Nyugati Magyarság, 1997 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1997-12-01 / 12. szám

2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1997. december Emlékszavak Sándor Andrásról Alighanem a csaknem három eszten­deje megszüntetett Pest Megyei Hír­lap volt a nemrég, 73 éves korában elhunyt Sándor András legkedvesebb fóruma. 1994 nyarán e lapban tudatta az olvasókkal: „Meg kell őrizni nyugal­munkat és óvakodni elkeseredéstől, vak indulatoktól egyaránt. Tudomásul kell venni, hogy most kisebbségben vagyunk és életkörünkbe idegen erők hatoltak, mint tették volt annyiszor tatárok, törökök, németek, oroszok. Történelmünk—a XVI. század óta— fojtott levegőjű alagutak sorozata. Hol van már a fényes porta? Békés üdülő immár a rettegett klessheimi kastély. Hova lett a Kreml magyar osztálya? Maxwell pénzbirodalma is elpukkadt, mint a tüzijáték-rakéta. Mi még mindig élünk. Megfogyva bár, s törésektől tor­zítva, de élünk. S élni fogunk akkor is, amikor ezt az utolsó alagutat magunk mögött hagytuk.” Sándor András ragyogó szellemű gondolkodó volt. A magyar lélek jó ismerője. Hitt és bízott abban az erőben és életösztönben, amely ezt a népet — az ő népét — évszázadokon át megtar­totta, erős nemzetté kovácsolta. Pontosan tudta, mit jelent magyar­nak lenni. Tudta, hogy földarabolá­sunk, testi-lelki nyomorgattatásunk, hiú csábítgattatásunk dacára sem hamvad el bennünk az a különös pa­rázs, amely időről időre megszakítja rebellis türelmünket, s lángra lob­­bantja dacos ellenállásunk tüzét. Sándor András sokat tudott ró­lunk, sokat tudott a világról. Meghök­kentően lenyűgöző érvekkel és érve­léssel igyekezett rávezetni bennünket arra az útra, amit egyesek materiális képződményként, valóságos hadiös­vényként fogtak fel. Pedig Sándor András bölcsességével, filozófiai, vi­lágnézeti, politikai térlátásával össze­egyeztethetetlen az a gyakorlat, amit hívei közül néhányan kiolvasni véltek gondolataiból. Nagy stratéga volt, s nagyon is tisztán látta, hogy muníció nélkül fe­lelőtlenség hadrafogni a hadrafogha­­tókat. Éppen ezért, a nélkülözhetetlen szellemi muníció megteremtéséért forgatta tollát. Olykor talán élesebben is a kelleténél. Ám nem ő lett volna Sándor András, ha másképpen teszi. Őszinte tisztelettel, igaz barátként emlékezünk rá. (bánó) Kivonultak a magyarok December 9-én a román felsőházban a szenátorokaz oktatási törvényről olyan szöveget fogadtak el, amely a kisebbségek számára kizárja anya­nyelvi fakultások és felsőoktatási in­tézmények létesítését. A kormányren­delet eredetileg tartalmazta, hogy az egyetemi oktatásban kérésre anya­nyelvű csoportokat, osztályokat, kol­­légiumokatfakultásokat és intézmé­nyeket lehet szervezni, a szenátus ok­tatási bizottsága azonban ezeket a le­hetőségeket kiiktatta a szövegből. Ezt követően az RMDSZ szenátorai kivo­nultak az ülésről, s a szövetség felfüg­gesztette minisztereinek — Birtalan Ákosnak és Tokay Györgynek—poli­tikai részvételét aromán koalíciós kor­mányban. A történtek nyomán beigazolódni látszik Tőkés László püspöknek az RMDSZ kormányzati szerepvállalá­sával kapcsolatos aggodalma, amely­ről többek között ekként nyilatkozottá Nyugati Magyarság márciusi számá­ban: „Az RMDSZ a kormányhatalom részeseként az érvényes alapszerző­dés szintjén felüli követeléseket nem fogalmazhat meg. (...) Azáltal, hogy a román kormánykoalíció két pártja társutasként maga mellé vette az RMDSZ-t, mintegy le is szerelte. Vi­gyáznunk kell, hogy az új román hata­lom nehogy egy pozitív stratégia által törekedjen ugyanarra, amit a meg­előző hatalmak tiltó, negatív stratégi­ával — azaz fokozott elnyomással, tilalmakkal, megszorításokkal — igyekeztek elérni.” Nos, úgy tűnik, a sokat támadott püspök helyesen ismerte fel a román politika magyarellenes erővonalait, hiszen ismét bizonyságát kapjuk e po­litika kétszínűségének. Talán elérke­zett az ideje új stratégiával próbál­kozni a magyar-román kapcsolatok terén, s ennek kimunkálásában döntő szerepet kaphatna végre Tőkés László, a romániai magyarok legbát­rabb, leghitelesebb vezetője. r XX., Török Flóris u. Szent Erzsébet tér sarkán 21 nm PAVILON ELADÓ, esetleg KIADÓ 17 nm kirakatfelülettel + a városközpontban, buszmegállóban két különálló közterületi hirdetőoszloppal. (3 oldalon 2 m x 1 m felületű!) Ingatlant beszámítok, értékegyeztetéssel 274-2639 reggel, este /”-------------------------------------------------------------------------------------\ Áldott Karácsonyi Ünnepeket s Boldog és Békés séges Uj Esztendőt kíván Amerikában és Kanadában élő tagjainak és támogatóinak az AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET központi tisztikara Dózsa György Csornán Endre Virgulák Zsuzsanna elnök titkár pénztárnok Washington, D.C. valamint szeretetintézménye, a BETHLEN OTTHON Ligoinier, Pennsylvania Nt. Kovács Pál igazgató K R ó N i November 10.: Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke kijelentette, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a Parlamentben, és ebben szeretnék fel­hívni a figyelmet a Hargita és Kovászna me­gyében élő románok helyzetének romlására. Dézsi Zoltán, Hargita megyei prefektus sze­rint viszont a Hargita-Kovászna-ellenes kam­pányt kihasználják azok a sovén és naciona­lista erők, amelyek az 1990. márciusi maros­vásárhelyi eseményeket is szervezték. November 12.: Hatvanöt vidéki kábelteleví­zió szerződést kötött a kormánnyal, a kabinet által kiadott úgynevezett minihíradók fel­­használására. Dávid Ibolya, MDF-es képvi­selő ezzel kapcsolatban kijelentette: ezek a hírműsorok kampány célokat szolgálnak, s nincs rendjén, hogy a kabinet ilyesmire for­dítja az adófizetők pénzét. A Főpolgármesteri Hivatalban kirobbant vesztegetési botránnyal kapcsolatban Tirts Tamás, a közgyűlés Fideszes frakcióvezetője arról tájékoztatta a sajtót, hogy Demszky Gá­bor főpolgármester feltehetően tart a nyilvá­nosság haragjától, s minden igyekezetével azon van, hogy meghiúsítsa az ellenzék által javasolt vizsgálóbizottság létrehozását. November 13.: A Hard Kft. közvélemény­kutatása szerint a termőfölddel kapcsolatos népszavazás kérdésében a megkérdezettek 43%-a szerint az ellenzéknek, míg 17%-a szerint a kormánynak van igaza. A kormány­pártok és az ellenzék egymáshoz viszonyított támogatottsága a felmérések alapján ugyan­csak a parlamenti ellenzéknek kedvez, mivel a kormánypártok 41%-os, az ellenzék pedig 59%-os támogatásra számíthatna, ha most tartanák a választásokat. November 14.: Az SZDSZ-MSZP többségű fővárosi közgyűlés úgy döntött, hogy nem fogadja el a közelmúltban kirobbant veszte­getési ügy kivizsgálására tett ellenzéki javas­latot, s nem állít fel ad-hoc bizottságot. Tőkés László külön közleményben hozta nyilvánosságra véleményét a tanügyi törvény módosítása miatt kirobbant bukaresti koalí­ciós válságról. Ebben felvetette a kérdést: mit ér és milyen reményekre jogosít fel az a koalíció, amely a román történelem és a föld­rajz oktatási nyelve miatt az egész módosított törvénytervezetet kész felborítani? Viktor Ciorbea kormányfő ezzel kapcsolatban Nagyszebenben kijelentette: az RMDSZ ki­válása a kormánykoalícióból nem szolgálná sem a saját, sem a koalíció érdekeit. November 16.: A NATO-val kapcsolatos népszavazáson a résztvevő szavazópolgárok túlnyomó többsége — több mint 85%-a — támogatta Magyarország csatlakozását a NATO-hoz. Giczy György, a KDNP szegedi sajtótájékoz­tatóján kijelentette: nem igaz, hogy az utóbbi időben a tagság tömegesen hagyja el a pártot, épp ellenkezőleg, amióta a vezetőséget táma­dások érték, többen vesznek részt a politikai munkában. November 17.: Torgyán József, az FKGP elnöke a Parlamentben törvénysértő mulasz­tásnak nevezte, hogy november 16-ig nem született döntés a földüggyel kapcsolatos népszavazás kiírásáról, és felszólította a kor­mányfőt, hogy vonja vissza a földtörvény módosításának tervezetét. Lányi Zsolt alel­­nök többek között azt mondta: ha az FKGP megnyeri a választásokat és kormányra kerül, akkor átfogó cselekvési programot hajt végre a mezőgazdaság problémáinak kezelésére. November 18.: Hóm Gyula miniszterelnök, Jozef Kalman a Szlovák Köztársaság minisz­terelnök-helyettesének társaságában ünnepi külsőségek között adta át rendeltetésének az Országos Szlovák Kisebbségi Önkormányzat újonnan kialakított budapesti központját. A Parlament kétharmados többséggel felfüg­gesztette G. Nagyné Maczó Ágnes független képviselő mentelmi jogát, mivel az emlékezetes Rót Manó-üggyel kapcsolatban egy debreceni nyugdíjas feljelentette becsületsértés miatt. November 20.: Tőkés László püspök a Buka­resti Rádió magyar adásában azt hangoztatta, hogy az RMDSZ a jogfeladás mezejére lé­pett, amikor szemérmesen hallgatott az auto­nómia kérdéséről és két tantárgy oktatási nyelvéről kezdett beszélni, nem pedig az anyanyelven történő tanulás elemi emberi jogáról. A püspök amiatt is bírálta a szövetsé­get, hogy beleegyezett abba a tanügyi tör­vénybe, amelyet korábban visszautasított. A Fidesz-Magyar Polgári Párt fővárosi frak­ciója közleményben tudatta: nem éri be azzal, hogy Demszky Gábor egy már ismertté vált korrupciós ügy ügyészségi bejelentésével a „tiszta kezek” látszatát akarja kelteni, miköz­ben a városvezetés mindent elkövet a teljes­körű vizsgálat megakadályozása érdekében. Torgyán József beadványban kérte az Alkot­mánybíróságtól, hogy a rendőrség november 3-i túlkapásával kapcsolatban felülvizsgálat útján állapítson meg mulasztásos alkotmány­­sértést, semmisítse meg az utóbb módosított alkotmánnyal ellentétben álló, a gyülekezési jogról szóló törvényt, és kötelezze az Ország­­gyűlést új törvény megalkotására. November 21.: Magyar Bálint, művelődési és közoktatási miniszter korábbi kijelentéseivel kapcsolatban (miszerint az új Nemzeti Szín­házba nem a jelenlegi társulat kerül be, s az új igazgatónak kell új társulatot szerveznie) Ab­­lonczy László igazgató az illetékeseknek szóló levélben fogalmazta meg: a miniszter elhatározása a jelenlegi társulat megsemmisí­tését jelenti. November 22.: Az MDF országos választmá­nya túlnyomó többséggel elnökévé választotta Sepsey Tamást, mivel az eddigi elnök, Bába Iván a Hungária Televízió Közalapítvány ku­ratóriumának tagja lett. November 23.: Székesfehérvárott az ország különböző pontjairól érkező romák részvéte­lével tüntetést rendeztek azok, akik ellenzik a helyi önkormányzatnak az önkényes lakás­­foglaló romák kulturált elhelyezésére tett — velük egyeztetett—lépését. A Szabaddemok­raták Szövetségének támogatását él vező akció keretében azzal vádolták a város önkormány­zatát, hogy gettóba akarja kényszeríteni az érintetteket. November 24.: A hágai ítéletet követő ma­gyar-szlovák tárgyalásokon kiderült, hogy a szlovák fél — kompromisszumkészséget nem tanúsítva—változatlanul ragaszkodik a nagy­marosi vízlépcső megépítéséhez. Nemcsók János, a magyar küldöttség vezetője ugyanak­kor meglepő javaslattal is előállt, amely sze­rint Nagymaros helyett két kisebb duzzasztó­gát épülhetne a kritikus Duna-szakaszon. Az MSZP képviselőcsoportjának beszámo­lója többek között kimondja: a képviselők zokon vették az SZDSZ-től, hogy parlamenti súlyához képest túlzott hatalmat és döntési, illetve egyetértési jogot vívott ki magának a koalíciós megállapodásban. November 25.: Az északi és balti országok magyar szervezetei a magyar kormányhoz for­dultak segítségért, mivel a lettországi magya­rok a Lett Köztársaság létrejöttével elveszítet­ték álampolgárságukat, s emiatt hátrányos megkülönböztetésben élnek. A Duna Charta nevű szervezet tiltakozott az ellen, hogy a magyar fél a hágai ítélet végre­hajtása helyett újabb dunai vízlépcsők meg­építéséről tárgyal a szlovákokkal. A szervezet szerint Nemcsók János alkalmatlan a magyar érdekek képviseletére. November 26.: Göncz Árpád köztársasági elnök bejelentette: nem adhat közkegyelmet a november 3-i METÉSZ-tüntetés előállított résztvevőinek, mivel ez az Országgyűlés ha­tásköre. November 27.: Pokomi Zoltán, a Fidesz frak­cióvezetője sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy a jelenlegi kormány eddig egyetlen év­ben sem tudta tartani a pedagógusoknak tett béremelési ígéreteit, a Nemzeti Alaptanterv pedig elszalasztott lehetőség maradt, mivel nem konszolidálta azt a zűrzavart, amely a közoktatásban uralkodik. Pokol Béla, a Független Kisgazdapárt elnöki főtanácsadója szerint a kormányzat óriási si­kerpropagandája ellenére az egyesült ellenzék le fogja győzni a jelenlegi kormánypártokat. Csurka István, MIEP-elnök sajtótájékoztató­ján többek között arról beszélt, hogy a buda­pesti tőzsde nem a magyar nép, hanem csupán néhány száz ember érdekeit szolgálja, akik a keletkezett veszteségeket az országgal fizette­tik meg, ezért az intézményt mihamarabb be kell zárni. A Budapest Bank körüli botrány kapcsán pedig kijelentette: a bank egész törté­nete törvénytelenségekről és a közpénzek csa­lárd felhasználásáról szól, ezért az ügyben felelősségre kell vonni az összes érintett priva­tizációs és pénzügyminisztert, különös tekin­tettel Bokros Lajos volt bankelnökre. November 28.: Az ötvenöt ország részvételével megrendezett varsói emberi jogi értekezleten Dorothy D. Taft amerikai küldött Szlovákiáról szólva hangsúlyozta, hogy az ottani kormány kísérleteket tesz a magyar nyelv korlátozására az iskolákban és a közhivatalokban, ami félelmet ébreszt az ország jelentős számú magyar kisebb­ségében. A lakosságcserére vonatkozó korábbi szlovák javaslat erős üzenet volt, s azt jelezte, hogy ez a kormány nem akar magyar kisebbsé­get — hangoztatta az amerikai küldött. November 29.: A többszörös gyilkossággal vádolt, önmagát lelkésznek tartó Pándy And­rással kapcsolatban a belga sajtó közzétette, hogy a hatvanas-hetvenes években a belga kémelhárítás megfigyelése alatt állt, s a biz­tonsági szolgálat állítólag értékes adatokkal szolgált az ügyben nyomozó vizsgálóbírónak. Doina Comea, ismert román emberi jogi har­cos Pruteanu szenátorhoz írt nyílt levelében emlékeztetett arra, hogy Románia jószom­szédsági szerződést kötött Magyarországgal, s az alapszerződésben az anyanyelvű oktatásra vonatkozólag a román fél által elfogadott aján­lás is szerepel, ezért meglepőnek és sértőnek tartja Pruteanunak az oktatási törvénynek a kisebbségek javára történő módosításával szembeni magatartását. December I.: Papp Lajos zalaegerszegi szív­sebész éhségsztrájkot kezdett, mivel egy ideje K A nem tudja elvégezni a már elvállalt műtéte­ket. A szívsebész kijelentette, hogy e naptól ugyanazt az esélyt adja saját magának, mint amit a hatalom ad a szívműtétre váró betegek­nek. Az állam jogszabályban rögzített kötele­zettséget vállaljon arra, hogy a szívsebészeti műtétek elvégzése a valós költségek alapján, garantált módon biztosított legyen — köve­telte Papp Lajos. Pozsonyban aláírták a szlovák ellenzéki szö­vetség és a Magyar Koalíció együttműködési megállapodását, amelytől az érintettek a je­lenlegi szlovákiai hatalom leváltását és a fel­vidéki magyarság túlélését várják. December 3.: Az Új Magyaroszág című na­pilap nem jelent meg. Ezzel kapcsolatban Kopka László, az egri nyomda vezérigazga­tója kijelentette, hogy az utóbbi egy hónap­ban a lap kiadója több millió forintos tartozást halmozott fel, ezért a nyomda nem tudja vállalni a lap további megjelentetését. Bid Sándor, a városházán kirobbant veszte­getési botrány egyik gyanúsítottja a Népsza­badságnak elmondta, hogy egyszer fogadott el pénzt, de azt is közvetlen hivatali főnöké­től, az ügyosztály vezetőjétől kapta. A fővá­ros vezetői igyekeznek elterelni a közvéle­mény figyelmét arról, hogy mi történik a városházán a beruházásokkal kapcsolatban és hogyan bánnak a közpénzekkel — jelen­tette ki Bid. December 6.: Gyorsan elfogta a rendőrség azt a miskolci fiatalembert, aki felgyújtotta a helyi, úgynevezett Deszka-templomot, amely szinte teljesen leégett. Kádár Péter református lelkész arról tájékoztatta a sajtót, hogy a gyülekezet megkezdte az újjáépítés­hez szükséges adományok gyűjtését. A Mis­kolci Deszka-templomért Alapítványnak az OTP-nél nyitott folyószámlája: 11734004- 204330. Az újjáépítést — tízmillió forinttal — a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium is támogatja. December 8.: A 65 esztendős Horn Gyula miniszterelnök bejelentette, hogy január­tól a MÁV, a GYSEV vonalain, valamint a Maiévjáratain (az év öt hónapjában) korlá­tozás nélkül, ingyen utazhatnak a 65 évnél idősebbek. Székelyudvarhelyen pattanásig feszült a helyzet, mivel az évek óta vitatott, s egy svájci alapítvány által fenntartott ingat­lanba a bukaresti kormány főtitkárának segítségével erőszakkal ismét beköltöz­tették a korábban kitessékelt román apáca­rendet. December 10.: A Parlamentben ünnepélyes keretek között adták át a Magyarság Hírnevé­ért Díjat. A kitüntetettek: Fejtő Ferenc törté­nész, Habsburg Ottó politikus, Harsányi Já­nos közgazdász, Kornai János közgazdász, André Kostolany pénzügyi szakértő, Kurtág György zeneszerző, Tom Lantos politikus, Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Hidegkúti Nándor, Puskás Ferenc egykori válogatott labdarúgók. Marton Éva operaénekes. Oláh György kémikus, Rubik Ernő építész, Sütő András író. Szabó István filmrendező. Teller Ede fizikus. ' NYUGATI M agyarsáIji Hungarians of the West Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BT., PÜSKI Könvvesház. FEHÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30, egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 1050 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik­kekért a mindenkori cikkírók felelősek.

Next

/
Thumbnails
Contents