Nyugati Magyarság, 1997 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1997-06-01 / 6. szám

2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1997. június Magyar dollármilliók a zsidó kárpótlásra KRÓNIKA Május 30.: A szlovák belügyi tárca szó-A magyar kormány kétévi tárgyalásokat követően átnyújtott a Zsidó Világkong­resszusnak (WJC) egy 28 millió dolláros csekket, amelyből a holocaust 20 ezerre becsült magyar túlélőjének rendszeres havi nyugellátást fognak biztosítani. A WJC szerint — írta az MTI — Magyar­­ország az első kelet-európai állam, amely ilyen járadékot fizet a második világháborús üldözötteknek. Ez az összeg a nácik által elrabolt, majd a há­ború után a kommunista kormányok ál­tal államosított zsidó vagyonért nyújtott kárpótlás kezdeti lépése — közölte a szervezet. Hasonló tárgyalások folynak Len­gyelországgal és Csehországgal is, de A Hit Gyülekezete Országos Vezetősége az MTI-hez eljuttatott közleményében visszautasítja Bába Ivánnak az SZDSZ és a Hit Gyülekezete állítólagos „remek együttműködésére” vonatkozó, szerdán elhangzott kijelentését, amelyet az MDF választmányi elnöke a tervezett vatikáni megállapodással kapcsolatban fogalma­zott meg. (...) Mint köztudomású: a magyar politi­kai közéletben — Horn Gyula emléke­zetes bejelentése óta — egyetlen parla­menti párt tiltakozik nap mint nap min­den fórumon a vatikáni-magyar állam­­szerződés aláírása és ratifikálása ellen, és az a Szabad Demokraták Szövetsége, mely párt egyes vezetőinek kapcsolata a Hit Gyülekezetével évek óta közismert. Társadalmi támogatottságuk a szerződés elutasításában igencsak csekélynek mondható. A múlt héten az országot pla­kátok árasztották el, Kossuth Lajos egyik kijelentését citálva a falakra. A kibocsátójuk ugyan nem fedte fel kilétét, a sajtóban megjelent reakciók egy része azonban egyértelműen az SZDSZ-t gya­nította mögöttük. Ezenkívül egyetlen fórum jelezte til­takozását: az Iskolaigazgatók a demok­ráciáért nevű szervezet — a maga 92 aláírójával—, amely közvetlenül azután alakult meg, hogy Magyar Bálint műve­lődési miniszter (és SZDSZ-ügyvivő) tájékoztatta az Iskolaigazgatók Orszá­gos Találkozóján részt vett vezetőket. Most pedig a Hit Gyülekezete is tiltako­zik; igaz, csak Bába Iván kijelentéseire reagálva. Bárhonnan is nézzük e három ténye­zőt, kettő mindig összefüggeni látszik közülük. Ugyanakkor ceglédi források­ból a napokban jutott a tudomásunkra, hogy Tóth Géza, a Ceglédi Közgazda­­sági Szakközépiskola igazgatója — aki az Iskolaigazgatók a demokráciáért szó­­vivőjeként oly vehemensen védte a vi­fM NYUGATI M agyarsaU Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident j Publisher/Editor-in-Chief Felelős kiadó/Főszerkesztő: MIKLQSSI ISTVÁN Published monthly by Kiadja havonta a TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125. Mt. Royal Stn. Montréal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: CANADA-TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2. Tel./Fax: 326-7531 Terjeszti! GONDOS BT.. PÜSKI Könyvesház. FEHÉRLOF1A Könyvesbolt Előfizetési díjak egy évre: Kanada: CA-$30, egyéb országok: US-$30, MAGYARORSZÁG: 1050 Ft Előfizethető a szerkesztőség címére beküldött rózsaszínű postautalványon (Nyugaton: csekk vagy money order montreáli szerkesztőségünk címére) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jo­gát fenntartjuk. A közölt írások nem fel­tétlenül képviselik a szerkesztőség ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cik­kekért a mindenkori cikkírók felelősek. . a Zsidó Világkongresszus szerint ezek nem haladnak megfelelően. Ezek a tárgyalások egyfelől az érin­tett kelet-európai kormányok, másfe­lől a Zsidókárpólási Világszervezet (WJRO), a WJC alosztálya között zaj­lanak. A Magyarországgal létrejött megállapodás értelmében a WJRO és a magyar zsidóközösség létrehoz egy alapítványt, amely a nyugdíjkifizetése­ket fogja bonyolítani. A WJC közölte, hogy jelenteni fogja az amerikai szenátusnak, amely meg­fontolás tárgyává teszi Magyarország csatlakozását a NATO-hoz, hogy a ma­gyar kormánnyal kielégítő megállapo­dásra jutott. lágnézeti semlegességet az iskola falain belül — minden vasárnap öt órakor is­tentiszteletet rendez (vagy engedélyez) a saját iskolájában. Mégpedig a Hit Gyülekezete istentiszteleteit. (...) A Hit Gyülekezetének közleménye szerint Bába Iván félrevezeti a közvéle­ményt akkor, amikor a vatikáni megáll­apodással kapcsolatos problémák oka­ként az SZDSZ-t és a Hit Gyülekezetét állítja be. Az ily módon megtámadott képviselő véleményét kérdeztük a Hit Gyülekezetéről, aki a következőket mondta el lapunknak. — A Hit Gyülekezetének szerepe tisztázatlan a társadalomban. Két arca van. Egyrészt mint szekta tűnik fel, másrészt mint manipulativ csoport. Te­vékenysége további vizsgálatot igényel. Föl kellene tárni, milyen szerepet tölt be a magyar társadalomban, és hogy ez a szerep merre viszi a társadalmat. — Milyen alapon kapcsolta össze nyilatkozatában az SZDSZ-t és a Hit Gyülekezetét? — A Jurta Színházban, az SZDSZ megalakulásakor—ahol én is jelen vol­tam — nagy számban találkoztam a Hit Gyülekezetéhez tartozókkal. A gyüle­kezet és a párt között teljesen világosak a meglévő személyi kapcsolatok, ame­lyet Hack Péter személye reprezentál. Az SZDSZ legfőbb támogatói körét is a gyülekezeti tagok jelentik. (Új Magyarország) Május 19.: RMDSZ-források szerint a ro­mán kormány elfogadta az oktatási törvény módosításáról szóló tervezetet, amely tartal­mazza az RMDSZ-nek a romániai magyar­ság érdekében megfogalmazott igényeit. Május 19-ig 27 alkalommal, összesen két tonna 114 kiló kábítószert foglalt le a vám- és pénzügyőrség a határátkelőhelyeken. Az év legnagyobb heroinfogása Nagylakon tör­tént. ahol egy török kamionból több mint 53 kiló kábítószert emeltek ki a vámosok. Torgyán József, az FKGP elnöke mohá­csi sajtótájékoztatóján többek között kijelen­tette: A kisgazdapárt egyetlen természetes szövetségese a KDNP, ezért a választás után a kisgazdák szeretnék bevonni a keresztény­­demokratákat a kormányzati felelősségvál­lalásba. Május 20.: Romano Prodi olasz, Janez Dmovsek szlovén és Horn Gyula magyar mi­niszterelnök tárgyalásokat folytatott Buda­pesten. A tárgyaló felek döntöttek bizonyos katonai jellegű kooperációról, a Trieszt- Ljubljana-Budapest-Kijev autópálya nyom­vonalának kijelöléséről, a három ország bel­ügyi és vámszerveinek együttműködéséről, a műszaki-tudományos, az oktatási, a környe­zetvédelmi és az igazságügyi kapcsolatok fej­lesztéséről. A belvárosi Dreher halászcsárdát 90 napra bezáratta az V. kerületi önkormányzat. A csárda azzal szerzett kétes hírnevet magá­nak, hogy elképesztően magas, olykor 1 mil­lió forintot is meghaladó vacsoraszámlákat állított ki a főként külföldi vendégeinek, s ez­zel közvetlenül rombolta Magyarország tu­risztikai hírnevét. Május 21.: Tőkés László királyhágó­­melléki református püspök a romániai tan­ügyi törvény módosításával kapcsolatban fel­rótta az RMDSZ-nek, hogy nem állt ki vá­lasztóinak akarata mellett, s nem ragaszko­dott a tanügyi autonómiához. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Tőkés Lászlót fél­retájékoztatták az üggyel kapcsolatban. Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök sajtótájé­koztatón jelentette be: a kormány nem fogad­hatja el a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizá­ciójára vonatkozó előterjesztést. Hozzátette: túl nagy a kockázat, s ezzel a privatizációval a legnagyobb tankönyvkiadó-bázis kerülne veszélybe. Május 22.: Kivonultak az ellenzéki kép­viselők az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának üléséről, miután a testület leszavazta a Fideszes Varga Mihály javaslatát, amely a nyugdíjreform vitájának elhalasztására irányult. A javaslattételre azért került sor, mert az előterjesztések tanulmá­nyozására túlságosan kevés idő állt rendel­kezésre. Ezen a napon a házbizottsági ülés­ről is kivonult az ellenzék. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a televízi­ónak nyilatkozva kijelentette: amíg a KDNP jelenlegi vezetése hatalmon van, addig nem képzelhető el együttműködés a két párt kö­zött. Giczy György pártelnök a Keresztény­­demokrata Néppárt belügyeibe való beavat­kozásnak minősítette Orbán kijelentését, s az MTI-nek azt mondta: neki mindegy, ki a Fi­desz elnöke, mert szövetségei a pártok és nem a személyek szoktak kötni. Giczy a történte­ket úgy értékelte, hogy a Fidesz elnöke nyo­mást akar gyakorolni a KDNP tagságára a közelgő tisztújítás előtt. A Szabaddemokraták Szövetsége sokallja a katolikus egyház tervezett támogatását és a visszajáró ingatlanokat, s átgondolatlannak tartja a támogatással és az ingatlanigénnyel kapcsolatos tervezetet. Gellert Kis Gábor (MSZP) szerint viszont a magyar kormány és a Vatikán közötti megállapodás mind a ka­tolikus egyház, mind a Vatikán számára el­fogadható. s az MSZP-ben sem merült fel el­lenvélemény. Lezsák Sándor, az MDF elnöke nyilatkozatában aggasztónak tartotta a kiseb­bik kormánypártnak az egyházak támogatá­sát rendező szerződésekkel szembeni fellé­pését. Május 23.: Berta Attila, Budapest rend­őrfőkapitánya sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rendőrség elfogta a máriaremetei templomkert szobordöntögetőit. A főkapi­tány szerint az elkövetők részegek voltak, s tettüket — mellyel több mint 1 millió forin­tos kárt okoztak — nem politikai okból kö­vették el. Zavaró előzmények után Szlovákiában megkezdődött a népszavazás, amelyet az or­szág NATO-tagságával összefüggésben írtak ki. Az ellenzék okirat-hamisítással vádolta a belügyminisztert, amiért a három kérdést — de a közvetlen elnökválasztást felvetőt nem — tartalmazd szavazólapokra a négy kérdést támogató Központi Népszavazási Bizottság egyetértése nélkül üttette rá a bizottság pe­csétjét. Öt hazai ellenzéki párt közös sajtótájé­koztatóján hozta nyilvánosságra: kormány­­váltás esetén az elmúlt három esztendő leg­kevésbé visszavonható törvénycsomagja a nyugdíjreform-tervezet. A magyar biztosítási piac teljes egészében külföldi kézben van, s ezután külföldiek lennének a nyugdíjpénztár­tulajdonosok is. Kis Gyula, az MDF szakér­tője szerint körülbelül 100 milliárd forintot emésztene fel a kényszerrel létrehozandó új nyugdíjrendszer kialakítása. Május 25.: Göncz A rpád köztársasági el­nök háromnapos hivatalos látogatásra Romá­niába utazott, ahol Emil Constantinescu ro­mán elnökkel gazdasági kérdésekről tárgyalt, és bejelentette: magyarországi látogatásra hívta meg a román elnököt. Az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlése Bu­dapesten az egyetlen jelöltet, Kuncze Gábort választotta a párt elnökének. Szlovákiában a választók több mint 80 szá­zaléka távolmaradt az urnáktól. Az eredmény­telen népszavazással kapcsolatos zűrzavart a Meciar elnök utasítását végrehajtó Gustáv Krajci belügyminiszter idézte elő, s egyes elemzők szerint a kabinet sorozatos törvény­­sértései súlyos politikai válságba sodorták az országot. Torgyán József pártelnök, az FKGP orszá­gos vezetőségi ülésének szünetében úgy nyi­latkozott, hogy a kisgazdapártnak az MSZP-s miniszterelnök népfrontos víziójával szemben egy kisgazda többségű kormányzás elnyerése a