Nyugati Magyarság, 1999 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1999-09-01 / 9. szám

2. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 1999. szeptember Egy kézfogásról KRÓNIKA A világhírű Ephraim Kishon, méltán hal­latlan teljesítményéhez, amely a hazát szolgáló irodalmi munkásságot jelenti, megkapta az egyik legnagyobb magyar kitüntetést, amit civil ember kaphat. Az ország első házában fogadták őt, a parla­ment elnöke, a miniszterelnök és a köztár­saság elnöke. Kishon úr az előző két mél­tóságot testőrnek nézte - mint mondja így csak a köztársaság elnökével fogott kezet. A hercegi arisztokratizmussal megfo­galmazott hazugság és cselédimpertinen­­cia nagyon tetszik. így kell elbánni az ide­gen, semmirevaló lényekkel, amikor odá­ig merészkednek, hogy megtisztelni és felmagasztalni akarják azt, akinek saru­szíját megoldani se méltók. Különös, hogy a „tévedést” a köztár­saság elnöke sem igyekezett korrigálni. Különös, hogy a világhírű Kishon úr, aki­nek többször is része lehetett szertartás szerint rendezett ünnepekben, nem tudta, hogy testőrök védett épületben nem köve­tik a méltóságokat. Félő, hogy esetleg otthon is előfordulhat majd hasonló vélet­len, ahol összetéveszti Izrael elnökét Ara­fat úrral, ezért tisztelettel javaslom, hogy PR-menedzserét kérje meg: kísérje el a következő kitüntetés átvételére, bár ebben az a veszély lappang, hogy esetleg a me­nedzsernek fogják átadni a kitüntetést. Makovecz Imre (Napi Magyarország) Közlemény Ötven évvel ezelőtt 1949. augusztus 12- én írták alá Genfben a háború áldozatai­nak védelmét szolgáló egyezményeket. Ebből az alkalomból a Vöröskereszt Nem­zetközi Bizottsága rámutatott arra, hogy Koszovóban napjainkban is milyen nehéz ezeknek az egyezményeknek érvényt sze­rezni. Az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT ’56) ezt azzal egé­szíti ki, hogy nálunk sem könnyű a hely­zet, mert az 1956. októberében eldördült sortüzek elkövetőinek felelősségre voná­sát sokáig az akadályozta, hogy a magyar bíróságok nem akarták elismerni ezeknek az egyezményeknek a hatályát. Csak 1999. június 28-án, közel tíz év­vel a rendszerváltás után sikerült elérni, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondja: Magyarországon 1956. október 23. nap­jával kezdődően nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés zajlott mindad­dig, amíg a diktatúra fegyveres ereje a lakossággal szemben tevékenykedett, to­vábbá addig, amíg a Szovjetunió hadse­rege az országot november 4-én meg­szállta, miáltal az összeütközés nemzet­közi jellegűvé vált. A védtelen polgári lakosság sérelmére november 4-e előtt elkövetett tömeggyil­kosságok beleütköztek az 1949. augusz­tus 12-én aláírt Genfi Egyezmények kö­zös 3. cikkébe, és ezáltal emberiség elleni bűntettnek minősülnek. Azt már koráb­ban, 1997. január 16-án a salgótarjáni sortűzperben kimondta, hogy a november 4-e után elkövetett hasonló cselekmények pedig háborús bűntettek. A Genfi Egyezményeket aláíró magas szerződő felek, így Magyarország is, kö­telezettséget vállaltak arra, hogy ezen Egyezmények szövegét a legszélesebb körben terjeszteni fogják, mind béke, mind háború idején. Magyarországon azonban a Genfi Egyezmények teljes szö­vege még csak a Magyar Közlönyben sem jelent meg. A korábbi kormányok mulasz­tását az évforduló alkalmából pótolni le­hetett volna. Ennek elmaradása szintén a genfi jog megsértését jelenti, akár csak az, hogy az ’56-os sortüzek eszmei irányítói ellen büntetőeljárást sem indítottak, leg­feljebb tanúként hallgatták meg őket ezekben az eljárásokban. A DEPORT ’56 felhívja a figyelmet arra, hogy az 1956-ban Magyarországon elkövetett háborús és emberiség elleni büntettek semmivel sem enyhébbek, mint azok, amelyeket napjainkban követtek el Koszovóban. Dr. Szerdahelyi Szabolcs a DEPORT ’56 elnöke--------------------------------------------------------------------------------------------------\ ELMENT EGY ÖRÖKÖS KISGAZDA Kilencvenegyedik évében hunyt el Pártay Tivadarral. Az utolsó élő tanúk egyike távozott, aki 1930-ban, Békésen kevesedmagával meglapítja a kis­gazdapártot, és aki élete végéig soha nem volt más pártnak a tagja. Mint nemzetgyűlési képviselő, 1945-től saját bőrén is tapasztalhatta, hogy a kis­gazda pártütők, az úgynevezett „O,, csoport, Ortutay Gyula, Bognár József és Dobi István vezetésével hogyan szalámizzák fel a választásokon a nagy fölénnyel nyert Független Kisgazdapártot, majd látta, hogy a kommunisták 1947-ben, a kreált Magyar Közösség-összeesküvésben hogyan teszik vég­leg félre, hogyan űzték el legjelentősebb vezetőiket, mint Nagy Ferenc mi­niszterelnököt, a párt elnökét. Pártay Tivadar a megszálláson kívül a Függet­len Kisgazdapárt akkori kudarcának fő okát a belső viszálykodásban, a kishitűségben, a szélsőséges önzésig menő pénz- és hatalomvágyban, a kor­rupcióban, az árulásokban látta. Ezután 71 hónapot tölt különböző börtönökben, az Andrássy út 60-ban, egy délbudai intemálótáborban, több mint egy évig Kistarcsán és kerek há­rom évig a recski haláltáborban. Mint mondta, a kisgazdapártban rengeteg beépített ember volt, rengeteg „agent provocateur”. Egyik beszélgetésünk­nél elmesélte, hogy Nagy Ferenc és Kovács Béla félretétele után Rákosi Do­bi helyett vele akart egyezkedni, de elutasította. Inkább leülte a hetvenegy hónapját, mintsem hogy áruló legyen. Szabadulása után rakodómunkás lett a Belspednél, aztán a soroksári ho­mokbányában, a csepeli szabadkikötőben. 1956-ban a Magyar Nemzet fő­­szerkesztője lett fél évig. A forradalom leverése után visszament zsákolni a hajókra, aztán ismét letartóztatták, és ült 14 hónapot. Nemcsak politikustársai, szellemi szövetségesei, de politikai ellenfelei is tisztelték. A Rákosi- és a Kádár-rendszer alatt is az idősebb Antall Józseffel, a másik kisgazdapárt-alapítóval - aki menekülő lengyelek és zsidók tízezreit mentette meg - hetente találkozott, és politizáltak, hogy miként lehetne meg­menteni, feléleszteni a kisgazdapártot. A barátság olyan régi keletű volt, hogy Pártay a térdén lovagoltatta a gyerek ifjabb Antall Józsefet. Két magyar miniszterelnökkel is folyamatosan levelezett, akik tanácsát, véleményét, észrevételeit kérték. Az egyik az emigrációban élő Nagy Ferenc, a másik An­tall József volt. Utolsó beszélgetésünkkor, búcsúzásképpen megkérdeztem Pártay Tiva­dart, aki egész életét a politizálással töltötte: mit ajánl az elkövetkezendő nemzedéknek? „Maradjon józan. Egyet ne felejtsen el. Egy biztos pont van: a föld. Míg innen ki nem zavarják, addig biztos helyen van. Hiába van valakinek a zse­bében diploma, előbb-utóbb visszamegy krumplit kapálni, mert abból meg lehet élni.” Stefka István (Napi Magyarország) V_______________________________y Hajdú Győző és egyéb árulók Az Együtt - Impreuna főszerkesztője Petőfivel igyekszik nemzetáruló törekvéseit igazolni. Porzsolt Borbála megkérdezése, jóváhagyása nélkül jelent meg Petőfi-port­­réja a lap júliusi számában; a művésznő tiltakozott az eljárás miatt. (Népújság /Ma­rosvásárhely/, júl. 13.) Megjegyzés: Hajdú Győző, Ceausescu kiszolgálója adja ki az Együtt - Impreuna folyóiratot, melynek vezetőtanácsában fog­lal helyet Adrian Paunescu, Ceausescu má­sik hírhedt propagandistája, udvari költője. Amíg Iliescu államelnök volt, támogatta az Együtt című lapot. Sokan arra számítottak, hogy az 1996. évi választás után megszűnik a folyóirat. Nem így történt: az Együtt válto­zatlanul megjelenik. A júliusi