Nyugati Magyarság, 1996 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1996-05-01 / 5. szám
10. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1996. május A magyar katolicizmus ezer éve Interjú dr. Seregély István egri érsekkel, a Magyar Püspöki Kar elnökével —A millecentenárium, illetve a magyar katolikus kereszténység ezeresztendős évfordulója alkalmával az egyház is elkészíti a maga mérlegét. Mit tart Érsek Úr a magyar katolicizmus döntő szerepének a magyar nemzet, a magyar állam ezer esztendjében ? —Mindenkor az egész emberiség és az örökkévalóság határozta meg szemléletemet. Hazámat és népemet is ezzel nézem. így az ezeréves magyar kereszténységnek tulajdonítom megmaradásunkat. A történelemben mindazt az értéket, amit Európa és az emberiség előrehaladásához hozzá tudtunk tenni, a keresztény középszerűséget felülmúló élet adta meg. A kereszténység azért képes erre, mert értékei a világ rendjét meghatározó, teremtő Istentől vannak, Jézus Krisztus által. — Milyen nyomokat hagytak az olyan nagy történelmi tragédiák, mint a tatárjárás, török uralom, kuruc szabadságharc, 1848 a magyar katolikus egyház életében, hagyományaiban ? —Azt hiszem, minden nép számontartja történelmének viszontagságait, akár mások, akár a saját hibájukból nehezedtek rájuk. Mi is ezt tesszük. Költőink sokszor megfogalmazzák ezt. Ok, a mai idők veszélyes szemléletétől eltérőleg, a bajok mögött tévedéseinkben és bűneinkben keresték a hibát. „Haj, de bűneink miatt gyűlt harag kebledben...” — Másrészt látnunk kell, hogy keresztény hitünk és életrevalóságunk révén nem vesztünk el a súlyos idők során. Mindig lényegesen több a jó, mint a rossz ezen a világon. — Szeretném, ha ezek az emlékek úgy befolyásolnák szemléletünket, hogy a jövőben se féljünk e világ viszontagságaitól, és azon legyünk, hogy keresztény örökségünket el ne veszítsük. —Miként és mennyiben épülnek be a magyar nép hagyományai az egyházba és a katolikus eszmények, hitvallás a nemzet tudatába? — Úgy gondolom, hogy nem kevésbé, mint a világ többi életképes népének lelkületébe és életvitelébe. Ez nem azt jelenti, hogy jobbak lennénk bárki másnál, de talán nem vagyunk rosszabbak sem. Ha megmaradunk elődeink Istenhez mindig visszatérő lelkiségében, a jövőben is bízhatunk. — Miként ítéli meg a katolikus egyház ma — visszatekintve — a hosszú testvérharcot az ugyanazon Krisztust másként imádó magyarok között? A reformáció korszakára és annak következményeire gondolok. És például arra, hogy az akkori irodalomban a két nagy magyar vallási irányzat hívei egymást okolták a nemzeti katasztrófákért, elsősorban Mohácsért. —Nemzetünk is hordozta korok terhét és szemléletét. így mi is megvívtunk testvérharcokat. Csak mondani lehet, hogy bár ne vívtuk volna. Ám kisdiákkoromtól fogva megjegyeztem egykori tanárom figyelmeztetését. Minden kort a saját szemüvegén keresztül kell nézni. Még egy emberöltőn belül is könnyű utólag okosnak lenni. Nem vállalkozom arra, hogy azok felett ítélkezzem, akik miatt ma, mi itt vagyunk, és akik nélkül ma nem lenne Magyarország. —A kibékülés, a megbékélés milyen hagyományaira épülhet tovább a mai magyar ökumené? —Az ökumené nem magyar privilégium, hanem a technika révén kicsivé lett világban minden hitelesen Krisztushoz életét igazító keresztény kötelessége és feladata. Azt hiszem, hogy ezt máról holnapra sem honi, sem világméretben nem lehet megoldani, de szünet nélkül fáradozni kell érte. — Pannonhalma ezeresztendős évfordulója felidézheti a magyar egyházi oktatás, a felekezeti iskolák szerepét a nemzet, az állam életében. Tudatosodott-e ez eléggé a mai magyarokban? De kérdezhetném azt is: hát a mai egyházban, a mai papságban ? — Tisztában vagyok vele, hogy egyetlen nép sem éri meg a következő emberöltőt, ha nem állít múlandó élete során új nemzedéket a maga helyébe. Ezért a keresztény lelkiismeret elsődleges világi