célja. Május 26.: A Központi Népszavazási Bi­zottság a szlovákiai népszavazás résztvevői­nek számát nullában állapította meg, s vála­szaikat értékelhetetlennek minősítette. Az FKGP bejelentette: az Alkotmánybí­rósághoz fordul, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány a társadalombiztosí­tási törvénycsomagot—a nyugdíjreformot— törvénytelen módon, s túlságosan rövid idő alatt akarja elfogadtatni az Országgyűléssel. Május 27.: Tőkés László református püs­pök Göncz Árpád történelmű jelentőségűnek nevezett romániai látogatásával kapcsolatban kijelentette: kissé korai lenne a magyar köz­­társasági elnök útját történelminek minősíteni, mert annak eredményességét vagy kudarcát a gyakorlat fogja megmutatni. Szerinte a két or­szág államközi kapcsolatainak javulásáról csak abban az esetben lehet beszélni, ha az a romániai magyarság helyzetének javulását hozza. Az Országgyűlés elfogadta a magyar­orosz, a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződések kihirdetéséről szóló törvény­­javaslatokat. A Meciar-kormánynak a magyar kisebbséget sújtó antidemokratikus intézke­déseire tekintettel valamennyi ellenzéki frak­ció elutasította a vonatkozó dokumenum ki­hirdetését. Az MSZP agrártagozatának ülésén Horn Gyula azt mondta: szeretné, ha még az e heti kormányülésen döntenének a földtörvény olyan értelmű módosításáról, amely jogi sze­mélyek — ideértve a részben vagy egészben külföldi tulajdonú jogi személyeket is — szá­mára lehetővé tenné a földtulajdonlást. Ügyvivő vezeti a santiagói missziót a Kül­ügyminisztérium által hazarendelt nagykövet helyett. Az előzetes vizsgálat megállapította, hogy a volt chilei nagykövet (Széles Adolf) hatáskörét és a hivatali fegyelmet súlyosan túl­lépve kárt okozott a magyar államnak, mivel előzetes felhatalmazás nélkül új rezidencia vá­sárlására kötött előszerződést. Május 28.: A KDNP választmányának el­nöksége úgy döntött, hogy az országos vá­lasztmány tisztújító ülését június 21-én tart­ják meg. A svájci Neue Zürcher Zeitung egyik cikke történelmi jelentőségűnek tartotta Göncz Ár­pád köztársasági elnök romániai látogatását. Ezzel szemben Csurka István MIEP-elnök a párt szokásos sajtótájékoztatóján úgy véleke­dett, hogy a látogatás körüli lelkendezés ko­rai, mivel Romániában változatlanul megol­datlan a magyar iskolák helyzete, nincs Bo­lyai egyetem, nincs kolozsvári konzulátus és nem történt elmozdulás az egyházi tulajdo­nok ügyében sem. Május 29.: Lezsák Sándor, az MDF el­nöke méltatta Magyarország és a Vatikán kö­zötti megállapodás tervezetét és bírálta az SZDSZ-t, amiért az elutasítja a tervezetet. Csapody Miklós, az MDF médiaügyekért felelős alelnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy térségünkben egy nemkívánatos média­monopólium jön létre, nevezetesen: a Ronald Lauder által irányított konzorcium (CME) televíziós láncot akar létrehozni a volt szoci­alista országokban azzal a céllal, hogy az ame­rikai és a nyugat-európai tévékből kiszoruló, silány színvonalú filmekkel árassza el a néző­ket. Csapody hozzátette: a vállalkozás olyan kétes üzleti körökkel áll kapcsolatban, mint például az ukrán maffia. Jászapátiban nyilvános tévévita zajlott Tor­gyán József kisgazda elnök és Szekeres Imre szocialista frakcióvezető között. A teltházas rendezvényen Torgyán József hangsúlyosan ér­velt a gazdákat és az állampolgárok többségét sújtó kormányzati lépésekkel szemben, s töb­bek között rámutatott a jelenlegi — egykor a kommunizmus iránt elkötelezett — hazai ka­pitalisták nemzetietlen tevékenységére. vivője kifogásolta az egyetlen szlovákiai ma­gyar napilap — az Új Szó — népszavazással kapcsolatos írásait. Szilvássy József főszer­kesztő a lépést megfélemlítésnek tekintette. Giczy György, a KDNP elnöke a gazda­megmozdulások központjába, Kiskőrösre lá­togatott, ahol találkozott a Metész vezetői­vel, Kása Gyulával és Zsikla Győzővel. A he­lyi művelődési házban megtarott fórumon a pártelnök többek között arról beszélt, hogy a mai magyar társadalom egyik fő jellemvo­nása az Istentől való elfordulás. Mentsük, ami menthető — mondta az elnök —, mert hosszú távra tervezett programokat képtelenség hívő emberek közreműködése nélkül végrehajtani. Június I.: A Fejér megyei Etyeken van­dálok akadályozták meg a szokásos úmapi körmenetet, akik az ünnepi esemény előtt em­beri ürülékkel kenték be a templom bejára­tait, a kilincseket, a küszöböket. Emiatt a ha­gyományos szertartást csak részben tudták megtartani úgy, hogy csak a templom belse­jében hordozták körül Krisztus testét. Varga Imre plébános elmondta: az utóbbi években a vandalizmus többször előfordult a temp­lom környékén, de ilyen visszataszító csele­kedetre eddig senki nem vetemedett. Az atya szerint ide vezet az a liberális szólam, hogy „Tiszteljük a másságot”. Június 2.: Csiha Judit, privatizációval foglalkozó tárca nélküli miniszter Izraelbe látogatott, ahol Netanjahu miniszterelnökkel is tárgyalt. Netanjahu a magyar privatizációs modellt példaértékűnek nevezte. Június 3.: A hatezer tagot képviselő Ma­gyar Alkotóművészek Országos Egyesülete elnöksége tiltakozott amiatt, hogy Magyar Bálint művelődési miniszter előterjesztésé­ben a kormány tárgyalni kívánja a Magyar Alkotóművészek Közalapítványának átalakí­tási tervét. Az alapítvánnyal kapcsolatban tervbe vett újabb „reform” veszélyeztetheti a magyar művészek alkotó munkájának és szociális biztonságának meglévő anyagi fel­tételeit. Június 4.: A művelődési miniszter alá­írta az alapműveltségi vizsga követelménye­iről és szabályzatáról szóló miniszteri ren­deletet. Ha a kabinet elfogadja az új érett­ségi szabályzatát, akkor 2004-ben lesz el­őször kétszintű érettségi hazánkban. A két vizsgaszabályzat elfogadása összefügg a mindmáig bírált Nemzeti Alaptanterv (NAT) 1998 szeptemberi bevezetésének időpontjá­val. Kuncze Gábor belügyminiszter a Krimi­­nálexpó megnyitóján többek között kijelen­tette: Magyarországon megfékezhető a szer­vezett bűnözés. Június 5.: A főváros különböző helyszí­nein a hajnali órákban valóságos gránáteső hullott egyes használtautó-kereskedésekre. A VIII., a XI. és a XIV. kerületben — összesen négy helyszínen —jugoszláv gyártmányú ké­zigránátok robbantak, egy autóbuszra pedig három lövést adtak le ismeretlen tettesek. A belügyminiszter a rádióban cáfolta, hogy Bu­dapesten pánikhangulat lenne. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök a kormány és a Vatikán megállapodását ért bí­rálatokkal szemben foglalt állást, s nyilatko­zatban hangsúlyozta: nem igaz, hogy az egy­ház a megállapodás révén gazdagodni akarna. Pusztán élni és dolgozni akar, méghozzá az egész magyar társadalom javára. Június 6.: Magyar Bálint SZDSZ-es művelődési miniszter a Népszabadságnak adott inteijújában kijelentette, hogy pártja je­len formájában ellenzi a magyar-vatikáni szerződést, s úgy vélte, hogy a megállapo­dás elfogadásának következtében a katolikus egyház privilegizált helyzetbe kerülne. Június 7.: Giczy György pártelnök Nyí­regyházán, a KDNP Szabolcs-Szatmár-Be­­reg megyei választmányi ülésén kijelentette: Hóm Gyula, mint egykori karhatalmista, az átvilágítási törvény hatálya alá esik, s ezért jogtalanul tölti be a miniszterelnöki posztot. (B.A.) A Nyugati Magyarság Magyarországon megrendelhető rózsaszínű postautalványon: 1022 Budapest, Bimbó út 53. Kérjük, ajánlja az újságot barátainak, ismerőseinek is! Ára egy évre: 1050 Ft. í;y'- V. ■ Gyülekeznek, támadnak

Next

/
Thumbnails
Contents