Nyugati Magyarság, 2001 (19. évfolyam, 1-12. szám)
2001-03-01 / 3. szám
4. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2001. március Tulajdonképpen mi a baj? A megszűnés szélére került a Magyarok Világszövetsége A Magyarok Világszövetsége 63 éves fennállásának talán legmélyebb válságát éli át. Az Országgyűlés 2000. decemberi döntése nyomán az eredetileg előirányzott kétéves támogatás jelentős része az Illyés Közalapítványhoz került. Ide pályázhat az MVSZ is, ha a programjai megvalósításához pénzhez kíván jutni. A szövetség elnöke szerint - mivel az Illyés Közalapítvány eddig semmiféle anyagi segítséget nem ítélt meg a számukra - saját maguknak adományokból kell előteremteni a szövetség működéséhez elengedhetetlen pénzt. A magyarság összetartozását, összefogását megjeleníteni hivatott szervezettel szemben az elmúlt háromnegyed évben szokatlanul erős kritikák fogalmazódtak meg. A koalíciós pártok, egyes ellenzéki politikusok, a határon túli magyar politikai szervezetek döntő része, valamint az MVSZ májusban megválasztott elnökségének mintegy fele - az úgynevezett tizenkettek - és támogatóik a Világszövetség jelenlegi vezetését több tucat törvénytelenség elkövetésével vádolják. Kifogásolják azt is, hogy az MVSZ új vezetésében a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki, a horvátországi és a Muravidéki magyarok nincsenek megfelelően képviselve. A kritikát megfogalmazók szerint azzal együtt, hogy az elnök, a tiszteletbeli elnök és a kárpátmedencei régióelnök egyaránt erdélyi, a romániai magyarság jelentős képviselőinek - művészeinek, egyházi embereinek, politikusainak, közéleti embereinek - szinte mindegyike elzárkózik az MVSZ vezetésétől, csakúgy, mint a világ magyarsága jelentős személyiségeinek legnagyobb része. Kövér László nemrégiben úgy fogalmazott, hogy az MVSZ helyzete rendezésének akadálya Patrubány Miklós elnök személye. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a Magyar Televízió Hét című műsorában ezt a következőképpen kommentálta:- Feltehetőleg arra gondolt a pártelnök úr, hogy amióta megválasztották a Világszövetség új elnökét, a szervezet a belső megosztottságon nem tudott úrrá lenni, sőt az ellentétek elmélyültek. Az MDF-es Herényi Károly, a Világszövetség költségvetési támogatásának megvonásáról szóló módosító indítványt benyújtó egyik országgyűlési képviselő, lapunknak elmondta, hogy tarthatalan az az állapot, ami az MVSZ háza táján május óta tapasztalható.- Egy nagy múltú, nagy hazai és nemzetközi tekintélynek örvendő szervezet teljesen méltatlan helyzetbe került. Képviselőtársaimmal azt gondoltuk, mivel az adófizetők pénzével felelősen kell gazdálkodnunk, hogy amíg az MVSZ helyzete nem rendeződik, addig a kellő mértékben lecsökkenjük a közpénzekből, illetve a költségvetésből nyújtandó támogatást. Ezt a pénzt azonban nem vonhattuk meg a szomszédos országokban élő magyaroktól, ezért az Illyés Közalapítványhoz csoportosítottuk át. A közalapítvány a határon túli magyar fiatalok tanulását és a vállalkozók munkáját támogatja, segíti, tehát a pénz jó helyre került. Személy szerint azt gondolom, hogy az az elnök és elnökség, amelynek sikerült néhány hónap alatt szembeállítania egymással a határon túli magyarság legemblematikusabb személyiségeit, méltatlan arra, hogy a Világszövetség képviseletét, vezetését vállalja. Az országgyűlési képviselők pedig nem vállalhatják a felelősséget, hogy mindezt a magyar adófizetők pénzéből finanszírozzák. A koalíciós pártok az alapító okiratban foglaltak megvalósítását tekintik a legfontosabb célnak. Kívánatos, hogy e rendkívül fontos szervezet működését egy, a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvény szabályozza, hiszen 15-16 millió magyar életét, lehetőségeit a Magyarok Világszövetségének a tevékenysége is befolyásolhatja. Amennyiben az új törvény alapján megnyugtatóan rendeződik majd az MVSZ helyzete, akkor a költségvetési támogatás is biztosítandó - közölte Herényi. Az MDF-es honatya szerint a megvonás nem pártpolitikai döntés eredménye.