Nyugati Magyarság, 1997 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1997-11-01 / 11. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1997. november Bilincsbe vert szabadságunk KRÓNIKA Az úgynevezett rendszerváltozás óta először történt meg, hogy magyar rendőrök brutálisan léptek fel egy békés politikai demonstráció résztvevői ellen. Először fordult elő, hogy a nemzetben gondolkodó magyarok millióit ilyen durva módon sértették vérig. Ami november 3-án Budapesten történt, az nem egyszerű rendőri túlkapás, nem néhányszáz rendőr akciója egy engedély nélküli tüntetés kevéske résztvevője ellen. Nem! Ami történt, az világraszóló botrány, a kapitalizmust maguknak építgető hazai újliberálisok legsúlyosabb magyarellenes provokációja. November 3-án, a METÉSZ által szervezett tüntetésen Pongrátz Gergelyt, legutóbbi szabadságharcunk egyik legismertebb hősét, a Corvin köz egykori parancsnokát megbilincselték. Nem csupán egy 65 esztendős, több infarktuson átesett szabadságharcost bilincseltek meg a szabaddemokrata belügyminiszter egyenruhás emberei. Vele maradék becsületünk élő szimbólumát verték bilincsbe. Nem tudjuk, milyen szempontok alapján válogatták össze a kivezényelt rohamrendőröket. Nem tudjuk, miként akadtak olyan rendteremtőkre, akik minden további nélkül vállalkoztak a kemény fellépésre idős honfitársaik ellen, s legfőképpen arra, hogy Pongrátz Gergelyt kirángassák nemzetiszínű zászlóval díszített autójából, súlyosan bántalmazzák, majd úgy állítsák be a történteket, mintha ő lépett volna fel támadólag. Megdöbbenve és felháborodva vesszük tudomásul, hogy Horn Gyula és Kuncze Gábor országlása idején idáig jutottunk. Az 1956-os forradalom és szabadságharc után 41 évvel, egy demokratikusnak mondott rendszerben, amely Kétfajta Még imbolygott a gyertyák lángja, még illatozott a friss őszi virág az 56-osok sírjain, még hullott az emlékezés keserű könnye a máig meg nem torolt sortüzek áldozataiért, amikor már megjelent az utcán a forradalom vérbefojtóinak vörös októberét ünneplő nyomdatermék, az irodalmi baloldal Ezredvég című havilapja. Lopva és alattomosan, ahogyan a konspiráló bolsevistákhoz illik: rózsaszín köntösben, piros betűkkel, a borítólapon Che Guevara képmásával, 17 soros Lenin-idézettel. A tartalmat böngésző érdeklődő hamar felfedezi, hogy az egykori kubai miniszterből rettegett bolíviai gerillavezérré híresük Che, a baloldali ifjúság bálványa ürügy a sietősen megjelentetett novemberi számban. Halálának harmincadik évfordulója és újratemetése csupán alkalmat adott a „dicsőséges 1917” felidézésére. Olvasható a lapban Lenin példázata „A magas hegyek megmászásáról”, továbbá a „legnagyobb magyar Lenin-vers” is, Füst Milánnak az 1946-ban írt A jelenés című fércműve, amit nemcsak közölnek, hanem elemeznek is. Közölték a nagy forradalmár, Rosa Luxemburg Az orosz forradalomról szóló írásának egy részletét is, majd verseket, visszaemlékezéseket. Az ilyesmikkel és hasonlókkal tarkított szám azonban nemcsak a nosztalgia jegyében idézte fel 1917 októberének baljós szellemét. A szerkesztőség a burzsoá restauráció ellenfelének vallja a hamarosan 8. évfolyamába lépő lapot. „Nem áltattuk magunkat illúziókkal, tudtuk és tudjuk, hogy a baloldali ellenzékiség elhallgattatással, mellőzéssel jár.” Megütközik itt a jámbor olvasó, különösen, ha tudja, hogy az Ezredvég az elmúlt években nemcsak a Kossuth Rádióban, de Berlinben is bemutatkozhatott magyar állami segítséggel a volt NDK balosai előtt. Arról csupán a panaszosok tehetnek, hogy lemaradtak a Nagy Magyar Privatizáció húsosfazeka körüli tülekedésben ügyesebb elvtársaik mögött. De fő a proletár-internacionalizmus eszméje! A szerkesztőség bizonyos abban, „hogy az új század rácáfol mindazokra, akik a közösségi társadalmat — az emberiség megmentőjét — legszívesebben végleg eltemetnék.” európaiságról, emberi jogokról, a másság tiszteletéről prédikál, magyar rendőrök kezet emelhetnek egy becsületben megőszült férfire, aki valamikor halált megvető bátorsággal, értük is harcolt a szovjet betolakodók bénító túlerejével szemben. Ha a válogatott rendőrök mindegyike nem is tudja, Kuncze Gábornak tudnia kell, mit jelent Magyarországon, s szerte a világban Pongrátz Gergely neve. Tudnia kell, minek a jelképe az az ember, aki az 1956 november 4-ei szovjet bevonulás után, maroknyi csapata élén, még öt teljes napig, a túlélés legkisebb reménye nélkül tartotta a bekerített Corvin közt, szabadságharcunk utolsó végvárát. Persze nincsenek illúzióink. Tapasztaljuk, hogy a Szabó Albert vezette, szélsőséges, rasszista nézeteket hirdető szervezet tüntetéseit például nem veri szét a hatalom. Látjuk, hogy ennek tagjai szabadon, engedéllyel tüntethetnek, miként pár hete is tették. Miattuk nem fő a belügyminiszter feje. Tisztában vagyunk azzal is, hogy akik ma véresre bilincseltetik ötvenhatos szabadságharcunk hősét, azok nem a magyarság szabadságvágyának, szabadságeszményeinek a kiteljesedésében érdekeltek, hanem sokkal inkább a szabaddemokraták és a szocialisták befolyásos köreinek korlátlan szabadságában. Vagyis azoknak a mértéktelen hatalmában, akik szívesen koszorúznak szabadságharcos emlékműveket, miközben talán arra gondolnak, hogy a magyar nép eltemetett szabadságát koszorúzzák. E koszorúzók azonban csalatkozni fognak. Szabadságunk eltemetéséhez túlságosan kevés ez a kilencvenhárom ezer négyzetkilométer. B.A. Október Ismeretes, hogy ennek a bolsevik eszmék által vezetendő társadalomnak a megvalósítására közel 75 év sem volt elegendő, de arra igen, hogy embermilliókat, valódi értékeket semmisítsen meg, és hamis értékrendet kényszerítsen világszerte a leigázottakra. Az elmúlt fél évszázad bizonyítja, hogy az 1944-1945-ben országunkra szabadult pusztítás, a malenkij robot, a kitelepítés, az AVO kegyetlenkedése, a vasfüggöny, a padláslesöprés, a vallásüldözés és a megnyomorító nemzetalázás ezernyi megnyilvánulása színtiszta bolsevik értékrend volt, és végül is 1956 Magyar Októberéhez vezetett. A kommunizmus nagy eszméje megbukott, ezt a Szovjetunió vezetője jelentette be 1991-ben, de az eszme feltámasztásának vágya továbbra is izzik egyesekben. Nemcsak az Ezredvég, de többek között a Baloldali Alternatíva Egyesülés is ünnepi rendezvénnyel köszöntötte november 7-ét: „Megemlékezés és útkeresés a forradalom napján” címmel. Baljós előjelek lehetnek ezek közel fél évvel a választások előtt, nem szabad figyelmen kívül hagyni őket! Éppen a legutóbbi napokban tapasztalhattuk, hogy sem az eszme, sem a pártállami eljárás nem változott. Láthattuk ezt a METÉSZ november 3-i tüntetésével kapcsolatban is. A magyar föld védelmére szerveződött tüntetés ellen a rendőrség tiltakozott, a bíróság pedig jogtalannak tartotta és nem engedélyezte azt. A média szokásos félrevezető és hazug tájékoztatásai, a tüntetők közé vegyült provokátorok, a brutális rendőrterror ismét és immáron ezredszer leplezte le az „Emberiség Megmentéit”. Fel kellene már ismernünk a valóságot. A szociálliberális koalíció, sőt a még vele is elégedetlen, kemény restaurációra készülő kommunista baloldal győzelmében reménykedők mesterkedései arra intenek, hogy Magyarország megmentésére mozgósítani és egységesíteni kell a különböző szövetségeket kötő ellenzéki pártokat. Most vagy Soha! Különben az ötvenes évek első felére emlékeztető sötét korszak köszönt ránk a választások után. Székelyi Gizella Október 10.: Mayer Mihály pécsi megyés püspök szerint a NATO fél évszázados története során bizonyította: képes tagállamainak hatékony védelmet nyújtani, tevékenysége a nyugati civilizáció értékeire, demokratikus alapelveire épül. A püspököt — kijelentései miatt — élesen bírálta az egyik katolikus bázisközösség Megalakult az Önkormányzati Autópálya Érdekegyeztető Fórum. Gémesi György, a fórum elnöke szerint a kezdeményezés célja az, hogy megakadályozza a magas autópályadíjak miatt hátrányosan érintett önkormányzatok megosztását célzó törekvéseket és az állampolgárok teherbíró képességét figyelembe vevő koncepciót dolgozzon ki. Lezsák Sándor, az MDF elnöke kijelentette: az MSZP-SZDSZ-kormány évek óta visszaél a katonák áldozatkészségével és türelmével, s hazánk szégyene, hogy a hivatásos katonák tüntetni kényszerülnek jogos bérkövetelésükért. Október 11.: Száz magyar értelmiségi — köztük Makovecz Imre, Zelnik József, Lanczerdorfer Erzsébet, Teliér Gyula, Taxner Tóth Ernő, Balogh János és Papp Lajos — nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz a népszavazás ügyében, s ebben felszólították Göncz Árpádot, hogy tartsa tiszteletben az alkotmány betűjét és szellemét, egyúttal megdöbbenésüknek adtak hangot amiatt, hogy az elnök nem várta meg az alkotmánybíróság döntését és aláírásával zöld utat biztosított a kormányzó pártok akaratának. A The Economist című lap Big-Mac indexe alapján összehasonlította egyes országok fizetőeszközeinek vásárlóerejét. E szerint a világon mindössze három olyan főváros van—Caracas, Moszkva és Jakarta —, ahol a Big Machen mért munkabér alacsonyabb, mint Budapesten. Amíg nálunk a McDonald’s-os dupla szendvicsért 90 percnyi nettó áüagkeresetet kémek, addig azt Portugáliában csak 40, Svédországban 20, New Yorkban 12, Tokióban pedig 9 percnyi munkabérért lehet megvásárolni. Október 13.: Az Alkotmánybíróság egyhangú döntéssel mondta ki: kétszázezer polgár kezdeményezése elsőbbséget élvez a kormány népszavazási indítványával szemben. A határozat értelmében az Alkotmánybíróság az olyan törvényt, amely alkotmányellenesen elrendelt népszavazáson alapul, meg fogja semmisíteni. Október 14.: A Magyar Újságírók Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége az Új Magyarország tulajdonosváltását kísérő jelenségek miatt közleményben szögezte le: elvárja, hogy a tulajdonosok tartsák tiszteletben a lapnál dolgozó újságírók alapvető törvényes jogait. Október 15.: Az Országos Rádió és Televízó Testület Panaszbizottsága helyt adva az Álba Kör panaszának, elmaraszalta a Família Kft. című tévéműsort, mivel az megsértette a médiatörvényt azzal, hogy nyolcmillió forint támogatást fogadott el a Honvédelmi Minisztériumtól, s ennek fejében a NATO-t népszerűsítette. Milan Knazko, volt szlovák külügyminiszter, az ellenzéki Demokratikus Unió alelnöke egy cseh baloldali lapban többek között kifejtette, hogy Vladimir Meciar tudatosan és tervszerűen gerjeszti a konfliktusokat a magyar-szlovák kapcsolatokban, s e lépései Szlovákiában a magyar kisebbség elleni jelentős agresszivitással párosulnak. Október 16.: Kökény Mihály népjóléti miniszter az Országgyűlés családpolitikai vitanapján kijelentette, hogy a KSH felmérései szerint tavaly a családok 25 százaléka élt a létminimum alatt, s a születések száma, miként az előző években is, tovább csökken. George Pruteanu, a román szenátus oktatási szakbizottságának elnöke váraüan látogatást tett Csíkszeredán, ahol a Márton Á- ron gimnáziumba végighallgatott egy román nyelv- és irodalom órát. Utóbb kijelentette, hogy lenyűgözte a magyar diákok román nyelvtudása, s a magyar nemzetiségű tanár tökéletes felkészültsége, ugyanakkor úgy vélte: „érzékenységét sérti, ha valaki román állampolgárként nem beszéli jól a román nyelvet”. Október 17.: A Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete, a Keresztény Pedagógus Társaság és a Kodály Zoltán Pedagógus Munkástanács ülésén a Nemzeti Alaptanterv kérdéseiről is szó esett. Eszerint a pedagógus társadalom változatlanul azon az állásponton van, hogy a NAT bevezetése az oktatás minőségi romlásához, a falusi értelmiség elvándorlásához vezet. Október 19.: Szabó János, az FKGP elnöki főtanácsadója a KSH adatait állította szembe Kuncze Gábor belügyminiszter korábbi állításaival, miszerint a magyar termőföldnek csupán 12 százalékát szerezhetnék meg a szövetkezetek, ha a kormány földtörvény-módosítási szándéka érvényesülne. Szabó János szerint a teljes hazai termőföldkészlet nyolcvan százaléka kerülhetne ebben az esetben szövetkezeti, illetve külföldi kézbe. Az MDF országos választmánya igent mondott a Fidesszel való választási szövetségre, amelynek értelmében hatvan körzetben közös jelöltje lesz a két pártnak, akik közül negyvenet a Fidesz, húszat az MDF állít. Október 20.: Hóm Gyula miniszterelnök kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett, s többek között kijelentette: a Ciorbeakormány több évtizede az első, amely végig akarja vinni a változásokat és a reformokat Romániában. A miniszterelnök Székelyföldre is ellátogatott. Október 21.: A román és a magyar kormányfő Bukarestben egyebek között megállapodott arról, hogy önálló magyar egyetem nyílik Romániában, de nem a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválásával és nem Kolozsvárott. Október 23.: Gedai Károly, Magyarország ottawai nagykövete felajánlotta lemondását Kovács László külügyminiszternek azt követően, hogy zsidó szervezetek tiltakoztak a Finta Imre, volt csendőrszázadosnak küldött születésnapi jókívánságai miatt. A nagykövet kijelentette: lemondásával szeretné megakadályozni, hogy a szerencsétlen eset rossz fényt vessen a Magyar Köztársaságra, vagy a magyar kormány külpolitikájára. A csecsenföldi Groznijban fegyveresek elrabolták a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat két tagját, Dunajszky Gábort és Oláh Istvánt. Az október 23-i ünnepségek keretében Göncz Árpád az Operaházban hangoztatta: tiszteljük, szeressük a múltat, ám ne próbáljuk kölöncül akasztani a jelen vagy a jövő nyakába. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a Széna-téri ‘56-os kopjafáknál hangsúlyozta, hogy amíg a Tóth Ilonák és mások nem kapnak kellő elégtételt, s amíg az ‘56-os hősök közül sokan még mindig köztörvényes bűnözőként vannak nyilvántartva, addig nem lehet megnyugodva emlékezni. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, a budapesti Uránia moziban cáfolta azokat az állításokat, hogy mindenki, aki ebben az országban élt, valamilyen szinten kollaborált a rendszerrel. Torgyán József, az FKGP elnöke Vecsésen elfogadhatatlannak nevezte, hogy olyan politikus áll a kormány élén, aki annak idején a forradalom leverésén munkálkodott. A Tabánban, ahol felszentelték és megkoszorúzták az ‘56-os emlékművet. Tőkés László, Királyhágó-melléki református püspök többek között arról beszélt, hogy a koszorúzók között vannak olyanok, akik egykor üldözték 1956 hőseit. Az élet elleni bűnök igazságtételt követelnek, mert azt semmi nem odázhatja el — hangsúlyozta a püspök. Október 24.: Az Európai Demokrata Unió budapesti tanácsülését követő sajtóértekezleten Lezsák Sándor javasolta az ellenzék saját közös számítógépes rendszerének felállítását a jövő évi választásokra. Október 25-26.: Kovács István és Erdei Zsolt Budapesten aranyérmet szerzett a 9. amatőr ökölvívó világbajnokságon. A KDNP országos választmánya nagy többséggel támogatta az FKGP-vei kötendő választási szövetséget. Budapesten, a Magyarok Házában, az V. Életvédő Konferencia keretében kétnapos előadássorozatot rendeztek a család témaköréhez kapcsolódó kérdésekről. Szabó Albert pártelnök vezetésével demonstrációt tartott a fővárosban a szélsőjobboldali nézeteket hirdető Magyar Népjóléti Szövetség. Október 27.: Az ázsiai pénzügyi piacok megrendülése, majd a New york-i Dow Jones-index drasztikus zuhanását követően a budapesti tőzsdén 300 pontot zuhant a BUX- index. Október 29.: Finta Imre volt csendőrszázadosnak az Új Magyarországban megjelent nyilatkozata arról tanúskodik, hogy Kovács László külügyminiszter korábbi kanadai látogatásakor Finta vele is megismerkedett, sőt dedikálta számára Koldus és király című könyvét. Október 30.: Tizennégy magyar, kilenc szlovák és tizenkilenc nemzetközi környezetvédő szervezet tiltakozó nyilatkozatban szólította fel a szlovák és a magyar kormányt arra, hogy ne hosszabbítsák meg a nemrég lejárt szigetközi ideiglenes vízhozam-szabályozási megállapodást, mert az a hágai ítéletben jogsértőnek kimondott — jelenlegi — állapotot rögzítené, s a végső rendezés időpontjáig nem eredményezne vízhozamnövelést a régi folyómederben. November 2.: G. Nagyné Maczó Ágnes vezetésével Kiskőrösön ülésezett a METÉSZ sztrájkbizottsága. A bizottság nyilatkozatot adott ki, amely változatlanul kiállt a november 3-ra meghirdetett — a hatóságok által nem engedélzezett — tüntetés megtartása mellett, s többek között felkérte a résztvevőket a törvények és a KRESZ-szabályok betartására. November 3.: Budapesten, a Parlament előtt a kivezényelt rendőrök és kommandósok szétverték a Zacsek Gyula által vezetett METÉSZ-tüntetést. A rendőrök letartóztatták Zacsek Gyulát és Pongrátz Gergelyt, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősét, akit durván bántalmaztak és megbilincseltek. Az FKGP országos elnöksége és országgyűlési képviselőcsoportja rendkívüli ülést tartott, s egyhangú határozattal kizárta a képviselőcsoportból G. Nagyné Maczó Ágnest, aki a határozat szerint tudatosan szembehelyezkedik a párt politikájával, vezető testületéinek döntéseivel. A képviselőcsoport és az országos elnökség egyidejűleg felháborodásának és tiltakozásának adott hangot a METÉSZ-demonstráció résztvevőivel szemben tanúsított brutális rendőri fellépés miatt. November 6.: Az MSZP parlamenti frakciójának elnöksége az MDNP-nek országgyűlési vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó kezdeményezésével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a METESZ tüntetését hatósági ügynek kell tekinteni, mivel a megmozdulást a rendőrség nem engedélyezte és a bíróság is jogellenesnek nyilvánította. November 7.: A METÉSZ sztrájkbizottságának közleménye szerint a rendőrség november 3-i brutális fellépése törvénytelen volt, ezért a szervezet tiltakozik a rendőrállami módszerek ellen és saját segélyalapjából kívánja támogatni azokat, akiket a magyar föld védelmében tartott tüntetéseken letartóztattak, előállítottak, vagy rendőrileg megaláztak. November 9.: II. János Pál pápa a római Szent Péter téren, zarándokok hatalmas tömege előtt avatta boldoggá báró Apor Vilmos győri püspököt, aki 1945 tavaszán, a Püspökvárba menekült magyar nőket védelmezve, egy szovjet tiszt lövéseitől találva szenvedett mártírhalált. NYUGATI Magyarság* Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÚ5SI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BTV PÜSKI Könyvesház, FEHÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30, egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 1050 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cik. kékért a mindenkori cikkírók felelősek. ,
