Nyugati Magyarság, 2000 (18. évfolyam, 1-12. szám)
2000-04-01 / 4. szám
2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 2000. április Ez nem „az" a POFOSZ! Duray Miklós állásfoglalása A POFOSZ, kissé lerövidítve hivatalos nevét, a magyar Politikai Foglyok Szövetsége. Csak akkor vesz föl bárkit tagjai közé, ha a belépni szándékozó korabeli dokumentumokkal igazolja, hogy a kommunista országiás idején politikai üldöztetést, szabadságkorlátozást szenvedett el a kommunista hatalomtól. Néhány kivételként a POFOSZ tagjai közé léphettek azok az emigránsok is, akik a várható súlyos megtorlás elől menekültek ki az országból, amikor vagy amíg erre lehetőségük nyílt. Hogy a politikai üldözöttek többtízezres szervezett táborába miként keveredett az a Horváth Lajos nevű egyén, aki „56-os Szabadságharcos”-ként a POFOSZ-hoz tartozónak híreli magát - nem tudható. A Nyugati Magyarság 2000. januárfebruári számának 12. oldalán közölt levele azonban gyomorból háborít föl minden POFOSZ-tagot, aki olvassa, ismeri a Nyugati Magyarságot. Gyalázkodása arra a szemléletre világít rá, amelyre számos nyugatra menekült vagy „távozott” magyar tekint az itthonmaradottakra. Nem ritka az ilyen! De eddig azt hittem, hogy csak dörzsölt, érdekhajhász értelmiségiek vagy valami módon megtollasodott önteltek, netán odakint is, itthon is szélhámos szemfényvesztésből élő „magyarok” szemlélete az, hogy az itthonmaradottak tulajdonképpen a kommunizmussal kollaborálva élték le az elmúlt évtizedeket, és maguk is a kommunista szemüvegen keresztül ítélik meg a világot. Ismerek olyan „honleányt”, aki minden lehető esetben szemére hányta az itthoni magyaroknak, hogy hozzá hasonlóan miért nem fordítják jövedelmük öt százalékát a „magyar ügyre”. Mondta mindezt a maga svájci, az ittmaradottakéhoz viszonyítva 12-15-szörös jövedelmében dúskálva, ránk, akik örültünk - és örülünk -, ha a mindennapi szerény megélhetésünkre elég elsejétől elsejéig a havi jövedelmünk! Holott mi, különösen a politikai üldözöttek egész életünket a magyar ügyre fordítottuk - viselve mindazt a megalázást, mellőzést, jogtalanságot, ami a börtön utáni évtizedekben osztályrészünk volt. S ekkor megjelenik egy ilyen primitív Horváth Lajos, aki nagy magyarságához még írni sem tanult meg magyarul és oktatást tart, sőt gyalázkodik Papp László és a nyugati magyarok védelmében, útszéli hangon minőstve azt a Nyugati Magyarság című lapot és szerkesztőit, amely és akik bizonyos végső esetben megszólalási-nyilvánossági menedéket jelentenek ma is az egykori üldözöttek számára. Holott például Czegő Zoltán is a maga sorsán (bőrén!) tapasztalta meg Papp László magyarbarát gesztusát, amellyel a Magyarok Világszövetsége, Világlap című havilapját nyugati régióelnöki befolyásával megszüntette, mert nem az ő (ők!) New York-i szemléletét hozsannázta, hanem az elmúlt évtizedekben meggyalázott itthon maradt magyarokét és kárpát-medencei társaikéi Akik nem tudtak vagy nem is akartak elmenni ebből a hazából, még akkor sem, ha jobb, félelemmentes, megalázás nélküli életet kínált is a nyugati emigráció. A primitívség, amit Horváth Lajos képvisel, persze nem csak írástudatlanságán érhető tetten, hanem különösen szemléletében. Amely szemléletben nincs egyedül, hiszen az elmúlt évtizedben olyan „magyarok” írásai is bejutottak a nyugati magyar emigráns sajtóba (Szemenyei-Kiss Tamás, Szalai Róbert, Galyassy István), akik Magyarországon már minden, valóban politikai üldözötti szervezetből kiszorultak, hazug, rágalmazó vagy félbolond nézeteik miatt. Ilyen „magyarok” írásaiból szerzi információit az emigránsok egy része. Hiszen e Horváth azt írja „a többi újságokból már kisöpörték a szemetet”, s ha a Magyar Hírlapra, a Népszavára, az Elet és Irodalomra, netán a Népszabadságra utal - ha valaha is olvasta ezeket! -, akkor világosan látható, milyen szemlélet alapján ítél. Horváth és társai, ha fel akarnak emelkedni szemléleti és szellemi vermeikből, a mai Magyarország belső helyzetét megítélendő, talán ismerjék meg előbb, amiben ma és főként „tegnap” élt a tízmillió hazai magyar kétharmada. Mert a kommunista és liberális rablók világa ugyan szintén hozzátartozik az országhoz, de az ország népével, a nemzettel sorsközösséget vállaláshoz aligha. A Nyugati Magyarság szerkesztőinek bölcs döntése volt, hogy közölték e rettenetes levelet. Mert Horváth levele azt mutatja, hogy sötétebb az éjszaka és sűrűbb a bozót egyes fejekben, mint néha sejtenénk. A POFOSZ, a volt politikai FOGLYOK nevében pedig megköszönöm a lap szerkesztőinek, hogy fáradhatatlanul törekszenek a világosság, a fény terjesztésére, az itthoni és a nyugati magyarság hiteles tájékoztatására. És megnyugtatom a Szerkesztőséget, „az” a POFOSZ nem a POFOSZ, hanem csupán egy sötét és tévelygő lélek fantáziája. Kár, hogy nem közölték a címét, kiváncsi lennék, hogyan került a POFOSZ-ba! Dr. Fejér Dénes POFOSZ megyei elnök Nyílt levél Dr. Homoki János Úrnak, a HM politikai államtitkárának Tárgy: Nyilvánítsák bűnös szervezetté az 56-ban felállított karhatalmi erőket. Tisztelt Államtitkár Úr! A nyugati demokráciákban megkülönböztetett figyelmet fordítanak a háborús bűnösök felkutatására és felelősségre vonásukra, függyetlenül attól, hogy mikor vagy hol követték el tettüket. Hazánkban - az 56-os forradalom és szabadságharc időszakában - a polgári lakossággal és a forradalmárokkal szemben elkövetett atrocitásokért eddig senkit sem vontak felelősségre, holott ez minden jogállam törvényes és erkölcsi kötelessége. Az 1956-ban létrehozott karhatalmi (pufajkás) alakulatokban szolgálók csatlakoztak a hazánk kormánya és népe ellen orvul támadó szovjet megszálló csapatokhoz. Döntő többségük aktívan fellépett a forradalmárokkal illetve azok rokoni és baráti köre, valamint a forradalommal szimpatizálókkal szemben. Az elmúlt tíz év alatt egyetlenegy karhatalmista nem akadt, aki bocsánatot kért volna az áldozatoktól, hozzátartozóiktól vagy a magyar néptől! Olyan személy sem található, aki megnevezte volna a gyilkosságokban és kínzásokban résztvevő személyeket. Mindezek a tények azt igazolják, hogy az egykori erőszakszervezet tagjai közül még azok is cinkosságot vállalnak a bűnösökkel, akiknek a kezéhez nem tapad vér. Ma már közismert tény, hogy a karhatalmisták több száz embert lőttek agyon, több tízezret tartóztattak le, sokukat megverték, és halálra kínozták. Minden indok együtt van tehát arra, hogy ezt a hazaáruló, kollaboráns és szadista szervezetet megbélyegezzék. Azokat a személyeket, akik a karhatalom tagjai voltak, el kell távolítani a Magyar Honvédség állományából, beleértve azokat a nyugállományban lévő tiszteket és tábornokokat is, akik a rendszerváltást követően különféle tanácsadói, szakértői vagy bizottsági funkciókban „vészelték” át az elmúlt évtizedet. Talán kevesek előtt ismert, hogy a Hadtudományi Bizottság 18 nagydoktora közé 14 egykori pufajkást jelöltek és választottak az elmúlt évben! Talán az is elkerülte a HM illetékeseinek figyelmét, hogy az a Mórocz Lajos ny. vezérezredes ügyködik ma is a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen(!), aki az 56-os forradalom és szabadságharc idején (századosként), harckocsiágyúval lőtte az „ellenforradalmárok” által emelt barikádokat a Soroksári út környékén, és „jótékony” homály fedi, hogy hány emberélet kioltásával biztosította a Hodosán-féle „büntető” alakulat bevonulását Budapestre (lásd: Hódosán Imre: Cselédkönyvtől a tölgyfalombig c. könyvét, Zrínyi Katonai Kiadó, 1984). Nem elképzelhetetlen, hogy a jövő főtisztjeit vagy katonatudósait a „helységharc” fortélyaira (is) oktatja... Tisztelt Államtitkár Úr! A múlttal szembe kell nézni, és nem lehet megengedni, hogy a gyilkosok és verőlegények köpönyeget váltva, még az erkölcsi felelőség alól is kibújjanak csupán azért, mert összetartanak és hallgatnak az elkövetett bűneikről. A NATO tagjaként, valamint az Európai Uniós tagságra pályázóként is kötelességünk, hogy egyértelműen elhatároljuk magunkat a bűnös szervezettől és személyektől. Tisztelettel: Dr. Bokor Imre ny. mérnök ezredes, egyetemi tanár, a hadtudomány doktora A Magyarok Világszövetsége hétvégi elnökségi üléséről több tájékoztató került nyilvánosságra, köztük félrevezető és valótlan állítások is. Az MVSZ belső ügyeinek szándékos kiteregetése a nagy nyilvánosság előtt már több éve mételyezi a Szövetséget, és sajnos a szervezetben többen a tisztújításra sem a megegyezés szellemében készülődnek, hanem lejáratással próbálják félreállítani azokat, akikben veszélyeztetve látják saját céljaik megvalósulását. A Világszövetség Erdélyi Társaságának az a magatartása, hogy az MVSZ elnökségi üléséről saját szája íze szerint, folyamatosan információkat szivárogtatott ki, szorosan hozzátartozik ízléstelen kampányukhoz, melyet hónapok óta az elnökjelöltjük mellett folytatnak. Most csupán a személyemmel foglalkozó állításokra reagálok, mert nagyon érzékenyen érint, hogy nevemet összekötötték a főtiszteletű Tempfli József püspök úrnak az etikai bizottság elnöki tisztségéről való lemondási szándékával. Tempfli József püspök urat mélységesen tisztelem, és sajnálom, hogy a Világszövetségben elburjánzott ellentéteket a legjobb akarattal sem tudja megállítani. Most én is megtapasztaltam, hogy a bizottság által hozott döntések - az elnökség elé tárt javaslatok - valóban megkérdőjelezhetők. Tényként közlöm, hogy az elnökség az etikai bizottság javaslatairól (mintegy 6 megtárgyalt etikai beadványról) nem külön-külön szavazott, hanem egy szavazással utasította el mindegyiket. Köztük az engem érintő beadvánnyal kapcsolatos határozatot, amelyben az etikai bizottság nem a felvetett kérdésekre válaszolt. Csörgits József a balatonaligai elnökségi ülés után az etikai bizottsághoz fordult egy köztünk lezajlott - általa provokált - heves szóváltás miatt. Az indulatos szavaimért Csörgits Józseftől négyszemközt már elnézést kértem, és azt hittem, ezzel az ügy lezárult. Csörgits József ugyanis arról biztosított, hogy a beadványát visszavonja. Valakinek azonban ahhoz fűződik érdeke, hogy a nyilvánosság továbbra is foglalkozzon a témával, ezért kénytelen vagyok magam is néhány tényt összefoglalni: Csörgits József beadványát az etikai bizottsággal egyidőben megkapta a sajtó is - én is először onnan szereztem róla tudomást. Az etikai bizottságot írásban kértem, vizsgálja ki, hogyan lehetséges, hogy annak a beadványnak a tartalmát, amelyet még én sem kaptam meg, mint érintett, a Magyar Hírlapból tudom meg. Noha egyértelmű, hogy az egész ügyet az én lejáratásomra találták ki, az etikai bizottságtól azt a választ kaptam, hogy nem tudják kivizsgálni, hogyan kerülnek ki bizalmas iratok az etikai bizottság tárgyalási anyagaiból a nyilvánosság elé. Még egyszer szeretném nagyrabecsülésemről biztosítani Tempfli József püspök urat, ugyanakkor arra kérni, hogy az etikai bizottságban ne engedjen befolyást olyan személyeknek és véleményeknek, amelyek elterelik a figyelmet a valós etikai vétségekről. Duray Miklós az MVSZ stratégiai bizottságának elnöke s.k. 2000. április 3-án, Pozsonyban Teljesítetlen hitelügyletek Eddig négy feljelentés érkezett a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz a Magyarok Világszövetsége két tisztségviselőjének hitelközvetítési ügyében. A feljelentők szerint Hilberth Tamás és Beke Imre 100 ezer amerikai dollár letéti összeg és négyezer dollár cégalapítási költség befizetése ellenében nagy öszszegű, alacsony kamatozású kölcsönöket ígértek több vállakozónak.- Kezdetben egy pillanatig sem kételkedtem az egyesült államokbeli Beke Imre úr szavahihetőségében, hiszen ő a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, Hilberth Tamás pedig, aki az ügyvédjeként mutatkozott be, az MVSZ amerikai Országos Tanácsának a tagja. Bizalmamat az is erősítette, hogy az említett két úr otthonosan mozgott a budapesti székházukban, ahol egy időben többször találkoztunk - nyilatkozta a Népszabadságnak Pirityi Katalin, a Rév- Komáromhoz közeli Naszvadon tevékenykedő, a vetőmagok exportjával, importjával és nemesítésükkel foglalkozó Lestra Kft. társtulajdonosa. O az a szlovákiai magyar vállalkozó, aki a kedvező hitel elintézését olyannyira biztosra vette, hogy termelőkapacitásának bővítésébe kezdett, és Németországból 370 ezer márkát érő csomagolósort rendelt.(...) Pirityi Katalin végül visszakapta az átutalt 104 ezer dollárt, azt követően, hogy Beke Imrével közölte, megszellőzteti a történteket. Ám Beke és Hilberth hallani sem akarnak arról, hogy megfizessék a hitelkamatokat, a németországi megrendelések visszamondása miatt keletkezett tetemes kiadásokat. Egy másik károsult feljelentő, a bmói Vlastimil Boudny okleveles mérnök, levélben fordult Csoóri Sándorhoz. Felhívta az MVSZ-elnök figyelmét „arra a két személyre, akik az MVSZ nevét felhasználva neki és másoknak is, magyar forintban számolva, több százmillió forint kárt okoztak”. Rámutatott, hogy Beke és Hilberth „csalárd céljaikra felhasználták a Magyarok Világszövetségét is”. Vlastimil Boudny az MVSZ Benczúr utcai székházában adott át 4000 dollárt a cégregisztrációra. A férfi azonban a mai napig nem kapta meg az amerikai cég megalapítását igazoló iratokat. Vállalkozását a kilátásba helyezett hitel elmaradása miatt egymillió-négyezer dollár kár érte. (Népszabadság ) Sajtóközlemény A Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei elnöke, Dobos László a gazdálkodással kapcsolatos tisztázatlan kérdések miatt a felügyelő bizottsághoz fordult. Többek között annak az eljárásnak a kivizsgálását kérte, hogy Patrubány Miklós elnökhelyettes az önállóan gazdálkodó régió gazdasági ügyeibe többször a költségkeret-felelős régióelnök tudta nélkül beavatkozott. A felügyelő bizottság március 31-én a beadványra azt válaszolta, hogy alapszabály-értelmezési hiányosságaiból, a szabályzatok ellentmondásaiból illetve „Elszabadult kampánnyal próbálja a Magyarok Világszövetsége elnöki posztját megszerezni Patrubány Miklós, akit egy héttel korábban MVSZ erdélyi régiója (VET) jelölt e posztra” - hangoztatja Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a kolozsvári Szabadság című napilap hétvégi számában megjelent írásában. A neves erdélyi közéleti szereplő ízléstelennek tartja, hogy Patrubány mostani kampánya során „folyton az erkölcsöt emlegeti”, miközben ellenfeleit „az erkölcstelenség bűnében elmarasztalni” igyekszik. Kántor elismeri, hogy az MVSZ- nek szüksége van a megújulásra, de úgy véli, hogy ezt „nem ilyen áron, nem ilyen erkölcsi kampánnyal” kell elérni. Az sem olyan nagy baj - teszi hozzá -, ha nem a szabályozatlanságból fakadóak a Dobos László által felvetett kérdések. Magyarázatként fűzzük hozzá, hogy az MVSZ gazdálkodásának szabályozásáért, az intézményrendszer működéséért az alapszabályból kifolyólag Patrubány Miklós elnökhelyettes a felelős. A Világszövetség Erdélyi Társaságának sajtószolgálata az elnökségi ülés napján az MTI-nek kiadott tájékoztatásban valótlan információt közölt, és úgy állította be, mintha a felügyelő bizottság Dobos Lászlót marasztalta volna el. A Felügyelő Bizottság áp-VET kaparintja meg az MVSZ elnöki posztot - mutatott rá a közíró. A Patrubány által folytatott gátlástalan kampány a jelek szerint visszatetszést keltett Erdélyben is, ahol még emlékeznek arra, ahogyan 1996 júniusában Patrubány visszautasította az MVSZ-t ért bírálatokat, s a Csoóri Sándor-féle ismert visszásságok ellenére akkor azt bizonygatta, hogy az MVSZ pénzügyei rendben vannak. Az idén viszont már ennek éppen az ellenkezőjét emlegeti kampánya során. Mint kifejtette, a világszövetség pénzeit „bolygó alapítványok nyelték el”, a Csoóri vezette elnökség pedig dokumentumokat hamisított, és ezáltal „erkölcsi mélypontra süllyedt”. (HTMH tájékoztató) Állandó román sakkban ,A románok 10 évvel ezelőtt is elküldték egy figyelmeztetést, mikor kiverték Sütő András fél szemét, most elküldték a másik figyelmeztetést azzal, hogy részben kiirtották a Tisza élővilágát” - mondta Csurka István a MIÉP szekszárdi nagygyűlésén. „Ez a népirtás egyfajta eszköze a háborúviselés új formájának, és ennek megfelelően kell vele szemben fellépni” - folytatta a pártelnök. „Nyugat-Európa ígér segítséget, de nehéz elképzelni, hogy kényszeríteni tudják Romániát a szennyezés-sorozat befejezésére” - tette hozzá. A MIEP elnöke beszélt arról is, hogy ilyen körülmények között nehéz komolyan venni azokat az ígéreteket, jóslatokat, hogy 2002-ben vagy 2005-ben befogadja Magyarországot az Európai Unió. „Ha nem történik változás Romániával, itt marad a hátunk mögött, itt lesz Erdély ezekkel a szennyezett folyókkal, s az etnikai konfliktusokkal” - mondta. .Ameddig Európa nem szánja rá magát, hogy megszünteti ezeket a gondokat, addig illúzó a csatlakozás, felesleges dolog beszélni róla” - hangoztatta a MIÉP elnöke. (HTMH tájékoztató) rilis 2-án, amikor értesült a VET sajtóközleményéről, levélben tiltakozott a felügyelő bizottsági jelentés meghamisítása ellen. MVSZ Kárpát-medencei Régiója Budapest, 2000. április 3. Kér jük szerzőinket, írásaikhan kerüljék a fölösleges idegen kifejezéseket. rmm NYUGATI Magyars a Ui Hungarians of the West Hongrois d'Occident Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montreal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BTV PÜSKI Könyvesház. FEHÉRI.OFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek.^/ ízléstelen kampány