számban köz­ük Emil Constantinescu elnök meleg hangú gratulációját. Constantinescu üzenete sze­rint „az Együtt-Impreuna Társaság ragyo­góan megtestesíti a magas szintű kulturális szolidaritás modelljét...” „Az identitás és a másság közötti kapcsolat harmonikus felfo­gásának modellje ez...” Constantinescu gra­tulált Bukaresti és budapesti költők kézfo­gása - a népeink közötti megértés és az eu­rópai béke érdekében címmel szervezett rendezvényükhöz, amelyen a román költők között volt Adrian Paunescu és Ion Brad, míg Budapestet Hajdú Győző lapjának két régi barátja, Baranyi Ferenc és Simor And­rás költő képviselte. Hajdú Győző örömmel számol be arról, hogy kiadványát bukaresti vállalatvezetők és a Kereskedelmi Bank tá­mogatja, két utóbbi számukat pedig a kor­mány Tájékoztatási Főigazgatósága. Pénteki László Akiket Kalotaszeg nem feled (alcíme: In memóriám Vasvári Pál 1849. július 6.) című könyvét a szabadság­hős halálának 150. évfordulója alkalmából jelentette meg aVasvári Pál Társaság és a Pro Kalotaszeg Kulturális Társaság. A kis em­lékfüzet a ’48-as hős utolsó napjait próbálja rekonstruálni, azt a csatát, amelyben Vasvá­rit - aki különben éppen Avram láncúhoz igyekezett békét kötni - a mócok négyszáz bajtársával együtt lemészárolták. (Erdélyi Napló /Nagyvárad/, júl. 20.) Szobrok mennybemenetele Nyomozás a szabadkai Erzsébet-szob­­rok után címmel Ricz Péter múzeológus­­régész tollából közöl cikket a szabadkai Szabad Hét Nap című hetilap. A feljegyzé­sek tanúsága szerint a századforduló Sza­badkáján Erzsébet királynénak két köztéri szobra is állt, s ezek nem is akármilyen mű­vészek alkotásai voltak. Az egyiket Stróbl Alajos, a másikat Teles Ede készítette. Ez utóbbi műalkotás az egykori szabadkai 86. számú gyalogezred kaszárnyájának parkjá­ban állt, és 1901-ben avatták fel, ám a to­vábbi sorsáról már semmilyen adat sem áll rendelkezésre. Hasonlóképpen semmit sem tudunk ma már Stróbl Alajosnak a vasútállo­más előtti egykori Millenniumi (Erzsébet, Teréz/ia/) park fái között felállított Erzsé­­bet-szobráról. Milyen nyelvű az Isten? Botrányos jelenet játszódott le a Vörös­marty katolikus templomban tartott szent­misén. Amikor a helybéli magyarok a horvát nyelven elmondott imádság után anyanyel­vükön kezdték a Miatyánkot, a horvát pap félbeszakította a szertartást és ingerült han­gon közölte a hívekkel: „Horvátországban élnek, horvát kenyeret esznek, ezért kötele­sek horvát nyelven imádkozni.” Hozzátette még: aki magyarul akar imádkozni, az előtt nyitva a határ, mehet Magyarországra... Akkor fogalmazódott meg a hívek ré­széről a kérés: szeretnének Baranyában ma­gyarul is tudó katolikus papokat, hogy anya­nyelvükön hallgathassák az istentiszteletet. A Vörösmarty hívekben azóta él a gyanú, kérésükre talán ez volt a durva válasz. Annál is inkább, mert a közelmúltban Hercegsző­lősön és Karancson is hasonló incidensre került sor. (Új Magyar Képes Újság /Eszék/ Júl. 15.) Orbán kedvetlen volt... „Kedvetlen voltam, amikor a nyelvtör­vény végleges formáját megismertem” - mondta az Új Szó című lapban megjelent interjúban Orbán Viktor, aki érintette az alapszerződés kiegészítésének lehetőségét is. A kormányfő, aki a madarászi nyári sza­badegyetemen nyilatkozott a szlovákiai új­ságnak, hozzátette: akkor úgy gondolta, hogy ez a nyelvtörvény „nem használ a szlovák-magyar kapcsolatoknak”. De mint azt a madarászi előadásában is elmondta: „Miután már túl vagyunk rajta, talán úgy kell a helyzetet felfogni, hogy nem az szá­mít, hol vagyunk, hanem az, hová tartunk.” „A Tőkés László református püspök ál­tal felvetett partiumi keresztény egyetem nagyon fontos szerepet tölthet be a romániai magyar felsőoktatásban” - mondta Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium politi­kai államtitkára Budapesten. „Az erdélyi magyar szakértőknek és a magyarországi kormányzati szerveknek az elkövetkező he­tekben kell konzultálniuk a külügyi büdzsé főszámaiban szereplő s az erdélyi egyetem létrehozására felhasználható kétmilliárd fo­rint hasznosításáról”. Határon lüli Magyarok Hivatala Az ENSZ OCHA segélynyújtási szám­lát nyitott Magyarország ár- és belvízkáro­sultjainak megsegítésére. A felajánlások a következő számlaszámra utalhatók át: OCHA CO-590. 