Nyugati Magyarság, 2001 (19. évfolyam, 1-12. szám)

2001-03-01 / 3. szám

4. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2001. március Tulajdonképpen mi a baj? A megszűnés szélére került a Magyarok Világszövetsége A Magyarok Világszövetsége 63 éves fennállásának talán legmélyebb válsá­gát éli át. Az Országgyűlés 2000. de­cemberi döntése nyomán az eredetileg előirányzott kétéves támogatás jelen­tős része az Illyés Közalapítványhoz került. Ide pályázhat az MVSZ is, ha a programjai megvalósításához pénz­hez kíván jutni. A szövetség elnöke szerint - mivel az Illyés Közalapítvány eddig semmiféle anyagi segítséget nem ítélt meg a számukra - saját maguk­nak adományokból kell előteremteni a szövetség működéséhez elengedhetet­len pénzt. A magyarság összetartozását, összefogását megjeleníteni hivatott szervezettel szemben az elmúlt három­negyed évben szokatlanul erős kritikák fogalmazódtak meg. A koalíciós pár­tok, egyes ellenzéki politikusok, a ha­táron túli magyar politikai szervezetek döntő része, valamint az MVSZ má­jusban megválasztott elnökségének mintegy fele - az úgynevezett tizenket­­tek - és támogatóik a Világszövetség jelenlegi vezetését több tucat törvény­telenség elkövetésével vádolják. Kifo­gásolják azt is, hogy az MVSZ új ve­zetésében a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki, a horvátországi és a Mura­vidéki magyarok nincsenek megfele­lően képviselve. A kritikát megfogal­mazók szerint azzal együtt, hogy az el­nök, a tiszteletbeli elnök és a kárpát­medencei régióelnök egyaránt erdélyi, a romániai magyarság jelentős képvi­selőinek - művészeinek, egyházi em­bereinek, politikusainak, közéleti em­bereinek - szinte mindegyike elzárkó­zik az MVSZ vezetésétől, csakúgy, mint a világ magyarsága jelentős sze­mélyiségeinek legnagyobb része. Kövér László nemrégiben úgy fo­galmazott, hogy az MVSZ helyzete rendezésének akadálya Patrubány Miklós elnök személye. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai állam­titkára a Magyar Televízió Hét című műsorában ezt a következőképpen kommentálta:- Feltehetőleg arra gondolt a párt­elnök úr, hogy amióta megválasztották a Világszövetség új elnökét, a szerve­zet a belső megosztottságon nem tu­dott úrrá lenni, sőt az ellentétek elmé­lyültek. Az MDF-es Herényi Károly, a Vi­lágszövetség költségvetési támogatásá­nak megvonásáról szóló módosító in­dítványt benyújtó egyik országgyűlési képviselő, lapunknak elmondta, hogy tarthatalan az az állapot, ami az MVSZ háza táján május óta tapasztalható.- Egy nagy múltú, nagy hazai és nemzetközi tekintélynek örvendő szer­vezet teljesen méltatlan helyzetbe ke­rült. Képviselőtársaimmal azt gondol­tuk, mivel az adófizetők pénzével fe­lelősen kell gazdálkodnunk, hogy amíg az MVSZ helyzete nem rendeződik, addig a kellő mértékben lecsökkenjük a közpénzekből, illetve a költségvetés­ből nyújtandó támogatást. Ezt a pénzt azonban nem vonhattuk meg a szom­szédos országokban élő magyaroktól, ezért az Illyés Közalapítványhoz cso­portosítottuk át. A közalapítvány a ha­táron túli magyar fiatalok tanulását és a vállalkozók munkáját támogatja, se­gíti, tehát a pénz jó helyre került. Sze­mély szerint azt gondolom, hogy az az elnök és elnökség, amelynek sikerült néhány hónap alatt szembeállítania egymással a határon túli magyarság le­­gemblematikusabb személyiségeit, méltatlan arra, hogy a Világszövetség képviseletét, vezetését vállalja. Az or­szággyűlési képviselők pedig nem vál­lalhatják