tekinti Magyarországot, amely - ha tovább halad a jelenlegi reformok útján - képes lesz megbirkózni az uniós verseny és piaci erők nyomásával. A jelentés elismerően értékeli, hogy Magyarország az utóbbi egy évben is nagy előrelépéseket tett az uniós joganyag átvételében számos területen, köztük a társadalompolitikában, a bélés igazságügyekben, a távközlésben, a kulturális és audiovizuális szférában, valamint az energiaiparban. Kifogásolja ugyanakkor, hogy csak korlátozott eredmények születtek a mezőgazdasági és a regionális politika intézményi-közigazgatási hátterének a kiépítésében. „A magyar jogrendszer jelentős részben már az adózás területén is összhangban áll a közösségi joggal” - állapítja meg a dokumentum. Megjegyzi azonban, hogy egyes területeken, köztük az áfa és a fogyasztási adók szabályozásában még nem fejeződött be a közösségi jog átvétele. A mezőgazdasággal kapcsolatban a bizottság szóvá teszi, hogy késésben van a kifizető ügynökség és az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer létrehozása - ez utóbbi tekintetben még komoly erőfeszítéseket tart szükségesnek. Késedelmek tapasztalhatók az uniós jog állategészségüggyel kapcsolatos bizonyos részeinek az átvételében is - állapítja meg. A tíz tagjelölt ország sommás értékelése egyébként így fest: Bulgária: nincs működő piacgazdaság Ciprus: kevés probléma Csehország: emberkereskedelem, romahelyzet Észtország: kevés probléma Magyarország: bíróság, pénzmosás, romahelyzet Lettország: nem megfelelő határellenőrzés Litvánia: gyenge közigazgatás Málta: kevés probléma Lengyelország: gazdasági helyzettel kapcsolatos kétségek, korrupció Románia: nincs működő piacgazdaság Szlovákia: romahelyzet, korrupció Szlovénia: ügyek halogatása a bíróságokon, lassú privatizáció. A bővítéssel 75 millió ember csatlakozhat a jelenlegi 400 millióhoz. Mivel azonban főleg a szegényebb szomszédokról van szó, a csatlakozást ellenzők attól tartanak, hogy az új tagországok csak elszívják majd az unió büdzséjét. Attól is tartanak ugyanakkor, hogy a nagyméretű bővítéssel lelassul az unió döntési folyamata. A csatlakozás során a tagjelölt országokat szigorú ellenőrzés alá vonják. A bővítés előtt három hónappal az Európai Bizottság jelentést ír arról, átvették-e a tagjelöltek az EU-joganyagot. A bővítést követő két évben pedig kidolgozzák, hogyan lehet megakadályozni a keletről jövő tömeges bevándorlást az EU-ba. (Forrás: Origó) Schmitt Pál a legújabb felmérések szerint a budapesti főpolgármesteri cím második számú esélyeseként indul az október 20-i önkormányzati választásokon. Kampányának egyik nagy érdeklődést keltett „aduja” az úgynevezett Budapest kártya, amely elképzelései szerint alanyi jogon és ingyenesen járna minden 14 éven felüli fővárosi állandó lakosnak. A kártyatulajdonosok kedvezményesen utazhatnának a BKV-járatokon. Pénteken és szombaton este mindannyian, a gyermekes családok pedig egész hét végén ingyen használhatnák a tömegközlekedési eszközöket. Az autósoknak parkolási kedvezményt, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok számára pedig vásárlási kedvezményeket is jelentene a kártya. Budapest lakói olcsóbban látogathatnák a fővárosi fenntartású kulturális intézményeket, mozikat, színházakat, múzeumokat, uszodákat, strandokat, a planetáriumot és az állatkertet is. Schmitt Pál arra az alapgondolatra építi elképzelését, hogy a kedvezmények hatásaként megjelenő forgalomnövekedés behozná a kieső bevételeket. Példaként elmondta: számításaik alapján ha a színházak látogatottságát vissza tudják állítani az 1990-es szintre, akkor a kedvezményekre fordított összeg egy év alatt megtérül. Cél: a tudásalapú Budapest A fővárosi egyetemek és főiskolák rektoraiból, főigazgatóiból álló oktatási, tudományos