Nyugati Magyarság, 1997 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1997-07-01 / 7-8. szám

1997. július-augusztus Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 11. oldal A koronatanú Emlékezés Arany Bálintra 1947. július 2-án hirdetett ítéletet má­sodfokon a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) az úgynevezett „köz­társaságellenes összeesküvés” peré­ben. A vád szerint a letartóztatott sze­mélyek (több mint kétszázan) erősza­kos eszközökkel meg akarták dönteni a köztársaságot, s vissza akarták állítani a Horthy-rendszert. Ez volt a vád, amit azonban csupán a letartóztatottak kényszer hatására tett vallomásai „bi­zonyítottak”. Tárgyi bizonyíték nem volt! A vádlottak közül többen a Magyar Közösség tagjai voltak. Erről a titkos társaságról ezt írta Arany Bálint, az egyik vádlott: „A közösség szó gyakran használt gyűjtőfogalom a magyar nyelvben, s a többi közt olyan embercsoportot is je­lent, mely valamilyen ügy érdekében tevékenykedik. Ebben az értelemben a Magyar Testvéri Közösség egy olyan társaság tagjainak az összességét je­lenti, akik életük céljának a magyarság mindenkori szolgálatát tekintették. E szolgálat vállalása mélyen átérzett fe­lelősségtudatból eredt, ami az egyént arra készteti, hogy önként és önzetlenül a helyesnek ismert célért tevékenyked­jék: párosulva azzal az erkölcsi köve­telménnyel, hogy ez csak békés úton, tiszta eszközökkel, mások jogos sé­relme nélkül történhetik. Ennek alap­ján az ügy szolgálata szinte magától értetődőnek tűnik, amiért nem jár sem köszönet, sem elismerés. A Magyar Testvéri Közösség titkos volt. Aki is­meri a magyarság helyzetét abban az időszakban, amikor a társaságunk me­galakult (a 30-as évekről van szó — T. B.), és ismeri az akkori ország társa­dalmi, politikai és kulturális viszo­nyait, az megérti, hogy miért kellett a társaságot és tevékenységét titokban tartani.” A Magyar Közösség megalakulása­kor határozottan Hitler-ellenes elveket vallott, s amikor eljött az ideje, részt vett az aktív ellenállásban, s azon belül eredményes zsidómentő munkát vég­zett. Soos Géza, a Közösség egyik ve­zető személyisége, a leghatékonyabb náciellenes szervezet, a Magyar Füg­getlenségi Mozgalom főtitkára írta egy levélben: „A pillanatnyi legégetőbb feladat: minél nagyobb belső konszoli­dációt létrehozni, és a német expanzió­nak minél eredményesebben ellenáll­ni... Nem nézhetjük ölbe tett kézzel a nácipénzen szított antiszemita propa­gandát, mikor a náci-német ölelés halá­los.” Nos, ugyanilyen halálos ölelés fe­nyegette a magyarságot (s bizony azon belül a magyar zsidóságot is!) a háború után a szovjet-orosz megszállás követ­keztében. Ezért újította föl tevékenysé­gét a Magyar Közösség 1946-ban. Cél­jait most is békés úton kívánta elérni. S mik voltak ezek a célok? Felkészülni a megszállás utáni időkre, hogy a vissza­nyert szuverenitás birtokában zökke­nőmentesen lehessen áttérni az ország érdekeinek megfelelő, valóban és telje­sen demokratikus politikára. A perbeli vádakat hallva Bevin brit külügymi­niszter kijelentette, hogy ilyen alapon őt is le lehetett volna tartóztatni. A kommunista propaganda és a tör­ténelemhamisítás annyira beleivódott a társadalom tudatába, hogy még nap­jainkban is megjelennek olyan cikkek, amelyekben például Hám Tibort „az összeesküvők egyiké”-nek nevezi a szerző. Vegyük végre tudomásul, hogy nem volt összeesküvés! Ha volt, akkor Rákosiék rendőri és NKVD-s akciója volt összeesküvés a magyar nép ellen. Még Bibó István is „retrográd” tények­ről ír, pedig hát a proletárdiktatúra mégsem tekinthető haladásnak a de­mokráciához képest. Sehol a világon nem jelenti, nem je­lentheti egy nép érdekeinek a védelme a demokrácia ellenzését. Milyen de­mokrácia az, amelyik nem a démoszt, vagyis a népet szolgálja? És van-e ret­­rográdabb politika, mint a kommunis­táké, akik mint a „leghaladóbb” poli­tika képviselői uralmuk alatt szegény­séget és rabságot tudtak csak adni a népnek. Ezért kell megemlékezni a hamis per ítélethirdetésének 50. évfordulójá­ról, hogy a sok évtizedes hazugság és félrevezetés után, határokon innen és túl, minden magyar megtudhassa az igazságot, s hogy tisztelettel hajoljunk meg azok előtt a magyarok előtt, akik­nek azért kellett szenvedniök, rabságot és halált, mert magyar országról mer­tek álmodni Magyarországon. Az egyik fővádlott, Arany Bálint „Koronatanú. (Emlékirat 1945-57)” címen megírta visszaemlékezéseit. A könyvet — sajnos csak halála után — 1990-ben kiadta a Püski Kiadó. Az ő sorsa példázza a többi vádlott sorsát is, s könyve föltárja a kommunista „igaz­ságszolgáltatás” lényegét. Arany Bálint drámája 1946-os le­tartóztatásától 1956-os szabadulásáig tartott. December 20-án fogták le, s ra­­boskodását azzal kezdte, hogy szigorú múltvizsgálatot végzett, de semmi olyat nem talált, ami megindokolta volna bíróság elé állítását. Mikor kö­zölték vele, hogy a Magyar Közösség­beli tevékenysége miatt került előzetes letartóztatásba, nyugodt lélekkel jelen­tette ki: „.. .ha azt a Magyar Testvéri Közösséget akarják vádolni, amelynek én is tagja vagyok, s amelynek céljait én is vallom, ezért a közösségért min­dent vállalok”. Ezután elkezdődött a kommunista politikai rendőrséget jellemző vallatás: lélektani nyomás, kifárasztás, gyötrés, verés, kínzás stb. (Vallatói között volt a szocialista „kultúra” két későbbi kép­viselője: Berkesi András regényíró és Kardos György könyvkiadó vállalati igazgató.) Végül is kényszer hatása alatt aláírta a jegyzőkönyveket, de - s itt érkeztünk a dráma egyik csúcspontj ához - elhatá­rozta: a bírósági tárgyaláson vissza­vonja vallomását. Közben azonban jelentős dolgok történtek: sikerült egy levelet — bátor lelkű feleségén, Köpeczy Ilonán ke­resztül kijuttatni Nagy Ferencékhez, melyben tudtukra adta, hogy a vallo­másokat erőszakkal kényszerítik ki a vádlottakból, s nyilvánvaló céljuk ter­helő adatok szerzése a kisgazda veze­tőkre; a szovjet hadsereg elhurcolta Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitká­rát, s ezzel a Szovjetunió nyíltan bea­vatkozott az ország belügyeibe; meg­történt Arany Bálint szembesítése Ko­vács Bélával (akit ugyancsak „fáradt­nak” látott); a szovjet diplomácia visz­szautasította a magyar kormány Ko­vács Béla visszaadására vonatkozó ké­rését és a nyugati hatalmak tiltakozását egyaránt. Arany Bálint március 12-én való­ban visszavonta előzetes vallomását. Bejelentése nem maradt hatástalan. A világ tudomást szerzett az erőszakos kommunista vallatási módszerekről, de a bátor leleplezőt még aznap átvitték az Andrássy út 60-ba, majd a Vilma királynő úti NKVD-központba. Ami ezután következett, azt nehéz szavakkal kifejezni, de nem is fontos. A világ jól ismeri a náci és a bolsevik módszereket. Végül is Arany Bálint el­jutott lelki drámájának második csúcs­pontjához: megállapodott rabtartóival abban, hogy mit és hogyan fog vallani. Világossá vált ugyanis előtte, hogy az igazság akkor semmiképpen sem győzhet — csak történelmileg diadal­maskodhat. Tehát számára az lett a leg­fontosabb, hogy csökkentse az áldoza­tok számát. Fő célja tehát az volt ekkor, hogy senkit ne végezzenek ki a vádlot­tak közül. Ennek a nagy áldozatvállalásnak meglett az eredménye. Első fokon „csak” három személyt, Donáth Györ­gyöt, Dálnoki Veress Lajost és András Sándort ítéltek halálra. A NOT végzése 1947.július 2-án már „csupán” egy ha­lálos ítéletet tartalmazott, Donáth Györgyét. Dálnoki Veress Lajos ítéle­tét életfogytiglanra, András Sándorét 10 évi, Arany Bálintét 12 évi kényszer­­munkára „enyhítették”. Ha meggondoljuk, hogy — miként a per revíziójakor kiderült — ezeket a súlyos ítéleteket minden tényleges bi­zonyíték nélkül hozták, megrendültén kell megállnunk az elítéltek tiszta em­léke előtt. Tudjuk, egy nemzet megma­radásának az is feltétele, hogy legye­nek olyan fiai és leányai, akik a mártí­­riumot is vállalva okosan szolgálják népüket. Ilyen volt a mártír Donáth György, és ilyen volt az életmentő Arany Bálint, és ilyenek voltak neves és névtelen tár­saik. Török Bálint Dunakanyarban a Szentendrei-szigeten, Kis­orosziban műemlék jellegű, felújított, összkomfortos, géz­ei rkofűtéses, több helyiséges, 150 m2-es parasztház, telek­kel, kerttel, eredeti bútorzattal és használati tárgyakkal el­adó. Tel.: 1223-781 (16h22h) Mobil: 06-30-500-861 ELADÓ — Budapesttől 48, Tatától 10 km-re — Tarján községben egy teljesen felújí­tott és közművesített, bel­sőleg luxus kivitelben korsze­rűsített, 3 szobás parasztház, beépített konyhával, tele­fonnal, garázzsal, 2000 nm-es telekkel. Érdeklődés a 06-1- 316-3086-os telefonon. A Magyar Föld Védelmében Fenti címen dokumentumkötet (Fe­hér könyv) megjelentetését tűzte ki cé­lul az MVSZ Nemzeti Együttműködési Bizottsága. Ezzel kapcsolatban kéréssel fordul az ország politikai pártjaihoz és társa­dalmi szervezeteihez, a magyar egyhá­zakhoz, a helyi önkormányzatokhoz, a Üzletfeleket, befektetőket keresek építőipar, szakipar, belsőépítészet, gipszstukkó-gyártás és kereskedelem területén. Varga Rezső építész Tel./Fax: 00-36-66-311-029 vidéki lakossághoz és személy szerint mindazon honfitársakhoz, akik a jelen­legi féktelen hazaárulást, a magyar föld elidegenítését megengedhetetlennek tartják: kapcsolódjanak be a munkába, tárják föl, gyűjtsék össze a lakóhelyü­kön vagy bárhol eddig tapasztalt tör­vénytelen, úgynevezett zsebszerződé­sek útján vagy végrendeletileg külföldi­eknek történt földátjátszások tényeit, dokumentumait, az ezzel kapcsolatos sajtóhíradásokat, illetve közleménye­ket, s legyenek társszerkesztői vagy társszerzői a tervbe vett dokumentum­­gyűjteménynek. A bizottság az említett információk, anyagok megküldését az alábbi címre kéri: MVSZ Nemzeti Együttműködési Bizottsága, 1052 Budapest V, Semmel­weis u. 1-3. Telefonügyelet: naponta 15-17 óra között a 267-45-15/110-es telefonszámon. Fax: 267-45-07. A Püski Kiadó Könyvesházának ajánlata Balogh Júlia: Az erdélyi hatalomváltás és a magyar közoktatás 1918-28. (480 Ft.) Beke György: Magyar áfium. Triaaoa fogságában (260 Ft.) Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia (1500 Ft.) Bónis Ferenc: Kodály emlékkönyv 1997. (560 Ft.) Czine Mihály: Németh László eklézsiájában. Irodalomtörténeti Írások (660 Ft.) Csoóri Sándor: Tenger és diólevél 141. Esszék, naplók, beszédek (1680 Ft.) Domonkos László: Folytatódó titkos történetünk (280 Ft.) Esterházy lujza: Szívek az ár ellen. Esterházy János tragikus sorsáról (480 Ft.) Fekete Gyula: Véreim, magyar kannibálok. Vádirat a jövő megrablásáról (480 Ft.) Gazda József: Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek! Hl. A szétszabdalt magyarság 20. századi sorstörténete többszáz vallomásban (2680 Ft.) Ignácz Rózsa: Született Moldovában. Magyarok Romániában — regény (980 Ft.) Raffoy Ernő: Trianon vitája. 33 hozzászólás (380 FT.) Sándor András: A történelem elmezavara, látleletek 1987-96. (560 Ft.) Sinka István: Kadocsa, merre vagy? Összegyűjtött elbeszélések, cikkek (980 Ft.) Szabó Dezső: Segítség! Regény (980 Ft.) Szervatiusz Tibor szobrászművész albuma (1980 Ft.) Vladár Gábor: Visszaemlékezéseim (780 Ft.) M.A. BLYTHE BERNIER, INC. Temetkezési vállalat Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományok szerint nyújtja a kívánt szolgáltatást. 940 Ogilvy Ave., Montréal, Qué. Elnök: Craig E. J. WINNETT 495-8082 Megismerkednék kizárólag házasság céljából független, ötven év körüli Kanadában élő magyar hölggyel. Én ötvenöt éves (186/95), őszes fekete hajú kereskedő vagyok. Jelige: „Szeretet, szorgalom” Címem: K. Béla, 3501 Miskolc, Pf. 95 Hungary . Alapítványunk támogatókat keres! Szegény, deí jó képességű gyerekek továbbtanulását segítjük. A legkisebb összeget is köszönettel fogadjuk. Számlaszám: 5390001413000103 A KDNP Szarvasi Gyermekekért Alapítványa Magyar és német itidulók, hangfelvételek a II. világháború idejéből, műsoros kazettán eladók. Kérjen listát! Sarkady István, Budapest 1475, Pf.: 401. Ungarn. Tel./fax: 261-9383. /ír A Nyugati Magyarság HIRDETÉSI DÍJSZABÁSA 1/8 oldal = 25.000 Ft 1/4 oldal = 50.000 Ft 1/2 oldal = 100.000 Ft 1/1 oldal = 200.000 Ft Hirdetésfelvétel magyarországi irodánkban: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 vagy közvetlenül kiadóhivatalunknál: P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P3B9 CANADA Tel./Fax: (514) 731-4192 % % A világ minden részében jelen vagyunk! Házat-Hazát Alapítvány Felkérünk mindenkit, akinek ott a távolban is szívügye, hogy minnél több fiatalt tudjunk lakáshoz juttatni, támogassa a Házat Hazát alapítványt, amely eddig harminc családi házat épített fel Magyarországon, és a további 20 befejezéséhez most gyűjt ado­mányokat. A négy éve működő alapítvány olyan családos, több­­gyermekes fiatalokat kíván a mindenkori piaci áraknál olcsóbb lakáshoz juttatni, akik önerőből nem tudnának építkezni. Forintszámla: Budapest Bank Rt., Belvárosi Igazgatóság 10102086-06389002-00000001; Devizaszámla: Budapest Bank Rt.; Belvárosi Igazgatóság 401-208-941-801-680 i

Next

/
Thumbnails
Contents