kötelességként tartja számon a jövő nemzedék általunk ismert legjobb úton való felkészítését, a keresztény nevelést. Ezért az ezer éve kereszténnyé lett Magyarországban ezeréves a keresztény oktató-nevelő szolgálat. Akiben ez nem tudatosodik, annak nincs jövője. —A magyar szentek, István, László, Imre, Gellért, Margit, Erzsébet az első keresztény magyar századokban döntő szerepet játszottak — életpéldájukkal — a keresztény hit meggyökeresedésében. Hosszú századok múltán jelentek meg ismét magyar szentek az egyházban és a nép életében. Mi a magyarázata a „kiesésnek" ? Es a szentek feltámadó kultuszának? Egyáltalában: a modern ember és a modem egyház miben tiszteli másként a szentjeit, mint ezer évvel ezelőtt? — Soha sem tagadtam, hogy hálás vagyok mindazoknak az előttem élő keresztény magyaroknak és nem magyaroknak, akik révén én megismertem és megszerettem hitemet és hitem irányította életemet. Ebből következik, hogy különösen jelentős szerepet szeretnék adni életemben és életünkben közülük mindazok emlékének és szerepének, akik mint az egyház kanonizált szentjei célhoz ért, útmutató életükkel hazám és nemzetem tanítói és pártfogói lehetnek. Szentek ma is vannak. Személyesen is ismertem többeket. Szeretném, ha sokan felismernénk őket. Szeretném, ha a mai viszontagságok után kanonizációjuk is megvalósulna. Tudom, hogy mindennek eljön az ideje. —A pártdiktatúrák mély sebeket ejtettek nemcsak az egyházakon, hanem az egész nép, illetve népek erkölcsi arculatán. Miként egyik erdélyi magyar tudós mondja: két nemzedék nem tanulta meg a Tízparancsolatot. Ez tükröződik az általános erkölcsi züllöttségben, társadalmi közönyben, a bűntudat és az erkölcsi érzék kipusztulásában. Mikor süllyedt még ilyen mélyre a magyar nép erkölcsi felfogása? Akkor mi emelte ki a kátyúból? Mi állíthatja helyre ma a magyar nemzet erkölcsi egyensúlyát, s ebben milyen szerepet játszhat a katolikus egyház, illetve a keresztény egyházak? — Valóban súlyos az erkölcsi válság, amely hazánkra nehezedik. Sajnos, a diktatúrát át nem élt Európa erkölcsisége sem jobb. Gondolok csak a léptennyomon világgá kürtőit korrupcióra, a terrorizmusra. A katolikus egyház kétezer éves erkölcsi üzenetet képvisel tanító hivatala és hívő népe által. Ez nem azt jelenti, hogy a magukat kereszténynek mondó emberek nem esnek áldozatul egy megzavart világ szellemének. A különbség a más szemlélethez viszonyítva, hogy nem másokban keresik a baj okát, hanem saját magukban, nem másokat hibáztatnak, mert tudják, hogy a többi ember szemében mi vagyunk a mások. A bűntudat és bűnbánat szellemének ébresztése volt és lesz az első lépés, mely felfelé vezet. — Milyen tudati átalakulásokat hozott az egyházba, á papság gondolkodásába az 1962 és 1965 között tartott vatikáni zsinat? Egyebek között az anyanyelvűség törvényre emelése a szertartásokban? Volt-e, van-e ellenállás a magyar papság körében? — A kérdés sajnos idegen gondolkodásból fakad. A magyar egyházban minden nehézség nélkül elfogadottá vált a nemzeti nyelv liturgikus használata. A gondot az új magyar nyelvű könyvek elkészítése és kiadása okozta és okozza még ma is. Erre a munkára felszabadítható emberünk nincsen, és anyagiakban sem áll a rendelkezésünkre a megfelelő fedezet. Azon pedig nem szabad csodálkozni, hogy amikor negyven éven át veszélyes volt beszélni Istenről, mint ezt Gorcseva ismert könyve hirdeti, az emberek nemzedékváltással lesznek csak képesek a világ elé állni a hitükkel.—A szemléletváltás, ami elsősorban a világ felé forduló missziós szemléletben, a közérthetőségre való törekvésben következménye a II. Vatikáni zsinatnak, máshol is több időt igényel. A hívő ember nem fél sem a változásoktól, sem azoknak az élet rendjében szükséges, időt igénylő folyamatától sem. — Milyen felelősséget vállalhat a magyar katolikus egyház a kisebbségbe szakadt magyarságért? Mit tehet tehet Mit tehet egy rendőrkapitány, ha meghal valamelyik hozzátartozója? Részvétet nyilvánít, elmegy a temetésre, és koszorút visz a ravatalra. így tesz minden kegyeletet ápoló, jóérzésű ember. Akár civil, akár rendőrtiszt. Persze, lehet a gyászoló szegény ember vagy túlzottan takarékos. Ilyenkor kisebb virágcsokor kerül a koporsóra, vagy egyáltalán elfeledkezik az emlékezés koszorújáról. Szegény ember esetében el is nézi ezt a mulasztást a gyászoló gyülekezet. De egy rendőrtiszt, egy megyeszékhely kapitánya nem állíthat oda üres kézzel a ravatalhoz. Szerencse is van a világon és ez gyakran a rendőrkapitányok szolgálatába szegődik. Mondjuk, éppen azokban a napokban koszorúznak meg a városban emléktáblákat vagy szobrokat. Ezekre gazdag virágcsokrok kerülnek, hiszen érte ? Például lenne-e módja elsősegíteni, hogy a moldvai csángók is—a zsinat szellemében — anyanyelvükön imádják Istent, gyónjanak, énekeljenek? — A magyar egyház nem a politikai határokhoz kötődik. Ugyanazon magyar nyelvű liturgia, igehirdetés és katekézis kapcsol össze minket egymással, ugyanazon hit és erkölcsiség tart meg a Világegyház közösségében. Anyagi lehetőségeinkhez mérten, liturgikus és hittankönyvek kiadása, közös sajtóorgánumok, a magyar ajkú püspökök, papok állandó kapcsolattartása az a lehetőség, amely a papságot illetőleg ébren tartja az együvé tartozást. Sajnos az egész világon érvényes hatalmi szemlélet nem érvényes az egyházra. Itt nincs rendeletekkel irányító kormány és helyettünk gondolkozó központi bizottság. A keresztény ek közösségeinek, akár etnikai, akár területi alapon rendeződnek, saját maguknak kell igazodniuk, saját szándékaik szerint Isten országának rendjéhez, gyakorlatához. Ezért kívülről senkit sem lehet egyetlen néphez tartozóvá tenni. Legalábbis Krisztus egyházában. — A két világháború és az 1956-os magyar forradalom százezreket szórt szét a világban. Van-e kapcsolata a magyar egyházaknak a nagyvilág magyar szórványaival? Például Burg Kastl magyar katolikus gimnáziumával? — Minden számottevő külföldi utamon módom van találkozni régebben, újabban idegenben élő magyarokkal. A világháború és az 1956-os szabadságharc után külföldre távozó magyarok felett, mint felettem is, eljárt az idő. Az ott felnőtt nemzedékek képzettsége, megélhetése már nem történelmi hazánkhoz kapcsolódik. A harmadik nemzedékből sokan már nemcsak idegen anyanyelvűket, de saját szülőhazájukat helyezik előtérbe. Ezen nem lehet csodálkozni. Magyarország csak ott van és lesz, ahol eddig volt és ahol magyarok lesznek, ott lesz, ahol azok élnek, akik tudják, hogy „a nagyvilágon e kívül, nincsen számodra hely, áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell”. Az, természetesen, nagyon jó lenne, ha külföldön élő befolyásos magyarok, magyar származásúak, amíg el nem felejtik eredetüket, történelmi hazájukért mindent megtennének, ami tőlük telik. — Hogyan áll ma az ezeresztendős magyar felekezeti oktatás helyzete? Mennyiben épült ki újra a majdnem fél évszázaddal ezelőtt szétzúzott felekezeti iskolahálózat? Mik a kormány által teljesített és eddig nem teljesített egyházi kívánságok? — Az 1948-ban megszüntetett felekezeti oktatás a gyermeküket keresztény iskolában nevelni szándékozó szülők kívánsága szerint elindult a megújulás útján. Annyi felekezeti iskola, mint a háború előtt volt, nem lesz Magyaroregész közösségek kegyeletét fejezik ki. Csíkszeredában — mert ez történetünk színhelye — egymás közelében áll Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobra. A Mikó-vár előtti kicsiny parkban. Hivatalos állami ünnepeken vagy a magyar nemzet emlékezései alkalmával egyképpen megkoszorúzzák mind a két szobrot. Iuliu Crisan rendőrkapitány úgy gondolta, hogy az ő véletlen szerencséje a koszorúzásnak és személyes gyászának az egybeesése. Miért rendeljen drága koszorút a virágüzletben, mikor a szobrot elborító csokrokból