Nyugati Magyarság, 1996 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1996-06-01 / 6. szám
6. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1996. június r „Pusztaszer üzenete a Feszty-körkép alapján” című videokazetta megvásárolható és megrendelhető: KÓDEX Könyváruház 1054 Budapest, Honvéd u. 5. A magyarok bejövetele A millenniumtól a miile centenáriumig Azt hiszem, két dolgot senki sem vitathat el Jókai Mórtól: ő volt korának legnagyobb romantikus írója, és az ő agyában született meg a millennium tiszteletére A magyarok bejövetele megfestésének a gondolata. írásom bevezetőjében tőle kölcsönöztem az 1896 című írásának néhány passzusát, amely a Képes Családi Lapok 1896. április 19-ei számában jelent meg: „A nemzetnek legfelsőbb bírája, a megföllebbezhetetlen közvélemény maga előtt látja a magyar népet a maga otthonában, lakályos jólétében, festői viseletében, munkájában, mulatozásában és ünneplésében, és mellette a nagyok, a hatalmasok művészalkotású építkezéseit, szerencsés összeállításban a nemzetélet különböző fénykorszakainak, az ősvárakban a királyok s a fényes úricsaládok századok alatt felhalmozott kincseit, a templomok szent ereklyéit, amiket a csodalegendák emelnek az égbe, s csatolnak a haza földjéhez, láthatja a közművelődés kezdő áttörését az ódon krónikákban, hiteles okiratokban, régi törvényekben, s láthatja annak diadalát a jelenkor teljes képében, láthatja, hogy fejlődött az anyagi és szellemi néperő, egymásnak kölcsönözve alkotó erejét, s láthatja, hogy tartotta össze az egész nagy államalkotási munkát, a közös hazaszeretet. A századok története változik, fényben, borúban együtt változik vele minden, ami élet, ami alkotás és újjáteremtés, de az egészen végigvonul a magyar nemzeti szellem, az épít, az szül, az feltámaszt. ” Annak a heroikus múltnak, amit magukénak tudhattak őseink a honfoglalás millenniumának fényében, nem kis része volt Jókai Mór vejének, Feszty Árpádnak (1856-1914), aki apósa biztatására festette meg majd huszadmagával A magyarok bejövetele című világhírű körképet. Feszty Árpád párizsi tanulmányútja során találkozott először hatalmas felületű körképpel. Ahogy Robert Barker (ír festőművész) nevezte, a panoráma-technikai szabadalomként vonult be 1787-ben a festészetbe. Az jelentette az újszerűségét, hogy a vásznat egy körcsarnokban körben kifeszítik, s ennek a közepén helyezik el a nézőpódiumot, s ide feljutni csak úgy lehet, hogy a kép alatti folyosón, illetve a lépcsőn megy föl a látogató. Hajói megoldják a technikai kivitelezést, a szemlélő úgy érzi, hogy egy valóságos táj vagy történelmi színhely közepén áll. Nem ritka a panorámák között a 10-15 méter magas, 100-200 méter kerületű vászonfestmény, amelynek az elhelyezése csak önálló építményben lehetséges. Ezt a külföldi ta-1. kép Először Árpád fejedelmet és vezéreit pillantjuk meg egy magaslaton. Zászlókkal, kelevézekkel kezükben figyelik az előttük vágtázó, győztes sereget. — A hétvezér, Álmos, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba, Töhötöm talán még csak sejtik, hogy a vándorló magyarság végleges hazáját találták meg. 2. kép Az ökrös szekéren asszonyok és gyerekek ülnek. A sátras szekéren a fejdelemasszony közelít méltósággal. Az ökörkoponyák a szekér két oldalán a rossz szellemek távoltartására szolgálnak. A rombadöntött kőoltáron az emberáldozatok között látható a főpap holtteste is. 3. kép Egy füstölgő őrtorony mélyéből odarejtőzött fiatal nőket hoznak ki a harcosok, és szekérre gyűjtik őket. Háttérben a Szolyvai-havasok tövében sátraikat verik fel a magyarok, míg a síkság felé lovasok, szekerek, nyájak, ménesek, gulyák vonulnak lassan. 4. kép Arccal a munkácsi várhegy felé Sámán áll felemelt karokkal. Jósol. Körülötte az igricek ősi zenéjére fiatalok járják kultikus táncukat önkívületben. Felénk fordulva, komor méltósággal vár kardjára támaszkodva egy másik pap (kádár), aki majd leöli az elővezetett gyönyörű fehér áldozati lovat, amely toporzékolva sejti sorsát. 5. kép A messzeségben a Latorca ezüstös vizét pillantjuk meg. Vágtató lovasok özönlenek csatasorban. A lándzsával, fejszével védekező őslakosok ámbár önfeláldozóan, bátran védekeznek, mégsem tudják megállítani a keletről jött, szokatlan harcmodorú, óriási sereget. 