Nyugati Magyarság, 1999 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1999-09-01 / 9. szám

12. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 1999. szeptember Miért féltek tőlünk? Nyílt levél az otthonmaradottakhoz Hazalátogató nyugati magyarok az el­múlt néhány év alatt meglepetéssel és nem kis megrökönyödéssel tapasztalhat­ták azt a már-már ellenséges, de minden­esetre nagyfokú bizalmatlanságról tanú­­bizonyságot tevő magatartást, amelyben otthoni ismerőseik, barátaik, néha még rokonaik is részesítik őket. Természete­sen itt nem a legközelebbi rokoni kapcso­latokról van szó. A hazáját elhagyni kényszerült „ide­genbe szakadt hazánkfia” az esetek túl­nyomó többségében közvetlen rokonsá­gát képességeihez mérten messzeme­nően támogatta. 45 utáni és 56-os emig­ránsok egyaránt rendszeres anyagi támo­gatásban részesítették otthonmaradt sze­retteiket. Tették ezt évtizedeken keresz­tül, így igyekezvén könnyíteni a szülő, testvér, esetleg gyermek körülményein. Emlékszünk az IKKA csomagokra? Még jóformán fedél sem volt a fejünk felett, még talán rendes állásunk sem volt, a segítség hazafelé már megindult. S amint lehetővé vált a magyar állampolgá­rok nyugatra utazása, mi voltunk azok, akik fizettük az útiköltségeket. Az ameri­kai utazási irodákban például a magyar bevándorlók híresek lettek arról, hogy rokonaik utaztatását fizetik. Erre nem volt példa más bevándorló csoport eseté­ben. Természetesen nem hálát vártunk mindezekért. A legtöbben úgy gondol­tuk, hogy ez a legkevesebb, amit az adott körülmények között tehetünk azokért, akik 1945 és 1956 után a magyar sorsot otthon vállalták, akik a legnehezebb kö­rülmények között is, de fenntartották a nemzetet. Mert afelől soha nem volt semmi kétségünk, hogy Magyarország Ti vagytok: a nép otthonmaradt törzse, egy szebb magyar jövő reménysége. Azok közülünk, akik politikai okokból jöttünk el otthonról, akár a háború utáni időszakban, akár 1956-ban, nem kaland­vágyból vagy a meggazdagodás lehető­sége miatt kerestünk új életteret. 1956- ban szovjet tankok vettek célba bennün­ket, üldözöttek lettünk saját hazánkban azért, mert akár fegyveresen, akár a szó­lásszabadság lehetőségével élve, először a háború után, Magyarország felszabadí­tásáért harcoltunk. Sokakat azok közül, akik a forradalom leverése után jöttek el, kivégeztek, börtönbe vetettek, évtizede­kig hátrányos helyzetben részesítettek. Mi eljöttünk, mert úgy gondoltuk, hogy nyugaton többet tudunk tenni a hazáért. És ne gondoljátok, hogy eredményte­len volt a mi erőfeszítésünk. Magyar szervezetinkén és egyházainkon keresz­tül lankadatlanul hirdettük a magyar nép igazságát. Idegennyelvű és magyar szó­csöveken keresztül a magyar történelem és kultúra megismertetésén dolgoztunk, hogy jobban megismerjenek bennünket, hogy több barátot szerezzünk népünk­nek. Minden magyar emigráns, bárhol élt is e földtekén, a magyar nép nagykövete volt: hivatásunkban elért sikereink, társa­dalmi pozíciónk, elismerésünk, mind, mind a magyar népre és nemzetre vetette vissza a fényt. Ezért fogadjuk keserű szájízzel azt a sokszor nem is leplezett ellenszenvet és bizalmatlanságot, amelyben bennünket részesítetek. Jellemző volt erre az a má­jusi televíziós műsor, amelyben kerek­­asztal-beszélgetés formájában „otthoni” és „nyugati” magyarok elemezték 1956- ot és annak eredményeit. Valaki feltette a kérdést, hogy tulajdonképpen ki volt a győztes 56-ban? Mire fel az egyik „ott­honi” magyar azt a választ adta, hogy a forradalomnak nem győztesei voltak, ha­nem nyertesei - ezek pedig azok, akik nyugatra távoztak és ott, jól megszedték magukat”. Sajnos, az ilyen kitételek hal­latlan rövidlátásról tanúskodnak. Ugyan­akkor megkérdőjelezik a nyugati magya­rok őszinte jószándékát most, amikor már szabadon érintkezhetünk, amikor a csírázó magyar demokráciában mi is sze­retnénk résztvenni, segíteni, előrelendí­teni az ország kerekét. Ezért kérdezzük meg most újra: Miért féltek tőlünk? Mi tudjuk, hogy nektek, akik otthon maradtatok, modus vivendit kellett kialakítani azzal a rendszerrel, amely ugyan nem a magyar nép akaratá­ból, hanem idegen fegyverek segítségé­vel, de 45 évig hatalmon volt Magyaror­szágon. 