Nyugati Magyarság, 1997 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1997-10-01 / 10. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1997. október CZÉRE BÉLA A globalizmus és a jobboldal KRÓNIKA A globalizmus körülbelül annyit jelent a nemzetek, a szervesen egymásra utalt térségek számára, mint a vetésnek a sáskajárás. A mai szocialista-ultraliberális baloldalra, illetve a „nemzeti”-libcrális és, JconzervatiV’-jobbközépre osztott politizálás valójában a nemzetet, a családot, a hagyományt pusztító globalizmus által irányított és ellenőrzött játékteret jelent. Látszatdemokráciát, amely ugyanúgy fényévekre van a valódi demokráciától, akár a bolsevizmus. Egyébként a két, saj átos szeletre osztott politikai tábor elnevezése is árulkodó. Baloldalon dús tenyészet található az anarchista, társadalomromboló szervezetektől (több flekk lenne a puszta felsorolásuk is) a posztkommunistákon, a balos, környezetvédőkön” át a szocialistákig és az ultraliberálisokig, jobboldalon viszont csak az árva jobbközép van, amely simulékony partnere a baloldalnak és a multinacionális világhatalomnak, hiszen engedelmesen határolódik el minduntalan a globalizmussal szemben a nemzeti érdekeket védő jobboldaltól. Sokkal korrektebb lenne, ha ez az álruhában járó jobbközép áthúzódna az ellenfél térfelére, s ott játszana a baloldallal egy kapura. Mert jobboldalon a játéktér üres. A jaltai paktum óta. Olyan a politikai játéktér, mint a környezetvédők tanábráin a pusztuló fa. Balfele dús lombú, a jobboldalon csak lepusztult csonkok. Ezt a játékteret a nemzeteket és a régiókat—és a földgolyót—megmenteni akaró erőknek el kell kerülnie. Nem szabad felvenni a kártyaasztalról az előre leosztott, cinkelt lapokat. 1789 óta a baloldal jelenti a „haladást” és a „társadalmi igazságosságot”. Ez morbid vicc. A jakobinus terrortól a bolsevizmus gulágjaiig: ez volt a baloldali „haladás” és „társadalmi igazságosság” egyik iránya. A másik az ultraliberális globalizmus, amely hatalom ma a világ jó részét uralja. Meg lehet nézni, milyen eredménnyel. IMF- és Világbank-gyarmatok. Iszonyú nyomor, középosztályok sehol. Vékony milliárdos réteg a multik zsoldjában. Közeli világkatasztrófával fenyegető környezetpusztítás. A haladás a sebességét egyre növelő versenyautóé, amelyből hiányzik a fék, s közel a betonfal. amely felé száguld. Ki emlékezik már arra, hogy a világon elsőként, a konzervatív Bismarck vezetett be Németországban valódi szociális intézkedéseket? Es ki emlékezik arra, hogy az 1945 utáni német gazdasági csoda atyjai a kereszténydemokrata Ludwig Erhard és Konrad Adenauer voltak? Ha a szociális piacgazdaságot emlegetik, hozzáteszik, hogy ez az SPD érdeme. Meg a svéd szocialistáké. A jobboldali holló szájából a baloldal rókája rég kiénekelte a sajtot. A múlt században, a sajtó uralma révén a baloldal úgy mutatta be a jobboldalt, mint a kiváltságaikhoz ragaszkodó véneket, az emberi haladás ellenségeit. A 20. században viszont — különö_ _ NYUGATI —* M agyarsáI* Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLOSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9. Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BTV PÜSKI Könyvesház, FEHÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30, egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 1050 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek. sen 1945 után — a, jobboldaliság” egyik kritériumaként a szociális érzéketlenséget emlegették. A gazdaságba be nem avatkozó állam eszményét, a szabadversenynek álcázott multidiktatúra támogatását ajobboldal nyakába varrták. A jobbközép ideológiailag konzervatív, de a gazdaságban odadobja a lovak közé a gyeplőt. Ezt mondogatták. S a legdöbbenetesebb az, hogy volt is ebben némi igazság. Az 1970-es évek elejétől mindmáig, Amerikában és Angliában a jobbközép valóban szervilisen kiszolgálta a multikat. Segítette térnyerésüket, amely ma már: világuralom. Amerikában Nixon, Reagan, Bush. Angliában Thatcher. De nem jobb a helyzet az európai kontinensen sem. Az amerikai CFR (Külkapcsolatok Tanácsa), a Bilderberg-csoport, a Trilaterális Bizottság, az Új Atlanti Kezdeményezés — ezek mind a globalista világhatalom szervezetei. S bennük nemcsak a liberális-szocialista baloldal, hanem a „konzervatív” jobbközép is meghatározó szerepet játszik. Jobb- és baloldal — mindkettő csak a globalista világhatalom j átékszere. Aki komolyan veszi a jobboldal eredeti jelentését, az pillanatok alatt a pálya szélén találja magát. Onnan kiabálhat, de nem sokáig. Mert a pálya széléről is elzavarj ák. Először ultranacionalista lesz belőle, aztán fasiszta. S hiába hivatkozik az Értelmező Szótárra, az emberiség közmegegyezésen alapuló, sok évszázados fogalomrendszerére. A globalista világhatalom új értelmező szótárat készített. Ennek a szócikkeit kell megtanulni. Ez a szótár a pusztulásba vezető út kalauza. Mert az egész földgolyó halálra van ítélve, ha a globalista mohóság fogja uralni a világot. A magyarországi jobbközép szeret arra hivatkozni, hogy nem lehet kilógni a sorból. Csakhogy Nyugaton úgy hódít a globalizmus, hogy jelentős anyagi eszközök vannak közben még a nemzeti erők kezében is. Nálunk: semmi. Ezért nevetséges az európai jobbközép-politika .követelményrendszerére” hivatkozni. NATO, EÜ-tagság. Ezzel kecsegtetnek minket. De vajon volt-e precedens arra, hogy egy tipikusan dél-amerikai úton járó, nemzeti vagyon nélküli országot egyenrangúként vettek fel az Európai Unióba? Bedolgozóként, bérrabszolgaként talán. Mert az EU szerkezete is igazodik a globalista világhatalomhoz. Görögország, Portugália, Spanyolország még segélyezett szegény rokonként került be az ÉU-ba. Mi pedig vendégmunkásként fogunk bekerülni. Vendégmunkásként Európában és a saját hazánkban. így lesz, ha nem teszünk ellene semmit. S mégsem az a megoldás, hogy hadat üzenünk a globalista világhatalomnak. Türelemre, ravaszságra van szükség. Ezek nem éppen magyar erények, de ez a nemzet már sok évezredet megélt a lelkiségének konzervatív lényegét alig érintő, meglepően okos alkalmazkodással. A globalizmus ellen ma már erőteljesen fellépő, ultranacionalistának, fasisztádnak még véletlenül sem bélyegezhető erőkre kell figyelni. Világhírű közgazdászok százaira. Akik a család-erkölcs-nemzet-régió fogalomkörében gondolkodnak. Akik fellépnek a földgolyó elpusztítása ellen, s az ellen, hogy párezer fős multi- és tőzsdespekuláns csoport kezében legyen az emberiség által megtermelt javak nyolcvan százaléka. Ne felejtsük el, a spekulatív tőke elképesztő nyeresége mögött nincs termelési fedezet. A spekulatív rendszer mégsem omlott eleddig össsze, mert a hiányt a nyugaton kívüli világ kizsákmányolásából, nyomorszintre-süllyesztéséből fedezik. A termelésben, a kereskedelemben érdekelt multik pedig kivonják magukat minden törvény alól. Nem, vagy alig adóznak, egymás közötti, belső kereskedelmet folytatnak. Szabadverseny nem létezik. Csak látható és láthatatlan monopóliumok vannak. A Föld pusztulásának láthatók ajelei. Az emberiség nagy része is a teljes elnyomorodás felé tart. Az IMF-et és a Világbankot, a globalizmus bástyáit ma már sokfelől ostromolják. Rövidesen erőteljes nyomás alá helyezik. A világ közgazdászainak egyre nagyobb része lázad fel. Őket ma már nem lehet olyan könnyen marginalizálni, mint korábban mondjuk LaRouche-t, aki a spekulatív monetáris politika kipukkanását hirdette. Az amerikai David C. Kortenre, a Tőkés társaságok világuralma című munka szerzőjére az egész világon figyelnek. S hasonló könyvek tucatjai hagyják el ma már Amerikában is a nyomdákat. A világ valódi szellemi elitje fellázadóban van, de szigorúan a patriotizmus-regionális fejlődés partvonala mentén építkezik, kerülve minden sovinizmust és faji alapú értelmezést. Ez a megoldás. Ez a jövő útja. Szeptember 8.: A Parlament őszi ülésszakának nyitányán Hóm Gyula miniszterelnök többek között kijelentette: az ország gazdasági helyzete a kormány ígéreteinek és szándékainak megfelelően alakul, és a stabilizáció megteremtése után most már a gazdasági egyensúly fenntartása van napirenden. A parlamenti ciklus végéig befejeződik a privatizáció. Átvilágításának eredményével kapcsolatban azt mondta, hogy ez csak megerősítette mindazt, amit a múltjáról már korábban elmondott. Az Új-Magyarország című napilap éléről leváltották Álexa Károlyt, s helyére — ideiglenesen — Szalai Attilát, az eddigi főszerkesztő-helyettest nevezték ki. Szeptember 9.: A szlovák alkotmánybíróság kihirdette a szlovák nyelvtörvénynyel kapcsolatos véleményét, s úgy vélte, hogy a megkérdőjelezett kilenc paragrafus és húsz rendelkezés egyetlen paragrafus kivételével egyezik a szlovák alkotmánnyal. Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke úgy vélekedett, hogy pártja nem tud egyet érteni a döntéssel, s az ügyet a Magyar Koalíció Tanácsa elé viszi. Szándékuk az egyeztetés, tehát az, hogy mikor és hogyan forduljanak a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz. Szeptember 11.: A parlamenti frakciók tárgyaltak a KDNP-képviselőcsoport megszűnése miatt megüresedett bizottsági helyek és tisztségek újraosztásáról. A kisgazdák, akik nem vettek részt a megbeszélésen, úgy vélekedtek, hogy a Fideszbe átlépett, volt KDNP-sekre is vonatkozik az a házszabályi megkötés, amely szerint a valamely képviselőcsoportból kizárt vagy kilépett képviselőknek hat hónapot a függetlenek között kell eltölteni, s csak azután választhatnak új frakciót. Szeptember 12.: Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága vitafórumot tartott történészek és jogászok részvételével. A fórumon arra kerestek választ, hogy ott volte Horn Gyula a Marx téren 1956. december 6-án, amikor a tüntető tömeget fegyveres karhatalmisták verték szét, s öt embert azonnal kivégeztek. Szerdahelyi Szabolcs, a bizottság (Deport ‘56) elnöke bemutatta Hóm tisztiszolgálati adatlapját, illetve kézzel írt, Kádár-kori önéletrajzának kiegészítését. Ezek szerint Hóm Gyula 1956. november 15-től már karhatalmista volt, vagyis egy hónappal korábban, mint ahogyan önéletrajzában, az átvilágító bírák határozatában és az ahhoz fűzött kormányfői nyilatkozatban áll. A hiányzó 1 hónapnak azért van jelentősége, mert Hóm Gyula több alkalommal kijelentette, soha nem vett részt olyan akcióban, ahol erőszakot alkalmaztak. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt frakciószóvivője a Székelyföldön tett látogatásával kapcsolatban kijelentette:, Azzal az aggodalommal találkoztam, hogy a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozással vasfüggöny ereszkedhet le az anyaország keleti határán, a határon túli magyarok ezért azt kérik, hogy kettős állampolgárság útján vagy útlevélbetéttel biztosítsák majd számukra a határok átjárhatóságát.” Szeptember 14.: Füzessy Tibor, a KDNP vezető politikusa kijelentette: azzal, hogy a Fidesz befogadta a szakadár kereszténydemokrata képviselőket, végképp elhatárolta magát a Kereszténydemokrata Néppárttól. Szeptember 16.: Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének átadták a több mint 280 000 aláírást tartalmazó íveket, amelyeket az ellenzék gyűjtött össze annak érdekében, hogy megakadályozzák a külföldiek termőföld-szerzését Magyarországon. Balsai István, volt igazságügy miniszter bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha kérdéseiket a kormány kérdéseivel helyettesítik. Orbán Viktor a parlamentben így fogalmazott: a kormányzat rossz idegállapotára utal, hogy hatalmi arroganciával reagál azokra a kezdeményezésekre, amelyek nem tőle származnak. Giczy György kereszténydemokrata és Torgyán József kisgazda pártelnök az FKGP székházában közös fórumon jelentette be a két párt választási együttműködését. A parlament földtörvényről szóló vitájában Varga István (MDF) arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha valamely kérdésben népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtés kezdődik, akkor a kormánynak nincs joga ahhoz, hogy megfordítsa a folyamatot, és maga kezdeményezze a referendumot, mivel ez nem más, mint hatalmi arrogancia. A vita során Lezsák Sándor, az MDF elnöke hangsúlyozta: a kormány becsapja az egyszerű embereket, hiszen az a célja, hogy lehetővé tegye a külföldiek, illetve a téeszvezetők egy csoportja számára a földtulajdon-szerzést. Szeptember 17.: A KDNP székházában Torgyán József és Giczy György pártelnöki csúcstalálkozót tartott, ahol a kisgazdák pártvezére többek között arról beszélt, hogy a ‘98-as parlamenti választás első fordulójának eredménye alapján dönthetnek majd arról, bevonjanak-e más erőket is a nemzeti oldal együttműködésébe. Az FKGP csak a kisebbik rosszként választaná társul a Fideszt, amennyiben a kínálat csak az MSZP-ből és a Fideszből állna. Giczy György beszédében kitért arra, hogy egyesek szerint a mai kormányerőkre jövőre is érdemes szavazni, mert nekik már módjukban állt megszedni magukat. Az elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte: „annyit már megtanulhattunk volna, hogy a szocialista és a szabaddemokrata sosem lakik jól”. Szeptember 18.: A szlovák külügyminisztérium jegyzéket intézett a magyar félhez, s ebben teljesíthetetlen követeléseket támasztott a tervezett külügyminiszteri találkozó feltételeként. Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a szlovák kormány elveszítette realitásérzékét, s utalt Kramplová szlovák külügyminiszter tévényilatkozatára, amelyben szó esett a nemzetiségi lakosság „individuális áttelepülési lehetőségének” biztosításáról. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke—akinek meghívására Pozsonyba érkezett Jean-Marie Le Pen francia jobboldali pártvezér — viszont azt mondta, hogy örül a szlovák külügyminisztérium jegyzékének, mert ezzel világossá tették „a magyar politika farizeus jellegét, amely lényegében Horthy politikájának folytatása”. Szeptember 19.: A török kulturális minisztérium elhatározta, hogy Szigetvár hősének, Zrínyi Miklósnak is szobrot öntetnek és a baranyai város határában létesített Magyar- Török Barátság parkban felállítják azt a Szulejmán-szoborral megegyező anyagból és méretben. A török szobrász által alkotott szobor hamarosan Szigetvárra érkezik. Somogyi Ferenc, az integrációs ügyekért felelős államtitkár a NATO-magyar tárgyalások második fordulója után kijelentette, hogy magyar elképzelések szerint a haderőfejlesztéssel kapcsolatos beszerzések során a légtérvédelemnek és a hadseregen belüli kommunikációnak kell elsőbbséget élveznie. A nagyobb beszerzésekről szóló döntéseket akkor lehet napirendre tűzni, ha már bizonyossá vált hazánk NATO-tagsága. A prágai Lidové Noviny úgy vélte, hogy a Budapestnek címzett pozsonyi diplomáciai jegyzék a nyugati és a környező országoknak küldött eddigi szlovák figyelmeztetések közül a legkeményebb. Vladimir Meciar kormányfőnek a Budapesttel való lepaktálás jelenleg nem illik bele a választások előtti forgatókönyvébe, s ezért teljes gőzzel megpróbálja kijátszani a magyar kártyát — szögezte le aprágai napilap. A MIEP elnöksége tiltakozott a Népszabadságban és más lapokban közzétett közvélemény-kutatási állítás ellen, miszerint a MIÉP támogatóinak többsége is igennel voksolna a NATO-csatlakozásra. Az elnökség szerint mindez a közvélemény tudatos félrevezetése, hiszen a MIÉP három „nem”et javasló plakátjai alatt sok ezer állampolgár írta alá a NATO-csatlakozást ellenző aláírásgyűjtő íveket. Szeptember 22.: Horn Gyula miniszterelnök a parlamentben többek között arról beszélt, hogy a szlovák kormány kisebbségi politikája nem felel meg sem az európai normáknak, sem az általa vállalt kötelezettségeknek. Hozzátette: nincs olyan haladó erő a világon, amely támogatná a mai Szlovákia nemzetiségi politikáját. Szeptember 24.: A miniszterelnöknek a nyugdíjasok világnapján tett, a hatvanöt év felettiek ingyenes utazásáról szóló váratlan kijelentéseivel kapcsolatban illetékes szakemberek nyilvánosságra hozták, hogy a jövő évi költségvetésbe betervezett, fogyasztói árkiegészítésekre szánt 61 milliárd forintos keretet 3 milliárd forinttal kellene megtoldania a kormányzatnak ahhoz, hogy a miniszterelnöki ígéret teljesíthető legyen. Szeptember 25.: A hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hozott a Bős-Nagymaros vízlépcső ügyében, s mind Magyarországot, mind Szlovákiát elmarasztalta. Áz ítélet szerint 1989-ben hazánknak nem volt joga felfüggeszteni a nagymarosi munkálatokat, s 1992-ben felmondani a szerződést. Szlovákia viszont az úgynevezett C variáns megvalósításával és a Duna egyoldalú elterelésével megsértette a nemzetközi jogot, ezért Szlovákiának keresnie kell annak módját, hogy a jogellenesen működtetett C variáns helyett törvényes helyzet alakuljon ki. A bíróság hat hónapot adott arra, hogy a felek az ítélet szellemében megállapodásra jussanak. Szeptember 27.: A Lakiteleki Népfőiskolán az emlékezetes sátorverés tizedik évfordulója alkalmából tudósok, politikusok, közéleti emberek részvételével nemzetstratégiai tanácskozást tartottak. Torgyán József kisgazda elnök Sopronban nyilatkozott G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök korábbi felhívásával kapcsolatban, amely arra irányult, hogy a KDNP-vel kialakított szövetséget az MDF és a MIÉP bevonásával bővítsék. Az elnök a javaslatot elutasította és leszögezte: G. Nagyné Maczó Ágnes annak idején azzal a kifejezett kikötéssel jött az FKGP-be, hogy Csurka Istvánnal semmiféle együttműködést nem alakít ki. Szeptember 28.: A Fidesz országos választmánya bejelentette, hogy a párt választási együttműködési megállapodást köt a Magyar Demokrata Fórummal és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel. Szeptember 29.: Hóm Gyula bejelentette, hogy a hágai ítélet Magyarország számára se sikernek, se kudarcnak nem tekinthető. Kijelentette: mindent el kell követni a hágai döntés végrehajtásáért, a magyarszlovák megállapodás létrejöttéért. Kökény Mihály népjóléti miniszter a sajtónak nyilatkozva kifejtette: valószínűleg jövőre is lesz olyan kórház, ahol ágyakat szüntetnek meg, és a kórházátalakítások miatt szükséges végkielégítésekre százmillió forintot tartalékol a minisztérium. Boszniában az SFOR magyar műszaki kontingensének szakemberei megkezdték a lerombolt mostari híd köveinek kiemelését a Neretva folyó mélyéből. Szeptember 30.: Sepsey Tamás országgyűlési képviselő (MDF) az idősek világnapja alkalmából a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a választások közeledtével a kormánynak eszébe jutott: hárommillió idős állampolgár él Magyarországon. A kormány el akaija feledtetni a tavalyi fél százalékos nyugdíjemelést és a ki nem osztott öt milliárd forintos megtakarítást. A képviselő emlékeztetett arra, hogy idén 36 százalékkal emelkedtek az energiaárak, s hogy ismét jelentősen emelkedik a budapesti tömegközlekedés és a távfűtés díja. Kovács László külügyminiszter a Fehér Házban Clinton elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával találkozott. A tárgyalást követően Kovács elmondta, hogy a magyar népszavazás kérdéséről is szót váltottak, s hogy szerinte a csatlakozás híveinek tábora folyamatosan növekszik. G. Nagyné Maczó Ágnest az FKGP elnöksége megfosztotta pártalelnöki tisztségétől, ugyanakkor meghagyta az Országgyűlés alelnöki posztján. Október 1.: Vlagyimir Zsirinovszkij, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt vezére magánlátogatásra Budapestre érkezett. A Népszabadságnak nyilatkozva többek között kijelentette, hogy ha Magyarország vissza szeretné kapni az Ukrajnához tartozó Kárpátalját, akkor ebben ő kész segítséget nyújtani. „Nekünk bőven van földünk, egyébként meg működjünk együtt, látogasson el minél több magyar Oroszországba.” Október 2.: A több mint két hete átadott, népszavazást kezdeményező aláírási íveket az Országos Választási Bizottság átvizsgálásra tovább adta a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalnak. Ellenzéki politikusok kifogásolták az aláírások ellenőrzésének lassúságát. A katolikus, a református, az evangélikus egyház és a zsidó felekezet közös állásfoglalásban kifogásolta, hogy az egyházi törvénycsomag tervezetének megalkotásakor a kormány nem vette figyelembe elvi jelentőségű észrevételeik és javaslataik döntő többségét. Október 3.: A komáromi és a dunaszerdahelyi járás után a kassa vidéki járásból is érkeztek jelzések a szlovákiai magyar érdekvédelmi szövetségekhez és pártokhoz, miszerint a kétnyelvű bizonyítványok ügyét vállaló iskolák pedagógusaitól az illetékesek megvonják a mozgóbért. Bauer Edit, az Együttélés szociálpolitikai alelnöke elmondta, hogy azokban a járásokban, ahol megvonják a mozgóbért, a megmaradó béralapot szlovák iskolák között osztják szét. Október 5.: Kósa Gyula és Zsikla Győző kezdeményezésére Kiskőrösön rendkívüli ülést tartott a Metész országos elnöksége. Az elnökség megállapodott abban, hogy október 7-én a Parlament előtt tüntetést, 11 -én pedig a kiskőrösi sportcsarnokban közgyűést tartanak, hogy ezzel a földtörvény és a népszavazás ügyében nyomást gyakoroljanak a kormánypárti képviselőkre. Október 7.: Az Országgyűlés 269 igen szavazattal, 1 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az országos népszavazás elrendeléséről szóló határozatot. Eszerint a referendum időpontja november 16. Az ellenzék tiltakozása jeléül kivonult az ülésteremből és nem vett részt a szavazáson. Az ellenzék álláspontja szerint a parlamenti szavazás alkotmányellenes volt, mert a kormánynak a termőföldre vonatkozó két népszavazási kérdése (amely eltér a népszavazást sürgető százezrek kérdésétől) az alaptörvénybe és a népszavazásról szóló jogszabályba ütközik. (B.A.)
