Nyugati Magyarság, 1997 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1997-01-01 / 1-2. szám
12. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1997. január-február A ,.FÓRUM”-ban közölt írások beküldőik egyéni véleményét fejezik ki, amely nem feltétlenül esik egybe a szerkesztőség álláspontjával. — A szólás- és véleménynyilvánítási szabadság jegyében készséggel adunk helyet leveleknek, rövid polemikus írásoknak, de fenntartjuk a rövidítés jogát. — A szerk. Botond és a Disznófejű Nagyúr .Nemzeti akarat és elszántság kell, hogy a Wall Street országrablóitól megszabaduljunk, és nem szabad, hogy hatalmuk és az általuk behálózott nagyhatalmak félelmetes ereje visszariasszon bennünket. (...) Ébresszük fel alvó nemzeti lelkünket, és akkor a kis magyar Botond szét fogja verni a bankárok ércfalát.” Ez Endrey Antal nemzetközi jogász, angol királyi tanácsos könyvének vezérgondolata. Endrey Antal neve jogi és közgazdász körökben Magyarországon akkor vált közismertté, amikor javasolta, hogy kérjük az angolszász jogelvek érvényesítését, mert a rossz tanácsadó kártérítéssel tartozik az útmutatásai nyomán bekövetkezett állapotért. A tanulmánykötet címe—A Disznófejű Nagyúr— ironikus utalás az amerikai pénzemberek habitusára, akiknek célja — a szerző észrevétele szerint—a világuralom megszerzése kifizethetetlen adósságok létrehozása által. Érvényes-e egyáltalán a magyar államadósság jogi szempontból? Ki és milyen célra használja fel ezt? Mi az IMF indítéka az ország eladósításában? Felelős-e jogilag az új Magyar Köztársaság a kölcsönök felvételéért? — veti fel Endrey Antal a most megjelent tanulmánykötetben. A szerző úgy látja, hogy amíg ezek a dolgok nem tisztázódnak, addig a törlesztéseket és a kamatfizetést föl kell függeszteni. Erkölcsi kérdés ugyanis, hogy a bukott rendszer adósságait a magyar nép nyakába lehet-e varrni. A nemzetközi jogász megállapítja, hogy az államadósság már az Antall-kormány első évében tovább emelkedett: a monetáris elmélet és a vadliberális gazdaságpolitika magyar közgazdász hívei — a „Kék szalag bizottság” — antidemokratikus módon már 1990 februátjában megkötötték az alkut Londonban a Rothschild és Wartburg bankházakkal. Ezen túl kötelezettséget vállaltak a hátrahagyott államadósság pontos és maradéktalan visszafizetésére. Ezzel már előre „lefektették” arendszerváltás gazdaságpolitikájának irányelveit. A szerző úgy látja, hogy a bankárokat végső soron a magyar nemzeti vagyon megkaparintása érdekelte, így történhetett meg, hogy Magyarország kötelezettséget vállalt: nem kezdeményez adósságkönnyítést; elutasítja a reprivatizáció minden formáját; kizárja a széles rétegeket a nemzeti termelőtőke tulajdonából; és megindítja annak a külföldiek javára való, nagy volumenű értékesítését. Mindennek háttere, az elemző szerint, a szovjet nemzetgazdaság összeomlása volt a 80-as évek végén. A nyugati bankárok fölmérték, hogy a szovjet birodalom hatalmas természeti kincseiből és állami mamutvállalataiból sok minden megszerezhető. Ezért gyorsan megszilárdították magyarországi hadállásaikat, és megkezdték azok előretolt „támadási központtá” fejlesztését. Ekkor született a népi bölcsesség: .Mennek a tankok, jönnek a bankok.” Különösen az IMF és a Világbank élcsapataira vonatkozott ez. Nem biztos, hogy előre számoltak azzal, hogy milyen mértékű zsugorodást fognak okozni a piacgazdaságra való átállást kísérő makroökonomikus változások a folyamatokat elszenvedő országok nemzetgazdaságában. Azonban kétségtelen, hogy az alapokmányaikban lefektetett célokkal (helyreállítás, fejlesztés, élénkítés) ellentétes célokat valósítottak meg. Úgy látszik, a célok és az eredmény közti radikális eltérést az alapokmányok megfogalmazása lehetővé teszi. A munkakörülmények és az életszínvonal rohamos romlását semmilyen, a Valutaalap által adott direktíva nem állította meg, bármilyen jogellenes volt is az országunk pénzügyi politikájába való beavatkozás. A szerző úgy találja, hogy Michel Camdessus, a Valutaalap vezérigazgatója 1990 tavasza óta folyamatosan, jogellenesen beleszólt a magyar gazdaságpolitikába, egyebek között az árak felszabadítására, valamint a világpiaci árak és a konvertibilis nemzeti valuta bevezetésére ösztönözve a hazai döntéshozókat. Endrey Antal megállapítja, hogy ez a biztatás a gyakorlatban „stagflációt” (a stagnálás közepette való folyamatos inflálódást) eredményezett, ez pedig az állampolgárok reáljövedelmének zuhanásához, megélhetési költségeik emelkedéséhez, nagyarányú munkanélküliséghez vezetett. Camdessus úr tehát éhhalálra ítélte a magyar nép széles rétegeit —vonj a le a következtetést a tanulmány írój a, feltéve a kérdést: ezt az értelmetlen gazdasági elképzelést miért valósítja meg mégis a magyar politika 1989-től kezdődően? Miért hallgatnak a döntéshozó politikusok, amikor a következmények fölmérésére a józan paraszti ész is elegendő volna? Az elemző arra is felhívja a figyelmet, hogy a belső államadósság hihetetlen arányú növekedése a külső adósság egyenes következménye. Mindez szerinte arra vall, hogy a tekintélyi elv túlélte a szocializmust: a,.kényszerpályára” hivatkozás ma is elfogadott döntéshozói mentegetőzés. A hitelek újratárgyalását ma már jelentős mértékben nehezíti a kis kötvénytulajdonosok rendkívül magas aránya államadósságunkban. így a magyar nemzeti vagyon nem került vissza magyar kézbe: mindent elszív az államadósság törlesztése, ám a nyugati bankárok gyakorlatilag a saját pénzünkön vásárolják fel a saját nemzeti vagyonúnkat. Surányi és Hárshegyi urak még jelentős előleget is adtak nekik ehhez — állapítja meg a szerző. A kérdés most már csak az: miben „reménykedhetünk”? Endrey Antal szerint a dollár defenzívába szorulásában, világ valutái szerepének elvesztésében, amely az egész világ pénzrendszerét megrendítheti. A kizsigerelt adósországoknál tehát a fegyver — kulcspozícióban vagyunk, csak okosan kell lépni! Adósságcsökkentés és kamatmoratórium, vagy az államcsőd nyilvános bejelntése... Ha utóbbitól elállunk, a bankárok bizonyára minden adósságunkat szanálják. Az elemző leszögezi, hogy a két hivatkozott pénzügyi világszervezet kártérítési felelőssége hazánkkal mint jogi személlyel szemben egyébként is fennáll, mivel gondatlanul jártak el a nekünk való tanácsadásban. Jogilag úgy anis—hangsúlyozta Endrey Antal — a Magyar Köztársaságnak jól megalapozott, sok milliárd dolláros kártérítési igénye van a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank mint jogi személyek ellen. Than Zsombor (Új Magyarország) Magyar föld ne legyen idegeneké! A Magyarok Világszövetségének Nemzeti Együttműködési Bizottsága, amely jelenleg 47 hazai társadalmi, kulturális szervezet tagjaiból áll, legutóbbi ülésén az alábbi ajánlást, illetve állásfoglalást fogadta el a magyarországi földtulajdonlás kérdésében: Magyarország legnagyobb kincse a földje és polgárainak tehetsége, tudása. Hazánk földje nem pusztán szántók, erdők, gyümölcsösök, szőlők, folyók, kertek, hegyek-völgyek esetleges halmaza, hanem nemzeti, állami létünk tere, hordozója és fönntartója: ezen áll családi hajlékunk, hivatalunk, szülőotthonunk és temetőnk, iskolánk és templomunk, sportpályánk, laktanyánk, nyomdánk és Parlamentünk. A kapkodva végrehaj tott rendszerváltás és privatizálás során —akárcsak az ezzel járó jogalkotási folyamatban—nem élvezett prioritást a nemzeti érdek érvényesítése. Hiányzott a kifosztott nemzet talpra állításához, az ország újjáépítéséhez nélkülözhetetlen távlati gondolkodás. A külső érdekek érvényesítésére kedvezőbb terep kínálkozott — és kínálkozik ma is —, mint a Kedves Olvasónk! Amennyiben módjában áll, legyen Ön is tagja a Nyugati Magyarság Baráti Köré nek] Tagsági díja: min. $100.^ —.................------------J saját, nemzeti kompetencia elvének érvényesítésére. így történhetett meg az is, hogy mára jelentős nagyságú magyar területek, termőföldek és ezzel együtt ingatlanok idegenültek el magyar gazdáiktól. Ezek a földek, ingatlanok a jelenleg is hatályos magyar törvények és jogszabályok kijátszásával, megkerülésével —tehát törvénytelenül, úgynevezett zsebszerződések-zugszerződések útján — kerültek külföldiek rendelkezése alá. A Nemzeti Együttműködési Bizottság követeli, hogy a magyar törvényhozók és az állam felelős vezetői a magyar állam és a nemzet jövőjének érdekében ezt az állapotot, ezeket az üzleteket-ügyleteket minősítsék annak, amik — tehát törvénytelennek és semmisnek! Hazaárulásnak tekintjük és tiltakozunk minden olyan törvényalkotói szándék ellen, melynek célja a jelenlegi törvénytelen állapot legitimálása. Követeljük olyan törvény azonnali megalkotását, mely mind betűjével, mind pedig szellemiségével egyértelművé teszi: a magyar fold — őseink és unokáink tulajdona — külföldinek nem eladható és nem bérbeadható! A jelenlegi helyzet kialakulásáért más felelősség terheli a félévszázadig kiszolgáltatott, gazdaságilag ellehetetlenített, saját érdekeinek fölismerésében és védelmében pallérozatlan, földjét nevetséges összegért eladó gazdát, mint a nemzet kárára nyerészkedő közhivatalnokot, ügyvédet, neppert. Az ország sorsáért a legnagyobb felelősséggel a törvényhozók — választott képviselők — és a kormány, a magyar államhatalom tartoznak. Felelősségük nem hárítható önkormányzati szintté! Ezért mindenekelőtt ők állásfoglalásunk címzettjei. A Magyarok Világszövetségének Nemzeti Együttműködési Bizottsága IMPORTE Produitde Hongrie IMPORTED Product of Hungary ETTEK *50 ml 11.5% ale. Aöl. WHITE QUALITY WINE \TN BLANC DE QUALITE Produced and bottled by Produit et embouteillé par Hungarovin, Budapest. Hungary / Hongrie CP + 1 86445 St. Stephan's Crown Etyeki Sauvignon Blanc félszáraz, minőségi fehérbor Az etyeki borvidéken termelt francia eredetű szőlőfajtából készített, harmonikusan finom ízű fehérbor. Illata és zamata fajtájára jellemzően határozottan karakteres. 10-12 fokos hőmérsékleten különösen halételekhez ajánljuk. A tanácsadás korszakát éljük, és ez így igaz a borászatra is. Híres szakértők járják — meghívásra — a világot, hogy tapasztalataikkal nagyvállalatok borainak minőségét fejlesszék. Hungarovin a nemzetközileg ismert ausztrál Jacob's Creek borászati cégtől Robin Day borszakértő közreműködését vette igénybe. Az 1995-ös szőlőtermés leve már az ő tanácsaival, tudásával gazdagított eljárással ért borrá. St. Stephan's Crown Szekszárdi Merlot félszáraz, minőségi vörösbor Ez a szekszárdi borvidéken termesztett, híres francia eredetű szőlőfajtából készített vörösbor mély bíborszínű, gyümölcsillatú és bársonyosan finom zamatú. 16 fokos hőmérsékletre hűtve vadételekhez, pörköltekhez ajánljuk. CP+204743 IMPORTED Product of Hungary IMPORTE Produit de Hongrie 750 ml ll.5%a1c.Aol. RED QUALITY WINE VIN ROUGE DE QUAUTÉ Produced and bottled by Produit et embouteillé par Hungarovin, Budapest, Hungary / Hongrie
