Nyugati Magyarság, 1998 (16. évfolyam, 3-12. szám)
1998-05-01 / 5. szám
12. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West - Hongrois d'Occident 1998. május Uram, szabadítsd meg az országot... Bárdossy László mártíriuma A magyarnak van egy nagyon jellemző életformája, az, hogy meg tud halni. Élni nem mindig tud, halni mindig szépen hal. Ezért olyan megrázó a Szózatban a jobb kor és a nagyszerű halál dilemmája. A magyar passzivitás itt megint hősivé válik, csodálatos erkölcsi tartalmat nyer, s az ilyen halál, mint valami misztikus kenyér, nemzedékek életét táplálja. A magyar ezer szép halállal váltotta meg jogcímét az egyetlen csúnya életre. (Ravasz László) Bárdossy László miniszterelnök olyan belpolitikai helyzetben lép a magyar történelembe, amikor tulajdonképpen minden adva van. Az egységes nemzeti közvélemény követeli a Délvidék visszacsatolását. Ebben a vonatkozásban belpolitikai ellenzék nincs is. Most egy feladat van: minél nagyobb fegyveres készenlét, minél teljesebb nemzeti egység. A politika történelmében talán nincs rá példa, hogy államférfit két olyan végzetesen különböző alkalommal igazoljon a nemzet, mint Bárdossy Lászlót. Először amikor jött, s majd amidőn ott állt a vörös hóhérok előtt, hogy a nem önmagáért, de hazájáért elmondott védőbeszédével ismét az ország legnépszerűbb emberévé váljon. Elképzelhető-e — kérdezi szinte önmagától a „népbírák” előtt, hogy az a nemzedék, amely e tények tudatában élt, elháríthatta volna a magyarlakta területek visszacsatolását, mert az német-olasz állásfoglalás eredménye volt? Ezt a kérdést komolyan felvetni nem lehet. Amikor 1941 április elején Magyarország miniszterelnöke lesz, nincs egyetlen magyar sem, aki ne helyeselné a revíziós politika békés vagy akár fegyveres megvalósítását. Csak egy 500 ezer főnyi kisebbség suttogja még mindig, hogy nem szabad Hitlerrel együtt menetelnünk. Minden ország annyit ér—mondja Bárdossy —, amennyi erőt és egységet jelent. Ehhez képest használják fel eszközként vagy várnak tőle aktív támogatást. A gyengék és elesettek nem számítanak. Javaikat elveszik vagy megosztoznak rajta. Más eshetőség nincs. A világ nem szamaritánus intézmény! Amikor a határokon már a szovjet rém vörös karmai nyúlnak Magyarország felé, akkor úja talán ezeket a sorokat: „ Az élet nem engedi meg, hogy amikor rólunk és sorsunkról van szó, egyszerűen kiálljunk a játékból, s megvárjuk, mi lesz a küzdelem eredménye (...) Amelyik nemzet nem bízik önmagában és egységének erejében, abban nem bízik senki.”. 1946 hideg, ködös januárjának elején a magyar városok, de különösen Budapest a rettegés óráit élte. A bibliai bosszú olyan tort ült, minttalán sohaa világon. A körúti zugügyvédek vádirata inkább rémregényhez, mint jogi munkához hasonlított. A tárgyalások során a főváros Dr. Zétényi Zsolt ügyvédi irodája folytatja működését. Polgári (ingatlan-, társasági, öröklési-, peres) és büntető ügyek. Széleskörű konzultációs lehetőség. Ügyfélfogadás hétköznap 9- 18 óra között, előzetes egyeztetés után. 1066 Budapest, VI. Zichy Jenő u. 22. I. 14. Tel/fax: (361) 331 9954. söpredékéből alakult közönség beleszólt az ügyvitelbe, azonnali kivégzést követelt, megfélemlítette a védőket. A zárkákkal szemben lévő ügyészségi folyosóra beengedték a „magyar népet”, melynek jellegzetes tagjai órákon át álltak a betört ablakok mögött, és zsebükből előhúzott kötelekből hurkot fonva integettek a zárkák lakóinak. Ok már ismerték az előre meghozott ítéleteket, és tudták, hogy márciusban megkezdődik a véres cirkusz a Markó utcai fogház udvarán. Hisztérikus, magukból kikelt nők rohangáltak a folyosókon, szinte egymást taposva, tépve, visongva és kéjes sikolyokat