Nyugati Magyarság, 1997 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1997-07-01 / 7-8. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1997. július-augusztus Keserű gyümölcsök KRÓNIKA A magyarság történelmében négy korszakváltás, rendszerváltoztatás volt, ebből az 1945 utáni, 1948-ra ijesztően felgyorsult változás, a kommunizmus az egyetlen, amelyet külső hatalmak és helyi helytartóik erőszakoltak ránk. A többit látszólag mi, magyarok akartuk. Valóban mi akartuk ezeket a nagy horderejű társadalmi-gazdasági-ideológiai változásokat? S ezek a magyarság sorsára nézve tényleg olyan egyértelműen pozitívak voltak, mint ahogy azt a történelemtudomány hirdeti? A három nagy, látszólag a magyarság nagy része által óhajtott történelmi korszakváltás valójában iszonyú társadalmipszichikai drámát jelentett számunkra, mindhárom—997-től, 1867-től és 1990- től—bekövetkezett változásban több volt a tragikus, mint a felemelő mozzanat, mindhárom változás egyre nagyobb mértékben vágott el minket ősi gyökereinktől, a küldetéstudatunkra figyelmeztető, szinte mágikus erőt adó mitikus világunktól. Mindhárom korszakváltás a nálunk egy cseppet sem fejlettebb Nyugat szolgai másolása volt—a magyar alkattól, történelemtől, tradícióktól teljesen idegen másolás, amelyben több volt a tragikus és a szánalmas, mint a pozitív elem. Hegeli fogalommal: antitézisek voltak ezek, a téziseknek feszülő—antitézisekből kikristályosodó -— szintézisek helyett. Sámánisztikus hitvilágunk mellett a honfoglaló magyarság a kereszténység számos áramlatát ismerte: a görögkeleti, az ariánus hit mellett a keleti sztyeppéken, a Kaukázusban és attól délkeletre egyaránt elteijedt ősi kereszténységet, amely nem volt éppen azonos a főleg Szent Pál által ismertté vált európai változattal. A keleti kereszténységben és a sámánisztikus hitvilágban a magyarság természeti és kozmikus létben élt egyszerre, és a társadalmi élete — a pusztai birodalom fundamentuma — sem volt értéktelenebb és gyengébb, mint a nyugat-európai korafeudális államoké. A krisztusi szeretet ekkor még megtartó erő volt. Koncentrikus körökben sugárzott szét: elsősorban a belső körre, a magyar nemzetségekre, törzsekre irányult, s természetes, elemi erejéből veszítve sugározhatott csak tovább a rokon és nem rokon népekre. Nagyott nézett volna egy szabad magyar, ha azt sugallj ák neki: ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel. Rögtön azt kérdezte volna, milyen hatalomnak áll érdekében eme sajátos eszme elhintése? A magyar egyszerre volt individuális és közösségi lény, s e két tulajdonság összhangban volt egymással a nemzettestben. De ez az összhang vajon megvolt-e a Hunyadi Mátyás halálát követő romlás évtizedeiben is, amikor pedig létkérdés lett volna a török megállítása? A tradíciók, az ősi kultúra lerombolása, kiirtása Szent István idején és után elvágott minket mitikus világunktól, gyö__ NYUGATI M agyarsáCi Hungarians of the West Hongrois d'Occident Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125, Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 Terjeszti: GONDOS BT., PÜSKI Könyvesház, FEHÉRLOFIA Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30. egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 1050 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreali szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek. kereinktől. A rovásírást száműzték, nyelvünk erejét gyengítették, amikor a latint emelték államnyelvvé. Pedig az irodalom rövidesen már a nemzeti nyelven él egész Európában, s nemzeti lesz az államnyelv is. A nyugati keresztény-feudális államot Szent István idegen lovagok és papok ezreivel, vérrel-vassal erőltette ránk, s ettől kezdve nem volt gátja az idegenek beözönlésének, a pozíció- és birtokszerzésnek — a rovásunkra. A magyar szellem legjobbjai pontosan érezték ezt. Szabó Dezső, Kodolányi János, Móricz Zsigmond. „Én nem érzem azt a keresztény istent, akit a papok hit nélkül prédikálnak, a jóság, alázatosság, a koldusok istenét: az én istenem a Taksony fejedelem istene, aki úr, s aki lovon jár, s aki a napsugár és a vihar és a csillagok istene. Az én istenasszonyom a boldogasszony, aki keményen font hajjal lovagol az ura mellett, a felhőkön” — írja Móricz az Úri muriban. Móricz énje a magyarság ősi kollektív tudatában gyökeredzett, így érzett rá arra a húszas években, amelyről a tudósok inkább csak pár évtizede cikkeznek. Újabb szolgai másolást jelentett az 1867-es kiegyezés utáni korszak szellemi és gazdasági liberalizmusa. Nem az volt a baj, hogy kiegyeztünk az osztrákokkal és a Habsburg-házzal, s ezzel Magyarország újra szuverén nagyhatalom lett, hanem az, hogy a kapitalizálódást, a polgárosodást nem a saját testünkre szabottan hajtottuk végre. Ä nemzettestet jelentő, nemzettudatot őrző köznemesség nemcsak a kiváltságairól mondott le, de a birtokait is elveszítette fokozatosan, mert gazdasági tevékenységét tekintve nem a vele szinkronban levő magyar polgár-kereskedő réteggel kapcsolta össze a sorsát, ez utóbbi pedig kibontakozni sem tudott a hatalmas tőkével rendelkező idegen polgárság szorításában. Nem volt ez szabadverseny, egyenlő esélyekkel, amelyben megizmosodhatott volna a hazai polgárság is, s azonos érdekű organizmusban élhetett, dolgozhatott volna együtt a birtokos nemességgel és a birtokos parasztsággal. Akinél a pénz volt, annál volt a hatalom is, s ez fokozatosan átformálta, megsemmisítette a tradícióinkat, a gondolkodásunkat is. A XX. század elejétől már a Nyugat a vezető folyóirat az irodalmi életben, s ebben a lapban legnagyobb íróink, Ady, Móricz és Krúdy—hiába ajnározzák körül őket—már csak vendégek. A Tormay Cécile szerkesztette Napkelet, Sárközy György Válasza, Móricz Kelet Népe című folyóirata már csak utóvédharcot folytatnak (vagy gondolj unk a monumentális Móricz-oeuvre sorsára, döbbenetes utóéletére). Posztkommunista, liberális egyetemi tanszékeinken, úgynevezett posztmodem, amúgy magyarellenes műhelyekben szabadon, nyilvánosan és büntetlenül ócsárolhatják a századelőn, a két világháború között, de még a Kádár-éra első évtizedeiben is nagyra tartott írónkat. A magyar alkattól, érdekektől idegen liberalizmus vadhajtásaiból bizony keserű gyümölcsök teremtek. Czére Béla ( " Értesítem, hogy felújított fogorvosi magánrendelőmet o Damjanich u. 31/A, földszint 2. sz. alatt megnyitottam. Időpont-egyeztetés: kedden és csütörtökön 15-18 óra között a 312-16-819 es, hétköznap napközben a 15-58-400-as, esténként a 15-66-354 es telefonszámokon lehetséges! Dr. Vág János szakorvos V ^ A Nyugati Magyarság Magyarországon megrendelhető rózsaszínű postautalványon: 1022 Budapest, Bimbó út S3. Kérjük, ajánlja az újságot barátainak, ismerőseinek is! Ara egy évre: 1050 Ft. Hirdetési díjszabásunk all. oldalon. Június 9.: Budapesten járt acseh külügyminiszter, aki szerint Magyarország már megoldotta azokat a problémákat, amelyekkel a cseheknek még szembe kell nézniük. Piaci információk alapján ismeretessé vált: a csehországi valutaválság első napjaiban a befektetett pénzügyi tőkének mintegy 10- 20 százaléka távozott az országból. Harmati Béla evangélikus püspök kijelentette : egyháza a kormány által j avasolt új egyházfmanszírozási rendszerben a jelenleginél kevesebb támogatáshoz jutna. Ezzel kapcsolatban Platthy Iván, egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkár elismerte, hogy közel 1,7 milliárd forintnyi támogatás —például a hitoktatók díjazásának állami hozzájárulása—megszüntetését tervezik. Horn Gyula miniszterelnök levélben mondta le Torgyán Jdzse/kisgazda elnök országos nyilvánosságú politikai vitára vonatkozó kihívását. Hóm a vitát még nem tartotta időszerűnek. Június 10.: Az Alkotmánybíróság határozott a módosított társadalombiztosítási rendelkezések ügyében. A testület megvizsgálta, összhangban áll-e az alaptörvénnyel, hogy egészségügyi hozzájárulásként 1800 forintot kell fizetnie mindenkinek, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik, s megállapította: a vonatkozó rendelkezés alkotmánysértő, mivel az adójellegű kötelezettségnek a jövedelmi és vagyoni viszonyokhoz kell igazodnia, másfelől a vélelmezett jövedelemnek nem lehet alapjaegy személy adatait tartalmazó okirat. Június 11.: Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke pozsonyi sajtótájékoztatóján bejelentette: az ottani magyar diákok kétnyelvű bizonyítványának megvonása miatt a strasbourgi embeijogi bírósághoz fordul jogorvoslatért. A nagyszombati (szlovákiai) kerületi bíróság úgy döntött, hogy a korábbi, „magyar irredentizmusra” hivatkozó hivatali döntések ellenére mégsem kell lebontani a Bősön felállított millecentenáriumi emlékművet. Bábalván, az MDF országos választmányának elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy pártja a Vatikán és a magyar állam között megkötendő szerződést illetően kivételesen egyetért az MSZP-vel. Bába bírálta az SZDSZ-nek a megállapodást ellenző magatartását, s azt, hogy Piliscsabán, a helyi, egyházi iskolában egy szabaddemokrata képviselő-jelölt aláírásgyűjtést kezdeményezett többek között amiatt, hogy ott verik a gyerekeket, holott ezt még az a szülő is cáfolta, akire az SZDSZ-es jelölt hivatkozott. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter a parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén azt mondta, hogy a termőföldtörvény tervezett módosítása módot adna arra, hogy külföldi befektetők földtulajdonhoz jussanak. Június 13.: Semjén Zsolt kereszténydemokrata politikus sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a személye iránt megnyilvánuló bizalomra tekintettel indulni fog a pártelnöki posztért Giczy György ellenében. Demeter Ervin, az MDF parlamenti frakcióvezetője, és Manninger Jenő fővárosi frakcióvezető sajtótájékoztatón tiltakozott a budapesti távfűtő művek tervezett privatizációja ellen, mivel a privatizáció várható következményei rosszabb helyzetbe sodornák az eddig is magas díjakra kötelezett 650 ezer családot. Június 14.: Göd határában nehézfémet is tartalmazó veszélyes hulladékot (a bőriparból származó szennyező iszapot) találtak, amely megmérgezheti a főváros és Dunakeszi környékének ivóvízkészletét. Június 16.: Budapesten átadták a rendőrség Teve utcai, 65 ezer négyzetméteres, csaknem tízmilliárd forintot felemésztő új központját, amelyet Finta József, Kossuth-díjas építész tervezett. Bérczy Antal, az MSZP hívő tagozatának elnöke az Új Magyarországnak nyilatkozva többek között kijelentette: Az SZDSZ a hozzá húzó, túlsúlyban lévő liberális sajtó segítségével rombolja a közmorált. A Vatikánnal megkötendő megállapodást félremagyarázó, kiforgató handabandázók akcióikkal veszélybe sodorják az egész társadalom erkölcsi felemelkedését. Szent-Iványi István, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője kijelentette: pártja továbbra is bízik abban, hogy Hóm Gyula nem írja alá a Vatikánnal kötendő megállapodást. Június 17.: Glattfelder Béla Fidesz-képviselő, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja a sajtóban bírálta a kormánynak azt a törvényjavaslatát, amely külföldiek számára is lehetővé tenné a magyarországi földtulajdonlást. Június 18.: A kábítószerek terjedésének visszaszorítására létrehozott parlamenti bizottság elnöke szerint hazánkban 35-55 ezerre tehető a kábítószerfüggésben szenvedő betegek, és 70-120 ezerre az alkalmi drogfogyasztók száma. Június 19.: Giczy György, a KDNP elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva többek között kijelentette, hogy hazánkban elsorvadt az érdekvédelem és látszólagos a többpártrendszer, ezért gyökeres rendszerváltoztatásra van szükség. Eigner József, az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek átvilágítására létrehozott bírói testület vitatott módon elmozdított tagja az ügynöktörvény hiányosságairól szólva az Új Magyarországban kifejtette: sokkal inkább bűnös az, aki a parancsot adta, mint azok. akikkel végrehajtatták. Elmondta azt is, hogy a bírói testület munkájának megkezdésekor tényszerűen ismert volt Hóm Gyula, Szűrös Mátyás és Gál Zoltán érintettsége. Torgyán József, az FKGP elnöke megjelent az átvilágító bírók előtt. Makrancy József bíró ezzel kapcsolatban érzékeltette, hogy az átvilágítás eredménye várhatóan kedvező lesz Torgyán Józsefre nézve. Mézes Rudolf a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége Központi Tanácsának elnöke bejelentette: törvénysértés vádjával beperelik a szlovák oktatási minisztert az egynyelvű bizonyítványok kényszerű bevezetése miatt. Június 21.: A Kereszténydemokrata Néppárt országos tisztújító választmánya a bíróilag megsemmisített decemberi választást követően ismét Giczy Györgyöt választotta a párt elnökének. Alelnökök lettek: Báthory Gábor, Gáspár Miklós, Pálos Miklós, Semjén Zsolt és Usprung János. Az országos választmány elnöke Mizsei Zsuzsanna, a pártügyész Sass Attila lett. Június 23.: Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter döntése alapján júliustól ismét emelkednek az energiaárak. A lakosságot súlyosan érintheti a gáz 10, a villamos energia 4,5, az üzemanyagok 13,5 százalékos áremelkedése. Torgyán József, az FKGP elnöke rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy büntetőfeljelentést tesz azok ellen, akik személyét összefüggésbe hozták a III/III-as ügyosztállyal. Szerinte Kuncze belügyminiszter hamis adatokat közölt az átvilágító bírákkal, amikor arról tájékoztatta őket, hogy a kisgazdák elnöke az ügynöktörvény hatálya alá eső tevékenységet végzett. Torgyán József bizonyítékokat követelt a belügyminisztertől, s kijelentette: pártja semmilyen kapcsolattartásra nem lát lehetőséget az SZDSZ-szel mindaddig, amíg Kunczét nem távolítják el az SZDSZ és a Belügyminisztérium éléről. Június 24.: A KDNP országos fegyelmi és etikai bizottsága eljárást indított lsépy Tamás parlamenti frakcióvezető ellen, aki a párt tisztújításának eredményéről olyan értelemben nyilatkozott, mintha az nem lenne végleges. Június 25.: Lapértesülések szerint a Demszky Gábor által irányított Főpolgármesteri Hivatal — az Új köztemető kertészeti rendezésére hivatkozva — a 297-301-es parcellák egy részét dollárért megvásárolható sírhelyként akarja kiárusítani. A kommunista diktatúra idején politikai okokból meggyilkolt mártírok nyughelyeként is számontartott területre vonatkozóan a rendezési terv egyik fő okaként szerepel, hogy az elhunytakat „grátisz”, azaz ingyen temették el. Az Új Magyarország megállapítása szerint még ez a cinikus indoklás sem fedi az igazságot, mert az 1944 és 1956 között halálra ítéltek kivégzésének költségeit — így például a kötél árát is —az érintett családokkal, vagy magukkal az elítéltekkel fizettették meg, s csupán a golyó általi kivégzéseknél adták „grátisz” a golyót. Június 26.: Piliscsabán 32 szülő visszavonta aláírását arról a nyílt levélről, amely az egyházi iskolával kapcsolatban kisebb politikai vihart kavart. Június 27.: A földtörvény módosítása miatt a budapesti Szabadság téren tiltakozó nagygyűlést tartott a MIÉP. Csurka István elnök beszédében leszögezte: ha a nemzeti erők hatalomra kerülnek, akkor felülvizsgálják a privatizációt, a törvényeket, és felelősségre vonják a rablások irányítóit. Dolník Erzsébet, a szlovákiai Együttélés Mozgalom oktatásügyi alelnöke arról informál taa sajtót, hogy a lévai járásban ahatalom képviselői leváltással fenyegették a magyar iskolaigazgatókat, amennyiben nem tesznek eleget az egynyelvű bizonyítványok kiadásával kapcsolatos intézkedéseknek. A magyar tanulók szülei sok helyen nem járultak hozzá az egynyelvű bizonyítványok átvételéhez. A Magyar Újságírók Közösségében átnyújtották a Petőfi Sándor Sajtószabadságdíjakat. Az ötödik alkalommal megrendezett ünnepségen Beke György erdélyi író, Földy Ottó rádiós újságíró, Márkus Béla író-publicista, Raksányi Gellert színművész, Solymár József író-ú jságíró, valamint Szalay Károly irodalmár vehette át a kitüntetést. Június 30.: Az Országos Rádió és Televízió Testület a meghirdetett két országos kereskedelmi tévéfrekvencia nyertesének az európai-amerikai tulajdonú MTM-SBS és az európai CLT-UFA konzorciumot szavazta meg. Életének 79. évében elhunyt Benkő Gyula, Jászai Mari-díjas színművész, a Vígszínház örökös tagja. Az ‘56-os Felkelők Magyarországi Szövetségének Rabparlamentje nyílt levélben fordult Bili Clintonhoz, az USA elnökéhez. Ebben többek között az áll, hogy a Nyugat- a bolsevistáknak busás kamatért adott hatalmas kölcsöneivel - megbocsáthatatlan bűnt követett el százmilliók ellen, s a magyar nép az országot rabságban tartó, véreskezű rendszer által elherdált adósságokat törleszti. A levél hangsúlyozza az 56-os forradalom történelmi jelentőségét, s azt, hogy Magyarországnak ma joga van kérni aNyugat segítségét. Július 1.: Hosszú betegség után, 67 évesen elhunyt Andorka Rudolf szociológiaprofesszor, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, az OTKA elnöke, az MTA levelező tagja. A rozsnyói járási hivatal azonnali hatállyal elbocsátotta Tóth Sándort, a rozsnyói magyar tannyelvű általános iskola tanítóját- korábban igazgatói posztjáról váltották le aki az iskola IV. C osztályában kétnyelvű bizonyítványokat osztott ki a diákoknak. Július 2.: Hazánk értékes műkinccsel gyarapodott. Reisz Attila, a Microsoft Hungary igazgatója támogatta anyagilag azt az akciót, amelynek révén a New York-i magyar főkonzul a Sotheby’s árverésén 7500 dollárért megvásárolhatta Werbőczy István 1517-ben nyomtatott Hármaskönyvét, a Tripartitumot. Ez a tizenhatodik ismert példány, s Szinyei Csaba hívta fel rá a művelődési miniszter figyelmét. A koalíciós pártok nem tudják elfogadi, hogy a Tocsik-ügyben a miniszterelnök és a kormány felelősségét is megállapítsák, ezért kezdeményezik a Tocsik-bizottság megszüntetését. Az ellenzék ezzel szemben úgy véli: addig nem lehet megszüntetni a vizsgálóbizottságot, amíg annak jelentését el nem fogadja a parlament. Július 4.: A KDNP országos fegyelmi és etkai bizottsága kizárta a pártból lsépy Tamás frakcióvezetőt, aki kijelentette: nem távozik a frakcióból, csak ha onnan is kizárják. Július 9.: Az ORTT székházában ünnepélyes keretek között aláírták a magyar kereskedelmi tévécsatornákról szóló szerződést. A vesztes írisz Tv (amelynek érdekében Blinken, amerikai nagykövet, Tom Lantoskongresszusi képviselő, aCME-tulajdonos Lauder és Mark Palmer is lobbyzott) nevében nyilatkozó Baló György szerint az ORTT eljárása önkényes és szabálytalan, ezért bírósághoz fordul jogorvoslatért. Július 10.: Hóm Gyula miniszterelnök bejelentette: mind a hét parlamenti párt egyetértett a NATO-csúcs madridi döntésével, s azzal, hogy a kormány idén november végéig kezdeményezzen véleménynyilvánító népszavazást Magyarország NÁTO-csatlakozásáról. Július 14.: Az Új Magyarország beszámolt arról, hogy a Francia Akadémia Nagy Aranyérmét, amelyet évente egy embernek ítélnek oda, idén Makovecz Imrének, nemzetközi hírű építészünknek adományozták. A jelentős eseményről a nagy hazai sajtóorgánumok „elfelejtették” tájékoztatni a magyar közvéleményt. (B.A.) Emlékezés a doni hősökre Július 20-án, vasárnap Bolgyirevkánál, Voronyezstől 75 kilométerre a Második Magyar Hadsereg 150 ezer elesett katonájára és munkaszolgálatosára emlékeztek. Az egykori intemálótábor helyén felállított, felülnézetben a Szent Koronát mintázó, hét kopjafájával a honfoglaló törzseket jelképező emlékműnél (Törő György fafaragó népművész alkotása) Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Fodor István, a HM politikai államtitkára, Stark Antal helyettes államtitkár és Holló József vezérőrnagy, valamint a Vitézi Rend képviselői rótták le kegyeletüket. A bolgyirevkai polgármester, majd a területi adminisztráció képviselője után Csoóri Sándor mondott beszédet, s emlékeztetett a megbékélés történelmi jelentőségére. A megemlékezés napján, délelőtt 10 órakor a kegy hely felavatásának alkalmából Magyarországon tízperces harangzúgás búcsúztatta a Don-kany arban életüket vesztett magyar hősöket.