6. kép Előtérben méltósággal áll Latoré, kit védőén vesznek körül társai, a legyőző ellenféllel — a magyarokkal — bátran szembenézve. Latoré leánya kétségbeesetten öleli ősz apját, a fogolycsoport többi alakja is a festői fantázia drámai erejének és gazdagságának kifejeződése. Itt térünk vissza Árpád alakjához, körültekinthetünk még egyszer a Volóci völgyön, ahová Vereckén át vezette népét, őseinket a fejedelem a Kárpát-medencébe. pasztalatok, olvasmányok alapján tudta Feszty Árpád is. Bátyja segítségével — még a grandiózus terv előtt —140 ezer forint alaptőkével megszervezték a Magyar Körkép Társaságot, amelynek elnöke gróf Andrássy Tivadar, az országgyűlés alelnöke lett. Feszty Árpád a 120x15 méteres körképen — húsz társával — majdnem két és fél évig dolgozott. Amikor bemutatták a grandiózus panorámát 1894. május 13-án, pünkösd vasárnapján, a korabeli lapok elragadtatott jelzőket használtak. Tódultak is a kíváncsi látogatók—akárcsak napjainkban — vidékről és a környező országokból egyaránt. Még Ferencz Józsefet is elhozta a kíváncsiság 1894. október 25-én. A Körkép híre hamarosan eljutott Londonba is, s erről a Nemzet című lap 1896. április 26-án így számolt be: „A magyarok bejövetelé-nek nagy híre különben már annyira elterjedt külföldön is, hogy Londonból legutóbb két társaság is ajánlkozott arra, hogy Feszty-körképét kiviszi és bemutatja Anglia közönségének, külön e célra épített épületben. ” A Körképet 1896-ban kiszállították a londoni világkiállításra. Az üresen maradt épületet 1900-ban lebontották, mert a helyén építették föl a Szépművészeti Múzeumot. Ezért a Körképet csak 1909-ben hozták viszsza Budapestre, de hiába kötötték meg korábban harminckét évre a bérleti szerződést, Feszty Árpád lenyűgöző panorámáját egy „ideiglenes” faépületben állították ki. Fesztyék hiába tiltakoztak a méltánytalan eljárás miatt. Közben sokasodtak a gon„Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak. ” (Zrínyi, a költő) Ünnepi év, 1996 Együtt ünnepeljük — ünnepeljük együtt! — Magyarországot, amely 1100 éve őrzi helyét Európa szívében. Az országban a szokásosnál is gazdagabb programokkal, látnivalókkal emlékezünk a hagyomány jegyében. Múltba tekintünk visza, hogy megláthassuk jövőnket. Reménykedve abban, hogy Magyarország mára valóban képessé vált, válhatott az Európába való beilleszkedésre, hogy szellemi, tárgyi értékeinkre mindenkor büszkék lehettünk, s lehetünk ma is. Nemcsak ebben az emelkedett hangulatú évben, de jövőre is és még nagyon sokáig. Itt, Európában. Ahol őseink hazát találtak. A honfoglaláshoz, történelmünk legjelentősebb, sorsfordító eseményéhez a most élő magyarok, ha úgy gondolják, érzik, közük lehet, részei annak. Már akik nem nagyothallóak vagy süketek és vakok. Azok értik, érthetik, miért lehet fontos például Pusztaszer s az ott létrehozott Nemzeti Történelmi Emlékpark. Akik nem vélik „magyarkodásnak” vagy nacionalizmusnak, hogy végre helyére kerülhetett egy oly sok vitát megért, egyedülálló alkotás, mint például Feszty Árpád monumentális körképe. A művésszel és képével cudarul bánt a sors, de végre a helyére került — 25 év erőfeszítése után — az a kép, amely óriási sikert aratott a millecentenáriumi ünnepségeken 102 évvel ezelőtt. Igaz, a művész belerokkant a hajszolt munkába. A mai kor emberének lehet vitatkozni Feszty stílusával, hitelességével, a kép művészi értékéről is lehet negatív véleményt hangoztatni. Ettől a Körkép még létezik. Kulturális és történeti szempontból — sokan vélik így ma is — egyike a legjelentősebb magyar műemlékeknek. Az ópusztaszeri Történelmi Emlékparkban a Feszty-körképet eddig több mint 170 ezren tekintették meg — a tavaly augusztus 1-jei megnyitás óta. Ez évben május elején már a júliusi belépők is elfogytak. Ez pedig a „szent köz” véleménye. Itt és most. Miért ez a nagyfokú érdeklődés? Lehet, hogy csupán az optikai, pszichés illusztráció varázsáért zarándokolnak el a nézők? Lehet, hogy mégis kíváncsiak lennének, hogyan szolgál magyarázatul az ezredévvel ezelőtti történtekről elevenen a gigantikus mű? Lehet, hogy szeretnék megtudni, milyen volt