hallatva. Az ablakokban fürtökben lógtak azok, akik nem akarták elmulasztani a beteljesedett bosszú látványát. Bárdossy a kivégzése előtti napokban is méltóságteljesen, nyugodtan viselkedett. Előre megmondta: „Kegyelmet nem fogok kérni, mert úgyis kivégeznek”. A honvédségnek az ezeréves történelmi határaink egy részéig (a Bánát kivételével a Délvidék) előnyomulása ezeréves történelmi jogunkon alapult. A szovjet elleni háborúval pedig nemcsak nemzetünknek, de az egész keresztény kultúrának védelmét vállaltuk. Ha a materialista és álkeresztény Nyugat elárult bennünket és Moszkva budapesti söpredék-bérenceinek kiszolgáltatott bennünket, akkor ugyanolyan keresztény vértanú öntudattal kell kilépnünk Moszkva budapesti cirkuszának arénájára ad bestias, mint Rómában a kereszténység nagy vértanúi tették. „Csak a mi vértanúságunkból fog tudni mindennél fontosabb erkölcsi tőkét meríteni a magyar nemzet, amikor ez a sátáni világpolitikai konstelláció eltűnik.” A Markó utcai fogház udvarán lejátszódott kivégzésekről sokat írtak már. „Tudunk emberi bestiákról, közúti divatdámákról, kik heteken át minden alkalommal kiharcolták maguknak a belépőt, és a rongyokban fagyoskodó főváros telén remek prémbundákkal, ékszeresen tolakodtak az első sorba, hogy vért láthassanak. vérző holttesteket.” „Bárdossy — folytatja a tudósítás — a szokottnál is büszkébben emelte fel a fejét, amikor a várakozók elvtársi utasításra köpködni, gyalázkodni, pfujozni kezdtek. Nem csodálkoznánk— úja tovább ítél a történelem című riportsorozatában Oláh György —, ha egyszer majd odahaza egy megrendült néző feljegyzéseire akadnánk, aki e pillanatokról azt írta be saját naplójába: „Bárdossy sápadtsága világított, és haja körül is szokatlanul világítani kezdett az ezüstfény”. Az ítélet felolvasása után megkérdezték (1946. január 17-én), kívánja-e, hogy a szemét bekössék. Intett, hogy nem. Ajakrezdülés nélkül állott, a pátertől elbúcsúzva, a kivégző szakasz elé, mely késve érkezett (önként jelentkező fogházőrökből állt, mert a kirendelt katonai osztag parancsnoka, egy fiatal hadnagy, csak hajnalban tudta meg, hova szól a parancs. Erre nem vállalkozom — jelentette ki). Mikor azok a fegyvert felemelték, a nézőközönség soraiból megszólalt egy egzaltált, hisztérikus hang: —A papot is! A papot is! A Kis Újság (a Kisgazdapárt lapja) ezt írta: „Sápadt volt, de bátran halt meg”. Mikor ott állt a vinnyogó nézőközönséggel szemben, bekötetlen szemmel, fölemelt fővel várva a golyókat, a sortűz elcsattanása előtt a Szózatot kezdte el (Asztalos Miklós szíves közlése Benda Kálmánnak, 1983-ban), majd hirtelen magasra emelte két kezét, és csengő hangon, érthetőn kiáltotta: Uram, szabadítsd meg az országot ezektől a banditáktól! Bálint István János (Magyar Demokrata) [ MEGRENDELŐ SZELVÉNY ] Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva - csekket mellékelve - címünkre beküldeni: NYUGATI MAGYARSÁG P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P 3B9, CANADA I I | NÉV:................................................................................... | I I | CÍM:................................................................................... | I I I ........................................................................................................ I I (mT) Megrendelés egy évre nyugati olvasóknak: Kanada: CA-$30; egyéb országok: US-$30 I Eljön a számonkérés ideje Ezer évvel ezelőtt egy nagy rendszerváltás kezdődött magyarországon. A X. század második felében Géza fejedelem felismerte, hogy a pásztorkodó-nomád gazdasági életforma korszerűtlenné vált. A magyar nép csak úgy maradhat meg a Kárpát-medencében, ha a kornak