tanácsadó testületet hozna létre Budapesti Tudományos Konferencia néven főpolgármesterré választása esetén Schmitt Pál. A parlamenti ellenzék által támogatott független főpolgármester-jelölt a napokban ebéden látta vendégül a fővárosi felsőoktatási intézmények vezetőit. Schmitt Pál meghívását tíz rektor és főigazgató fogadta el. A főpolgármester-jelölt elmondta: kedvező fogadtatásra talált az a terve, hogy Budapestet tudás és kultúra alapú várossá kívánja fejleszteni. Schmitt szerint az egyetemek és főiskolák rangot adnak egy fővárosnak, ezért világszerte propagálni kell, hogy Budapestnek milyen jelentős egyetemei vannak és milyen tanulási lehetőségek állnak rendelkezésre. A találkozó után Schmitt Pál elmondta: a jelenlévők egyetértettek abban, hogy több, jó minőségű, kulturált kollégiumra van szükség, amelyek megteremtéséhez az eddigieknél jelentősebb központi forrásokat kell bevonni. Schmitt Pál szólt arról is, hogy a rektorok és főigazgatók hiányolták az elmúlt években a főváros és a felsőfokú oktatási intézmények közötti együttműködést. (MTI) Dávid Ibolya az EU-csatlakozásról f/(azai tucfósításoA /.- Nincs más történelmi alternatíva Magyarország számára, mint belépni az Európai Unióba, de a lábunkat az ajtóban kell hagynunk, nehogy az bezáruljon mögöttünk. A fentieket Dávid Ibolya, az MDF soroksári kampányzáró nagygyűlésén mondta. Az MDF elnöke hozzátette: az anyaország azért is felelős, hogy „a belépésünkkel teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy azok az országok, ahol többmilliós ma„Magyarország elégedetlen az Európai Bizottságnak a csatlakozás pénzügyi feltételeiről szóló aktuális ajánlatával” nyilatkozta a Der Standard című bécsi lapnak Szent-Iványi István, az országgyűlés európai integrációs bizottságának elnöke, s úgy gyarság él, szintén az Európai Unió tagjai lehessenek”. Dávid Ibolya szerint azért is célszerű lett volna az alkotmány módosítása kapcsán időben egyeztetést folytatni, mert így az európai uniós módosító csomaggal végre egységes szerkezetbe foglalhatták volna az alaptörvényt.- Felejtsük el 1949-et, mint a legsötétebb Rákosi korszak évét, és legyen új vélte, így Magyarország legalább az első két évben nettó befizető lesz, mert az évi 900 millió eurós hozzájárulást a csatlakozás időpontjától kell fizetni, míg a támogatások folyósítása csak bizonyos eltolódással kezdődik majd meg. évszáma alkotmányunknak, ha már nem sikerült Szent István és a Szent Korona ünnepének 2000. évében ezt megtenni - fogalmazott Dávid Ibolya. Hozzátette: azt szeretné, ha ez a módosítás alkalmat adhatna arra is, hogy az alkotmány preambulumát is megváltoztassák, és így az azt üzenje mindenkinek: egy magyarságára büszke nép készül az Európai Unióba. (MTI) A cikk szerint az államtitkár megalázónak nevezte az unió tervét, amely szerint az új tagállamok a mezőgazdasági támogatásokból a régi tagállamoknak juttatotthoz képest csak 25 százaléknyiban részesülnének. Orbán Viktor, a polgári kormány miniszterelnöke arra kérte az Országgyűlés ellenzéki pártjait, hogy csak akkor szavazzák meg az európai uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást, ha a baloldali hatalom garantálja a versenyszférában a 3 százaléknál nagyobb béremelést, a Széchenyiterv folytatását, és azt, hogy külföldiek nem vásárolhatnak magyar termőföldet. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke kijelentette: nem ért egyet Orbán Viktor javaslatával, és azzal sem, hogy a keresztény nemzeti oldalon „egy a tábor és egy a zászló.” *** Befejezte munkáját a Mécs Imre által vezetett, törvényellenesen működő parlamenti bizottság, amely az 1990 óta hivatalban volt kormányok tagjainak a kommunista diktatúra titkosszolgálatával való kapcsolatát vizsgálta. Az Országgyűlés elnökének írt jelentésben nem szerepeltek nevek, csak azt rögzítették, hogy 24 személy érintettségét vizsgálták. A bizottság azt nem derítette ki, hogy a Hom-kormány idején hová tűnt a Belügyminisztériumból Szalay Gábornak, az oktatási tárca SZDSZ-es politikai államtitkárának aktája. Szalay beismerte, hogy volt „valamiféle kapcsolata” a kádári titkosszolgálattal. *** Szeptember 19-én a parlamenti pártok frakcióvezetői aláírták a Magyarország európai uniós csatlakozását támogató elvi deklarációt. A négy párt elkötelezett az uniós csatlakozás iránt. Leszögezték, hogy ebben az ügyben alkotmánymódosítást kell végrehajtani, ám a módosítás tartalmára nem tér ki a szöveg. *** Továbbra sincs elnöke a közszolgálati televíziónak. A Magyar Televízió Közalapítvány Rt. nagykuratóriuma elutasította az utolsó döntési fórumig jutott Baló György pályázatát. A kuratóriumnak 30 napon belül új pályázatot kell kiírnia. Ugyanakkor visszatért a Magyar Televízióba a Napkelte. A reggeli magazinműsor közel áll a baloldali hatalomhoz, hiszen olyan műsorvezetői vannak, mint Bánó András, Verebes István vagy Forró Tamás. *** Október 3-án elkezdődött Szenft Lajos Csaba, Mónus Áron és öt más vádlott pere a Fővárosi Bíróságon. Szenft megjelentette a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét. Mónus pedig Adolf Hitler Harcom című könyvét adta ki. A Fővárosi Főügyészség a zsidóság elleni gyűlöletkeltéssel, antiszemita tartalmú művek megjelentetésével és tévesztésével vádolja a perbe fogottakat. Mónus Áront ezen felül szerzői jog megsértésével is gyanúsítják. A per október tizedikén öt másik vádlott meghallgatásával folytatódott. *** Az igazságügyi tárca kezdeményezte a drogtörvény enyhítését. A terv szerint bizonyos feltételek teljesülése esetén a fogyasztókat nem büntetnék. *** A Pakshoz tartozó Bedőtanyán cigány családok maradtak hajlék nélkül, miután életveszélyessé vált házaikat lebontották. A cigányok között több börtönviselt ember is van. Az egyik család a közeli Németkéren 2,5 millió forintért megvett egy házat, de a faluban uralkodó lincshangulat miatt nem költözött be. Egy éjjel ismeretlenek megrongálták, lakhatatlanná tették az amúgy is rozoga házat. A rendőrség nyomoz az ügyben. *** Jászladányban alapítványi általános iskolajött létre, amelybe az állami iskola sok tanulóját átíratták a szülők. Az állami iskolában a deviáns diákok többször terrorizálták társaikat, így a tehetségesek sem tudtak megfelelő körülmények között tanulni. A Magyar Bálint irányította oktatási tárca etnikai szegregáció ürügyén nem engedélyezte az iskola működését. Az új intézmény tanulóinak több mint tíz százaléka cigány diák. A szülők tiltakoznak az oktatási tárca döntése ellen. *** A Legfelsőbb Bíróság törvényesnek minősítette a Független Kisgazdapárt május 4-i nagygyűlését, amelyen dr. Réti Miklóst választották a párt elnökévé. Torgyán József, a párt ex-elnöke vitatja a döntést. *** Megingott pártjában a Fidesz áprilisi sikertelen kampányát irányító Wermer András pozíciója. A Happy End Kft. vezetőjét támadások érték a párton belül. A kft. ügyében egyébként az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága nyomoz. *** December elején indul a Hír Televízió. Vezérigazgatója Borókai Gábor, a polgári kormány szóvivője lesz, főszerkesztője pedig Dlusztus Imre, aki korábban a (meglehetősen baloldali hangvételű) Dél-Magyarország főszerkesztője volt. Még nem késő. Kezdjük újra! A Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját vizsgáló és a Mécs Imre által vezetett parlamenti vizsgáló bizottság működése bebizonyította: a kommunista rendszer titkosszolgálata átszőtte az élet minden területét. Titkos ügynökök működtek és működnek a mai ellenzéki és kormánypártok soraiban egyaránt Bizonyossá vált, hogy sok ügynök beférkőzött a rendszerváltásnak nevezett komédia kezdetén alakuló „ellenzéki” pártok soraiba, majd hamarosan kiszorították onnan a valódi ellenzékieket azokat, akik végigszenvedték elveikért a szocializmus évtizedeit, majd hamarosan átvették a vezetést Folyamatosan megtévesztették az egyszerű embereket hangzatos beszédeikkel, miközben megbízóik utasításait követték. Tevékenységükkel szétverték a történelmi kisgazda-, szociáldemokrata, kereszténydemokrata pártokat és hasonló sorsra juttatták az új pártok többségét is. A jelenlegi kormány személyeiben és tetteiben nem más, mint egy késő kádári, atyáskodó, posztkommunista rendszer képviselője, mely az emberek megtévesztésével megszerzett hatalmát kihasználva az ország megmaradt vagyonát is elkótyavetyéli, nekünk és unokáinknak pedig csak a soha ki nem fizethető és nem csökkenthető örökös adósságot és kiszolgáltatottságot hagyja. Alkotmányunk - amire hivatkozni szoktak - nem magyar, hanem egy többször módosított és javított, de alapjában véve a szovjet megszállók által ránk erőltetett sztálini alkotmány. Egész tevékenységük és mentalitásuk ezen az idegen tákolmányon nyugszik. Nem a történelmi jogfolytonosság, az igazi alkotmányosság helyreállítására törekednek, hanem minden eszközzel ragaszkodnak törvénytelen hatalmukhoz, a .jogtalanság jogfolytonosságának” fenntartásán munkálkodnak. Éppen ezért nem megoldás az uniós csatlakozás kapcsán ezt a törvénytelen alapokon nyugvó paragrafusgyűjteményt tovább módosítani, mert az attól még nem lesz törvényes, hanem vissza kell térni az alapokhoz, a történelmi magyar alkotmány szelleméhez! Mivel tizenkét éve színjáték folyik a nemzettel és nem történt meg a valódi rendszer-, még kevésbé a hatalomváltás, ezért ezt most nekünk kell megvalósítanunk! Alulról építkezve ismét létre kell hozni hiteles emberekből a történelmi pártokat és azok alulról választott hiteles vezetőségét. A bukott kommunista rendszer kiszolgálóit legalább három ciklusra ki kell zárni a hatalom gyakorlásából. Ismét létre kell hozni az Ellenzéki Kerekasztalt minden demokratikus párt és szervezet részvételével. El kell számoltatni az eddigi hatalom-gyakorlókat egyrészt az ország vagyonának sorsáról, másrészt saját vagyonuk eredetéről. Minél előbb Alkotmány ózó Nemzetgyűlést kell választani, amely visszavezeti az országot és a törvénykezést a legutolsó törvényes állapothoz (vagyis a nyilas hatalomátvétel előtti napig) és innen kiindulva szervezi meg mai életünket. A diktatúrák idején született minden törvényt, rendeletet és nemzetközi szerződést felül kell vizsgálni az ősi magyar jogfelfogás figyelembevételével, a mai kor kívánalmainak megfelelően. Az ezzel ellenkező törvények, rendeletek, jogszabályok, nemzetközi szerződések és kölcsönszerződések érvényüket vesztik és újra tárgyalandók, vagy törlendők. Az új, már parlamenti választások kiírásáig az Alkotmányozó Nemzetgyűlés által megbízott kormány csak mint ügyvezető kormány tevékenykedhet, fontos törvényt nem hozhat, nemzetközi szerződést nem köthet. Minden, az ország sorsát döntően befolyásoló törvényről, szerződésről, így az államforma kérdéséről is népszavazásnak kell dönteni! A Szent Korona jogai visszaállíttatnak! Mivel a jogtalanság jogot nem alapít, most jogtalanságban élünk, még ha erről nem is tudunk, mert állandóan demokráciáról beszélnek nekünk. Ősi törvényeink szerint mindenkinek szent kötelessége a törvénytelen állapot megszüntetése. Aki tudva, vagy tudatlanul közreműködik a jogtalan állapot fenntartásában, az bűnt követ el magával és nemzetünkkel szemben! Jobb Jövőért Szövetség Martinovics Polgári Kör Szent Korona Szövetség Veszprém megyei csoportja nevében: Mayer Ferenc Magyarország elégedetlen
