Nyugati Magyarság, 1999 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1999-09-01 / 9. szám
8. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 1999. szeptember BEKE GYÖRGY Eltemetett temető Földvár neve olyan ismerős székely füleknek, mintha a székek valamelyikében lenne. Pedig az Olt bal partján álló település soha nem tartozott a Székelyföldhöz, Brassó megye része, századokkal előbb is Brassó-vidék egyik jelentős községe volt. Történészek szerint az avarok építették itt az első földvárat, a helység neve is innen származik. Ebben az esetben mégis van közünk nekünk, székely-magyaroknak Földvárhoz, az avar rokonság jogán. Magyar nevét mindenképpen 1211 előtt kapta, a székelyek őrizték meg e nevet, meg a románban él torzított Feldioara alakban, nyilván a magyar helységnév átvétele alapján. Mert századokon át szinte kizárólag szászok lakták, II. András magyar király 1222-ben a német lovagrendnek előbb favár, majd kővár építésére adott engedélyt, és a német várépítők Szűz Máriáról Castrum Sanctae Mariae-nak keresztelték el. Székelyek az utóbbi időkben telepedtek be ide, az Olt túlsó partjáról, főként a téglagyárban adódott munkalehetőség csábítására; jelenleg 650 körül lehetnek, az 1992-es népszámlálás szerint. Nem is a népessége kapcsolja Földvárt a székelységhez, hanem a történelme. Hadak útja volt ez mindig, az Olt folyó völgyében, kicsiny síkságon. Csaták sorát vívták itt az idők folyamán. Jelentősebb történelmi esemény az 1848-as szabadságharc első csatája, pontosabban: a háromszéki önvédelmi küzdelem indulása szintén ide kötődik. 1848. november 29-én itt szólaltak meg először Gábor Áron ágyúi. Két hatfontos bronzágyú, jelentősen hozzájárultak a császári csapatokon aratott győzelemhez. Földrajzi fekvése tette fontos helységgé mindig. Antonescu kormányzata Földvárt találta alkalmasnak arra, hogy itt építse ki egyik hírhedt fogolytáborát a második világháborúban. Oroszszovjet katonákat őriztek a falu szélén létesített táborban, 1944. augusztus 23- ig, Románia átállásáig. Az orosz hadifoglyok közül 21 itt lelte halálát. De az igazi pokol akkor kezdődött el Földváron, mikor az oroszok után üresen maradt barakkokba magyar hadifoglyokat, kisebb számban németeket, és legfőképpen a Székelyföldről, Szilágyságból és más észak-erdélyi vidékekről összeszedett civil magyarokat zártak. És ami Földváron várt reájuk, kínzás, betegség, tífusz, halál, azzal a tábor , Jdérdemelte”, hogy a korabeli demokrata sajtó „haláltábornak” nevezze. Kurkó Gyárfás, a kommunisták irányvonalát követő Magyar Népi Szövetség elnöke 1945. február 17-én ezt a táviratot küldte Bukarestbe, a miniszterelnök címére: „A román hatóságok Észak-Erdélyből igen sok békés magyar lakost letartóztattak, hadifogolynak nyilvánítottak és jogtalanul elhurcoltak. Ezek az ország különböző táboraiban a legembertelenebb bánásmódban részesülnek. Mind a földvári, mind a többi táborokban az éhínség és a tífuszjárvány következtében naponta húsz-harmincat temetnek el közülük... E táborban (Földváron) uralkodó állapotok a fasiszta haláltáborokra emlékeztetnek, nagyobb mértékben, mint a hirhedt munkatáborok. Tervszerű merénylet ez az együttélő népek demokratikus összefogása ellen.” Hiába jön uralomra 1945. március 6-án a Groza-kormány, ennek a hatóságai csak immel-ámmal nyitják meg a fogolytáborok kapuit. Kurkó Gyárfás 1945. október 14-én kénytelen újabb táviratot küldeni, immár Petru Grozának személyesen: „A földvári hadifogolytáborban még ma is 120 magyar hadifogoly van legsiralmasabb állapotban, kétségbeejtő nyomorúságban. A vonatkozó törvény alapján a leghatározottabban kérem, tegyen lépéseket e tábor sürgős feloszlatása érdekében, egyszersmind a Romániában esetleg még létező magyar hadifogoly táborok feloszlatásáról is intézkedjék.” Újabb távirat Petru Grozának 1946. március 9-én: Kurkó tiltakozik, amiért Erdélyben - sorozás és behívó nélkül - magyarok további ezreit hurcolják el munkatáborokba. Éppen e makacs tiltakozások révén Földvár úgy került be az erdélyi magyarság tudatába, mint a demokrácia álarca alatt folytatott magyarüldözés, etnikai tisztogatás, kisebbségi elnyomás riasztó jelképe. Földváron a helyi - és nemcsak helyi - hatóságok ezt a jelképet akarták szétzúzni és a haláltábornak, száz meg száz ártatlan magyar áldozatnak a nyomát is kitörölni a tájból. A tömegsírok helyére tömbházakat építettek, a tábor helyét „átrendezték”, a sírokat tilos volt kutatni vagy fényképezni. A cenzúra pedig gondoskodott arról, hogy se újságba, se szépirodalmi alkotásba ne kerülhessen be a földvári magyar dráma. Voltak olyan , józan” magyar hangok, hogy a román hatóságok nem akaiják szítani az ellentéteket, ezért a hallgatás Földvárról, vagy Szárazajtáról, Csíkszentdomokosról és más erdélyi helységekről, ahol 1944 őszén a Maniu nevét viselő román gárdisták magyarokat gyilkoltak, fejszével, fegyverrel. Csakhogy a szilágysági drámákat, Ip és Ördögkút falvakat, az 1940 szeptemberében bevonuló honvédség ellen elkövetett merényleteket és megtorlásaikat évről évre mind nagyobb hévvel idézték - és idézik ma is -, katonai felvonulásokat rendeznek, uszító beszédek hangzanak el, és a második világháború román-magyar viszonya (ezek szerves része volt a Szilágyság Július 19-25. között Tusnádfürdőn tartották meg a tizedik, jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. A Közép-Európa? Kelet-Európa? Balkán? - Regionalizmus és integráció témakör köré csoportosuló rendezvényt a budapesti Pro Minoritáié, a kolozsvári Jakabffy Elemér és a bukaresti René Radu Policrat alapítványok szervezték. A rendezvényre miniszterelnökként másodszor j ött el Orbán Viktor. A szabadegyetem - amelyet egy évtizede azok a fiatalok találtak ki, akik ma a Fidesz és az RMDSZ Reformtömörülésének meghatározó, fontos állami tisztségeket betöltő személyiségei, mára a román-magyar párbeszéd állandó fórumává vált. Tíz év alatt innen jónéhány kényes kifejezés és gondolat került be a romániai köztudatba. A dél-hargitai fenyvesek árnyékában húzódó tábor már évekkel ezelőtt „elköltözött” az eredeti helyszínről, Bálványosról, a könyebben megközelíthető tusnádfürdői Olt-parti kempingbe. Arendezvény neve azonban változatlan, s hogy a „Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem” emlegetése ne keltsen értelmi zavart, kis nyelvi leleménnyel egy új, sajátos megnevezés született: Tusványos. A tábor szellemiségére a szókimondás, az egyenes beszédjellemző, az, hogy terítékre kerülhetnek a román-magyar viszony úgynevezett tabutémái. Az érdeklődők közismert politikusokkal, kulturális személyiségekkel találkozhatnak, akik előadásokat tartanak, vitázni lehet velük. Vagyis a résztvevők a lehető leghitelesebb forrásból ismerhetik meg álláspontjukat, nem kell tartaniuk a média manipulációjától. A tábor valójában azoknak a fiataloknak szól, akik felelősen gondolkodnak jövőjükről, nem kívánják elhagyni szülőföldjüket, és évek múltán döntéshozó pozícióba kerülhetnek. Tusványos sajátos jellegét az úgynevezett rövidnadrágos politizálás is meghatározza. Az itteni képbe valahogy nem illik a máshol megszokott öltönyös, nyakkendős jelenés. A könnyedség mellett mégis az a legfontosabb, hogy ez a rendezvény valójában a másként gondolkodók fóruma, mindenekelőtt a román résztvevők esetében meghatározó ez a kritérium, hiszen azok a politikusok, kulturális személyiségek vállalják a részvételt, akik szemben állnak a nacionalizmus ideológiájával, akiket elhangzott kijelentéseikért könnyen árulóknak bélye-és Földvár is) úgy jelenik meg a sajtóban, televízióban, mintha a „magyarok” egyöntetűen tömeggyilkos vadállatok lennének, a „románok” pedig szelíd, ártatlan áldozatok. Nem illenék bele a magyarellenes uszítás „képébe” Földvár, Szárazajta, Csíkszentdomokos, ahol a magyar áldozatokat semmivel nem lehetne vádolni, befeketíteni. Ezért kellett Földváron a kényszerű magyar temetőt - örökre eltemetni! Csakhogy a halottaknak megvan a maguk sorsa, minél jobban tiltják a kegyeletüket, annál makacsabbul visszatérnek az emlékekben. A szomszédos település, Hídvég magyar lakosai elhatározták, hogy még ebben az 1999-es esztendőben sírkövet állítanak az ártatlanság, történelmi kiszolgáltatottság magyar hősi halottainak. Az Olt jobb partján álló falu népe 1944/1945 telén és a következő tavaszon is máig emlékezetes testvéri segítséget nyújtott a szögesdrótok mögé zártaknak. Élelmiszert vittek át a folyónjuttattak el vagy éppen csempésztek be a táborba, üzeneteket továbbítottak a hozzátartozóknak, Lőrincz Árpád református lelkész pedig végtisztességet adott az elhaltaknak, hogy ne induljanak pogány módra az örökkévalóság útjára. Most is a hídvégi parókiáról indult el a kezdeményezés: Ungvári Barna gezhet a másságot nem, vagy nehezen toleráló többség, a sajtó. Az idei szabadegyetemet egyébként a román meghívottak egy részének távolmaradása jellemezte. Ez részben a közeledő választási kampánnyal magyarázható, részben pedig azzal, hogy még mindig „kisebbségben” van a másként gondolkodó román elit. Ezt igazolandó, az egyik romániai szélsőséges párt a tábor betiltását követelte, míg egy magyarelleneségéről ismert bukaresti országos napilap „székelyföldi honvéd egységek” veszedelméről cikkezett. Idén a szervezők intézményesítési szándékukat jelentették be, vagyis egy olyan állandó intézményt szeretnének létrehozni, amely a román-magyar kapcsolatok kutatásán túl szakértői szinten elemezné a térségben zaj ló társadalmi jelenségeket és politikai folyamatokat. Az előadások egy hatalmas katonasátor alatt hangzottak el, magyar és román nyelven, azokat szinkrontolmácsok tették követhetővé. Regionális társadalomépítés; nemzeti kultúra, multikulturalitás, etnokulturális csere; tulajdonviszonyok, az állam szerepe a privatizációban; délkelet európai stabilitási megállapodás, íme néhány a szabadegyetem témái közül. Számos vélekedés hangzott el a román tanügy miniszter által sűrűn használt multikulturális fogalmáról. Kelemen Hunor, a román kulturális tárca államtitkára szerint a multikulturalitás rengeteg vitát eredményezett, s az 1996-1997- ben, az önálló magyar egyetem kapcsán kezdődött polémia egyetértés hiányában várhatóan folytatódik. Eckstein Kovács Péter, romániai kisebbségügyi miniszter nézetében a multikulturalitás a migráció kérdésével függ össze, a fogalom hétköznapibb értelmezése pedig arról szól, miként viszonyul egy társadalom a mássághoz. Pál József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára az új európai történelmi helyzetről szólva megjegyezte, idejét múlta a kultúrák egymás elleni kihasználása. Alexandra Cistelecan, marosvásárhelyi kritikus úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyar írókkal ellentétben - akik otthonosak a román irodalomban - román kollégáik nem ismerik a magyar irodalmat, s a magyar egyetem elleni tiltakozás is a kulturális közönyben gyökerezik. Markánsan fogalmazott Nicolae Manolescu, a romániai liberális politikusok kiemelkedő egyénisége. A régiók Európáját szerinte András, a jelenlegi református lelkész kezdte el a gyűjtést egész Erdélyben. Nyilván, nem felekezeti kizárólagossággal, hiszen a sírkő egyformán őrzi majd református, katolikus, unitárius és evangélikus áldozatok emlékezetét. Benkő Levente adott hírt először - a Háromszék május 22-i számában - a sírkő készítéséről, az adakozókról és a közömbös elzárkózókról. A most 38 éves krónikás Fogolykönyv címmel összeírta a túlélők emlékeit; szívügye, hogy a szülőföldjén, Erdővidéken megesett tömeggyilkosságok hiteles történetét a jövő is megismerhesse. Hídvégen azután mozdult meg a kegyelet, hogy az 1942 és 1944 között Földváron elhunyt 21 orosz katonának a nevét 21 márványtáblára vésték fel, és külön is állítottak egy emléket, orosz és román felirattal. Igaz, nem földvári vagy bukaresti kezdeményezésből történt mindez, hanem az orosz kulturális és külügyminisztériumok fellépésére. Az oroszok tömegsírját vaskerítéssel vették körül, hogy ezzel is védelmezzék a rontásoktól. Megtették a szükséges hivatalos lépéseket a helyi magyar szervezetek is. Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke a televízió nyilvánossága előtt elmondta, hogy minden szükséges engedélyük megvolt a július 17-i ünnepség megtartására. Láthattuk a tévében a sírkövet, magyar és román felkét tényező veszélyezteti: a nacionalizmus és a multikulturalitás. Utóbbi régóta nem több kultúrát jelent, a kifejezés nagyon „gyanús”, mert mint mondta, azt jelenti, hogy az egyén nem érdemek, hanem más kritériumok szerint érvényesül. A multikulturalitás nem orvosolja többség és kisebbség problémáit, a multikulturalitás valójában „fordított rasszizmus”, mert kisebbséget, illetve többséget hoz létre ott, ahol az nem volt. Szerinte a decetralizált Európában egyenlő polgárokról kellene beszélni. A záró politikai fórumon Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy vélekedett, hogy a térségbeli együttműködés sarkköve az etnikai kérdés, majd a magyar modellt - a kárpát-medencei határon túli magyarság, békés, politikai eszközökkel próbál helyzetén j avítani - emlegetve kijelentette: a nemzetközi közösség segítségére van szükség, annak az eddigi ajánlások helyett európai érvényű kisebbségi törvényeket kell megfogalmaznia. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a térség országainak helyzetét elemezve azt a következtetést vonta le, hogy a volt szovjet befolyású övezetben minden nép odáig jutott el, ameddig képes volt és megérdemelte. Kiemelte: az a kérdés, irattal, mintegy történelmi békítés jegyében. De az utolsó pillanatban az ünnepséget betiltották. Hol, hol nem, valamilyen szinten megtagadták a kegyeletet Földvár ártatlan magyar halottaitól. „Magasabb” helyről kellett jönnie a parancsnak, nem a megyétől, hiszen Madaras Lázár, a megyei alelnök is tiltakozott. Nagyjából egyidőben történt ez azzal, hogy a román miniszterelnök Marosvásárhelyen közös aradi román-magyar kegyeleti park létesítését jelentette be. Ebben az aradi parkban állna Zala György Szabadság-szobra, amelyet Trianon után lebontottak és valahol hányódik ma is, továbbá a román forradalom emlékműve. Idősebb aradiak jól tudják, hogy egyszer még elhangzott egy ilyen ígéret, 1956 őszén, a magyar forradalom előtti hetekben. Megjelent a sajtóban is a hír, hogy régi helyére, a város főterére állítják vissza az aradi tizenhárom vértanú tábornok szobrát. Abban az időben az erdélyi magyarság - és a magyar nemzet - szintén nagyon sok, bíztató ígéretet kapott. Majd a forradalom eltiprása után sürgősen szobrot állítottak az aradi térre, a román katona szobrát, hogy senkinek eszébe se jusson visszahozni ide Zala György monumentális alkotását. Közös magyar-román szabadságpark Aradon és a sírkőállítás megtiltása Földváron! Egyszerre. Nem tudja a „fej”, hogy mit tesz a „kéz”? Vagy nem ismeri a „kéz” a „fej” szándékait? Esetleg jól ismeri mind a kettő? Lehet-e megbékélt lélekkel emlékezni Aradon, végképp elfeledve a földvári mártírokat? hogy mi történjék a magyar közösséggel Erdélyben, nem Budapesten, hanem itt válaszolandó meg. A magyar kormány azt támogatja, ami az RMDSZ programjában szerepel, így az önálló magyar egyetem és az autonómia mellett áll, ugyanakkor az autonómia nem a kérések netovábbja, tette hozzá, hangsúyozva, hogy az általa vezetett kabinetnek lélektani hivatása is van, az anyaországnak tartania kell a lelket az erdélyben élő magyarok személyes sorsa ügyében. Tőkés László református püspök szóvá tette, hogy az egyházi ingatlanok viszszaszolgáltatása lassú, Székelyföldön folyik a román ortodox expanzió, a magyarság számára hátrányos magánosítás, asszimilálódnak a csángók. Itt mi barátkozunk, mondta, de meg kell vizsgálnunk, mennyire őszinte ez a párbeszéd. Táborzáró beszédében Németh Zsolt, külügyi államtitkár a bálványosi részvevők előtt álló kihívásokat, a személyre szóló feladatokat említette. Ez alkalomból a politikusok ismételten állást foglaltak amellett, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön találják meg boldogulásukat, s az otthonmaradás támogatásának fontosságát hangoztatták. Mózes László V &V Fogorvosi rendelő Bp.VII. Damjanich u. 3 I /a.Tel.: 321-6819 Dr. Vág János fogszakorvos Rendel: Hétfő, Szerda 15-18-ig Időpontegyeztetés: 321 -6819 (rendelési időben), 355-8400 (napközben), 356-6354 (esténként) Konzerváló fogászat (tömés, fényrekötős tömés, gyökérkezelés), rögzített és kivehető fogpótlások, ultrahangos főgkőeltávolítás, iontoforézis kezelés, röntgen Ifj. Dr.Vág János fogszakorvos (klinikai orvos) Rendel: Kedd, Csütörtök 16-18-ig Időpontegyeztetés: 321 -6819 (rendelési időben), 3 18-0950, 318-0959 mellék: 5919,5908 (napközben), 466-0289 (esténként) Nagyörlőfogak gyökérkezelése (laterál kondenzációs gyökértömés), csapos fogfelépítés, nagyörlőfogak esztétikus restaurációja, vállasán előkészített koronák nemesfémből Tusványos, a másság fóruma