1956 véres forradalmát végsőso­ron ti vittétek győzelemre 1989-ben. Mi nem törekszünk állásaitokra, pozíciói­tokra, hétvégi kertjeitekre. De a szebb magyar jövő kialakításában igenis szót kérünk, és jogot arra, hogy veletek együtt dolgozhassunk érte. Mert hajói belegondoltok, a nyugati magyarság, a magyarok eme „nyolcadik törzse” fel­becsülhetetlen értékekkel gazdagít­hatja hazánkat. És itt nem csak anyagi értékekről beszélünk! Az a tudás, az a tapasztalat, amit az évek során össze­gyűjtöttünk: Érték, amit fel kellene, hogy ismerjetek, s amit mi minden el­lenszolgáltatás nélkül hajlandók va­gyunk veletek megosztani. Kisvarsányi B. Éva Sarasota, Florida (USA) AMERICANA RENT-A-CAR THE LOWEST PRICE WITH THE BEST SERVICE GÉPKOCSIBÉRLÉS nagyon kedvező árakkal díjmentes szolgáltatásokkal KÉRÉSÉRE A REPTÉREN VÁRJUK! Típusaink: Suzuki, Daewoo, Toyota, Chrysler. Automatafkéziváltós.légkondicionált autók Új modellek!! Címünk H-l 134.Budapest, Dózsa Gy.u.65. Fax/tel:(00-36-1 )-320-8287, Tel:350-2542 E-mail: americana@mail.matav.hu Ha bemutatja ezt a hirdetést 5% kedvezményt kap! [ MEGRENDELŐ SZELVÉNY ] Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva - csekket mellékelve - címünkre beküldeni: NYUGATI MAGYARSÁG P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P 3B9, CANADA NÉV:....................................................................................................... CÍM:............................................................................................. @ Megrendelés egy évre nyugati olvasóknak: Kanada: CA-$30; egyéb országok: US-$30 J Szent királyunk ünnepe „Tiszteljük őt kegyelettel” - írta volt Szekvenciájában századokkal ezelőtt az ismeretlen magyar költő (még lati­nul ugyan), és valóban: a tisztelet, a kegyelet szívbéli dobbanata volt István király emlékének megidézése az idén is, immár hatodik alkalommal, az ősi múltra visszatekintő, kis erdélyi falu­ban, Székelyszentistvánon, ahol már pusztán a hely neve is mindennél be­szédesebben fejezi ki a történelmi ha­gyomány egybeölelő, közösség-meg­tartó folytonosságát. Ismeretes: a Kárpát-medencében legalább 16 település viseli honalapító nagy királyunk nevét, s van emellett 30 Szentkirály, annak bizonyságaként, hogy korszakos művének eredményeit egész népe kezdetektől fogva mind­máig a magáénak vallja. Hisz az is történelmi tény - sok egyéb mellett -, hogy az általa létesített 10 magyar egy­házmegye egyikének székhelye a Ma­ros menti Gyulafehérvár volt, és a Kü­­küllők völgyeiben, a Mezőségben, Ka­­lotaszegen - Erdély földj én - a templo­mok épülhettek annak idején ama bölcs királyi rendelkezés nyomán, mi­szerint minden 10 falu emeljen falakat az Isten házának. És ezek a falak hosszú, nehéz századok során lehettek oltalmazó hajlékaink. Az ökumenia, az építő gondolat, a megmaradás szellemében ünnepelt és emlékezett Szentistvánon a falu, a vi­dék népével, a sokfelől egybegyűlt vendégekkel együtt voltaképp az egész erdélyi magyarság. A helybeli refor­mátus templomban Tempfli József nagyváradi katolikus püspök mondott szép beszédet (mások mellett), kiemel­vén István király történelemalakító tet­teinek múlhatatlan jelentőségét, intel­meinek máig érvényes tanulságait. Azt hangsúlyozta, hogy az országépítő uralkodó idejekorán felismerte: a ke­resztény Európához való szerves kap­csolódás a magyarság itteni megmara­dásának döntő feltétele. A legnagyobb államférfiakra jellemző tudatossággal, körültekintéssel alapozta meg intézke­déseivel, tájékozódásával ezt a törté­nelmi folyamatot. Természetes, hogy mai gondjaink is szóhoz jutottak az ünnepségen megje­lent politikusok, közéleti emberek, tör­ténészek (Markó Béla, Entz Géza, Bál­int Pataky József, Somai József, Egyed Ákos, Szigethy Gábor és mások) be­szédeiben, s a hangsúly minden eset­ben a távoli múltból felénk hangzó üzenet időszerűségére esett, arra, hogy a szétszakítottságban élő magyar nem­zetnek ma különösképpen életépítő el­tökéltséggel kell őriznie-ápolnia iden­titását, hitét, s ennek talaja csakis a széthúzástól mentes, egységbe fogott munkálkodás lehet. Ez az ünnepi együttlét is példázta: leginkább az egy­másra talált lelkek és szándékok har­móniájában juthat kifejezésre egy nép, egy nemzet történelmi küldetésének érvényessége. Székelyszentistván Erdélyben máris zarándokhelyeink egyike, s bi­zonyos, hogy a református templom előtt tavaly leleplezett bronz mell­szobor (a fiatal szovátai képzőmű­vész, Sántha Csaba alkotása) a jövő­ben is sok utasembert késztet megál­lásra, körülnézésre. Szent királyunk tekintete előtt illő alázattal hajt fejet az emlékező, hálás utókor. Régiók találkozója Negyedik alkalommal rendezték meg a budai Várban, a Magyar Kul­túra Alapítvány szervezésében az el­szakított területek magyarságának kulturális seregszemléjét, a Régiók találkozóját. „Egy nemzeten belül a legfőbb összetartó erő a kultúra” - olvashattuk a rendezvény meghívó­jában, s a szervezők immáron hagyo­mányosan ehhez az alapigazsághoz tartván magukat, ennek megfelelően állítják össze a Szent István ünnepé­hez kötődő programokat. Évről-évre más az a központi téma, amely a határon túli magyarság résztvevőinek találkozóját meghatá­rozza. Tavalyelőtt a 750 éves Buda­vár és az ugyanennyi idős Bereg­szász, tavaly az 1848-as forradalom 150 éves évfordulója - idén pedig az egyik magyar hagyomány, a szőlő­­művelés, a szüret és az ezekkel kap­csolatos szokások, hagyományok je­lentették a legfontosabb közös talál­kozási pontot. A szőlőhöz és a borhoz kapcsolódó néprajzi emlékeket te­kinthették meg az érdeklődők, az el­csatolt területek képzőművészeinek a szőlőművelés, a szüret, a borozás által ihletett alkotásaiból rendeztek kiállítást, volt szüreti mulatság, tánc­cal és kóstolóval, bordalokból és ivó­nótákból összeállított kárpát-meden­cei népzenei est, és persze az ilyenkor hagyományos könyvbemutatókon sem hiányzott a borászat, hiszen pél­dául Varga Sándor A Lendva-hegyi bortermelés című kötetét a kiváló Mura-vidéki irodalomtörténész, szintúgy ragyogó bortermelő, Bence Lajos ismertette. Ugyanakkor a Kárpát-medence magyarságának találkozóján a lénye­gesebb közös teendőről - a megma­radás módozatainak kutatásáról sem feledkeztek meg. Az Identitás klub szintén hagyományos találkozóin idén az oktatás kérdésköre állt a kö­zéppontban. A kétnapos konferen­cián képviseltette magát az Oktatási Minisztérium is, a résztvevők beszá­moltak az utódállamokban élő ma­gyarság oktatási helyzetének, iskolaü­gyének aktuális gondjairól, az újonnan létrejövő intézmények gyötrelmeiről és határokon túlra szakadt véreink vál­tig megoldatlan anyanyelvi képzésé­nek megannyi, további nagy erőfeszí­téseket, közös akaratot és határozott, bátor kiállást követelő kérdéséről. Domonkos László Ez a hirdetési Szeretne segíteni, hogy idős, beteg, fogyatékos embertársaink szeretetotthonba kerülhessenek? Kérjük, támogassa a Katolikus Szeretetszolgálat Alapítványt. 1519 Budapest Pf. 314. Telefon/Fax: 36-1-209-5185 Számlaszám: OTP XI. kér. fiókja 11711034-20844534 Hálás szívvel imádkozunk jótevőinkért. A Nyugati Magyarság HIRDETÉS» DÍJSZABÁSA 1/8 oldal = 25.000 Ft 1/4 oldal = 50.000 Ft 1/2 oldal = 100.000 Ft 1/1 oldal = 200.000 Ft Hirdetésfelvétel magyarországi irodánkban: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 vagy közvetlenül kiadóhivatalunknál: P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P3B9 CANADA Tel./Fax: (514)731-4192 A világ minden részében jelen vagyunk! Díszmagyarban! Magyar női díszruhák korhű megjelenítésben megrendelhetők. Fényképes tájékoztatót küldünk. Tel./Fax: 00-36-24-407-238 Mobil: 00-36-309-322-248 felület: l'I'I'l (magánszemélyek számára) PARK INGATLAN REAL ESTATE AGENCY BUDAPESTI INGATLANOK FORGALMAZÁSA, KÖZVETÍTÉSE Hungary 1027 Budapest, Csalogány u. 21. T el./Fax: 00-36-1-2129464 00-36-1-2129465 Home Page PARKINGATLAN.HU. M.A. BLYTHE BERNIER, INC. Temetkezési vállalat Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományok szerint nyújtja a kívánt szolgáltatást. 940 Ogilvy Ave., Montréal, Qué. 495-8082

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents