Nyugati Magyarság, 1998 (16. évfolyam, 3-12. szám)
1998-10-01 / 10. szám
12. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 1998. október Magyarország-kép külföldön Védőbástya vagy vidám barakk Minden népnek van önmagáról kialakított képe, de ez ritkán esik egybe a róla kialakult külső képpel. Minél kisebb egy ország, egy nemzet, annál fontosabb számára a külföld véleménye, ítélete, bár a nagy és gazdag nemzetek is mindent elkövetnek, hogy a lehető legkedvezőbb benyomást keltsék politikai rendszerükről, történelmükről, gazdaságukról és kultúrájukról. Az egyes nemzetekről a XVIII-XIX. században alakultak ki azok a sztereotípiák, amelyek még ma is élnek a köztudatban, bár a „hidegvérű angolok”, a „békaevő franciák” és a „kardcsörtető németek” utódai aligha tartják jellemzőnek ezeket a közhelyeket. A magyarokról a romantika korában teijedt el, hogy „tüzes, szabadságszerető, büszke” nép, s róla a puszta és a csárdás, a tokaji bor és a gulyás, no meg a szalámi jutott eszébe mindenkinek. A török hódoltságtól a Varsói Szerződésig A százötven éves török megszállást az osztrák váltotta fel, s a kereszténység védőbástyájának tekintett Magyarországból hosszú időre egy szegény és folyton lázongó provincia lett a Habsburgbirodalom keleti vidékén. Az 1848—49- es magyar forradalom és szabadságharc hősi küzdelme és tragikus bukása kivívta a világ rokonszenvét, s ismertté tette Kossuth Lajos és Petőfi Sándor nevét. Az 1867-es kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchia békés évtizedeiben Budapest Béccsel is versengő metropolis lett, az ország sosem látott virágzásnak indult, s nagy pompával ünnepelhette 1896-ban a magyar honfoglalás millenniumi évfordulóját. Aztán jött az első világháború, és a huszadik századi Magyarország máig fájdalmas tragédiája, a Párizs melletti Trianonban aláírt békeszerződés, amelynek értelmében Magyarország elvesztette korábbi területének kétharmadát 1920-ban. A Horthy-korszak viszonylagos stabilitását és gyarapodását aztán ismét megtörte a német, majd a csaknem fél évszázadig tartó szovjet megszállás, és Magyarország ismét egy nagy és hősies forradalommal, az 1956-os szabadságharccal hívta fel magára a világ figyelmét. Ezt megelőzően, éppen a Rákosidiktatúra idején vált Magyarország futballhatalommá, s állítólag azóta is a legendás magyar csatár, Puskás Ferenc a legismertebb magyar név a világon. Azután következet a Kádár-korszak, a „gulyáskommunizmus” képének tudatos kialakítása, a cinikus együttélés a szovjet diktatúrával aVarsói Szerződés „legvidámabb barakkjában”. Az országkép alakulásában fordulópontot feltétlenül az 1920-as trianoni diktátum hozott, amikor Magyarország a területéből gyarapodott, ellenséges nemzetekkel találta magát körülvéve, ezek közül kettő mesterséges államalkulat volt (Jugoszlávia, Csehszlovákia), Románia pedig megkapta a korábban birtokában soha nem lévő Erdélyt. Már a trianoni döntést is a győztes hatalmak erőteljes magyarellenes propagandája alapozta meg, s a megszerzett területek megtartása érdekében nem riadtak vissza a legdurvább és legképtelenebb történelemhamisításoktól sem, máig hangoztatva: a magyar nép afféle ázsiai, nomád rablóhorda volt, amely szolgaságba taszította az „őslakosokat”, s irredenta, fasiszta, intoleráns nemzet, amely erőszakosan aszszimilálj a a területén élő nemzetiségeket. E vádaknak ellentmond az a tény, hogy e történelmi Magyarország kezdettől fogva befogadó nemzet volt, Európában is példátlan vallási türelmet tanúsított, nem is szólván az Európába vándorló cigányokról, akik itt letelepedtek. Mint „biztonságos ország”, Magyarország ma is vonzza a kelet- és dél-európai menekülteket, de 1989 óta körülbelül harmincezer kínai is Magyarországot választotta új lakhelyéül. Nacionalista klisék Magyarországról a legbosszantóbb sztereotípiák a szocializmus évtizedeiben alakultak ki, amikor a nemzeti öntudatot nacionalizmusnak bélyegezték, a keresztény hagyományok megtartását pedig