megfelelő, földművelésen alapuló gazdasági rendszerre tér át. Tisztában volt azzal is, hogy a sámánok által irányított „pogány” magyar hitvilág, illetve világkép nem alkalmas az új gazdasági és ennek megfelelő társadalmi modell megteremtésére. Ezért 973-ban keresztény papokat kért a német-római császártól. Olyan papokat kért, akiknek hitvilága — azaz ideológiája —elősegíti a korszerű, a földművelésen alapuló új gazdasági mechanizmus létrejöttét. így történt, hogy mikor fiát, Vajkot, a későbbi Istvánt 1000-ben királlyá koronázták, — az Új Rend megteremtésében nemcsak a felesége révén bejött magyar lovagok, hanem a római katolikus eszmerendszer papjai is messzemenően támogatták. Cserében István is nagymértékben támogatta—törvények útján—a római katolikus egyházat mind anyagi, mind pedig erkölcsi vonatkozásban. Az eddigiek alapján elmondhatjuk, hogy a Géza és István által végrehajtott rendszerváltást egy gondos szervező munka előzte meg. Sajnos napjaink rendszerváltozásáról mindez nem mondható el. Sőt, napjaink rendszerváltásának egyik sajátossága a szervezetlenség. Ez durván fogalmazva azt jelenti, hogy a haladást képviselő erők nagy létszáma csak „irreguláris” hadnak számított a maradás kis létszámú, de „regulárlis” erőihez képest. A szervezetlenség és a világhatalmi tényezők együttes eredőjeként a tényleges rendszerváltást, nem a haladás, hanem a maradás hívei hajtották és hajtják végre. Reguláris csapatként gyorsan magukra öltötték a liberalizmus köntösét, s az irreguláris zászlóvivőkre — bár a haladás erői sorakoztak fel a zászlajuk alatt — a régmúlt negatív címkéit akasztották. Ez a folyamat különösen felgyorsult az 1994-ben létrejött MSZP-SZDSZ kormánykoalíció idején. A kékszalagos „liberális” rendszerváltók — akik lényegében a bolsevik lenini taktika és eszmevilág vírushordozói — a koalíció keretében elfoglalták a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális A Nyugati ] Magyarság HIRDETÉSI DÍJSZABÁSA 1/8 oldal = 25.000 Ft 1/4 oldal = 50.000 Ft 1/2 oldal = 100.000 Ft 1/1 oldal = 200.000 Ft Hirdetésfelvétel magyarországi irodánkban: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel ./Fax: 326-7531 vagy közvetlenül kiadóhivatalunknál: P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P3B9 CANADA Tel./Fax: (514) 731-4192 A világ minden részében jelen vagyunk! .................. ............ élet legfontosabb pozícióit. Egyben kicövekelték a hozzájuk tapadó „klánok” gyors meggazdagodásának útját. Ehhez a tragédiához hozzájárult az is, hogy új demokráciánk haladó tábora, a „pogány sámánokkal”, a maradás „papjaival” szemben nem rendelkezett kellőképpen képzett új módon, a haladás szellemének megfelelő „papsággal”. Nem rendelkezett olyan ideológusokkal, akik a rendszerváltás pillanatában szembeszálltak volna a régi rendszer vírushordozóival. A kékszalagosok ugyanakkor gyorsan átfestették a marxizmus-leninizmus tanszékeit és intézményeit a politika tudományának műhelyeivé. így ők továbbra is jól védett politikai bunkerekből irányíthatták mérgezett nyilaikat a haladás zászlóvivőire. Közülük azonban egyesek túllőttek a célon. Az 1994-ben „beetetett” nép is felocsúdott. Az irreguláris tábor pedig sok-sok villongás közepette lassan-lassan reguláris táborrá szerveződött. Ezzel párhuzamosan meggyengültek a maradás erőinek a pozíciói. Ennek többek között az az oka, hogy a túlságosan mohó kékszalagokkal fedett bolsevik vezetők összefonódtak a „klánokkal”. így fordulhatott elő, hogy — a maradás hívei közül—egyesek a korrupciós botrányok holdudvarába kerültek. A korrupció repedéseket idézett elő a maradás reguláris erődítményében. E repedések tették lehetővé, hogy színre lépjen korunk