Nyugati Magyarság, 1997 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1997-05-01 / 5. szám

1997. május

Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident

9. oldal

Kocsis Istvánt a magyarság sorskérdéseit megfogalmazó drámák szerzőjeként ismerik elsősorban. De legalább ennyire fontosak történelmi tanulmányai, esszéi is. A Szent Korona tana (Püski Kiadó, 1995) című könyvének gondolatisága, a Szent Korona misztériuma beleszövődött nemrég megjelent kötete, A megkoronázott (Felsőmagyarország Kiadó, 1996) izzó drámai világába is. A szerzőt először arról kérdeztük, hogyan fogalmazná meg a Szent Korona tan lényegét.

— A Szent Korona-tan lényege, hogy a Szent Korona a magyar államhatalom alanya. A Szent Koronát a hatalom teljessége illeti, tagjainak—sem a királynak, sem a politikai nemzetnek — egyike sem törhet az általa megszemélyesített hatalomra, azaz teljhatalomra. Ezért legfőbb garanciája a hatalommegosztás véglegességének, az alkotmányosság megtartásának. Senki és semmi nem egyenrangú vele: a király a maga korlátozott hatalmát csak addig tarthatja meg, amíg nem fordul szembe a főhatalom alanyával, a Szent Koronával. A királyt esküje, hitlevele és a hatalommegosztást kimondó törvények kötelezik arra, hogy ne törjön abba a magasságba, ahol a Szent Korona mint közjogi absztrakció áll. Értelemszerűen következik mindebből, hogy a felségjogok összessége csak a Szent Koronát illeti.

— Ma is?

—A Szent Korona ma is a magyar államhatalom alanya, tehát érvényben levő, kötelező erejű közjogi tan. És mindezt nem kérdőjelezheti meg az a sajnálatos tény, hogy a mai magyar törvényhozó és végrehajtó hatalom nem igényli a Szent Korona és a Szent Korona közjogi tana segítségét. A Szent Korona a mai magyar társadalom akaratától függetlenül is az, ami volt, aminek hosszú évszázadokon át tekintették... Miért? Egyszerűen arról van szó, hogy a magyar nemzet törvényes képviselői a Szent Koronát sosem tagadták meg, a Szent Korona tant soha nem vonta vissza alkotmányosan összeült magyar törvényhozás. A kérdés persze bonyolultabb ennél, hisz azt is tudjuk, hogy törvényesen választott magyar

A Szent Korona tana

Beszélgetés Kocsis István íróval, történésszel

nemzet-, illetve országgyűlés sem hatálytalaníthatná a Szent Korona-tant... Azt jelenti-e ez, hogy a népszuverenitás nem teljes? Persze, hogy nem, és egyetlen fejlett közjoggal, alkotmánynyal, közjogi intézményrendszerrel rendelkező államban sem az. így az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban sem teljes a népszuverenitás, hanem igenis korlátozott, hiszen az alkotmányt ezen országokban nem — semmiféle népszavazás eredményére és semmiféle nemzetgyűlés vagy országgyűlés határozatára hivatkozva sem — lehet megsemmisíteni, hatálytalanítani vagy kicserélni a népfelség elvére hivatkozva.

Hasonlóképpen a második világháború utáni Magyarországon sem lehetett volna a történelmi magyar alkotmányt megsemmisíteni a népfelség elvére hivatkozva, s ha a magyarság korabeli „törvényhozó testületé” ezt mégis megtette, akkor törvénytelenül tette. Tudjuk nagyon jól, hogy az 1946. évi, köztársaságot deklaráló törvény megalkotására a megszálló hatalom képviselői ösztönözték a korabeli magyar vezető politikusokat. És azt is vegyük tekintetbe, hogy az 1989. évi köztársaságkikiáltást semmi máshoz nem lehet kötni, mint az 1946. évi törvényhez. A döntő kérdésnek az tűnik, hogy mi is történt 1946-ban. Egy Sztálin nevű politikus eldönti Moszkvában, hogy a hadserege által megszállt országok mindegyike köztársaság lesz. A kérdés most az, hogy országunkban egy külföldi politikus parancsa miképpen válhatott a közjog alapjává.

Komoly közjogászok válasza, feltételezhetnénk, csak az lehet: sehogyan. De a kérdés még bonyolultabb. Magyarországon jelenleg azzal fogadtatja el törvényesnek az alkotmányozással megbízott parlamenti bizottság a sztálini döntést, hogy annak — már-A Canada-Transatlantic Kiadó gondozásában

MEGJELENT KRISZTINKOVICH MÁRIA

Híd a víz alatt

című regénye

A kanadai Vancouverben élő írónő az

1937—1945 közötti időszak polgári világának megpróbáltatásait dolgozza fel egy fiatal lány, illetve asszony szemével.

A 320 oldalas, ízléses kivitelű, illusztrált könyv kapható

budapesti könyvesboltokban, a New York-i Püski Könyvesházban, a torontói Pannónia könyvesboltban, a montreáli B.C. Promotions-nél (481-2447), valamint megrendelhető budapesti szerkesztőségünk címén:

1022 Budapest, Bimbó út 53., fsz. 2.

Ára: 950 Ft (postaköltséggel együtt),

illetve montreáli szerkesztőségünk címén (nyugati olvasóink számára):

P.O.Box 125, Mt. Royal Stn.,

Montréal, QC H3P 3B9, CANADA Ára: 30 kanadai dollár vagy 27 US-dollár (postaköltséggel együtt)

Kérjük Észak-Amerikán kívüli olvasóinkat, megrendelésüket nemzetközi pénzesutalványon (money order) küldjék be.

%

%

mint a köztársasági államforma elfogadásának —mindenképpen törvényesnek kell lennie. Miért? Mert ha az 1946- os államformaváltozás nem tekintendő törvényesnek, akkor az 1989-es köztársaságkikiáltás sem.

gabb lenne a mai magyar nemzet is, ha a rendszerváltoztatás utáni úgynevezett privatizáció során az illetékesek tekintetbe vették volna, hogy a Szent Korona tulajdonjoga szent és sérthetetlen... Ki kell még fejtenem, hogy a

— A Szent Korona, mint mondta, az. államhatalom alanya. Milyen jogot jelent ez még a fentieken kívül?

— A Szent Korona tulajdonjogát. Ennek lényege: minden birtokjog gyökere a Szent Koronában van, következésképp a birtok a Szent Koronára száll vissza. De nemcsak a földtulajdonjog kérdéséről óhajtok beszélni. Hiszen nemcsak a földtulajdon a Szent Koronáé, hanem a stratégiai fontosságú iparágak — régen például a bányaipar, ma többek között az élelmiszeripar vagy az energiagazdálkodás és a honvédelem megfelelő színvonalát biztosító iparágak — vagyona is. És miképpen régen a bányák, kamarák jövedelmei is a Szent Korona tulajdonának elidegeníthetetlen részei voltak, ma a stratégiai fontosságú iparágak vagyonával kapcsolatos jogok összessége illeti a Szent Koronát. Megjegyeznék itt még annyit, hogy mennyivel gazdaSzent Korona nemcsak közjogi absztrakció, hanem élő organizmus. Test, melynek részei, tagjai vannak. Tagjai mindazok, akik részesei a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak a történelmi magyar államban: a király és a politikai magyar nemzet, 1848-ig a nemesség, 1848, illetve 1867 után származásra és nemzetiségre való tekintet nélkül az ország minden szavazó polgára.

— Mi erősíti elsősorban a Szent Korona misztériumát?

— Az, hogy hatalmat átruházni csak a Szent Koronával történő koronázással lehet. S az is, hogy a Szent Korona az egyetlen az összes koronák közül, amelyben Isten égi és földi birodalmának az egybeszövődése fejeződik ki. A Szent Korona misztériumát természetszerűen erősítette, erősíti az abban való hit, hogy a Szent Koronát Istentől kapta —- meghatározott céllal, meghatározott üzenettel — a magyar

nemzet, valamint annak bizonyossága is, hogy Magyarországot Szent István Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlotta.

A misztérium erősödéséhez nagymértékben hozzájárult az abban való hit is, hogy a vele megkoronázott királyok közül Szent István és Szent László a Szent Korona akaratának hivatott végrehajtóiként érdemelték ki a szentté avatást. E misztériummal hozhatók összefüggésbe a Szent Koronáról szóló történetek csodás elemei, s az a hit is, hogy a Szent Korona mint személyiség nemcsak jóságos cselekedetekre képes, hanem a szigorú büntetéstől sem riad vissza. A király is szeretve vagy félve tiszteli—uralkodói magatartásától, koncepciójától, terveitől függően. Érdekes, hogy a Szent Koronáról szóló egyik első önálló írásmű, Révay Péter koronaőr 17. század eleji vallomásos Szent Korona-értékelése nem a korona közjogi fogalmával foglalkozik elsősorban, hanem a misztériumával. Történeti összefoglalójának igen érdekes részében arról ír, hogy Salamon király a Szent Korona megsértésével miképpen hívta ki maga ellen a sorsot. Azt is elmeséli Révay Péter, hogy I. Ulászló király „a távollevő Koronát engesztelő áldozatként” esett el a várnai csatában.

Ezek a Szent Korona misztériumának a legkönnyebben felfogható kérdései. Mi az, ami nehezebben érthető a mai ember számára? Minden magyar erőfeszítés a Szent Koronában találja meg az értelmét: Őt erősíti, Őbenne marad meg. Benne van Szent István, Bethlen Gábor, Széchenyi István minden próbájának értéke, s minden magyar vállalás értéke benne összegződik... A Szén t Korona az ég egy darabj a. Mivel érdemeltük ki Istentől? Mit vár tőlünk cserében továbbra is? A Szent Koronára függesztvén szemünket az örökkévalóságba tekinthetünk... Azt hiszem, szentségében, misztériumában minden benne van, amit eszmélése óta szentnek, misztikusnak, titoknak tekintett a magyar nemzet... Tehát ezt az egész titokzatos világot láttatnunk kell, ha meg akarjuk érteni a Szent Korona titkát, mindazt, ami a magyar mitológiában benne van, a kezdetektől napjainkig... A Szent Korona misztériumában központi kérdés, hogy a Szent Korona megsértésével az univerzum rendjében a földi életre végzetes változás következik be... Mondhatjuk tehát: nemcsak a magyar nemzet van veszélyben, hanem az egész kereszténység. Valamiképpen világossá kell tenni: 1920-ban az európai keresztény világ elfordult Istentől. Vissza kell térnie hozzá. A visszatérést a trianoni szellemiség megtagadásával kezdheti.

Czére Béla

Erdély krónikása

Be ke György szociográfiai munkássága

Nemcsak az embereknek, a könyveknek is megvan a maguk sorsa. Beke György Szigetlakok című szociográfiai riportkötetének (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 1996) végül is szerencsésen végződött a kalandos útja. Könyvet mondok, bár könyvekről kellene beszélnem, két vonatkozásban is. Először azért, mert a Szigetlakok három könyvnek (Szilágysági hepehupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok) részben átdolgozott, új adatokkal gazdagított summázata, másodszor azért, mert egy féltucatra tervezett sorozat első kötete ez a könyv. Miről is van szó?

Beke, a nagy példakép, Orbán Balázs hatalmas művétől (A Székelyföld leírása, 1868-1873) megihletődve, a hetvenes évek elején elhatározta, hogy bebarangolja Erdélyt, és egy tizenkét kötetes szociográfiai riportsorozatban beszámol az erdélyi magyarság életéről, létállapotáról. A tucatnyi tervezett könyvből azonban csak öt jelenhetett meg a Kriterion Könyvkiadónál, mert a többire Ceausescu politikai cenzúrája szigorú nemet mondott, az írót hallgatásra ítélve. A temérdek kézirat — baráti segítséggel — Magyarországra került, és többévi késés után, most a jelzett kiadó vállalta a hat kötet megjelentetését.

Az elsőt épp a napokban méltatta Czine Mihály az írószövetségében.

Mint ahogy az irodalomtörténész megjegyezte, merész gondolat, nehéz feladat volt ez Beke részéről. Mint ahogy nem volt könnyű annak idején Magyarország felfedezése sem. Nemcsak Ily-lyés nyomába szegődött a csendőr, a-mikor a Puszták népét fogalmazta, hanem később, Erdélyben a szekuritate is élénken érdeklődött a hasonló természetű vállalkozások iránt.

Mert az emberek küszködéseiről és reménykedéseiről hiteles képet nyújtó tényirodalom nagyon kényelmetlen a diktatúráknak. Beke írásai mások, mint a harmincas évek szociográfiái, mert a jelenről tudósítanak, de oly módon, hogy a szerző mindig mögéjük rajzolja a történelmet. A múlt történéseinek a felmutatása mellett az írásokban benne foglaltatik a bizakodás: az agyagba döngölési kísérlet ellenére is vagyunk, élünk, s élhetünk különben is, leszünk többen is. Az újrakezdés hite és erkölcsi tartása munkál a felmutatott jellemekben és a történelmi példákban.

Ezek az írások többet jelentenek a tudós szociográfiánál, mert az író olyasmikre is felfigyelt, amiket a szociográfia tudós művelői nem vettek észre. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy az örökké kíváncsi, fürkésző Beke a maga írói, riporteri eszközeivel felfedezte számunkra a csángókat is, nem kicsinyítve ezzel természetesen Domokos Pál Péter érdemét, aki viszont a népdal, a nyelv felől közelítette meg a magyarságnak századokkal előbb a Kárpátokon túlra csángált töredékét.

Erdélyben nem volt olyan mozgalom, mint a Magyarország felfedezése, de voltak nagyon komoly kezdeményezések az Erdélyi Fiataloknál, a Hitelnél, a múlt században Orbán Balázsnál, majd Bözödi Györgynél és Kos Károlynál, akik azzal, amit leírtak, s főleg azzal, amit vázlatban hagytak, akár évtizedekre is elegendő munkát adtak a kifejtésükre vállalkozóknak.

Beke György írásai az eltelt évek, évtizedek alatt semmit sem veszítettek időszerűségükből. Ma is csorbítatlanul hiteles tájékoztatást nyújtanak egy nemzetrész küzdelmes életéről, soha fel nem adható reménykedéseiről. És ha honfitársaink közül ma már remélhetőleg kevesebben is tesznek olyan arcpirító megjegyzést az erdélyi magyarokról, hogy „román létére milyen szépen beszél magyarul”, mégis szükségünk van erre a rendre megjelenő sorozatra.

Márcsak azért is, mert ez elősegíti a magyarság önismeretét, beemelve ebbe az erdélyi magyarságot is, ami „világpolgáriasodó” hangulatú honi világunkban ugyancsak hasznunkra válhat.

Aniszi Kálmán