klerikális reakciónak. A magyar külügyeket és a kulturális diplomáciát alacsonyan képzett, nyelveket nem beszélő, primitív pártmegbízottak irányították, akiknek mindenben a „nagy” Szovjetunió volt a példaképük. A rendszerváltozás után a kormány felismerte ugyan a hatalmas feladat fontosságát, hogy a külföldi Magyarországképet minden lehetséges módon tárgyilagossá és egyáltalán hozzáférhetővé tegye, de nem támaszkodott kellőképp a külföldi emigrációban élő magyarság tapasztalataira és szakértelmére, s kevés anyagi eszközt mozgósított az évszázados mulasztások pótlására. Ráadásul az akkori szociálliberális ellenzék mindent elkövetett, hogy a keresztény, konzervatív Antall-Borosskormány törekvéseit nacionalista, soviniszta, irredenta és reakciós jellegű Horthy-restaurációnak minősítse itthon és külföldön, sőt a lehető legveszélyesebb és legigazságtalanabb fegyvert is bevetette, amikor felélesztette az antiszemitizmus vádját a magyarokkal szemben. Ilyen előzmények vezettek oda, hogy a szociálliberális Horn-Kuncze-kormány nem vállalta az 1996-ra tervezett millecentenáris világkiállítás megrendezését, mintegy jelezve, hogy a történelmi Tanulni Az a gyakorlat, hogy Nyugaton az egyetemisták hitelt vesznek föl, abból fedezik tanulmányaik költségeit, majd e tanulmányok befejezése után törlesztik a kölcsönt, igen általános és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kevésbé tehetősek előtt is megnyíljanak a felsőoktatási intézmények kapui. Magyarországon is megszületett az ötlet e gyakorlat átvételére. Üdvözlendő, helyes gondolat, csakhogy... Nyugat-Európában, Észak-Amerikában olyanok a jövedelemarányok, hogy egy kezdő diplomás nagyjából a dupláját kapja a munkába álláskor annak, amit a már jólkereső (tehát nem kezdő!) szakmunkás. Magyarországon ennek inkább a fordítottja az igaz. Az egyetemet végzett diplomás körülbelül a negyvenedik éve tájékán egyenlíti ki hátrányát a szakmunkásokkal szemben. A másik probléma a kamat! Húsz százalék fölötti kamatra hitelt fölvenni, hogy majd öt év múlva kezdem törleszteni, teljesen bizonytalan foglalkoztatási körülmények között? Vagyis megint át akarunk venni valamit Nyugatról, anélkül, hogy meglennének a feltételei. Mint annyi mást. Például a szociális piacgazdaságot, úgy, hogy lebontj uk az előző rendszerből örökölt szociális hálót, még mielőtt újat szőttünk volna a helyébe. Az eredmény: a nyomor iszonyatos földuzzadása! Vagy farmer-mezőgazdaságot akarunk a „kolhoz” helyett, olyan, Nyugaton magától értetődőnek számító előfeltéte[ MEGRENDELŐ SZELVÉNY Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva - csekket mellékelve - címünkre beküldeni: NYUGATI MAGYARSÁG P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P 3B9, CANADA NÉV: CÍM: I © Megrendelés egy évre nyugati olvasóknak: Kanada: CA-$30; egyéb országok: US-$30 múlt és a hagyományok emlegetését ugyanúgy nacionalizmusnak tartja, mint Kádárék idejében tették. Orbán esélye Mindezt azért kellett röviden összefoglalnom, hogy olvasóink is világosan értsék az országképpel kapcsolatos viták ideológiai és történelmi előzményeit. A rendszerváltozás óta Kelet-Közép-Európa egyik üzleti, pénzügyi központja lett, ugyanakkor valóságos maffiaparadicsom is, ahol a közbiztonság valóban vészesen megromlott, és koldusai, szexpiaca miatt szívesen nevezik újabban Kelet-Európa Bangkokjának Budapestet. Az új, fiatal magyar kormánynak nincs köze sem Horthyhoz, sem Kádárhoz, nem lehet ideológiai vagy történelmi alapon befeketíteni. Magyarország a térség legsikeresebb országa, ami a politikai és a gazdasági folyamatokat és az európai integrációt illeti, ugyanakkor megfigyelhetők az identitás zavarai és a morális válságjelei is. Ezek részben összfüggenek az amerikanizáció és a globalizáció nehezen felfogható és értelmezhető folyamataival is: egy fogyatkozó népességű, sokat szenvedett, tehetséges nemzet keresi tisztességes, élhető jövőjét. Valójában arról van szó, hogy a harmadik évezred küszöbén