Árpád és a hét vezér vezette nemzet, a vitézek, az asszonyok, gyerekek, hogyan éltek, hogyan harcoltak, miként foglalták el számunkra ezt a földet, amelyen, ahol most élünk? Csupán a történelem felelhet erre igazán, dók a ki- és hazaszállítással együtt járó elkerülhetetlen sérülések miatt. A Körképet a Városligetben, a mutatványosok közelében állították ki, s közben a kisebb-nagyobb javításokat Feszty Árpád végezte el. A Körkép másodszori „ideiglenes” megnyitására 1909. május 30-án került sor, de csak ígéret maradt a főváros potentátjainak szava, hogy rövidesen egy reprezentatív otthont teremtenek nemzeti kincsünknek. Az ígéret, mint oly sokszor, hamis illúzió maradt, mert a sok vihart megélt kép 1944-ig fogadta a látogatókat „ideiglenes” helyén. A Magyarország című lapban 1910 tavaszán a következő tudósítás jelent meg: „A nagyszabású körfestményen és annak előterében mutatkozó hiányokat Feszty Árpád művészi ecsetvonásokkal és szakavatott rendezéssel igyekezett eltüntetni. A látótér felett elterülő velunt, melyet az esőcseppek már foltossá tettek, a gondos művész új bevonattal huzattá át... Az előtérben viszont közvetlen hatást gyakorolnak a szemlélőre az üszkösödő faházak újonnan elrendezett, parázstól izzó gerendázatai. ” Valószínű, hogy Feszty Árpád ebben az évben foglalkozott utoljára azóta is sok vihart megélt körképével. Egészségi állapota a Körkép elkészítése óta fokozatosan gyengült. Valójában az utolsó éveiben legszívesebben elmenekült a napfényes Adriára. Festett is, de idejének jelentős részét pihenéssel töltötte. Mindössze 58 évet élt, 1914. június 1-jén halt meg, Lovranában. Kádics Károly s talán azoknak van igazuk, akik mertek „interjút” készíteni a régmúlt eseményeiről. Mert „minden nemzetnek joga van a saját mondáihoz”. Lehet, hogy nem győz meg mindenkit a romantikus, 19. századi szemüveggel megfestett kép arról, hogy milyenek lehettek ezer év előtti apáink. Lehet, hogy nem érzik meg a mai nézők, amit Feszty Árpád és a képet festő művészek üzenhettek, hogy a Kárpátmedencében, a Magyarországon élő népeknek fontos volt és mindenkor fontos a békés együttélés. Az üzenetet Feszty fogalmazta meg, annak ellenére, hogy a kép valójában megbocsájtóan tárja elénk a magyarok dúlásait. Talán éppen ezért. (S hol volt még akkor Trianon, amikor a művész üzent?!) A Körkép egy több mint száz évvel ezelőtti közakarat eredményeképpen jött létre, kultúránk részeként. A kép megfestésében részt vett még a tájfestés szakértőjeként Újváry Ignác, Mednyászky László, SpányiBéla, Olgyai Ferenc. A táborozási, sátorverési jeleneteket Pálly Celesztin festette meg. A lovas- és csatajeleneteket Vágó Pál festette. Az a jász festőművész, aki szintén világhírnevet szerzett hazánknak, amikor is a „Huszárok története” című nagyszabású művéért az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, és megkapta a francia Becsületrendet. Ez a szintén sokat megért kép kerül augusztusban ugyancsak méltó helyére, a Feszty-körkép előcsarnokába — amennyiben a festő unokájának, Judith asszonynak sikerül anyagilag megteremteni erre a lehetőséget! Egyébként Vágó Pál nemcsak festőként vett részt a Körkép megalkotásában, az anyagiakat is jórészt ő állta, és rá is ment teljes öröksége. A Körkép nagy munkáiban segített még: Barsy Adolf, Zeigler Károly és Mihalik Dániel, sőt, Jókai Róza is, Feszty Árpád neje. A hatalmas alkotást lengyel restaurátorok hozták hely re hároméves munkálattal. A Fesztykörkép újjáalkotása is bizonyítja: a legválságosabb helyzetből is van feltámadás... „ Pusztaszer üzenete ” címmel Paulus Alajos filmrendező készített filmet — elsősorban iskolások számára. A Körkép témájából kiindulva a történelmi eseményeket követi napjainkig. A filmhez támogatást nem kapott—beadott pályázatai ellenére sem. Kedvezményes támogatást sem kap a terjesztéshez. Kézenfekvő a kérdés: miért kaphat támogatást egy elkészített holocust témájú film és miért nem egy olyan, amelyben Szent István korát vagy Mátyás királyt mutatják be az alkotók? Hiszen minden nemzetnek joga van a saját mondáihoz. Ünnepi év 1996. Ünnepeljük együtt. Együtt ünnepeljük? Tugyi Mária Keret egy nemzet mondájának körképéhez A FESZTY-KÖRKÉP