ideológiájának megúj ítója, de úgy is mondhatnám, hogy „messiása”: Schmidt Mária. A Magyar Nemzetben megjelent „Értelmiségi törésvonalak”, továbbá a „Nemzettudat és a zsigerek” című politológiai eszmefuttatásában röntgenszemmel világította át a kékszalaggal díszített tábor ármánykodásait. Egyben figyelmeztette a liberálköntösbe bújt leninistákat: „Ahogy a holocaust idején elkövetett embertelenségekkel is—ha egy emberöltővel később is—de elkövetkezett a szembenézés ideje, úgy a kommunizmus alatti becstelenségekért is számot kell adni. És akkor azokat is kérdőre vonják, akik a rendszerváltás megakasztásáért, a posztkommunista elit hatalmon tartásáért és a számonkérés elszabotálásáért is felelőssé tehetők.” Úgy legyen. Dékán Károly Emberi Jogokat Védelmező Műhely, 1998 Bryn Mawr College Bryn Mawr, Pennsylvania 1998. június 12-14. Magyar közösségi életünk állandóan veszélyeztetett állapotban van Romániában (Erdélyben, Bakó megyében), Szlovákiában (Pozsonyban, Kassán), Kárpátalján és a volt Jugoszláviában (Vajdaságban, Kelet- Szlavóniában). Népünk fennmaradásáért mi is tehetünk. Nem kell csüggednünk, cselekvésre van szükség. Most erre megadatik az alkalom és a lehetőség. Ön is személyesen bekapcsolódhat a küzdelembe. A Magyar Amerikai Koalíció, a Magyar Baráti Közösség és a Magyar Emberi Jogokat Védelmező Alapítvány 1998. június 12-14-én, a Bryn Mawr főiskolán rendezi 9. Emberi Jogokat Védelmező Műhelyét. Munkánkba, közös küzdelmünkbe szeretnénk bekapcsolni minél több aktív egyént, akiknek lelkesedése, felkészültsége és angoltudása még hatékonyabbá teheti munkánkat. A műhely célja megosztani a résztvevőkkel azokat a tudnivalókat, amelyekkel befolyásolni tudjuk az amerikai és nyugat-európai döntéshozókat, a kisebbségi és emberi jogokat illetően. Fő célunk a praktikus tudnivalók elsajátítása. Megosztani azokat a „műhelytitkokat”, amelyek biztosíthatják sikerünket, mind levelek megfogalmazásában, mind gyűlések, programok lebonyolításában, mind személyes kapcsolatok kiépítésében és „lobbihálózatunk” szervezett felépítésében. A részvételhez, további tudnivalóért és jelentkezési lapért vegye fel a kapcsolatot Ludányi Andrással (Tel: 419/772-2097, Fax: 419/772- 2593, E-mail: a-ludanyi@onu.edu ) vagy a Magyar Amerikai Koalíció titkárságával (Tel.: 202/296-9505, Fax: 202/775-5175). Részvételi díj (elszállásolás diákszállóban/dormitory/ és kosztolás az egyetemi étkezdében/cafeteria/ két napra) péntek délutántól vasárnap délelőttig: $125. A részvételi díjat a „Hungarian American Coalition” nevére kell kiállítani és a következő címre elküldeni: 818 Connecticut Avenue NW, Suite 850, Washington, DC 20006. A jelentkezéseket május 15-ig kell beküldeni. A jelentkezőknek pár héten belül elküldjük a részletes tudnivalókat és a pontos programot. (Azok számára, aki csupán anyagi nehézségek miatt nem tudnának részt venni, van egy-két ösztöndíj lehetőségünk, amit ilyen célból kaptunk amerikai magyar szervezetektől!) 30 ha szántóföld bérbe, vagy eladó külföldi részére 1180 A.K. értékben, Hódmezővásárhely térségében. Érdeklődni a ^szerkesztőségben. Értesítem, hogy felújított fogorvosi magánrendelőmet a Damjanich u. 31/A, földszint 2. sz. alatt megnyitottam. Időpont-egyeztetés: kedden és csütörtökön 15-18 óra között a 312-16-819-es, hétköznap napközben a 15-58-400-as, esténként a 15-66-354-es telefonszámokon lehetséges! Dr. Vág János szakorvos M.A. BLYTHE BERNIER, INC. Temetkezési vállalat Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományok szerint nyújtja a kívánt szolgáltatást. 940 Ogilvy Ave., Montréal, Qué. Elnök: Craig E. J. WINNETT 495-8082 r n Ez a hirdetési felület: 4000 Ft (magánszemélyek számára) k A