- Akik komolyan veszik a határokon túli magyar nemzettest sorsát, azok hasonlóan szavaztak. Az nem járja, hogy amíg a magyar kormány a határon túli legitim magyar politikai szervezetek vezetőivel a MÁÉRT keretében egyeztet a státustörvényről, addig a Magyarok Világszövetsége előjön egy ezzel merőben ellentétes, a szomszédos országokban élő magyarok helyzetét nem javító, sőt a Kárpátmedence légkörét szennyező javaslattal, amit a határon túli magyar pártok közül egy sem támogat. Borókai Gábor kormányszóvivő kérdésünkre elmondta, hogy a kormány nem támogatta a megvonást. A két koalíciós képviselő javaslatát azonban a kormánypártok elfogadták, így az Országgyűlés megvonta a Világszövetség költségvetési támogatását. Borókai emlékezteti arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben kifejtette, hogy a Magyarok Világszövetsége rendezetlen belső viszonyai miatt jelenleg alkalmatlan mind a határon túliak, mind a magyarországiak képviseletére. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint az MVSZ működésének mielőbbi új alapokra helyezéséhez képviselői előterjesztés szükségeltetne, hiszen a kormány jelenleg nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a legutóbbi elnökségi ülésen egyhangúan elhatározták, hogy az MVSZ vezetése „végső erőfeszítésként, a szótértés reményében” a magyar kormány képviselőivel kíván egyeztetni a szervezet jövőjéről. Tőkés László azon véleményének adott hangot, hogy a Világszövetség vezetése, elnöksége és különböző választott testületéi legitimek, hiszen senki nem vitathatja el a képviselők, küldöttek szuverén döntését. Felvetésünkre, miszerint Kárpátalja, a Felvidék, a Mura-vidék, Horvátország és a Délvidék magyarjai nincsenek megfelelően képviselve a szövetség vezető testületéiben, a püspök elismerte, hogy az MVSZ képviseleti rendszere valóban bírálható.-A Magyarok Világszövetségének vezetésében a Kárpát-medence magyarjai egy részének valóban nincsen képviselője, de ugyanezen az alapon az RMDSZ is bírálható, hiszen az erdélyi magyarok legnagyobb érdekvédelmi szervezetére a pártos képviselet jellemző. Másfelől, ha az MVSZ képviseleti rendszerében vannak is vitatható elemek, a szándékosság ezen a téren kizárható. Annak okai, hogy az erdélyi magyarság egyes képviselői ekkora túlsúlyra tettek szert, az elmúlt évek történéseiben keresendőek. Az RMDSZ viszont már tíz évvel ezelőtt is csak fanyalgott a Világszövetség által megj elem tett értékekkel szemben - nyilatkozta Tőkés püspök. Fekete Gyula író, a Világszövetség mellett működő Százak Tanácsának elnöke, a tizenkettek egyike szerint az MVSZ vezetése a magyar törvényeket semmibe veszi.- Patrubány Miklós minket, tizenketteket nevez bojkottálóknak, holott elismerve az elnökségét, csak a törvényességet kértük számon tőle. Az elnökválasztást követően a küldöttgyűlés úgy fejeződét be, hogy sem a költségvetést nem fogadhatta el, sem az elnökhelyettest nem választhatta meg. Erre Patrubány Miklós persze azt mondja, hogy a megválasztástást ellenzők kivonultak, pedig a küldöttgyűlésen az elnökválasztást követő napirendi pont a költségvetés lett volna. Ennek előadója maga Patrubány Miklós volt, aki viszont eltűnt a teremből. Vagy húsz percig vártak a küldöttek rá, hiszen a költségvetést csak ő tudta volna előadni. Végül elszivárogtak a küldöttek, mint ahogyan a jegyzőkönyvben is szerepel. A küldöttgyűlésnek azonban kötelessége lett volna a költségvetés elfogadása s az elnökhelyettes megválasztása. A tizenkettek tehát jelezték, hogy ezek nélkül a Világszövetség nem működhet törvényesen, ezért össze kell hívni egy új küldöttgyűlést. Ezután sorozatban következtek a törvénytelenségek. Patrubány Miklós már megválasztása után egy nappal feltörette az előző elnök irodájának az ajtaját, s lecseréltette a zárakat anélkül, hogy Csoóri Sándor vagy egy megbízottja jelen lett volna. Ez már egyenesen bűntény. A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint amíg egy civil szervezet új elnökét a cégbíróság be nem jegyzi, addig a régi elnök a felelős. Ezek után az új elnök sorra kitiltotta a Világszövetség székházából többek között az anyaországi régió munkatársait. Ehhez sem volt joga az elnöknek. Ráadásul a munkatársak útjába őrző-védők álltak, ami elképesztő, hiszen azelőtt ilyen fel sem merülhetett az MVSZ-ben. Talán ez is jól jellemzi Patrubány Miklós „integráló személyiségét”. Az egyik legkirívóbb törvénytelenség, hogy Patrubány Miklós az elmúlt háromnegyed évben minden pénzt magához vont, így például teljesen törvénytelen módon az Anyaországi Régió költségvetési keretét is, melyet a programjaihoz, működéséhez kapott. Az Országgyűlés döntésében tehát szerepet játszhatott a pénzkezelési kötelezettségek, szabályok durva megsértése is. Fekete Gyula még tájékoztatta lapunkat, hogy a Legfőbb Ügyészség a tizenkettek képviselőinek keresetét megalapozottnak találta, s továbbküldte a Fővárosi Bíróságnak, ahol március 27-ére kitűzték a tárgyalást. Patrubány Miklós elnök Kövér László kijelentésével kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, azt azonban közölte, hogy a Fidesz elnöknek kijelentéséből is leszűrhető, mennyire eltorzult a magyarországi közélet.- A lényegi kérdésekben a pártok döntenek. A véleményem régóta az, hogy Magyarországon szükség van egy felsőházra, ahol a társadalom jelentős személyiségei kapnának helyet. Felsőház nélkül a közélet ugyanis könnyebben vulgarizálódik. A magyarországi jogrend fejlődésével, megszilárdulásával a civil szféra is felértékelődne, s nem fordulhatna elő, hogy ötven ország küldöttei által legitim módon megválasztott tisztségviselőket a magyar politikai pártok megbüntetnek - vélekedett Patrubány. Az elnök úgy véli, hogyha a közfeladatokat is ellátó MVSZ működéséhez a magyar állam nem nyújt támogatást, akkor jogos a felvetés, hogy az országgyűlési képviselőknek és a pártoknak sem jár fizetés, illetve támogatás. Patrubány Miklós szerint az rágalom, hogy az erdélyieken kívül más kárpát-medencei magyar kisebbségek képviselői és érdekei nem jelenhetnek meg az MVSZ vezető testületéiben.- 1996-ban a népességi arányoknak megfelelően Erdélynek legalább 62 tagot kellett volna delegálnia a száz fős Kárpát-medencei Régióba, de az erdélyi küldöttek végül engedtek, s a szabályos világszövetségi döntés nyomán csupán 58 tag képviselte 2000-ben a romániai magyarásgot. A tizenkettek törvénytelenségekkel kapcsolatos vádjaira vonatkozóan Patrubány elmondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság február 2-ai végzése alapján 2000. július 30-ától jogerősen ő az elnök.- Elnöki tisztemet a belső legitimitás mellett immár a magyar igazságszolgáltatás is szavatolja. Igaz, hogy a tizenkettek legalább fél tucat pert zúdítottak a Világszövetség új vezetésének a nyakába, de az eddig született végzések egyike sem állapított meg jogszerűtlenséget. A velünk szemben megfogalmazott kritikák tehát a rágalmak és a mocskolódás kategóriájába taroznak - közölte Patrubány. A külügyi államtitkár véleményéről szólva az MVSZ elnöke kifejtette, hogy Németh Zsolt áldozati szerepkörbe sodródott a tizenkettek félretájékoztatásainak következtében. Patrubány Miklós egyébként a költségvetési támogatás megvonását a magyar politikatörténet egyik legmegmagyarázhatatlanabb lépésének tartja.- Egy módosító indítvány módosító indítványának a módosító indítványával nullázták le az országgyűlési képviselők a Magyarok Világszövetségének járó támogatást. Az MVSZ elnöke elmondta, hogy mindig is híve volt a Világszövetség pártoktól való függetlenségének, és ezt a közeljövőben meg is teremtik. Patrubány a személyét ért támadásokkal kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nem ragaszkodik görcsösen semmilyen köztisztséghez, azonban a jogszerűséget és a tisztességet szem előtt tartva, addig marad elnök, amíg az őt megszavazó küldöttek erre igényt tartanak. Kérdésünkre, miszerint mi lehet az oka, hogy a külhoni magyar állampolgárságról szóló javaslatukat a határon túli magyar politikai szervezetek egyike sem támogatta a MÁÉRT- en, az MVSZ elnöke elmondta, hogy mindez néhány, a Világszövetség vezetéséből kiszorult politikusnak köszönhető. Balogh László, MDF-es országgyűlési képviselő, a tizenkettek egyike kifejtette, hogy a magyar nemzetnek stratégiai szempontból szüksége lenne egy jól szervezett, ütőképes és közmegegyezésen alapuló világszövetségre.- A jelenlegi MVSZ azonban egy belső vitákkal terhelt szervezet, amelynek az irányítói megosztó személyiségek. A Világszövetség alapszabálya kirekesztő, például a Felvidéknek jelenleg nincsen képviselete. A Kárpát-medencei Régióban 50 százalék feletti erdélyi dominancia érvényesül, ad absurdum erdélyiek szavazzák meg, hogy a többi határon túli magyar területrészt ki képviselje az elnökségben. Az igaz, hogy az erdélyi magyarok többségben vannak a kárpát-medencei magyar kisebbségek között, de ez a helyzet akkor is tarthatatlan, hiszen ilyen logika alapján Magyarország a maga 10 milliós lakosságával mindenkit lesöpörhetne. Erre persze fel lehet tenni a kérdést, hogy az Anyaországi Régióra egyáltalán mi szükség. A magyarországi értelmiségi elitnek integráló szerepet kell játszania a kisebbségi ügyekben. Elég érdekesen nézne ki, ha például a különböző zsidó világszervezetekben kimondanák, hogy Izrael államból senki sem lehet tag. Balogh szerint egy megújult MVSZ-re - amely a magyar törvények betartásával végzi a munkáját - igenis szükség van. A koalíciós berkekben egyébként Kövér László Patruábny Miklósra vonatkozó kijeletését úgy kommentálják, hogy „a Fidesz elnöke extitokminiszterként tudthat valamit”. Kormányzati körökből származó információink szerint külső politikai megoldási javaslat a közeljövőben nem születik. A helyzet ez: a Magyarok Világszövetségében demokratikus módon megtörént egy vezetőváltás. Az ügyészség több részletben további vizsgálódásra adott lehetőséget, a bíróság azonban egyelőre jogszerűnek ítélte az MVSZ működését. Ennek ellenére az országgyűlés megvonta az MVSZ támogatását. Ennek ezek után csak két magyarázata lehet. Vagy az MVSZ programja, tevékenysége - lásd külhoni állampolgárságra tett javaslat -, vagy Patrubány Miklós személye az igazi kifogás oka. Sajnos, erre vonatkozóan egyetlen megkérdezett sem tudott elfogadható választ adni, csak homályos utalást. Zsebük Csaba (Magyar Demokrata) r \ Budapest Európa védőbástyája volt A Budapest védelmében elesett katonák emlékére tartottak ökumenikus istentiszteletet a budavári Mátyás-templomban. Az esemény tragikus aktualitását az adta, hogy 56 évvel ezelőtt, 1945. feburár 13-án foglalták el az orosz hordák Magyarország fővárosát. Az istentiszteletet követően hat társadalmi szervezet képviselői megkoszorúzták a Mátyás-templom falán lévő eldugott, elfelejtett emléktáblát. A pártok közül egyedül a MIÉP budapesti képviselőcsoportjának küldöttsége tisztelgett a vérüket és életüket hullató hősök emléke előtt. Míg a Mátyás-templomban méltóságteljesen emlékeztek a hősökre, addig a Dísz téren Tamás Gáspár Miklós egy alig pár száz fős társaság előtt utcára vonulásra biztatta közönségét. Dancsecs György fővárosi MIÉP-es képviselő szomorúnak nevezte, hogy egy háborodott filozófus utálkozásra, kiabálásra buzdította híveit. Dancsecs szerint ezek az emberek csak saját fájdalmaikkal vannak elfoglalva, és érzéketlenek más népek gyötrelmei iránt, akik elesett fiaikat siratják, és a hősies helytállás bajtársiasságának állítanak emléket. Történelmi példákkal igazolva Dancsecs kifejtette, hogy Budapest Európa védőbástyája volt, hiszen Sztálin már 1944. november 7-re le akarta rohanni a fővárost. Az ostromban elesett hősök, Budapest és a budai Vár védői Európa teljes bolsevizálását akadályozták meg, miután önfeláldozásuknak köszönhetően 52 napon keresztül tartották állásaikat a szovjet megszállókkal szemben. Történelmi párhuzamot vonva a képviselő leszögezte, a második világháborúban Franciaország 43 nap alatt megadta magát Németországnak. Budapest teljes bekerítetségben 52 napig ellenállt az orosz veszedelemnek. Budapest ostroma már 1944 októberében megkezdődött. Dancsecs Sztálin 5-ös számú parancsát idézve hangsúlyozta: 1945. február 23-án a népek megnyomorítója, a véres kezű diktátor is úgy fogalmazott, hogy a vörösök elfoglalták Budapestet. Tehát ők sem úgy kommentálták a hadi történéseket, mint ahogy még a mai napig jó páran Magyarországon teszik. Ez nem felszabadítás volt - fogalmazott a városatya, hanem egy nép lerohanása, egy ország leigázása, egy nemzet elpusztítása. Az oroszok rémtetteit mi sem példázza jobban, hogy a becsület napján, vagyis 1945. február 11-én, a Várból történt kitöréskor elfogott katonák legtöbbjét vagy a helyszínen agyonlőtték, vagy kegyetlenül megkínozták. Azért sem beszélhetünk felszabadításról, mivel az elhurcolt férfiak, a meggyalázott gyermeklányok és megbecstelenített asszonyok jajkiáltása azóta is elevenen él minden érző magyar szívében - mondta a politikus. (Magyar Fórum) V____ J