végre tegyük le terheinket, tanuljunk meg mosolyogni, s vállaljuk magunkat úgy, ahogyan a turisták bennünket lámák. Ha puszta kell nekik, akkor legyen puszta, ha lovas nemzet, hát tenyésszünk több lovat, s ha ázsiaiakat akarnak látni, hát húzzuk a szemünk résnyire. Mint Kelet-Európa többi indián törzse. Szentmihályi Szabó Péter Elhangzott a Magyarok Világszövetsége konferenciáján, 1998. augusztus 25-én. hitelből? lek nélkül, mint a kiszámítható mezőgazdasági támogatás, az agrártermékekre nézve kedvező árarányok, az egymásfél évszázados tömeges családi tőkefölhalmozás. Az ottani 20-40 hektáros családi földterületek helyett néhány hektáros „farmokkal”. Visszatérve az alaptémához: az egyetemi tanulás hitelből történő finanszírozása előfeltételezi a szellemi munka sokkal nagyobb megbecsülését, általában mindenfajta tudás felértékelését, a tanárioktatói munka sokkal magasabb társadalmi rangját. Csak emlékeztetőül: ma Japánban a legjobban fizetett köztisztviselői réteg a tanároké. Az a nemzet, az a politika, amely a „nemzet napszámosaivá” degradálja az oktatókat, tanítókat, saját jövőjét teszi tönkre. Sőt, a jelenét is, hiszen ott a példa az ifjúság előtt: a tudás nem ér semmit! A tudományos-technikai forradalom korában a szürkeállományba fektetett tőke abszolút értéke már meghaladja a technikai eszközökbe invesztált tőke nagyságát. Ma Magyarországon még nincsenek meg a feltételei a felsőoktatásban való részvétel hitelből történő finanszírozásának! Ez a forma pont azt a réteget célozza meg, amely mögött nincs megfelelő családi hátterű anyagi erő. Mi lesz egy ilyen háttér nélküli, nyakig eladósodott fiatallal, ha egyetemi diplomájával sem tud gyorsan, jólfizető munkahelyet találni? Ami, sajnos, korántsem kizárt dolog. Ha lakni, enni, ruházkodni akar, ilyen lakásárak, ilyen rezsi, ilyen albérleti díjak mellett, miből fogja törleszteni a hitelt? Például egy tanárképzős, vagy egy tanárnak készülő bölcsészhallgató igénybeveheti-e vajon ezt a finanszírozási formát? Ha nem ment el a józan esze, nyilván nem. Szálljunk le, kérem, a földre! Magyarországon vagyunk! Jó lenne, ha a nyugati minták szerencsétlen és sikertelen másolgatása, átvétele helyett végre a mai magyar adottságokból és körülményekből indulna ki a politika és a gazdaságpolitika. És persze, ha egy új politikai nemzedék megkezdené a szellemi munka fölértékelését, pontosabban helyretételét az értékrendek hierarchiájában, hogy végre tényleg annak nevezhesse magát ez a nemzet, aminek egyelőre minden alap nélkül hiszi magát: szellemi nagyhatalomnak. „ , ,, Gazdag László A tények cáfolják a vádakat Védte-e a Vatikán a zsidóságot? Politikai és vallási dolgokról nem szeretek vitatkozni, és még ennél is kevésbé szeretek írni róluk. Mert ugyebár a szó elrepül, az írás pedig megmarad, s a hozzám hasonló bődületesen okos emberek, ha csak nem muszáj, nem kompromittálják magukat ignoranciájuk fitogtatásával. Vannak azonban témák, melyek hosszú évtizedek óta forrnak bennem. Nem forrnak, hanem egyenesen Totyognak, mint a láva kitörés előtt a Vezúvban! Ilyen téma az egyes zsidó körök - és sok úgynevezett keresztény egyén által - szajkózott és terjesztett tévhit, avagy szándékos hazugság, hogy: a második világháború alatt a Vatikán és a Katolikus Egyház semmit sem tett a zsidók védelmében. Különösen XII. Pius pápát éri sok igazságtalan és valótlan vád ezen a téren. Égy esek azt a becstelen rágalmat teijesztik a pápáról, hogy: „Szinte hallgatólagos beleegyezését adta Hitlernek és fasiszta rendszerének a zsidóság ellen elkövetett borzalmas és bestiális népirtáshoz”. Szükségesnek látom ezeket a vádakat az alábbi tényekkel megcáfolni: 1. A világ összes államfője és keresztény egyházi vezetője közül XII. Pius pápa volt az első, aki „ Lángoló aggódással” című, 1937-ben megjelent kiáltványában élesen elítélte a németországi zsidótörvényeket és a zsidók ellen elkövetett diszkrimináló atrocitásokat. A kiáltvány németül „Mit Brennender Sorge” címmel jelent meg. Hitler fasiszta rendszerének borzalmas embertelenségeit a pápa 1944-ben „Mistic Corpis” körlevelében ismételten támadta. Egyben felszólította a papságot és a világ katolikusságát, hogy mindent tegyenek meg a zsidóság védelmében! 