Nyugati Magyarság, 2002 (20. évfolyam, 3-12. szám)

2002-10-01 / 10. szám

6. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2002. október Idegenvezetés III.- Terror Háza Múzeum-FEJÉR GYÖRGY JÁNOS II. emelet 206. Átöltözés Nyilatkozat Alulírott kijelentem, hogy 194.. ....................... hó ....-tói 194.. .....................hó ...-ig a Nyilaskeresz­tes Párt tagja voltam. Beláttam, hogy ez népellenes cselekedet volt és hi­bát követtem el. Hibámat jóvá aka­rom tenni és kötelezem magam, hogy minden időmmel és teljes erőmmel a népi demokráciáért folytatott harc szolgálatába állok. Fogadom, hogy hűséges, harcos tagja leszek a Ma­gyar Kommunista Párt..................... ...........szervezetének. ............................1945.............................. Név: Foglalkozás: Lakás: Munkahely: Milyen minőségben dolgozik: A fém öltözőszekrényekkel „be­rendezett” szoba közepén két egyen­ruha: a nyilas és a „korai” ávós. A képernyőn szünet nélkül folyik az átöltözés. Az egyik telefonon pesti witzek hallgathatók. Az egyik, ím, ígyen szól:- aki a Magyar Kommunista Pártba beszervez egy új tagot, jutal­mul két hétig ingyen üdülhet a Szov­jetunióban,- aki két új tagot szervez be: vá­sárolhat a diplomataboltban,- aki pedig három új tagot szer­vez be a Magyar Kommunista Pártba- visszakapja nyilas párttagságát. A másik telefonon Faludy-Faludi- Leimdörfer György nyilatkozik. Faludy György is átöltöző. A mai magyarországi soros világ­gal párhuzamosan, a NATO ege alatt és Taszár árnyékában hajlamosak va­gyunk megfeledkezni arról, hogy ha­zánk, nemzetünk, népünk a II. világ­háborúban élethalálharcban állott a szovjet-amerikai-angol-„szabadfran­­cia” szövetséges hatalmakkal. Min­ket nemcsak a kommunista Szovjet­unió dicsőséges Vörös Hadserege pusztított, hanem az angol és az ame­rikai hadsereg is - „akik” akkor szö­vetségesei voltak a kommunista Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadse­regének. A második világháborúban országunk rommá lett, nemzetünket kirabolták, népünk akkori ember­vesztesége „mindenestül” több, mint két millió lélek. Ráadásul a magyar polgár „álom-demokráciái”, Nagy Britannia (és Eszak-Irország...), va­lamint az Amerikai Egyesült Álla­mok szovjet megszállóink koncául vetettek minket. A háborúban a ma­gyar katona az orosz fronton hullott- Magyarország „civil” lakosságát pedig az angol-amerikai légihaderő gyilkolta halomra. Ma is érzem azt a félelmet, azt a rettegést, amit gyer­mekkoromban, a légitámadások alatt éltem át a pincében. Ma is emlék­szem egy-egy „sikeres” angol-ame­rikai szőnyegbombázás utáni „lát­képre”, noha a felnőttek nem nagyon engedtek a közelébe. Túl sokan va­gyunk még - emlékezők. Faludy György akkor az angol hadseregben szolgált. Később „hazajött” felszabadulni, az angol egyenruhát levetve szocia­lista ifjúmunkássá vedlett, s a szoci­alista ifjúmunkások ugyancsak lelke­sen tisztogatták hazánkat a horthyfa­­sisztanyilasnáci maradványoktól! Le­­döntötték - például - Klebelsberg Kunó és Prohászka Ottokár szobrait. A keresztények hiszik, hogy Isten nem ver bottal. Ha Faludyt Recskkel verte - akkor ez tévhit, mert Recs­­ken Faludyt (is) bottal (is) verték az ávéhások, akik istennek érezhették magukat, hiszen élet-halál urai vol­tak. A szobában fémtáblán olvasható nyilatkozat mellé teljes terjedelmé­ben lemásolom a Terror Háza Mú­zeum Átöltözés című ismertetőjét is: „A nyilaskeresztes párt az 1939- es parlamenti választásokon a máso­dik legerősebb párttá vált. Több, mint háromszázezer tagja volt, a magyar nemzeti szocialistákat majdnem egy­milliós választói tömeg támogatta. Budapest munkások lakta kerületei­ben minden harmadik szavazatot ők kaptak. Az 1919 után illegálisan szervez­kedő kommunista párt a szovjet meg­szállást megelőző időszakban csak néhány száz főből állt. A második vi­lágháború éveiben sokszor csak tu­catnyi aktivistára számíthattak. Ami­kor a Vörös Hadsereg nyomában megindult a Magyar Kommunista Párt szervezése, döntő fontosságúvá vált a párt taglétszámának növelése. Miután a Magyar Kommunista Párt tagjai a háború befejezésének első pillanatától kezükbe kaparintották a belügyi és a katonai politikai nyo­mozó szervezeteket, hozzájutottak a nyilasok tagnyilvántartásához is. Ezt követően tömegesen léptek be a kommunista pártba olyanok, akiken 'kisebb vagy nagyobb mértékben fo­gott az ellenforradalom és a fasizmus fertőző mételye' - ismerte el Rákosi Mátyás. A kommunista pártba felvett 'kisnyilasoknak' nyilatkozniuk kel­lett arról, hogy mikor és mennyi ideig voltak a Nyilaskeresztes Párt tagjai és arról, hogy tagságukat hi­bának minősítik és jóvá kívánják tenni. Ezek a nyilatkozatok minden kétséget kizáróan alkalmasak voltak arra,hogy kitöltőiket megfélemlítsék és zsarolhassák. Később a kommunista párt igye­kezett kompromittálódott tagjaitól megszabadulni.” Gondolom: őket öltöztették át a mai pártok egyenruháiba. II. emelet 207. '50-es évek. (Hétköznapi kommunizmus.) Ebben a teremben a látogató két ismertetőt is talál: '50-es évek, il­letve: Hétköznapi kommunizmus. A Múzeum megnyitásakor még együtt nyomtatták e kettőt '50-es évek cím­mel. Hogyan jutottunk Csonka-Ma­­gyarország felszabadulásától, 1945 tavaszától az ötvenes évekig? Az ismertetők így foglalják össze: „A magyar nép .... többsége ... de­mokráciában kívánt élni. Az 1945-ös parlamenti választásokon a résztve­vők 57%-a a Független Kisgazda­­pártra szavazott ... a Magyar Kom­munista Pártra csak ... 17% ... a Szö­vetséges Ellenőrző Bizottság nem já­rult hozzá, hogy kommunisták nél­kül alakuljon kormány. Azt is meg­követelte, hogy a belügyminiszté­rium és ezen keresztül a kormány fennhatósága alatt álló egyetlen fegy­veres erő, a politikai rendőrség kom­munista irányítás alá kerüljön.” A teljes nevén Független Kis­gazda, Földmunkás és polgári Párt köré tömörült erő „... a magyar nem­zeti függetlenséget óvó, a demokra­tikus hagyományoknak... megfelelő polgári demokrácia megteremtését célozta... ... a Magyar Kommunista Párt ál­tal vezetett 'Baloldali Blokk' a nem­zeti függetlenséget a Szovjetuniónak alárendelő, szovjet mintára berende­zett jövőt sejtetett.” Megszakítom a Múzeum ismerte­tőjének szövegét, hogy a - hivatalo­san még érvényes időszámításunk szerint - Krisztus születése utáni 1945. évben volt helyzetünkről szól­jak és lássák: csonka hazánk romok­ban - Budapesten nincsen híd a Du­nán, a megszállók verte pontonhídon járunk; az első „állandó”, az ideig­lenesnek épült Kossuth-híd később készül: mit tud erről az „átlagos” mai magyar múzeumlátogató? S mit tud erről a magyarországi kukakola szi­getifjúság? -, nemzeti vagyonunk közel fele megsemmisült (ami meg­maradt, annak zöme a termőföl­dünk...), gyáraink, üzemeink mind­egyike részben vagy egészben hasz­nálhatatlan: lebombázott, kiégett, le­szerelt, nyugatra hurcolt, helyben szétlopott; és új megszállónk, a kom­munista Szovjetunió és dicsőséges Vörös Hadserege javában zabrál, vi­szi a maradékot: ipari berendezést, élő állatot, járművet, műkincset, élel­miszert ugyancsak, nem beszélve ar­ról, amit a szovjet katona „egyéni­leg” rabol magának - és a Vörös Hadsereg már 1944 első felétől kezdve a Kárpát-medencében „jár”, azóta dúl itt az egyik kommunista elvi szempont szerinti szovjet-gya­korlat:- Elviszem, pont! El kell mondjam azt is, hogy tud­ják és ne feledjék: a nyugati nagyha­talmak bennünket mindenestül a Szovjetuniónak ajándékoznak a II. világháborúban, s csupán azért áll­nak szóba a Magyarország háború­ból való kiugrásnak, a különbékének lehetőséget náluk, a demokráciáknál kereső magyarokkal - diplomaták­kal, politikusokkal, katonákkal, személyes kapcsolataikat használó „magánemberekkel” -, hogy közöl­jék velük: Magyarország ügyében a szövetségesek közül egyes egyedül a Szovjetunió az illetékes elvtárs... Mi sem „természetesebb”, hogy a jaltai konferencián, 1945 februárjában, írásban és egybehangzóan azt nyilat­kozzék, hogy a háború befejezése után minden népnek joga, hogy meg­válassza azt a társadalmi formát, amelyben élni akar. Gondolom, hogy a jaltai egyezség aláírása ugyanolyan ünnepélyesen történik, miképpen azt a Múzeum Kettős megszállás termé­ben látjuk Molotov, Ribbentrop és a szovjet-német megnemtámadási egyezmény esetében. Egészen bizo­nyos, hogy a magas szerződő felek számára mindkét egyezségben csak az fontos, amit nem hoznak nyilvá­nosságra, s csak az fontosabb, amit bele sem írnak. Ennek eredménye­képpen a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság, mely névlege­sen a II. világháború győzteseinek közös testületé - s amely a békeszer­ződésig a legfőbb hatalom hazánk­ban! - nemcsak ténylegesen, hanem formálisan is szovjet irányítással mű­ködik - és csak a Szovjetunió érde­két képviseli. A Szövetséges Elle­nőrző Bizottság nyugati tagjai - akárcsak a felszabadult hazánkban működő nyugati követségek és kü­lönféle „jótékonysági”, „segély- és segélyelosztó”, „emberbaráti” meg „nyomorenyhítő” szervezetek „alkal­mazottai” - mit sem törődnek Ma­gyarországgal, a magyar nemzettel, a magyar néppel. Sir Winston Chur­chill csak 1946 márciusában fogja el­mondani fultoni beszédét („... sötét idők köszöntenek reánk ismét ... a Balti tengertől az Adriáig vasfüg­göny húzódik a földrészen keresztül ... a hatalmas kommunista birodalom becsvágya túlszárnyalja a cári Orosz­ország álmait ...”), de ők „főfoglal­kozásban” már a hidegháborút vív­ják: adatokat gyűjtenek szövetsége­sük, a Szovjetunió ellen; a Nyugat­nak hasznos, a Nyugatért áldozandó -„egyszer használatos” s „használat után eldobandó” - magyarokat szer­veznek be kémszervezeteikbe - és így tovább; „mellékfoglalkozásban”- ahogyan az anyira, amennyire még magyar nyelvű televízióban láthattuk nemrég, egy „időszerű” játékfilmso­­rozatban - eltűnt zsidók föltételezett eltűntetői és eltűnt zsidó vagyonok után nyomoznak; „alvállalkozásban” pedig - avagy magánszorgalomból...- úgynevezett „magyar háborús bű­nösöket” kutatnak föl és juttatnak a kommunista irányítás alatt álló elve­temült gyilkos bandák kezére. Aki magyar embert a Politikai Rendészet Osztály, majd Államvé­delmi Osztály, végül Államvédelmi Hatóság elnevezésű gyilkos banda nem kínoz halálra az Andrássy út hatvanban vagy máshol, nem kínoz halálra a katonapolitikai nyomozók gyilkos bandája sem, s akit a Szov­jetunió egyik gyilkos bandája sem kí­noz halálra sem Magyarországon, sem a Szovjetunióban, sem a világ valamelyik Szovjetunió megszállta részén: az a magyar ember - több­nyire - a magyarországi népbírósá­gok elé kerül. Többnyre, mondom, mert sokan - máig számolatlan sokan! - maradnak ítélet nélkül e gyilkos bandák karmai között és töltenek sok-sok esztendőt- máig számolatlan sok-sok eszten­dőt! - az Andrássy út hatvanban, Buda-Délen, Kistarcsán, Recsken, Tiszalökön, Sztálinvárosban, Kom­lón, Tatabányán, a Hortobágyon - ó, miért nincsen a Múzeumban sző­nyegtérkép a magyarországi táborok­ról is! -; avagy az ítélet letöltése után szabadulás helyett újabb ítéletet kap­nak, s szenvednek tovább a Gyűjtő­ben, Vácott, Márianosztrán s a többi fegyintézetben és táborban; de sokan- és máig számolatlan! - halnak meg ezeken a helyeken - elítélte vagy íté­let nélkül - az ezeken a helyeken „természetes” halállal: „baleset”, „öngyilkosság”, „szívelégtelenség”,- meg éhen, vérbe fúlva, szökés köz­ben... Csendes Béla: Recskről, szelíden - 1987-88-ban (részlet) .... ti megértitek, kikkel közösen sa­­nyarogtunk: loptunk moslékot (de nagy ünnep volt, ha sikerrel) az ávósok disznaitól, faltunk szala­mandrát, ettünk főtt verebet, és ittunk néha te­hénvért, rágtunk csermakkot, csollánt, kiha­lásztuk az őrség latrinájából a szalonnaszemet, miko­ron a kondért abba boríttatták, mivelünk, hogy az ürgék nyála csorogjon. - így neveztettünk, agyonázott ürgék, majdani csontvázak, mert azokká válunk majd, ha a férgek is elfogynak; nem lesz szalamandra, sem csermakk, se tehénvér, és még árvacsalán sem; lesznek hajnali elkínzott menetek fel a bánya­udvarba, két oldalról fene hajcsárok közt rugdaltaivá és állati ordítással okítva: hogy beruházások vagytok az ötéves tervre; senki sem tudja, hogy itt voltunk és kik; neveinket nem tartják számon, eleve fogya­tékba helyeztek. (...) Honnan a hit, az erő, hogy szikláról le a mélybe mégse vesse magát az elsanyarult agyú pára, és ne rohanjon hányt szemmel neki géppuskákkal megrakott őrtornyoknak és a szö­gesdrótoknak? Nem fingunk ki, s nem provokálnak veszni, azért sem! Nem lesz lázadás, nem lőnek hulla­hegyekké, mert az lenne az állam, az ávó ér­deke, célja. És csakazért is megmaradunk, mire­ánk szüksége lesz a jövőnek még... Boldogok, akik hisznek... A magyarországi népbíróságok kereken 60.000 (azaz hatvanezer) perben közel 500 (azaz ötszáz) halá­los ítéletet hoznak. Magyarországon