a felelősséget, hogy mindezt a magyar adófizetők pénzéből finanszí­rozzák. A koalíciós pártok az alapító okiratban foglaltak megvalósítását te­kintik a legfontosabb célnak. Kívána­tos, hogy e rendkívül fontos szervezet működését egy, a Magyar Országgyű­lés által elfogadott törvény szabá­lyozza, hiszen 15-16 millió magyar életét, lehetőségeit a Magyarok Világ­­szövetségének a tevékenysége is befo­lyásolhatja. Amennyiben az új törvény alapján megnyugtatóan rendeződik majd az MVSZ helyzete, akkor a költ­ségvetési támogatás is biztosítandó - közölte Herényi. Az MDF-es honatya szerint a meg­vonás nem pártpolitikai döntés ered­ménye.- Akik komolyan veszik a határo­kon túli magyar nemzettest sorsát, azok hasonlóan szavaztak. Az nem járja, hogy amíg a magyar kormány a határon túli legitim magyar politikai szervezetek vezetőivel a MÁÉRT ke­retében egyeztet a státustörvényről, ad­dig a Magyarok Világszövetsége elő­jön egy ezzel merőben ellentétes, a szomszédos országokban élő magya­rok helyzetét nem javító, sőt a Kárpát­medence légkörét szennyező javaslat­tal, amit a határon túli magyar pártok közül egy sem támogat. Borókai Gábor kormányszóvivő kérdésünkre elmondta, hogy a kor­mány nem támogatta a megvonást. A két koalíciós képviselő javaslatát azon­ban a kormánypártok elfogadták, így az Országgyűlés megvonta a Világszö­vetség költségvetési támogatását. Bo­rókai emlékezteti arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben ki­fejtette, hogy a Magyarok Világszövet­sége rendezetlen belső viszonyai mi­att jelenleg alkalmatlan mind a hatá­ron túliak, mind a magyarországiak képviseletére. A kormányszóvivő tájé­koztatása szerint az MVSZ működésé­nek mielőbbi új alapokra helyezéséhez képviselői előterjesztés szükségeltetne, hiszen a kormány jelenleg nem foglal­kozik ezzel a kérdéssel. Tőkés László, az MVSZ tisztelet­beli elnöke lapunknak úgy nyilatko­zott, hogy a legutóbbi elnökségi ülé­sen egyhangúan elhatározták, hogy az MVSZ vezetése „végső erőfeszítés­ként, a szótértés reményében” a ma­gyar kormány képviselőivel kíván egyeztetni a szervezet jövőjéről. Tőkés László azon véleményének adott han­got, hogy a Világszövetség vezetése, elnöksége és különböző választott tes­tületéi legitimek, hiszen senki nem vi­tathatja el a képviselők, küldöttek szu­verén döntését. Felvetésünkre, misze­rint Kárpátalja, a Felvidék, a Mura-vi­dék, Horvátország és a Délvidék ma­gyarjai nincsenek megfelelően képvi­selve a szövetség vezető testületéiben, a püspök elismerte, hogy az MVSZ képviseleti rendszere valóban bírál­ható.-A Magyarok Világszövetségének vezetésében a Kárpát-medence ma­gyarjai egy részének valóban nincsen képviselője, de ugyanezen az alapon az RMDSZ is bírálható, hiszen az erdé­lyi magyarok legnagyobb érdekvé­delmi szervezetére a pártos képviselet jellemző. Másfelől, ha az MVSZ kép­viseleti rendszerében vannak is vitat­ható elemek, a szándékosság ezen a té­ren kizárható. Annak okai, hogy az er­délyi magyarság egyes képviselői ek­kora túlsúlyra tettek szert, az elmúlt évek történéseiben keresendőek. Az RMDSZ viszont már tíz évvel ezelőtt is csak fanyalgott a Világszövetség ál­tal megj elem tett értékekkel szemben - nyilatkozta Tőkés püspök. Fekete Gyula író, a Világszövetség mellett működő Százak Tanácsának el­nöke, a tizenkettek egyike szerint az MVSZ vezetése a magyar törvényeket semmibe veszi.- Patrubány Miklós minket, tizen­­ketteket nevez bojkottálóknak, holott elismerve az elnökségét, csak a törvé­nyességet kértük számon tőle. Az el­nökválasztást követően a küldöttgyű­lés úgy fejeződét be, hogy sem a költ­ségvetést nem fogadhatta el, sem az el­nökhelyettest nem választhatta meg. Erre Patrubány Miklós persze azt mondja, hogy a megválasztástást ellen­zők kivonultak, pedig a küldöttgyűlé­sen az elnökválasztást követő napirendi pont a költségvetés lett volna. Ennek előadója maga Patrubány Miklós volt, aki viszont eltűnt a teremből. Vagy húsz percig vártak a küldöttek rá, hi­szen a költségvetést csak ő tudta volna előadni. Végül elszivárogtak a küldöt­tek, mint ahogyan a jegyzőkönyvben is szerepel. A küldöttgyűlésnek azon­ban kötelessége lett volna a költségve­tés elfogadása s az elnökhelyettes meg­választása. A tizenkettek tehát jelezték, hogy ezek nélkül a Világszövetség nem működhet törvényesen, ezért össze kell hívni egy új küldöttgyűlést. Ezután so­rozatban következtek a törvénytelensé­gek. Patrubány Miklós már megválasz­tása után egy nappal feltörette az előző elnök irodájának az ajtaját, s lecserél­tette a zárakat anélkül, hogy Csoóri Sándor vagy egy megbízottja jelen lett volna. Ez már egyenesen bűntény. A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint amíg egy civil szervezet új elnökét a cégbíróság be nem jegyzi, addig a régi elnök a felelős. Ezek után az új elnök sorra kitiltotta a Világszövetség szék­házából többek között az anyaországi régió munkatársait. Ehhez sem volt joga az elnöknek. Ráadásul a munka­társak útjába őrző-védők álltak, ami el­képesztő, hiszen azelőtt ilyen fel sem merülhetett az MVSZ-ben. Talán ez is jól jellemzi Patrubány Miklós „integ­ráló személyiségét”. Az egyik legkirí­vóbb törvénytelenség, hogy Patrubány Miklós az elmúlt háromnegyed évben minden pénzt magához vont, így pél­dául teljesen törvénytelen módon az Anyaországi Régió költségvetési kere­tét is, melyet a programjaihoz, műkö­déséhez kapott. Az Országgyűlés dön­tésében tehát szerepet játszhatott a pénzkezelési kötelezettségek, szabá­lyok durva megsértése is. Fekete Gyula még tájékoztatta la­punkat, hogy a Legfőbb Ügyészség a tizenkettek képviselőinek keresetét megalapozottnak találta, s tovább­­küldte a Fővárosi Bíróságnak, ahol március 27-ére kitűzték a tárgyalást. Patrubány Miklós elnök Kövér László kijelentésével kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, azt azonban közölte, hogy a Fidesz el­nöknek kijelentéséből is leszűrhető, mennyire eltorzult a magyarországi közélet.- A lényegi kérdésekben a pártok döntenek. A véleményem régóta az, hogy Magyarországon szükség van egy felsőházra, ahol a társadalom je­lentős személyiségei kapnának helyet. Felsőház nélkül a közélet ugyanis könnyebben vulgarizálódik. A magyar­­országi jogrend fejlődésével, megszi­lárdulásával a civil szféra is felértéke­lődne, s nem fordulhatna elő, hogy öt­ven ország küldöttei által legitim mó­don megválasztott tisztségviselőket a magyar politikai pártok megbüntetnek - vélekedett Patrubány. Az elnök úgy véli, hogyha a köz­feladatokat is ellátó MVSZ működé­séhez a magyar állam nem nyújt támo­gatást, akkor jogos a felvetés, hogy az országgyűlési képviselőknek és a pár­toknak sem jár fizetés, illetve támoga­tás. Patrubány Miklós szerint az rága­lom, hogy az erdélyieken kívül más kárpát-medencei magyar kisebbségek képviselői és érdekei nem jelenhetnek meg az MVSZ vezető testületéiben.- 1996-ban a népességi arányoknak megfelelően Erdélynek legalább 62 ta­got kellett volna delegálnia a száz fős Kárpát-medencei Régióba, de az erdé­lyi küldöttek végül engedtek, s a sza­bályos világszövetségi döntés nyomán csupán 58 tag képviselte 2000-ben a romániai magyarásgot. A tizenkettek törvénytelenségekkel kapcsolatos vádjaira vonatkozóan Pat­rubány elmondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság február 2-ai végzése alapján 2000. július 30-ától jogerősen ő az el­nök.- Elnöki tisztemet a belső legitimi­tás mellett immár a magyar igazság­szolgáltatás is szavatolja. Igaz, hogy a tizenkettek legalább fél tucat pert zú­dítottak a Világszövetség új vezetésé­nek a nyakába, de az eddig született végzések egyike sem állapított meg jogszerűtlenséget. A velünk szemben megfogalmazott kritikák tehát a rágal­mak és a mocskolódás kategóriájába taroznak - közölte Patrubány. A külügyi államtitkár véleményé­ről szólva az MVSZ elnöke kifejtette, hogy Németh Zsolt áldozati szerep­körbe sodródott a tizenkettek félretá­jékoztatásainak következtében. Patru­­bány Miklós egyébként a költségvetési támogatás megvonását a magyar poli­tikatörténet egyik legmegmagyarázha­­tatlanabb lépésének tartja.- Egy módosító indítvány módosító indítványának a módosító indítványá­val nullázták le az országgyűlési kép­viselők a Magyarok Világszövetségé­nek járó támogatást. Az MVSZ elnöke elmondta, hogy mindig is híve volt a Világszövetség pártoktól való függetlenségének, és ezt a közeljövőben meg is teremtik. Pat­rubány a személyét ért támadásokkal kapcsolatban lapunknak úgy nyilatko­zott, hogy nem ragaszkodik görcsösen semmilyen köztisztséghez, azonban a jogszerűséget és a tisztességet szem előtt tartva, addig marad elnök, amíg az őt megszavazó küldöttek erre igényt tartanak. Kérdésünkre, miszerint mi le­het az oka, hogy a külhoni magyar ál­lampolgárságról szóló javaslatukat a határon túli magyar politikai szerveze­tek egyike sem támogatta a MÁÉRT- en, az MVSZ elnöke elmondta, hogy mindez néhány, a Világszövetség ve­zetéséből kiszorult politikusnak kö­szönhető. Balogh László, MDF-es ország­­gyűlési képviselő, a tizenkettek egyike kifejtette, hogy a magyar nemzetnek stratégiai szempontból szüksége lenne egy jól szervezett, ütőképes és köz­­megegyezésen alapuló világszövet­ségre.- A jelenlegi MVSZ azonban egy belső vitákkal terhelt szervezet, amely­nek az irányítói megosztó személyisé­gek. A Világszövetség alapszabálya ki­rekesztő, például a Felvidéknek jelen­leg nincsen képviselete. A Kárpát-me­dencei Régióban 50 százalék feletti er­délyi dominancia érvényesül, ad absur­dum erdélyiek szavazzák meg, hogy a többi határon túli magyar területrészt ki képviselje az elnökségben. Az igaz, hogy az erdélyi magyarok többségben vannak a kárpát-medencei magyar ki­sebbségek között, de ez a helyzet ak­kor is tarthatatlan, hiszen ilyen logika alapján Magyarország a maga 10 mil­liós lakosságával mindenkit lesöpör­hetne. Erre persze fel lehet tenni a kér­dést, hogy az Anyaországi Régióra egyáltalán mi szükség. A magyaror­szági értelmiségi elitnek integráló sze­repet kell játszania a kisebbségi ügyek­ben. Elég érdekesen nézne ki, ha pél­dául a különböző zsidó világszerveze­tekben kimondanák, hogy Izrael állam­ból senki sem lehet tag. Balogh szerint egy megújult MVSZ-re - amely a magyar törvények betartásával végzi a munkáját - igenis szükség van. A koalíciós berkekben egyébként Kövér László Patruábny Miklósra vo­natkozó kijeletését úgy kommentálják, hogy „a Fidesz elnöke extitokminisz­­terként tudthat valamit”. Kormányzati körökből származó információink sze­rint külső politikai megoldási javaslat a közeljövőben nem születik. A hely­zet ez: a Magyarok Világszövetségé­ben demokratikus módon megtörént egy vezetőváltás. Az ügyészség több részletben további vizsgálódásra adott lehetőséget, a bíróság azonban egyel­őre jogszerűnek ítélte az MVSZ mű­ködését. Ennek ellenére az országgyű­lés megvonta az MVSZ támogatását. Ennek ezek után csak két magyarázata lehet. Vagy az MVSZ programja, te­vékenysége - lásd külhoni állampol­gárságra tett javaslat -, vagy Patrubány Miklós személye az igazi kifogás oka. Sajnos, erre vonatkozóan egyetlen megkérdezett sem tudott elfogadható választ adni, csak homályos utalást. Zsebük Csaba (Magyar Demokrata) r \ Budapest Európa védőbástyája volt A Budapest védelmében elesett katonák emlékére tartottak ökumenikus istentiszteletet a budavári Mátyás-templomban. Az esemény tragikus aktualitá­sát az adta, hogy 56 évvel ez­előtt, 1945. feburár 13-án fog­lalták el az orosz hordák Ma­gyarország fővárosát. Az istentiszteletet követően hat társadalmi szervezet képvi­selői megkoszorúzták a Má­tyás-templom falán lévő eldu­gott, elfelejtett emléktáblát. A pártok közül egyedül a MIÉP budapesti képviselőcsoportjá­nak küldöttsége tisztelgett a vé­rüket és életüket hullató hősök emléke előtt. Míg a Mátyás-templomban méltóságteljesen emlékeztek a hősökre, addig a Dísz téren Ta­más Gáspár Miklós egy alig pár száz fős társaság előtt ut­cára vonulásra biztatta közön­ségét. Dancsecs György fővá­rosi MIÉP-es képviselő szo­morúnak nevezte, hogy egy há­borodott filozófus utálkozásra, kiabálásra buzdította híveit. Dancsecs szerint ezek az emberek csak saját fájdalmaik­kal vannak elfoglalva, és érzé­ketlenek más népek gyötrelmei iránt, akik elesett fiaikat sirat­ják, és a hősies helytállás baj­­társiasságának állítanak emlé­ket. Történelmi példákkal iga­zolva Dancsecs kifejtette, hogy Budapest Európa védőbástyája volt, hiszen Sztálin már 1944. november 7-re le akarta rohan­ni a fővárost. Az ostromban el­esett hősök, Budapest és a bu­dai Vár védői Európa teljes bol­­sevizálását akadályozták meg, miután önfeláldozásuknak kö­szönhetően 52 napon keresztül tartották állásaikat a szovjet megszállókkal szemben. Történelmi párhuzamot von­va a képviselő leszögezte, a második világháborúban Fran­ciaország 43 nap alatt megadta magát Németországnak. Buda­pest teljes bekerítetségben 52 napig ellenállt az orosz vesze­delemnek. Budapest ostroma már 1944 októberében meg­kezdődött. Dancsecs Sztálin 5-ös számú parancsát idézve hang­súlyozta: 1945. február 23-án a népek megnyomorítója, a vé­res kezű diktátor is úgy fogal­mazott, hogy a vörösök elfog­lalták Budapestet. Tehát ők sem úgy kommentálták a hadi történéseket, mint ahogy még a mai napig jó páran Magyar­­országon teszik. Ez nem fel­szabadítás volt - fogalmazott a városatya, hanem egy nép le­­rohanása, egy ország leigázása, egy nemzet elpusztítása. Az oroszok rémtetteit mi sem példázza jobban, hogy a becsület napján, vagyis 1945. február 11-én, a Várból történt kitöréskor elfogott katonák legtöbbjét vagy a helyszínen agyonlőtték, vagy kegyetlenül megkínozták. Azért sem beszélhetünk fel­szabadításról, mivel az elhur­colt férfiak, a meggyalázott gyermeklányok és megbecste­­lenített asszonyok jajkiáltása azóta is elevenen él minden ér­ző magyar szívében - mondta a politikus. (Magyar Fórum) V____ J

Next

/
Thumbnails
Contents