Nyugati Magyarság, 2000 (18. évfolyam, 1-12. szám)
2000-11-01 / 11. szám
2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2000. november „A magyarnak vissza semmit" „Botrányosnak” minősítette Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium államtitkára a romániai államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt tervezetének a román szenátus által elfogadott változatát, és kijelentette: a magyar diplomácia ezt a megfelelő úton a román hatóságok tudomására fogja hozni. A külügyi államtitkár Kolozsváron azon a fórumon vet részt, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezete és a kolozsvári Reform Klub rendezett. Emlékeztetett arra, hogy a román szenátus az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény vitájában az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) koncepcióját fogadta el, így a tervezet szenátusi változata lehetetlenné teszi az egyházi és közösségi ingatlanok jelentős részének természetben történő visszaszolgáltatását. „A Székelyföld magyar puszta" A marosvásárhelyi román napilap, a Cuvantul Liber főszerkesztője arról számol be, hogy néhány román értelmiségi meghívására látogatást tett Hargita és Kovászna megyében, ahol megdöbbentő dolgokat tapasztalt. A Székelyföldön olyan az élet, mintha az ember „a magyar puszta közepén” járna. A román nyelv régóta nem uralkodik azokon a tájakon. „Az irredenták ott a román hadsereget »megszálló erőnek« tekintik, a román csendőrségnek és rendőrségnek megtiltják, hogy kaszárnyát építsen magának” - olvashatjuk a cikkben. Áldozat Torontóban Kosaras Vilmos, a Torontói Magyar Színház igazgatója és színésze úgy véli, a legrosszabb körülmények között dolgozó erdélyi színház helyzete sem hasnlítható az ő helyzetükhöz, hiszen utóbbi még mindig egy szinte nemzeti színházi költségvetéssel dolgozhat a jegyeledásokból fenntartott torontói társulathoz képest. Ilyen körülmények között minden kétséget kizáróan kell egy adag fanatizmust, bizonyos hipnózist sugározni a társulat felé, hogy mégis megéri a Hegedűs a háztetőn-t három hónapig próbálni egyetlen előadásért. Megéri A testőrt vagy A néma leventét egyetlen egyszer előadni, mert a közönségnek szüksége van erre. A torontói magyarok színházában mára a folyamatosság ellenére is nagyon nehézzé vált a helyzet. Amerikai interjú Iliescuval Iliescu washingtoni útjának az volt a célja, hogy a magáról alkotott képet javítsa, több nyugati befektetést szerezzen Romániának és, hogy országáról olyan képet fessen, mint az Egyesült Államok stratégiai partnere. Tíz kérdésből három foglalkozott a magyar kisebbség helyzetével. IQ. Koszorús Ferenc azt kérdezte Iliescutól, hogy támogatja-e a mostanában elfogadott „sürgős rendeletet”, amely tiltja a hátrányos megkülönböztetést és nyugati típusú jogokat biztosít a kisebbségek számára. Válaszadás helyett a volt elnök arról próbálta meggyőzni a meghívottakat, hogy kormánya mennyi mindent tett a kisebbségi jogok érvényesülése érdekében. Azt, hogy a területi autonómiát nem támogatja, azzal magyarázta, hogy Románia egységes állam. Párhuzamot vont Románia és Franciaország között, kiemelve, hogy Franciaország nem ismeri el a kisebbségijogokat. Azt állította, hogy Románia eredményei jobbak Magyarországénál, kifelejtve, hogy az utóbbi széleskörű önrendelkezési jogot, helyi képviseletet biztosít, és nagyvonalú pénzügyi segítséget nyújt a kisebbségi csoportok és intézményeik számára. Lauer Edith arról kérdezte a volt Államfőt, elismeri-e, hogy az egyházi ingatlanok visszaadása jelentős probléma, és ha megválasztják, akkor milyen lépéseket kíván tenni az ügy megoldása érdekében? Iliescu kitért a válasz elől, mondván, hogy az ingatlan privatizáció általános probléma Romániában. Az embereknek nem szabadna régi problémák megoldását követelni, egészen visszanyúlva az „Osztrák-Magyar Impérim” idejére. Szerinte a magyarok csak új problémákat gyártanak azáltal, hogy régiekre keresnek megoldást. Enyhe román uszítás Magyarországon „A Magyarországgal határos államokban élő mintegy 4 millió magyar jogi, gazdasági és részben demográfiai »visszaszerzése« felboríthatja az amúgy is sok öröklött történelmi konfliktussal, komoly gazdasági rivalizálással terhelt térség stabilitását” - írta a Transilvania Jumal című román lap a készülő magyarországi státustörvényt kommentálva. A lap szerint a készülő törvényről Magyarországon is komoly vita folyik, mind a lakosság körében, mind a politika szintjén. „Függetlenül attól, hogy milyen nemzeti nagyzási mániában szenvednek a magyar politikusok, azt tudják: ha egyik pillanatról a másikra megjelenik 4 millió új magyar állampolgár, az óriási tiltakozást váltana ki Magyarország jelenlegi 10 millió állampolgárából, hiszen azok ebben a kérdésben osztják a román közmondást: Testvérem vagy, persze, de sajtot neked is csak pénzért adok.” Hiszek egy autonóm Erdélyben „Hiszek egy autonóm Erdélyben, és ezért az Erdélyért végigmegyek az úton”- nyilatkozza az eddigi magatartásával oly sok vitát kiváltó politikus, Sabin Gherman az Erdélyi Napló hasábjain. „Az általunk szorgalmazott egész Erdélyre kiterjedő adminisztratív pénzügyi autonómia minden európai uniós országban létezik és működik. Mielőbb el kell jönnie annak az időnek, amikor honi politikusaink is belátják, hogy nincs más alternatíva” - vallja az Erdély-Bánság Liga elnöke. Sabin Gherman az egyházi ingatlanok visszaadásáról is nyilatkozik. Mint mondja, szervezetük a tulajdonjog garantálása mellett száll síkra, de ehhez egység, az erdélyi emberek egysége szükséges. Mégsem számkivetett... „Jogos a határon túli magyarságnak az az igénye, hogy Magyarország európai integrációjával párhuzamosan egyfajta magyar integráció is megvalósuljon” -jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Bihari Napló című nagyváradi lapnak adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy a romániai magyarság körében aláírások gyűjtése kezdődött a külhoni állampolgárság intézményének támogatására. Az interjúban a HTMH elnöke hangsúlyozta, hogy ennek a magyar integrációnak az egyik nagyon fontos eleme az, hogy törvényben is rendezzék magyarország és a határon túli magyarok viszonyát. „Ennek célja az, hogy amikor a határon túli magyar Magyarországon tartózkodik, akkor a lehető legnagyobb mértékben megközelítse azt a helyzetet, amelyben a magyar állampolgárok vannak, ugyanakkor azok a kedvezmények, amelyek őt magyarországi tartózkodása alatt megilletik, azt szolgálják, hogy otthon, a szülőföldjén könnyebben boldoguljon” - szögezte le. KRÓNIKA Megnyílt Csete Örs fotográfus, '56-os Arcok és sorsok című kiállítása 2000. október 20-án. A kiállítást Kövér László Fidesz pártelnök nyitotta meg, díszvendég volt Edward Liszewski '56-os lengyel nemzetőr. Liszewski, Edward 1934. május 30-án Samakban született. A forradalom előtt lengyel ösztöndíjasként a budapesti Műszaki Egyetemen tanult. A forradalom alatt nemzetőr volt, részt vett az Országos Levéltár értékeinek mentésében, majd hazatért Lengyelországba, ahol mérnökként dolgozott. Jelenleg Varsóban él, nyugdíjas. „Orbán Viktor és Torgyán József felszámolja Trianon következményeit: az erdélyi magyarok 2001-ben kapnak magyar állampolgárságot” címmel a Curentul beszámol a Magyarok Világszövetsége megbeszéléséről, ahol - a lap szerint - „a honvédelmi miniszter reményét fejezte ki, hogy a kormányfő és Torgyán József hamarosan egyeztet a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozásáról”. Németh Zsolt külügyi államtitkár státustörvénnyel kapcsolatos interjúját olvashatjuk a Krónikában. A magyar politikus eljárási kifogásokat említett az RMDSZ aláírásgyűjtésével kapcsolatban. „Számomra nem nyilvánvaló az RMDSZ álláspontja a külhoni állampolgárságot illetően” - nyilatkozta a lapnak. „A szövetség nem tájékoztatta álláspontjáról a magyar kormányt. Azt is szeretnénk tudni, mit értenek azon, amit támogatnak? Azonos-e az RMDSZ álláspontja a Magyarok Világszövetségének álláspontjával? Ezt követően vetődik fel, hogy az RMDSZ megkeresi-e álláspontjával a magyar kormányt? Nem tartom szerencsésnek, hogy az egész Kárpátmedencében mindenféle csoportosulás, mindenféle cél érdekében aláírásokat gyűjt” - hangoztatta Németh Zsolt. Tőkés László református püspök külön közleményben tiltakozik amiatt, hogy egy nagyváradi rendzevényen a megye és a város magyar vezetői Gheorghe Funarral együtt vettek részt. A püspök azt is nehezményezi, hogy váradi kampány-nyitóján Petre Roman külügyminiszter pártelnök kijelentette, a kisebbségi ügy nem téma, a kérdéskör rendezése megoldott, e tekinteten az egész világ becsüli Romániát. (N. Ceausescu kijelentésének szószerinti átvétele. - A szerk.) A Magyar Krónika című montreáli újság - a Duna TV elnökválasztása kapcsán - rámutat, hogy a Magyarországon belül mindössze 0,3%-os nézettséget elérő csatorna a határokon túl nagyon népszerű. Méltatja Sára Sándor érdemeit, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az új elnöknek át kellene alakítania az eddigi - sokszor csak az ismeretségeken alapuló kinevezésekkel felépített - struktúrát. A műsorszerkezettel kapcsolatban úgy véli, hogy e téren is újításra van szükség a mai, modem Magyarország jobb bemutatására. „Magyarország 2002-re készen fog állni arra, hogy beléphessen az Európai Unióba” - hangoztatta a Die Weltben „Egyesüljetek velünk” címmel közölt írásában a magyar miniszterelnök. A konzervatív német újságban megjelent cikkében Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot, Grand Concert Millennium címmel nagyszabású ünnepi hangverseny színhelye volt a montreáli Notre Dame Bazilika október 20-án. A koncert műsorának egy részét magyar zeneszerzők műveiből válogatta Takács Miklós, a Montreáli Filharmóniai Társaság igazgató-karnagya. Liszt: Les Préludes című szimfonikus költeménye és Kodály: Budavári Te Deumja mellett bemutatásra került Anne Lauber kanadai zeneszerző „Az egész múlt és az egész jövő” című új alkotása, amelynek szövege Victor Hugo „A századok legendája” verses kötetéből kölcsönözte vezérgondolatait. A nagyszabású kompozíciót Takács Miklós felkérésére írta a zeneszerző. A millenniumi hangversenynek méltó keretet adott Lili Boulanger 24., valamint César Franck 150. zsoltára. Ilyen módon fonódott össze az ünnepi műsor kettős vezérgondolata: Magyarország ezredéves ünnepe, valamint az egész emberiség múltja és jövője. A koncert háromszázötven tagú előadógárdáját, a szólistákat, köztük Schöck Atalát és Felföldi Györgyöt, valamint a Montreáli Filharmóniai Társaság zenekarát a közönség nagy lelkesedéssel ünnepelte. M. Gélinas Tevékeny Világszövetség Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága meghallgatta Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét és az MVSZ régióvezetőit. Patrubány Miklós az eltérő demokráciafelfogással magyarázta, hogy 8 elnökségi tag felfüggesztette munkáját a testületben. Elmondása szerint ugyanis az érintettek elismerték, hogy a nekik nem tetsző végeredményt hozó vezetőségválasztás demokratikusan zajlott le. Az elnök olyan etikai kódexet szorgalmazott a világszövetség számára, amely kizárja azokat a vezetőségi tagokat, akik valótlanságokat állítanak a testületi üléseken. Patrubány Miklós emellett az MVSZ hatékonyságát erősítő tervezet elkészítését helyezte kilátásba a közeljövőre, amely közlése szerint nyugat-európai magyar szervezetek, valamint a szövetség által létrehozott reformbizottság által készül. Az MVSZ vezetője kiállt az úgynevezett külhoni magyar állampolgárság mellett, bemutatva a bizottság tagjainak a világszövetség által elkészített koncepciót. „A külhoni állampolgárság eszköze a magyarság határrevízió nélküli integrálásának, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök hirdetett meg a Magyarország 2000 konferencián” - fejtette ki. Képviselői kérdésre válaszolva Patrubány Miklós elismerte, hogy a világszövetség anyaországi régiójában valóban tapasztalható politikai egysíkúság, értékelése szerint azonban a külhoni régiókban politikai beállítottságtól függetlenül tevékenykednek a tagok. Álláspontja szerint a Magyarok Világszövetségének olyan szervezetnek kell lennie, amely nyitott minden, a nemzet ügyéért tenni akaró ember számára. A legutóbbi világtalálkozón elfogadott, Trianon revízióját sürgető nyilatkozatról szólva Patrubány Miklós elmondta: „vannak, akik megszavazták ezt a dokumentumot, vannak, akik bűnnek tartják a beterjesztését, a szervezet többsége azonban véleménye szerint középen áll és erkölcsi revízióban gondolkodik”. Az MVSZ elnöke 3 millió forintos támogatást kért az Országgyűléstől a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle anyagi gondjainak megoldására, amelynek támogatására ígéretet kapott az emberi jogi bizottság kormánypárti és ellenzéki oldalától is. Köszönjük, hogy megújította előfizetését! hogy amennyiben az EU kész és képes szavatolni a csatlakozás feltételeit, pontosítani a bővítés menetrendjét és végrehajtani a valódi differenciálást a jelöltek között, akkor semmi nem állhat útjában a 2003-ra tervezett bővítésnek. „A külhoni magyar állampolgárság megadását a Független Kisgazdapárt (FKGP) a magyarság minimális jogai biztosításának tekintené, és ennek elérése érdekében minden erejét mozgósítja” - mondta Torgyán József pártelnök-miniszter a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) budapesti székházában folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón. „Nincs a földön még egy olyan nép, mint a magyar, amelynek a jogfosztása Trianonban bekövetkezett. Egy kollektív jogfosztásról, kollektív bűnösség felállításáról van szó, holott a középkortól kezdve már nincs olyan civilizált országa a földnek, ahol az ilyen kollektív jogfosztást elismerték, ami a magyaroknál az állampolgárságtól való megfosztást is jelentette” - hangoztatta Torgyán József. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) az idei évben másodszor rendezett 3 hetes magyarországi körutazást, hogy az arra érdemesek élményszerűen ismerkedjenek meg az országgal. Az idei 14-18 éves résztvevőket Kanadából, Venezuelából és az USA-ból toborozták. A fiatalok Budapestről kiindulva megtekintették az ország történelmi, néprajzi és művészeti kincseit és természeti szépségeit. A szegedi polgármesterasszony örömét fejezte ki, hogy ennyi külföldi magyar gyerek beszél magyarul. A magyar nyelv ismerete egyike volt a részvételi feltételeknek. A „Szent Imre” csapat a jubileiumi „Szent István nyomában” jelszóval végigment a Budapest-Székesfehérvár-Veszprém-Tihany-Kaposvár-Ormánság- Szigetvár-Pécs-Szeged-Opusztaszer- Kecskemét-Eger-Pásztó-Hollókő-Visegrád-Szentendre-Esztergom útvonalon, keresve Szent István országának nevezetességeit. (Határon Túli Magyarok Hivatala) Kérjük munkatársainkat, írásaikban kerüljék a fölösleges idegen szavakat.-- NYUGATI MAGYARSÁIji Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BT.. PÜSKI Könyvesház, FF.HÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cik- V^kekért a mindenkori cikkírók felelősek.^/