több „háborús bűnöst” végeznek ki, mint Németor­szágban. A halálos ítélet sokszor másodfo­kon születik. A kegyelmi jogkört - többek kö­zött - egy bizonyos Tildy Zoltán gya­korolja. A népbíróság által - nagyritkán - fölmentett ártatlanok ellen hamaro­san új eljárás indul. A nyilvános kivégzéseken pedig a bitón és a kivégzőfal előtt nem min­dig gyilkosok teteme függ-hever; a nézőtéren azonban mindig ugyanaz látható - látható a korabeli híradófel­vételeken, a Terror Háza Múzeum több képernyőjén is! -: a megnevez­hetetlen gyilkos banda, tülekedve, vi­csorogva, nyáladzva, s minden bi­zonnyal lucskos alsóneműben. (folytatjuk) f/uizai tudósít . Október 1-jén az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága letar­tóztatta Berkecz Máriát. A Millená­ris Kht. volt vezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűt­len kezeléssel gyanúsítják. Másnap szabadon engedték, mert kiderült, hogy a letartóztatás törvénytelen volt. Berkecz Máriát megalázták: kétszer is meztelenre vetkőztetve motozták meg, éjjel pedig nem hagyták aludni. Az eljárás alapja az a feljelentés, amit a Millenáris Kht. élére a baloldali hatalom által kine­vezett Mizsei Zsuzsanna tett az MSZP holdudvarához tartozó Per­fekt Audit Rt. pénzügyi ellenőrzése nyomán. *** Szeptember 24-én újra előzetes le­tartóztatásba helyezték az áprilisi választások után házi őrizetbe ke­rült Tasnádi Pétert. A vállalkozó legalább tizenöt alkalommal meg­szegte a házi őrizet szabályait. *** Szeptember 19-én Bayer Zsolt újság­író egy fórumon bejelentette, hogy október közepétől újra látható lesz a Magyar ATV-ből kitiltott Sajtóklub. Bayer nem árulta el, hogy melyik adón indul újra a műsor. *** Kovács László, az MSZP elnöke sze­rint pártjának a Magyar Szociálde­mokrata Párt nevet kellene felvennie. A Történelmi Szociáldemokrata Párt tiltakozik ez ellen. *** A Pest Megyei Közgyűlés egyik ha­tározatában népszavazást kezdemé­nyezett arról, hogy Pest megye Bu­dapestről leválva önálló régió legyen. A testület szerint ez minden szem­pontból előnyösebb lenne a megyé­nek. A közgyűlés szocialista frakci­ójának kezdeményezésére azonban a Pest Megyei Bíróság megsemmisí­tette a határozatot. 9f.9f.9f. A fővárosi önkormányzatot egymillió, Demszky Gábor főpolgármestert szá­zezer, a Hídépítő Rt.-t kétmillió fo­rintra büntette a közbeszerzési döntőbizottság, mert a részvénytársa­ság érvénytelen ajánlatot tett az Er­zsébet híd korrózióvédelmi felújításá­nak kivitelezésére. A fővárosi önkor­mányzat nem kérte a szükséges ira­tokat, Demszky Gábor pedig főpol­gármesterként felelős a jogsértésért. *** Szeptember 24-én Áder János, a Fi­desz parlamenti frakcióvezetője ar­ról szólt az Országgyűlésben, hogy áprilisban egy magyar állampolgár közjegyzőnél letétbe helyezett egy iratot, amely azt tartalmazta, hogy néhány hónap múlva mely cégek nyerik el közbeszerzési eljárás ke­retében a fővárosban folyó felújítási munkákat. A főváros le is folytatta a közbeszerzési eljárást, és kiderült, hogy az állampolgár mind az öt nyertes pályázót eltalálta. Ez Áder szerint megkérdőjelezi a közbeszer­zési eljárás tisztaságát. Ágoston Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents