Nyugati Magyarság, 1999 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1999-12-01 / 12. szám
2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 1999. december Állásfoglalás A Százak Tanácsa nagy reményekkel fogadta a kormány szándékát, hogy a korábbinál kiegyensúlyozottabb helyzetet kíván teremteni a magyar sajtóban és tömegközlésben. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a magyarországi újságírók döntő többsége nemcsak elhallgatta vagy szándékosan félreértelmezte a rendszerváltozás legfontosabb folyamatait, hanem kifejezetten hátráltatta a történelmi fordulatot. Éppen ezért magunk is szükségét látjuk annak, hogy a nyomtatott sajtóban, a közszolgálati rádióban és televízióban végre méltó teret kapjanak a nemzet érdekeinek elkötelezett szakemberek, akik nem személyes önérvényesítésüket és a politikai zavarkeltést, hanem a valóság hiteles bemutatását tartják mesterségbeli kötelességüknek. Korábbi állásfoglalásunkban már megfogalmaztuk, hogy támogatunk minden kezdeményezést, amely arra irányul, hogy a tragikusan úttévesztő magyarországi sajtóval szemben számunkra és a hozzánk hasonlóan gondolkodók számára is elfogadható hírközlő és kulturális műhelyek jöjjenek létre. Aggodalommal és olykor kifejezett megdöbbenéssel tapasztaljuk azonban, hogy a jószándékúnak indult változtató szándékok torz eredményeket hoznak. A Magyar Nemzet szakmai minősége romlott. A Magyar Rádió tovább folytathatja a nemzeti értékeket kirekesztő műsorpolitikáját. Az értelmiség javarésze ma is közlési lehetőség nélkül áll. A Magyar Televízióban megszüntették a már-már becsületes hangra találó vasárnapi műsort, A Hetet, miközben magukat sokszorosan lejáratott személyek egyre többet láthatók vezérriporteri és szerkesztői szerepekben. Változatlanul nem történt meg a politikai okokból félreállítottak szakmai rehabilitálása. Ráadásul az újabb elbocsátásoknak olyanok is áldozatául esnek, akik eddigi életművük alapján segítői lehettek volna a valódi nemzeti közszolgálati televíziózás kialakításának. Úgy véljük, a hibák ma még kijavíthatok. Holnap már késő lesz. A jelenlegi helyzet fennmaradásáért súlyos árat kell majd fizetnie a nemzeti-liberális, konzervatív politikának a következő választásokon. Budapest, 1999. november 4. A kiadmány hiteléül: Szíjártó István, mb. titkár A kár: sok millió forint Az Országos Cigány Önkormányzat még vár Legkevesebb 25-30 millió forintot sikkasztott, majd Kanadába távozott az Országos Cigány Önkormányzat Nógrád megyei képviselője. J. Gábor népes csapattal, családtagokkal, barátokkal kísérve, két hete az Air Canada járatára felszállva hosszabb időre külföldre távozott. Az OCÖ tagjai is csak utólag értesültek arról, hogy három hónapnál hosszabb idejű vízumot váltott a csoport, tagjai nemcsak az országot, hanem sokmilliós kárt is maguk mögött hagytak. Balassagyarmaton, az Ipoly-parti romatelepen nagy az ijedelem, amióta kiderült, hogy J. Gábor, az Országos Cigány Önkormányzat képviselője pénzestül, ígéretestül Kanadába távozott. A városban szinte lincshangulat uralkodik, ugyanis az önkormányzati lakásokból napokon belül ki kellene költöznie harminc-negyven családnak, ám a J. Gáborék által irányított új otthon nem épült fel. Az OCÖ képviselője Szécsényben a téglagyár volt igazgatójával, M. Gáborral közösen soron kívüli téglaszállítmányok ígéretéért a gyarmati cigány családoktól húsz-ötvenezer forint kenőpénzt kért. A családi házat építő vállalkozóknak már kettőszázezret kellett fizetniük. Ez sem volt elég, több tucat mobiltelefont vásároltattak az érintettekkel, amiket rövid úton szintén értékesítettek. Eközben M. Gábor külön téglajegyeket is árusított, a bevételt azonban „elfelejtette” a kasszába befizetni. Eközben a két család három hónapnál hosszab idejű tartózkodáshoz szükséges vízumot kért és kapott Kanadától, ahová két hete ki is érkeztek. A kárvallott gyarmati cigány családok most a város önkormányzatát ostromolják segítségért, mivel a cigány önkormányzat helyi vezetője pénzestül, családostul elrepült. Az OCÖ vezetői nem kívánták minősíteni a történteket, Aradi Pál alelnök szerint nem is biztos, hogy végleg elhagyja az országot a gyanúba keveredett képviselőjük és vállalkozó társa. Szerinte elképzelhető, hogy csak üzleti útra mentek, s tavasszal anyagilag megerősödve térnek vissza. Hogy addig mi lesz a hoppon maradt családokkal, erre nem tudott mit válaszoli, úgy ítélte meg, a rendőrségnek, illetve a károsultaknak kell lépniük. Feljelentést ugyanis ez idáig még senki nem tett, ezért a nyomozó hatóságok hivatalosan nem is szereztek tudomást a balassagyarmati csalássorozatról. Értesülésünk szerint a kiszolgáltatott családok félnek, mivel a szociálpolitikai kedvezményből pénzelték J. Gábort, s ebből a pénzből vették a mobiltelefonokat is, ezért inkább hallgatnak. A vállalkozók a tőlük lenyúlt több százezer forintot áfavisszaigénylési trükkökkel pótolták, így elképzelhető, hogy ők sem fordulnak a rendőrökhöz. A város önkormányzata sem tudja, mit tegyen a kárvallott családokkal, akik napok óta baltákkal, botokkal a kezükben őrzik az önkormányzat szükséglakásait, ahonnan december elsejéig ki kellene költözniük. (R.M., Napi Magyarország) Tiltakozó Ml ÉP A MIÉP ifjúsági tagozata felszólítja a Fiatal Baloldal (Fib) vezetését, hogy adjon magyarázatot, miért nem voltak a tüntetésen rendezők, vagy ha voltak is, miért nem léptek fel a résztvevők egy csoportját ért fizikai agresszió ellen. Felszólítják a Fib vezetését, hogy határolja el magát a rendezvényen történt magyarellenes provokációktól, az MSZP pedig határolja el magát ifjúsági szervezetétől. A többi közt ez olvasható a MIÉP ifjúsági tagozata XI. kerületi szervezete által kiadott nyilatkozatban. Mint ismert, a rasszizmus elleni tüntetésen megjelent MIÉP-szimpatizánsokkal dulakodni kezdett néhány résztvevő, s a házelnök képviselője sem mondhatta el hozzászólását. -A kifütyült Himnusz, az összetört magyar zászló és a felénk áradó pokoli gyűlölet jogosan keltett rettegést minden demokratikus gondolkodású barátunkban - áll a MIÉP közleményében. Befalazott erdélyi templom Téglákkal és kőműveskanállal „írt új fejezetet” a romániai ortodoxok és görög katolikusok tulajdonjogi vitájába a Brassó megyei Sárkány község ortodox pópája: a szent ember befalazta a kis település egyetlen templomának ajtaját, nehogy a falu görög katolikusai beléphessenek. A román sajtó beszámolói szerint Eugen Buta pópa tettét a falu ortodox gyülekezetének tagjai is elítélték. A falubeliek elmondták, hogy papjuk a fogarasi teológiai iskola mintegy harminc szeminaristájával falaztatta be a templom bejáratát; ők hiába kérték, hogy ne tegyék, mert megszentségtelenítik a templomot. A vasárnapi istentiszteletre összegyűlt görög katolikusok lebontották ugyan az útjukba emelt akadályt, de a templomba lépve azt látták, hogy csupasz falak várják őket: minden képnek, ikonnak, kegytárgynak nyoma veszett. A község templomát a görög katolikusok építették még a múlt század végén. A görög katolikusok már három éve követelik vissza templomukat, de a pópa hallani sem akar erről. Idén augusztus elején az ortodox és a görög katolikus pap már ölre ment a templomban az oltár előtt, augusztus közepén pedig a rendfenntartó erők könnygázzal és gumibotokkal tudták csak szétválasztani a verekedő híveket. A román ortodox és görög katolikus egyház vezetése tavaly ősszel kezdett tárgyalásokat arról, miként tudnák békés eszközökkel megoldani tulajdonjogi vitájukat. Az eddigi három tárgyalási forduló nem sok eredménnyel járt, csak az ortodoxok érték el azt, hogy a görög katolikusok megígérték: ezentúl nem próbálják jogi úton visszaszerezni egykori templomaikat az ortodox egyháztól. KRÓNIKA AZ RMDSZ vezetősége és a város vezetősége tiltakozik, mert a sepsiszentgyöigyi Lábas-ház nevű műemléképületben akarják elhelyezni a románság székelyföldi emlékeit bemutató Keleti-Kárpátok Múzeumot. A román kormány jóváhagyta Háromszék Demokrata Párti prefektusa, Gheorghe Tatu javaslatát: az épület átkerült a kulturális tárca tulajdonába. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke levélben sürgette Vlajko Stojiljkovic szerb belügyminisztert megfelelő lépések megtételére, a vallási kegyhelyekkel és magyar nemzetiségű lelkészekkel szemben megszaporodott incidensekre hivatkozva. A levélmásolat tanúsága szerint Kazsa József hangsúlyozta: a támadások aggasztó méreteket öltöttek és okkal feltételezhető, hogy az incidensek mögött a magyar nemzetiségű (vajdasági) lakosok megfélemlítésére törekvő „nacionalista erők” állnak. Az utolsó támadás a Magyarkanizsa községhez tartozó Tótfaluban történt. „A katolikus parókiát ért támadás során (ismeretlenek) súlyosan bántalmazták a helyi papot és édesanyját, valamint a parókián élő nyugdíjas lelkészt. Súlyos sérüléseket szenvedett egy másik nő is, aki a parókia lakóin próbált segíteni. A már korábban is megtámadott nyugdíjas paptól pénzt és festményeket raboltak el.” Adán szeptember 16-án, és tavaly decemberben is feltörték és kifosztották a katolikus templomot. Zentán 1994-ben megöltek egy lelkészt, Szabadkán pedig 1991-ben és 1994-ben is pokolgép robbant kegyhelyeknél. Orbán Viktor kétnapos horvátországi látogatásának záróaktusaként Kopácson részt vett a magyar kormány anyagi segítségével újjáépített református templom felavatásán. A magyar kormányfő beszédében szólt a Vajdaságban tapasztalható feszült helyzetről is. A templomban Tőkés László Királyhágó melléki református püspök hirdetett igét a hálaadó istentiszteleten. A Krónika „Édes-mostoha anyaország” című vezércikke kiemelte: „A MÁÉRT státustörvényre vonatkozó kezdeményezése - parlamenti jóváhagyása esetén - történelmi igazságtételt szolgáltathatna a határon túl élő magyarságnak. Rehabilitálhatná egy három és fél milliós nemzetrész tagjait, akik mindvégig ragaszkodtak identitásukhoz, és akik mindvégig a magyarsághoz tartozónak vallották magukat, akkor is, ha Magyarország ezt a tudatot mind a mai napig nem ismerte el hivatalosan”. „Ötnapos, nagyszabású ünnepségsorozattal fog megemlékezni a temesvári események 10. évfordulójáról a romániai magyar református egyház, az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága” - olvasható a Szabadságban. A rendezvény fővédnökének Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román miniszterelnököt kérték fel. A magyar kormányfő a felkérést elfogadta. A szervezők számos neves külföldi politikai személyiséget is meghívtak, közülük részvételi szándékát jelezte már Lech Walesa volt lengyel államfő és Alois Mock volt osztrák alkancellár, külügyminiszter. A Ziua magyar nyelvű kiadványa, A NAP szerint Románia föderalizálásának kérdése „nagy vihart kavart politikai körökben, főleg a titkos-szolgálatok körében”. Belügyminisztériumi források is megerősítették, hogy a titkosszolgálatok „alarmíroztak” „Erdély autonómiája” ügyében. „Napi politika és nemzetpolitika” címmel a Világszövetség Erdélyi Társasága állásfoglalást adott ki a határon túli magyarok különleges státusával kapcsolatban. „Á Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága megelégedéssel nyugtázza, hogy a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-i ülésén tárgyalta a külhoni magyarok és a magyar állam jogviszonyának kérdését, amelyet a köznyelv gyakorta a kettős állampolgárság fogalomkörével azonosít. Az elmúlt másfél év alatt ez a kérdés hosszú utat járt be. Tavaly, április 5-én a Magyarok Világszövetsége Választmánya az erdélyi küldöttek javaslata alapján, másfél napos vita után, határozatot hozott, és társadalmi méretű vitát kezdeményezett a világon bárhol élő magyarok magyar állampolgársághoz való alanyi jogáról. Äz MVSZ választmányának határozatát követően Magyaországon szokatlan intenzitású, Erdélyben egyenesen páratlan sajtóvita kerekedett a kérdésről. „Egy hazában” címmel új magyar nyelvű nemzetiségi, kulturális és kisebbségpolitikai magazinműsor indítását tervezi a Magyar Rádió Regionális és Nemzetiségi Adások Igazgatósága. A műsor november 20-tól minden szombaton 14.00-14.30-ig lesz hallható. A tervek szerint az új program 2000. januárjától, hasonló kezdési időponttal, 55 percesre bővül majd. A műsor szerkesztői célként fogalmazták meg a kisebbségek kultúrájának megismertetését a többségi társadalom tagjaival, valamint a XXI. századi európai kiskultúrák helykeresésének és a kisebbségek vallási kötődéseinek bemutatását. Kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztőinek tanácskozása kezdődött a Györkös-Mányi Albert Emlékházban. A háromnapos rendezvény célja a kapcsolatteremtés, megismerni, milyen gondokkal, problémákkal küzdenek a különböző magyarországi és határon túli szerkesztőségek. Dr. Bartha Zoltán, a Tinivár lapkiadó igazgatója, a rendezvény fő szervezője a Szabadság kérdésére elmondta: Erdélyből jelen vannak a Napsugár, a Diákabrak, a sepsiszentgyörgyi Cimbora, a még „ifjú” géniusz szerkesztői, s várható a nagyváradi szemfüles érkezése is. Magyarországról a pécsi Gyermek-ház, illetve a szegedi Kincskereső munkatársai jöttek el. A határokon túlról megérkeztek az újvidéki Mézeskalács és Jó Pajtás, a horvátországi Barkóca, a burgenlandi Hírhozó szerkesztői is. A tanácskozásokon bemutatkoznak a szerkesztőségek. A konferencia keretében megvitatják a gyermek- és ifjúsági lapok helyzetét, a terjesztés lehetőségeit, a kiadás problémáit. Kárpátalja háború utáni történetében először kísérlik meg kétnyelvű, magyarul és ukránul nyomtatott bizonyítványok rendszeresítését a magyar többségű Beregszászi járás magyar tannyelvű iskoláiban. Az úttörő kezdeményezésről a Beregszászon kiadott Bereginfo c. hetilap legfrissebb számának nyilatkozó Medvigy István, a járási közoktatási osztály vezetője elmondta: az ukrajnai nyelvtörvény értelmében azokon a területeken, ahol valamely nemztiségi kisebbség tömbben él, lehetőség van kétnyelvű okmányok, nyomtatványok használatára. Az 1944 novemberében a bevonuló szovjet csapatok által ártatlanul elhurcolt több tízezer kárpátaljai magyar férfi ukrajnai rehabilitálását kérte az ukrán parlamentben az egyetlen kárpátaljai magyar képviselő. Az 55 éve elhurcolt több tízezer kárpátaljai magyar 18 és 50 év közötti civil volt, akik harci cselekményekben soha nem vettek részt, s közülük csak minden harmadik tért haza testben és lélekben megnyomorítva. Kovács Miklós hangsúlyozta: mivel Ukrajna magyar nemzetiségű lakosainak háromnegyede az ő választókerületében él, már ezért is kötelessége szót emelni annak érdekében, hogy Ukrajnának ezt a nemzetiségét is megillesse a történelmi igazságtétel. „Vízum nélkül Magyarországra” című írásában a Transilvania Jumal Németh Zsoltot, a Külügyminisztérum politikai államtitkárát idézi, aki nem hiszi, hogy a román állampolgároknak szükségük lenne vízumra, ha Magyarországra szeretnének utazni. „A schengeni zóna korlátozásai nem fogják befolyásolni Romániát, mivel ezt az országot letörlik a vízumkötelezett országok listájáról.” A TRANSILVANIA JURNAL brassói napilap közli Molnár Gusztáv politológus elemző írását, mely szerint Magyarországot és a hazai magyarságot aggasztja a romániai ellenzék előretörése és az esetleges hatalomváltás. A CURS közvéleménykutató intézet felmérései szerint a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja népszerűsége veszedelmesen növekszik, Iliescunak és Pártjának győzelmet jósolnak. „A romániai horvátok szülőföldjükön maradva kapták meg a horvát állampolgárságot. Hazai lakcím az anyaországtól kapott útlevélben” címmel olvastunk cikket a kolozsvári Krónikában. „A Román Nemzeti Párt (PNR) aradi ülésén Virgil Magureanu Erdély regionalizációja mellett foglalt állást” - írja a Cotidianul. „A regionalizáció kifejezés a föderalizáció szónak egyik alternatívája” - mondotta a volt SRI-s elnök. „Tisztázni kell, hogy egyszeri vagy folyamatos támogatást szán-e a magyar kormány a romániai magyar felsőoktatásnak” - jelentette ki Markó Béla a Krónikának, abból az alkalomból, hogy az RMDSZ csúcsvezetése Budapesten tárgyalt. A felek az erdélyi magyar egyetem létrehozására szánt 2 milliárd forint felhasználásáról döntenek majd. Markó Béla elmondta, úgy véli, a magánegyetemnek ki kell egészítenie az állami magyar felsőoktatást, nem pedig megkettőznie azt. „A millenniumi közös ünneplésről tanácskoznak a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjai határon túli magyar püspökökkel a Dobogókőn megyílt kétnapos konferencián” - közölte Veres András püspökkari titkár. A Magyarországi Katolikus Egyház részéről a püspöki kar teljes létszámban jelen van a találkozón. A külföldi résztvevők Jugoszláviából, a Délvidékről, Romániából és Kárpátaljáról érkeztek. A Románia Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) Reform Tömörülése nemzeti liberális platformjának vezetőit fogadta kedden Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára. Elekes Botond, a kulturális minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője elmondta: Várhegyi Attila kettős minőségében, mint a kulturális kormányzat politikai államtitkára és mint a Fidesz Országos Választmányának elnöke fogadta a platform négy vezetőjét, Toró T. Tibort, Szilágyi Zsoltot, Bencze Tibort és Borbély Zsolt Attilát. , A- magyar költségvetés a különböző közalapítványokon és a szaktárcákon keresztül mintegy hárommiliárd forinttal támogatta 1999-ben a határon túli magyar közösségeket” - közölte Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke az MTI- vel. , A következő esztendőben ehhez járul majd az a kétmilliárd forint, amellyel a magyar kormány támogatni kívánja az erdélyi történelmi egyházak által kezdeményezett magyar alapítványi egyetem létrehozását” - fűzte hozzá. „Az ukrán álláspont szerint megengedhetetlen a pozitív diszkrimináció bevezetésének lehetősége, amennyiben Magyarország vízumkönnyítést tervez kárpátaljai magyarok számára” - jelentette ki Orest Klympush ukrán nagykövet a Magyarok Világszövetsége székházában tartott tanácskozásokon. „A kárpátaljai magyarságnak integrálódnia kell az ukrán gazdaságba és politikába” - közölte előadása során az ukrán nagykövet. Az American Foreign Policy Institue által szervezett konferencián a résztvevők a kárpátaljai magyarság gazdasági és kulturális helyzetét vitatják meg. Orest Klympush előadásában felhívta a figyelmet, hogy mindkét ország elsődleges érdeke a gazdasági és kulturális kapcsolatok kétoldalú bővítése, valamint a jószomszédi viszony erősítése. Az ukrán nagykövet köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a tavalyi árvíz okozta károk helyreállításában végzett munkájáért. (Határon Túli Magyarok Hivatala) A Magyar Műveltség Szolgálat Kuratóriuma idén is kiosztotta a Szabó Dezső Emlékokiratokat. Az ünnepélyes rendezvényen az alábbiak vehették át a kitüntetést: Böröcz József (Svájc), Kató Béla református lelkész (Erdély, Illyefalva), Szörényi Levente zeneszerző (Budapest), Dr. Kovács Elemér (Nagyszőlős, Kárpátalja), Bagossy László és felesége (Kanada). Göncz Árpád magyar köztársasági elnök Dr. Pungur Józsefnek, a Calgary Kálvinista Magyar Református Egyház lelkészének a magyar nyelv és kultúra értékeinek megőrzése és terjesztése terén végzett tevéknysége elismeréseként a Magyar Köztátrsasági érdemrend Kiskeresztje kitüntetést adományozta 1999. november 12-én. kedves Olvasóink! Az emelkedő költségek miatt más lapokhoz hasonlóan magunk is kénytelenek vagyunk januártól emelni a Nyugati Magyarság árát. Akik eddig már előfizettek 2000-re, azok a régi áron kapják a lapot. Új előfizetési díj: egy évre 1500 Ft, Kanadában 35 S, egyéb országokban 35 USA $. Szíves megértésüket köszönjük! .. NYUGATI ^ MagyarsáI* Hungarians of the West Hongrois d'Occident Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BTV PÜSKI Könyvesház, FEHÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$35, egyéb országok: US-$35, MAGYARORSZÁG: 1500 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreali szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cik- V^kekért a mindenkori cikkírók felelősek.^