2. Olaszország izraeli főkonzulja - Pinchas Lapide - a második világháború után a következőket írta egyik cikkében, amely bejárta az egész világot: „A Katolikus Egyház több zsidót mentett meg a második világháború alatt, mint az öszszes többi egyház és mentőszervezet együttesen. Munkájuk éles ellentéte a Nemzetközi Vöröskereszt és a nyugati demokráciák eredményeinek”. 3. Angeli Roccali kardinális (aki később Xin. János néven pápa lett) ötvenötezer zsidót mentett meg a Vatikán segítségével. Jeruzsálem főrabbija - Isaac Herzog - a háború után személyesen ke-A Nyugati Magyarság HIRDETÉSI DÍJSZABÁSA 1/8 oldal = 25.000 Ft 1/4 oldal = 50.000 Ft 1/2 oldal = 100.000 Ft 1/1 oldal = 200.000 Ft Hirdetésfelvétel magyarországi irodánkban: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 vagy közvetlenül kiadóhivatalunknál: P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P3B9 CANADA Tel./Fax: (514) 731-4192 A világ minden részében jelen vagyunk! v J reste fel XII. Pius pápát azzal a céllal, hogy hivatalosan is megköszönje a pápának és a Katolikus Egyháznak azt a „ nagylelkű anyagi és erkölcsi segítséget, amelyet a zsidóság megmentésének érdekében kifejtettek a háború alatt." 4. A világháború után Izrael Zolii - Róma főrabbija - XII. Pius pápához fordult azért az aranyért, amit a megszálló német katonai parancsnokság követelt azért, hogy az olasz zsidókat ne hurcolják el a németországi koncentrációs táborokba. Az amerikai Jewish Welfare Bord 1944 júliusában hivatalos levélben megköszönte XII. Pius pápának a nagylelkű anyagi és emberbaráti segítséget. 5. Maurice Eldman - az Anglo-Jewish Association elnöke egyik nyilatkozatában kijelentette, hogy: A háború alatt a pápa közbenjárása zsidó tízezrek életének megmentését eredményezte. 6. Bemard Wall, az egyik legnagyobb zsidó író a „Report of Vatican” című riportjában többek között azt írta, hogy: „A pápaság fiatal lengyel zsidók ezreinek életét mentette meg vatikáni hamis keresztlevelekkel.” 7. Zsidók bújtatása, hamis keresztlevelek kiállítása és a fasiszta rendszert támadó beszédeik miatt sok ezer katolikus pap került koncentrációs táborokba. Többségük a hírhedt auschwitzi haláltáborban vesztette életét. A karmelita rend ezért akart a tábor mellett templomot építtetni és emlékművet felállítani. 8. Konzervatív becslések szerint, a háború alatt kétszázezer olasz és európai zsidó keresett és kapott valamilyen formában segítséget a Vatikántól és lakott a Castel Gandalo pápai rezidencián, amíg sikerült elmenekülniük Olaszországból. Ennyi, azt hiszem, elég is „védőbeszédemből”. Noha sorolhatnám még az okokat, amelyek tovább bizonyítanák, hogy mennyire igaztalanok a XII. Pius pápát és a Katolikus Egyházat érő vádak, hogy a második világháború alatt nem adtak messzemenő anyagi és erkölcsi segítséget, valamint védelmet a zsidóságnak. Fekete G. István (Magyar Nemzet) Értesítem, hogy felújított fogorvosi magánrendelőmet a Damjanich u. 31/A, földszint 2. sz. alatt megnyitottam. Időpont-egyeztetés: kedden és csütörtökön 15-18 óra között a 312-16-819-es, hétköznap napközben a 15-58-400-as, esténként a 15-66-354 -es telefonszámokon lehetséges! Dr. Vág János szakorvos Appartementek Budapest központjában, újonnan épült házban kiadók (1-2 szobás, 55-82 nm-es). Hosszabb távnál kedvezmény. Kívánságra prospektust küldünk. Jelentkezés: Aktiv Tours Kft. Tel: 00-36-1-214-62-63 Fax: 00-36-1-214-62-30 E-mail: aktivbp@mail.matav.hu r t Ez a hirdetési felület: qOOO Ft (magánszemélyek számára) L j M.A. BLYTHE BERNIER, INC. Temetkezési vállalat Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományok szerint nyújtja a kívánt szolgáltatást. 940 Ogilvy Ave., Montréal, Qué. Elnök: Craig E. J. WINNETT 495-8082