160.1. UBS AG PO Box 2770, CH-Geneva 2, Switzerland Referencia: OCHA-Hungary-Floods 1999 A Kossuth Klub hírei (Sarasota, Florida, USA) Kárpátalja hozzánk szól! Orosz Ildikó, a Beregszászi Magyar Tanárképző Főiskola főigazgatója és a Kárpátaljai Magyar Peda­gógus Szövetség elnöke amerikai körútja során a Kossuth Klub és a Kisvarsányi há­zaspár vendégeként néhány napot Sarasotá­­ban töltött. Április 17-én a venice-i Magyar Házban tartott nagysikerű előadást a ma­gyar oktatás nehézségeiről és a magyar tan­árok és tanítók küzdelmes életéről Kárpátal­ján. Beszámolt a Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség (KMKSZ) bátor harcáról a magyar nyelvű oktatásért, a magyar iskolák helyzetéről, és a régió lakosságának sze­génységéről. Ez a nagydobronyi születésű modem „Zrínyi Ilona” kitűnő előadó és okos politikus, aki az ukrán állam admi­nisztrációs és bürokratikus útvesztőjében is következetesen és megalkuvás nélkül dol­gozik a magyar iskolákért, a magyar kisebb­ség nyelvének és kultúrájának megőrzésé­ért. Az előadást követő gyűjtésen a kárpátal­jai magyar iskolák részére $2100 gyűlt ösz­­sze. Dr. Oláh László $ 1000-os adománya példamutató önzetlenségről és nagyvonalú­ságról tesz tanúbizonyságot. Köszönjük Nagy Kálmánnak és Lőrincz Irénnek, hogy lehetővé tették az előadás megrendezését a Magyar Házban. Valgóczyné Katona Mária április 22-én, 78 éves korában távozott el örökre közü­lünk. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola zongoratanszakán végzett és 1949-ben Varsóban a nemzetközi Chopin-zongora­­versenyen sikerrel képviselte hazánkat. Az EgyesültÁllamokba az 1956-os forradalom eltiprása után jött férjével, Imrével. A Rut­gers Egyetemen (New Jersey) tanított 23 éven át, ahonnan Professor Emeritus-ként ment nyugdíjba. 1987 óta éltek Sarasotában, 55 éves házasok voltak. Valgóczy Imre kéri, hogy a részvét meg­nyilvánulásait a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola javára, Katona Mária emlé­kére küldjék a kondoleáló barátok és isme­rősök a Kossuth Klub címére. Ugyancsak Valgóczy Imre kérésére a Kossuth Klub vál­lalta, hogy a hozzánk érkezett adományokat a „Maria Katona Valgóczy Memorial Fund” megjelöléssel összegyűjtjük a Zenakadémi­ának. Vajdasági „gyerekeink” A Délvidéki Ifjú Tehetségek Iskolája 1994 óta működik Szabadkán. Az iskola vajdasági magyar fiatalokat készít elő mate­matikából és fizikából, hogy sikeresen tud­janak résztvenni az évenkénti Nemzetközi Magyar Matematika versenyeken a Kárpát­medencében. A foglalkozásokat 15 szakta­nár vezeti az általános iskola 3-8 osztályá­ban és középiskolásoknak, összesen 13 cso­portban mintegy 200 résztvevővel. Évről évre szervezetten viszik a tanulókat a bala­­tonberényi nemzetközi matematikai-nyelvi táborba. Legjobb tanulóik részt vettek Kár­pátalján a beregszászi táborban, a felvidéki Révkomáromban rendezett Nagy Károly Diáktalálkozón, és a Felvidéki Magyar Ma­tematika Versenyen Somoiján. A tanárok részt vesznek a magyarországi tanári to­vábbképzéseken és az erdélyi Bolyai Aka­démia tanfolyamain. Szenátorainknak elküldtünk egy levelet, amelyben kérjük őket, hogy támogassanak minden olyan akciót, amely a vajdasági ma­gyarok autonómiájának visszaállítását cé­lozza, hogy megelőzzünk egy tragédiát. Ne engedjük, hogy a Vajdaság legyen a követ­kező Kosovo! A Széchenyi család segítsége A Széchenyi család újra felajánlotta bir­tokainak egyéves jövedelmét. Ezúttal azon­ban nem a honi tudóstársadalom, hanem az özönvízszerű esőzések károsultjai számára. Mint azt Széchenyi Gyula és Széchényi Margit grófok az FKGP országos központ­jában a történelmi família nevében bejelen­tették: a kárpótlás során visszakapott föld­birtokaik tavalyi, adózás utáni teljes bevéte­lét, vagyis 4,8 millió forintot az árvízkáro­sultak megsegítésére fordítják. Minderről levélben Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatták. Széchenyi Gyulaszerint kívá­natos lenne, hogy a hazánkból Nyugatra távozott többi, jómódban élő család, vala­mint az ugyancsak magyar származású So­ros György is hasonlóan cselekedjen. Milosevics jugoszláv elnök Szerbia Szocialista Pártja (SPS) hosszú távú szoros együttműködést javasol Ion Iliescu volt ro­mán elnök Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR), egyebek között a magyar kérdés megoldásában - írta a Ziua című román napilap. Az újság közölte azt a bizal­mas levelet, amelyet a PDSR Temes megyei elnöke küldött Iliescunak az SPS vezetésé­vel folytatott tárgyalásairól. A levél szerve­zője szerint a szerb szocialisták hosszú távú szoros együttműködést javasolnak az ellen­zéki román pártnak, mely megítélésük sze­rint a jövő évre tervezett választások után a vezető kormánypárt lesz Romániában. „Bu­dapest vezetésével újabb feszültségeket okozhatnak a jövőben” a vajdasági és a romáiai magyar kisebbségek - írja az MTI által ismertetett levél. Délvidék Szent István szelleméből merít Délvidéken, azaz Vajdaság-szerte a ma­gyarság megünnepelte Szent István és a magyar államiság napját. Az utóbbi években hagyományossá vált rendezvény keretében szentmisét és különféle népünnepélyeket tartottak. A legerősebb magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség Palicson, a Szabadka melletti fürdőhelyen rendezte meg a Szent István-napi központi ünnepségét és az új kenyér ünnepét. Kasza József pártelnök, miután megszegte az új búzából sütött, fel­szentelt kenyeret, ünnepi beszédében a hangsúlyt az aznap megalakult vajdasági Magyar Ideiglenes Nemzeti Tanács jelentő­ségére fektette. Kiemelte, hogy a magyar államiság kilencszázkilencvenkilencedik évfordulóján történelmi pillanatokat él át a délvidéki magyarság. Autonómiaigényt tá­masztott, ami gyanakvást vált ki a más nem­zetiségű polgártársak egy részében, de a délvidéki magyarság az államalakító kirá­lyának az ünnepén ugyanazt követeli mint ezer évvel ezelőtt, a békét, az egyetértést, a haladást és Európát. (V.I.) Botár Edit Budapesten élő kolozsvári festőművész kiállítását nyitotta meg szep­tember 7-én Kányádi Sándor költő Buda­pesten a Vármegye Galériában (V. kerület, Vármegye utca 11.). A megnyitón bemutat­ják a festőnő 100 színes kolozsvári akvarell­­jét és 100 tusrajzát tartalmazó, magyar, an­gol, német, román nyelven tájékoztató albu­mát. A könyv a kiállítás ideje alatt (szeptem­ber 7- október 22.) önköltségi áron megvá­sárolható. _ - NYUGATI —* Magyars a Oi Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLOSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Magyarországi szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel ./Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BT.. PÜSKI Könyvesház. FEHÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30, egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 1250 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik- V^kekért a mindenkori cikkírók felelősek.^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents