Nyugati Magyarság, 1997 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1997-07-01 / 7-8. szám
P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montreal, QC H3P 3B9, CANADA UVIIfi MTV 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. [Hmmgat?Sams ©O’ COo® ®9©sG ■= ffl®nigj[?®0© (^©©©BcasrnG XV. évfolyam, 7-8. szám 1997. július-augusztus A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG HAVILAPJA 96.-Ft — $3.00 KOSA CSABA A hitnek pajzsa Ebben a nagy tolongásban — micsoda lökdösődés az Európába vezető úton! — szüntelen rátaposnak a palástjára. Csörtetnek a nevével, és mit tudnak róla? Mit tudnak Vajkból lett Istvánról, az Árpádok aranyágának első királyi hajtásáról? Felütik-e a könyvét a hatalmi tülekedés röpke szüneteiben, az Erkölcstanító Könyvecskét, az Imre hercegnek írott Intelmeket? Tudják-e, hogy Magyarország első királya írástudó volt, Vergiliuson, Horatiuson, Juvenalison felnőtt író? Akinek mondatai ezer esztendő távolából is gyémántként csillannak meg. István mondja, írja a fiának, Imrének: „A szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.” „Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz.” „Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz.” „Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben.” „Légy szelíd, hogy sose harcolj az igazság ellen.” „Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess.” „A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek zsarnokoskodnak. ” Ezt is ő írja: „A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a királyi elődök után járni, a szülőket utánozni. Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az az isteni törvényekre sem ügyel.” És ezek is az ő szavai: „A hit cselekedetek híján meghal.” Tudós, író, államférfi. Király. Kilencszázkilencvenhetedik esztendeje áll az országa. Azóta igék az intelmei. Az ő országában ma sem hivatkozhat senki Európára, aki nem tudja, hogy az európaiság lényege a keresztény kultúrkör értékeinek érvényre juttatása, védelme, tisztelete. Senki sem hivatkozhat Európára, aki nem ismeri az irgalmat. A szeretetet. A türelmet. Az áldozatot. Az igazságot. A becsületet. Az atyák, az elődök, a hagyományok .tiszteletét. Igen, István király kérdi Erkölcstanító Könyvecskéjében: „Mely görög kormányozta a latinokat görög módra ? Avagy: mely latin kormányozta a görögöket latin módra?” A felelet: „ Semelyik. ” Lehet felvenni új szokásokat, kell is. De csak úgy, hogy sosem feledjük: kik vagyunk, és kik jártak előttünk. A tanulás nem lehet behódolás, mások becsülése nem jelentheti saját népünk lenézését, lekicsinylését. Vajk. István. Szent István. Magyarok között európai. Európaiak között magyar. A hitnek — a megmaradás hitének — pajzsa. Akik a palástján taposnak, sosem voltak, sosem lesznek Európában. V____________________________/ rA KDNP nehéz napjaT Beszélgetés Gáspár Miklós alelnökkel (3. oldal) J Szentkorona-eszme időszerűsége Zétényi Zsolt (7. oldal) A zenei nagykövet Beszélgetés Takács Miklós karmesterrel (8. oldal) Adalbert püspök és Szent István (könyvdísz 1511-ből). — Tulok Magdolna írása a 6. oldalon BEKE GYÖRGY Hol vagy, István király? Tizenkét magyar település viseli a Kárpát-medencében Szent László királyunk nevét. Javarészük magyar népességű ma is, noha Trianon kirekesztette őket Magyarország területéről. Ugyanis ezek a falvak jószerént a határ közelében vállalták nevüket, annak a magyar királynak a nevét, aki a külső ellenség ellen vívott küzdelmek legendás hőse és máig emlegetett jelképe. Bálint Sándor, a magyar vallásos néprajz nagy kutatója összegyűjtötte a Szent Lászlóval kapcsolatos mondásokat. „Kiderül belőle - mondja László Gyula régész professzor hogy Szent László tisztelete általában a korabeli Magyarország gyepű-vonalán volt a legelevenebb, a Székelyföldtől a nyugati végekig.” Nemrég, a délszláv polgárháború idején egy szerémségi Szentlászló nevű község merült fel az ismeretlenségből. Nemzeti tudatunkból kiesett, hogy Kelet-Szlavóniában létezik ez a falu, amelynek lakói a honfoglalás óta magyarok, s — akárcsak a moldvai csángók—a magyar népi kultúra legrégibb hagyományait őrzik. Átvészelték a történelem viszontagságait, még a pusztító török világot is, de most a megsemmisülés szélére sodródtak. Szentlászló, Kórógy, Haraszti — magányos magyar szigetek — templomai, tornyai a szerb és horvát tüzérség célpontjaivá lettek. Valamikor itt, a Szerémségben kezdtek hozzá először a Biblia magyar fordításához, majd mikor Tamás és Bálint diákok menekülni kényszerültek, munkájukat—a nem teljes magyar Bibliát — a moldvai csángók között, Tatros várában fejezték be. A mai szentlászlóiak is menekülni kényszerültek, ők is csupán imakönyveikkel a kezükben, riadalmukkal a szívükben, át a Dráván, a magyar anyaországba. Szentlászló elűzött magyaljai iránt feltámadt a rokoni érzés tizenegy másik Szentlászló népében és összefogtak a Szentlászló falvak egymás megsegítésére. Esztendőnként, június 27- én, László király szentté avatásának emléknapján más és más községben találkoznak képviselőik. Megszakadt lelki áramkör állt helyre ezzel az öszszefogással, a magyar nemzet lelki, szellemi egysége. Ebbe beletartozik Szent László városa, Nagyvárad is, amely alapítój ára emlékezik a Váradinum ünnepségein. Itt lett eltemetve a magyar lovagkirály; peres ügyek vádlottjai, vádlói és tanúi Szent László sírjánál a király hermájára esküdtek meg, hogy csak az igazat mondják. A magyar középkorban a Szent László fejére tett eskü a legnehezebb és legsúlyosabb eskü volt, nagyon sokan viszszarettentek tőle, inkább bevallották bűneiket. László királyon kívül két magyar királyi szent emléke él ilyen elevenen tudtatunkban: az államalapító Szent István királyé és a fiatalon elhalt Imre hercegé, a trónörökösé. A magyarságban olyan mély a tisztelet Szent István király iránt, hogy még a magyar hagyományokat - és különösen az egyházi örökséget - kitiltani próbáló rendszer sem merészelt szembeszállni Szent István emlékével. Augusztus 20-át, Szent István napját nem törölték ki a naptárból, noha megpróbáltákjellegét, tartalmát megváltoztatni, s az új kenyér ünnepévé tenni. Szent István lovasszobrát nem lehetett lebontani a budai Várban, a Nagyboldogasszony-templom szomszédságában, és Szent Imre herceg szobra is ott maradt a helyén, a mai Móricz Zsigmond körtéren. Szent István és Szent Imre „népszerűségét” lemérhetjük a hozzájuk (Folytatás a 4. oldalon) IFJ. FEKETE GYULA Ezer éve szolgálatban Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja? Mai szóhasználattal élve Szent István rendszerváltó király volt. Befejezve apja, Géza fejedelem stratégiai célját, úgy csatolta Magyarországot a nyugati — latin rítusú — kereszténység táborához, hogy amit csak lehetett, megőrzött a korábbi magyar hagyományokból. Oly sok nehézség közepette nem vált szolgai utánzóvá, idegen hatalmak itteni helytartójává — mint rendszerváltás ürügyén ezt megtette megannyi hazai vezető komor századunkban. Nem véletlenül könyörögtek hozzá a gyönyörű zsoltárban törökdúláskor, a tatárok Apaffy fejedelem ideje alatti rablása idején, vagy az oroszok bejövetelekor. Nem véletlenül könyörögnek hozzá ma is, amikor nemzetünket pusztító, javainkat elherdáló politikusok teljességgel nélkülözik az ő ezer évvel ezelőtti államférfiúi bölcsességét. Hol vagy, István király? Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben, Teelőtted sírván. Szent István minden politikai lépésénél messzemenően ügyelt az ország függetlenségének a hangsúlyozására. Kerülte a találkozást a német császárral, nehogy egy ilyen találkozó bármely protokoll-mozzanatát hűbéri felajánlkozásnak lehessen utólag beállítani. Csak a politikai ésszerűség határáig tűrte meg a bizánci rítusú térítőket, mert érzékelte azt a függőség lehetőségét megteremtő — behódolásnak is értelmezhető — veszélyt, ami a világi és egyházfői hatalom egységét kifejező görög császári koronához fűződő ortodoxiában rejlett. Annak ellenére, hogy térítőket, nevelőket, majd később a Szent Koronát kérte a pápaságtól, tapintatosan elhárította azt a kérést, hogy az országot Szent Péter védnöksége alá helyezze, mivel Szent Péter evilági széke a pápai méltóság, azaz egy ilyen lépésnek esetleg függetlenséget csorbító következményei lehettek volna. Ehelyett Szűz Máriának ajánlotta fel Magyarország tulajdonjogát, és ez a döntés — külpolitikai erényein túlmenően — találkozott a magyar néphit korábban meglévő Boldogasszony kultuszával is, és nagymértékben elősegítette a kereszténység hazai megerősödését. Szent István ezzel az elhatározásával elkerülte azt, hogy Magyarország belebonyolódjon a pápaság és a német császárság közötti invesztitúra harcokba és fél évszázad(Folytatás a 3. oldalon)
