Nyugati Magyarság, 1996 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1996-07-01 / 7-9. szám
1996. július-szeptember Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 7. oldal Az elérhető lakás Merjünk nagyok lenni! (Széchenyi István) Merjünk új utakon járni! (Lőrincz Kálmán) J A demokrácia a félelem nélküli életet jelenti. Félelem nélkül pedig csak az tud élni, akinek nincsenek lakásgondjai, akinek biztos tető van a feje felett. A lakásgond a XXI. századba átlépő emberiséget a múltból örökölt rossz szellemeként fogja végigkísérni, hacsak nem talál a kérdésre megnyugtató megoldást... A modem demokráciák a hajléktalanság megszüntetését, az állampolgárok első lakáshoz való jutását politikai célként kezelik, s konfliktusaik pusztán csak a közgazgaság korlátái és a szociális érzékenység kielégítetlensége miatt keletkeznek. Mi, építészek ma csak passzív szemlélői lehetünk e nehéz szociális kérdés megoldásának, vagy sokszor megoldhatatlanságának, ami a közgazdaság és a szociális érzékenység egymásnak feszülő összeütközéséből vezethető le. A XX. század számos törekvése ismert az úgynevezett szociális lakás megoldásában. A század első építészeti stiláris mozgalma, a Bauhaus is e szociális érzékenységből táplálkozott. A megoldás mikéntjéhez sok építész csatlakozott, akik lelkesen igyekeztek a kérdés építészeti, városrendezési szempontjait valamiképpen megoldani. (W. Gropius, Mies van der Rohe, Le Corbusier stb.). A második világháborút követő években a kezdeti sikerekkel ellentétben a politika—és nem az építészet—csődjeként a szociális lakásépítési mozgalmak sorra eltűntek. A szocializmus a lakást az ember alapvető jogai közé deklarálta. Ennek következménye a mai napig beláthatatlan: a tömeges lakásépítés településeink képét és az ott lakó emberek jellemét képes volt eltorzítani. Mára az igazságosabb lakáshoz jutás ideológiái kiürültek. A társadalom leszakadó rétegei, valamint az alsó középrétegek reményt vesztetten nézhetnek a jövő felé. Az elmúlt mintegy tíz év során a keletkezett vákuumban idehaza is több kísérlet történt, kevés központi támogatással, a lakáshoz való jutás megfelelő kezelésére. A szabad piac jelenlétének az eltúlzása, a pénzügyek állandó romlása mérsékli a közösségek (állam és önkormányzat) felelősségét és arra kényszeríti őket, hogy cserbenhagyják a legkisebb közösséget, a családot. Kormányaink tudják, hogy a feszültségek egyik oka a lakáshiány, jelentőségét mégis általában alábecsülik, sőt elhanyagolják. Szeretnénk bemutatni az építészek egy kis csoportjának küzdelmét, amely a hazánkban éppen gyökeret verő mozgalom, a Házat, Hazát Alapítvány céljait szolgálja. Az alapítvány az Amerikai Egyesült Államokból származik, ottani neve: Habitat for Humanity International, s az alapító atyák között szerepel Jimmy Carter exelnök is. Amerikában a szociális lakásépítés mindig jóval kisebb arányú volt, mint Európában. Az ottani felfogás alapvetően különbözik az ittenitől, s az amerikaiak történelmileg eltérő gondolkodásmódját és értékrendjét tükrözi. Közpénzből épített lakásban lakni a korlátlan üzleti lehetőségek hazájában mindig egyet jelentett az egyéni boldogulás kudarcának a beismerésével. Néhány elnök kísérletét kivéve a szociális lakásépítés határai elég szűkösek voltak és azok ma is. Ilyen körülmények között jött létre, elsősorban vallási alapon, a Millard Fuller előbb említett alapíványa. Ez apellál egy tehetős (gazdag) réteg közadakozásaira és bibliai elkötelezettségére a még be nem érkezettekkel (szegényekkel) szemben: ...de vigyázz, ne feledkezzél el Istenedről, az UR-ról, oly módon, hogy nem tartod mega parancsolatait, döntéseit és rendelkezéseit, melyeket én ma parancsolok neked! Amikor jóllakásig eszel, szép házakat építesz és azokban laksz, amikor elszaporodnak marháid és juhaid, lesz sok ezüstöd és aranyad, és bővében leszel mindennek, akkor föl nefuvalkodjék szíved, és el ne feledkezz Istenedről, az UR-ról... Mózes V.8.11. Az amerikai lélek tapintatossága abban nyilvánul meg, hogy a támogatottak kezdő lakásuk árát kölcsönként kapják az ottani alapítványtól. Az alapítvány tehát kvázi bankként viselkedik és a kölcsönt kamatmentesen, hosszú futamidőre kínálja fel a lakásépítőknek. Mindezek ismeretében nem fogunk csodálkozni, hogy a kölcsönt elsősorban rászorulók kapják. Mindazonáltal gondosan ügyelnek arra, hogy ez a réteg kellő optimizmussal és felkészültséggel rendelkezzék. Ez egyébként minden bankszerű viselkedés feltétele. Tehát követelmény a kölcsönös hitelképesség. A támogatás megkapásához első lépésben szükséges az igénylők aktív közreműködése is. A közösségi munkában eltötött óraszám, az egymás lakásának építésénél végzett kalákamunka is a belépés egyik záloga, és alapja a kis közösségek későbbi, egymás iránti viselkedésének. E számos rokonszenves vonással rendelkező mozgalom magyar földön a kialakult és öröklött specialitások szerint igyekszik meggyökerezni, s amerikai mintára keresztényi szociális érzékenységgel egy új lakásépítési formát kialakítani. Az ismertetett célok szolgálnak alapul az elérhető lakás létrejöttéhez. Egy olyan lakáséhoz, mely köztámogatással a belátható távlatban valósággá válhat. Az itthoni támogatott réteg pedig egy nálunk valójában szegény réteg, noha erről az “úriember’' farizeusságával nem illik beszélni (pap, tanár, mérnök, orvos, kisiparos stb.). Hazai talajon a kölcsön visszafizetése olyan réteg számára nyitja meg az utat a lakáshoz jutáshoz, mely magában kellő lendületet és elegendő képességet érez a „kapitalizmus farkastörvényei” között is az egzisztencia megteremtésére és megőrzésére. A hiányzó középréteg megteremtése a cél. Ez a közép-kelet-európai szindróma a világ másik fele részére nehezen megérthető. Építészirodánk a Házat Hazát Alapítványt kezdettől fogva támogatja. A nemes célt felismerve nyújtjuk építészeti, városrendezési szolgáltatásainkat. Kívülálló tervezők bevonásával eddig mintegy ötven lakás felépítését tettük lehetővé, s váltunk ezáltal számos tapasztalat birtokosává. Az építészeti, építési elveket korábbi ez irányú tapasztalatainkat is felhasználva xendszerelvűen építettük fel. A rendszerben összehangolódnak a cél és az eszköz elemei. A kialakított hármas rendszer (tevezés-kivitelezés-kiértékelés) állandó fejlesztésével folynak építkezéseink. Az első ötven lakás felépültével az alapítvány túljutott a kezdeti bizonytalanságokon és a számunkra még szokatlan piaci buktatókon (pl. jelenleg a jelzálog törvény hiányán). A házaink fele részben hagyományos szerkezettel, fele részben pedig fa alapanyagú, igen gyors építést lehetővé tevő könnyű szerkezettel épültek fel. Tapasztalataink szerint az építés felgyorsítására csak akkor van lehetőség, ha az építési telken kiépített közműhálózat található. Sajnos — és ez a tipikus — hazai viszonyaink nem ilyenek. Az önkormányzatok által kedvezményesen vagy díjmentesen rendelkezésre bocsátott telkek általában nem közművesítettek. Az alapítvány ugyanakkor nem utasíthatja el a kedvező lehetőségeket. A már felépült házak rövid időn belül kikényszerítik a közművek kialakítását, ez az építési fázis azonban a beköltözést hónapokra lelassíthatja. Ez olyan magyar adottság, melyen csak településeink támogatott infrastrukturális kiépítése tud változtatni, és ez így nemzeti ügy. Építészeti elveink szerint a Házat Hazát Alapítvány arculatát a múlt hagyományaira támaszkodó épületek képviselik a legigazabban. Ezért nehezen tudjuk az amerikai anya-alapítványnak megmagyarázni a számukra szokatlan magastetőt. Mivel építtetőink végső soron kedvezményezett lakók, mi az ő fizikai jólétüket, ízlésvilágukat, illetve településeink hagyományainak őrzését szolgáljuk; az amerikai alapítók remélhetően egy nemzetközi mozgalom sokszínűségét fogják üdvözölni szándékainkban. A valóban korszerű, gyors és gazdaságos amerikai építésből a számunkra értékelhető elemeket át kell vennünk. Meg kell oldanunk azt a jelenleg feloldhatatlannak látszó problémát, amit a könnyűszerkezetes építés jelent. Ezek közül elsősorban a falak hőátbocsátása okoz—főleg a nyári melegben—problémát. Az építés árát nem terhelhetjük az Amerikában széles körben elterjedt hűtőberendezésekkel, melyek működtetését a hazai energiaárak amúgy sem engednék meg. Vannak azonban olyan részletek, melyek meghonosításának örülnénk: pl. a beépített szekrények tolóajtajai, a WC-berendezés csaptelepének a szellőző berendezéssel való összekapcsolása, a falcmentes ajtók alkalmazása. A jövőbeli tervezés tökéletesítése céljából került sor Gödöllőn és Cegléden arra a felmérésre, amely 19 család véleménye alapján vizsgálta a lakások használók általi megítélését. A lakók egy 85 kérdésből álló kérdőív kitöltése után helyszíni interjúk keretében mondták el véleményüket. A Házat, Hazát Alapítvány egy polgárosodó társadalmi réteg számára épít. A sorozatban készülő teveknek az átlagember lakásigényét kell kifejezniük, ugyankkor korlátozott nagyságú alapterületen minél nagyobb használati értéket biztosítaniuk. Vajon használhatók-e a gyakorlatban a tervekben rögzített építészeti gondolatok? Miben egyezik meg a többség igénye és miben lehet lehetőséget biztosítani az egyéni igények kielégítésére? Többek között ezekre a kérdésekre szeretne választ adni az elvégzett felmérés. A magyar átlagpolgár számára a lakás életmű, ami gyökresen különbözik minden nyugat-európai vagy amerikai szemlélettől. Ezért is elegendhetetlenül fontos szempont a tervezésnél a lakók igényeinek és életmódjának az ismerete. Mindenféle külföldi minta átvétele előtt erős „magyar szűrőt” kell alkalmaznunk. Ami jól működik Amerikában (pl. nagyobb építési telkek, más alaprajzi koncepciók, a könnyűszerkezetes építés fejlett technológiai háttere), az nem biztos, hogy Magyarországon is működne. Mivel az elérhető házak — elsősorban gazdasági megfontolásból — sorozatban készülő tervek alapján, egy-egy helyszínen hasonló kialakítással készülnek, szembekerülünk a „típuslakás” problémájával. Minden egyes család különböző életmódot képvisel, így lakásigényeik is különbözőek, tehát nem beszélhetünk „típuslakásokkal” párhuzamban „típus családokról”. Az elvégzett felmérés nem programszerű funkcionális elemzés alapjául szolgál, csupán arra szeretne rávilágítani, hogy miben egyeznek a többség lakásigényei, illetve miben és miért láthatunk jelentős különbséget. Az elérhető lakás szűk alapterületén fontos megoldandó probléma a zsúfoltság elkerülése. Ez minél kevesebb közlekedési terület és holttér tevezésével és minél flexibilisebb térkapcsolatok kialakításával szabályozható. De vajon mit éreznek a használók túlzsúfolt vagy túl tágas élettérnek? Pszichológiai tanulmányokból ismert, hogy a túl sok, de a túl kevés kapcsolattér is káros hatású az ember számára. A tereknek használatra kell szólítaniuk, de úgy, hogy egyik tevékenység se zavaija a másikat, ugyanakkor ne is váljon túlságosan elszigeteltté. Ha például egy nappali feletti gelérián dolgozó sarkot alakítunk ki, az térbelileg összekapcsolódik a nappalival, a család ott tartózkodó tagj ai val a kontaktust lehetővé teszi, de nincs teljesen elszigetelve. Fontos az is, hogy az emberek között bitzosítva legyen valamenyi semleges tér. Az élettér és a gyermek számára a játéktér megfelelő kialakítása szempontjából alapvető feladat a konyha-étkezőnappali kapcsolat, és ezek kerttel való kapcsolatának flexibilis megoldása, a térhatás megfelelő térkapcsolatokkal való optimális növelése, ugyanakkor az elszigetelés lehetőségének biztosítása. Ugyanígy meg kell találni az egyensúlyt a közelség és távolságságtartás, a lakás privát és nyilvános szférái között. Ennek funckcionális vetülete korlátozott alapterületen a szobák méretével és számával való gazdálkodás (több kisebb vagy kevesebb nagyobb szoba kialakítása, egy szoba későbbi szétválasztásának lehetősége stb.). A felmérés a következő kérdésekre teljed ki: Alaprajzi funkció — A kialakított lakókörnyezettel és beépítési sűrűséggel elégedettek a használók, de ennél sűrűbb beépítést már zsúfoltnak tartanának. — Mindenki fontosnak tartja a kertkapura való rálátást. — A családoknak általában nagyobb kamrákra és sokkal több raktározási területre lenne szükségük. — A konyha-étkező-nappali kapcsolatát tekintve egyenlő arányban szeretnék leválasztani a konyhát, illetve a konyha étkező egységét. A három funkció összekapcsolását csak a lakók 10%-a tartotta jónak. —A konyhából 58% szeretne inkább az utcára kilátni, 32% a kertre, 10% nem tulajdonított jelentőséget a kérdésnek. — A használók 75%-a nem tartotta fontosnak a TV étkezőből való láthatóságát. —A családok 84%-ában lenne igény barkácsolásra megfelelő hely kialakítására. — A családok 53%-ának elegendő egy fürdő és egy külön WC, viszont jelentős az eltérés akét helyszín között, mivel Cegléden ez 80%-ot, Gödöllőn viszont csak 22%-ot jelentett. 32%-nak lenne szüksége még egy zuhanyozótálcára, 27%-nak még egy WC-re. — Két 10 év alatti gyermek számára 56% alakítana ki két félszobát, 44 % egy nagy közös szobát. Sokan inkább az óvodás kort jelölték meg a közös szoba használatának határaként. —Korlátozott (kb. 50 m2) alapterületen a lakók fele alakítana ki differenciáltabb lakásbeosztást (több kis szoba) és fele tágasabb tereket olyan áron, hogy esetleg a nappaliban vagy az abból nyíló hálófülkében alszik. Szerkezetek — A külső és belső akusztikai elszigeteltséggel a könnyűszerkezetes házak (Cegléd) lakóinak 100%-a hangsúlyozottan elégedetlen. (A nyári felmelegedés mértékéről a lakóknak még nincs tapasztalatuk.) — A beépített anyagok minőségével és a kivitelezéssel a használók többsége nem elégedett. A legtöbb probléma a nyílászárók, a szigetelések és a padlóburkolatok minőségével, a könnyűszerkezetes házak esetén ezen felül a már most megjelenő, néhol jelentős repedések javításából adódott. Esztétika — A ház esztétikai megjelenésével a lakók 79%-a elégedett. — A vakolat színét 50% fehérnek, 24% kéknek, 12% sárgának, 12% zöldnek, 6% világosszürkének, 3% rózsaszínnek látná szívesen. A lakók 74%-a szeremé, hogy a házak különböző színűek legyenek, 26%-a pedig egységes fehér házakat szeretne. A Házat, Hazát Alapítvány jelenleg húsz lakást épít Vácott. Itt újabb tervezési, építészeti megoldásokról szerezhetünk majd értékes tapasztalatokat: a három tömbben elhelyezett húsz lakás az együttélés, együttlakás új, specifikus problémáit hozza majd a felszínre. CALLMEYER FERENC oki. építészmérnök, c. egyetemi tanár CALLMEYER LÁSZLÓ építész, belsőépítész TIDERENCZL GÁBOR oki. építészmérnök r-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Település tervezése — részletes rendezési tervek — családi házak — nyaralók — panziók — lakóépületek — társasházak — irodák — iskolák és nevelési létesítmények — uszodák — tornatermek — felújítás — belső berendezés — felmérés — értékbecslés — költségvetés — szaktanácsadás, számítógépes tervezés CALLMEYER & TSA v_________________________________________________________________________________________________________________/ ÉPÍTÉSZ IRODA Budapest, XII. kér. Nógrádi u. 11. Tel./Fax: 155-7645 Gödöllő — üzlettel kapcsolt lakások (Tervező: Callmeyer László) Házat, Hazát