jut a hozzátartozója koporsójára is. Tevékeny emberként nem tétovázott. Egy napig elég volt a közös emlékezésből, immár neki szolgálnak tovább a koszorúk. Nem is titkolta szándékát és cselekedetét. Társakat is vett maga mellé, és ajárókelők szeme láttára dézsmálta meg a két szobor virágait. Úgy képzelhette — szágon. A kívánt igénynek megfelelő tíz százalék is huszonöt éven belül várható. Ennek feltételeit nem a papság, hanem a keresztény parlamenti képviselők és a keresztény hívő társadalom fogja megteremteni. Szükséges hozzá a tanító szerzetes rendek megújulása is. Jó tudni, hogy egy szerzetes tanár kiképzése kilenc, egy szerzetes tanárnő kiképzése hét év. Ezen felül legalább tízéves szelektáló gyakorlatra is szükség van. — Miként ítéli meg az elszaporodó egyházellenes merényleteket, papgyilkolásokat, templomgyalázásokat: a durva vandalizmus művei-e vagy az egyház, a papság tudatos megfélemlítése ? — Algériában például számos életét Istennek szentelő ember hal meg ma is az egyházat gyűlölő emberek által. A- hol létezik vagy szítják ezt a gyűlöletet, ott ez mindenhol megnyilvánul. Az egyház egész életét végigkísérte ez az alapító Jézus Krisztus által előre jelzett sors. Vértanúk vére mindig keresztények magvetése volt, ahogyan ezt Tertullián megírta. Ettől függetlenül szomorú, hogy gyáva emberek a védtelen emberek és intézmények ellen fordulnak. Ez hazánk és népünk dicsekvésre nem méltó leromlását jelenti. —Ezekben a hetekben kezdte el papi szolgálatát egy baranyai faluban egy fiatal pap, aki Moldvából, a csángók közül érkezett. Ilyen kevés a pap Magyarországon? Mi magyarázhatja a fiatalság közönyét ebben az irányban ? Elhalkult az isteni hívás ? Elnyomja a modem élet kényelme, a pénzhajsza, az erkölcsi nihilizmus? És miként lehet változtatni ezen? — Ha szellemet keresünk, a paphiány mögött a szekularizáció áll. Ez a kommunizmus utáni vákuumban még hatékonyabban érvényesül. A fő ok azonban a magyarság elmúlásának veszélyét is hordozó gyerekhiány. Amíg a családok egy-két gyereket fogadnak el, addig papnak igen keveset enged el a gyermek jövőjéért hamisan aggódó család. Isten ma is elegendő papot hív népe szolgálatára. Ha hallgatnánk hívó szavára, talán evilági életünk is hamarabb javulna. — Miként látja Ön, Érsek Úr, a magyar katolikus egyház jövőjét az elkövetkező ezer esztendőben? — Jövendőmondással nem foglalkozom, futurológus nem vagyok. Annak idején nagy szenzáció volt egy kiéli professzor, Fritz Baade könyve: „Versenyfutás a kétezredik évig”. Nagy bizalommal olvastam megállapításait, amelyek túlnyomó részben, sajnos, már nem igazolódnak. Ezért erre a kérdésre majd a jövő évezred adja meg a választ. Hitemből fakadóan azonban nem vagyok pesszimista. Beke György bizonyára nem ok nélkül —, hogy neki, a román államhatalom fegyveres képviselőjének semmi sem tilos egy székely városban. Ki meri megszólítani vagy egyenesen felelősségre vonni érte? Merték. Csíkszereda polgármestere és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi elnöke egyenesen a rendőrségre ment, és felháborodott panaszt tett a kapitány ellen. Aki tettével nemcsak közönséges tolvajnak bizonyult, de az ilyen cselekedetek — hangsúlyozták — „mindannyiunkra nézve káros etnikai feszültségeket és konfliktusokat okozhatnak”. A kolozsvári Szabadság értesülése szerint a rendőrség vizsgálatot indított, és Crisan kapitány „azonnali tartalékállományba való helyezését javasolták”. Már csak a „mundér becsületéért” is meg kell tenniük. Pálfy Géza ■ — — — MEGRENDELŐ SZELVÉNY 'Ma' Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva — csekket mellékelve — címünkre beküldeni: NYUGATI MAGYARSÁG P.O.Box 125, Mt. Royal Stn., Montreal, QC H3P 3B9, CANADA NÉV: CÍM:. Megrendelés egy évre: Kanada: CA-$30; egyéb országok: US-$30 TÁMOGATÁST KÖSZÖNETTEL FOGADUNK! Eredeti „koszorúmegváltás tf Amikor a rendőrkapitány a tolvaj
