Nyugati Magyarság, 1996 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1996-05-01 / 5. szám
4. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1996. május MEGTORLÁS 1956—57 A halálosztók egyike: a Budapesti Rendőrfőkapitányság Krajczár Gyula nyugalmazott rendőrszázados dokumentum-sorozata Szigorúan titkos! Jelentés a Budapesti Rendőrkapitányság szerveinek 1956. november 4-től 1957. március 31-ig terjedő időben végzett munkájáról Politikai Nyomozó Főosztály November 10-én kezdte meg munkáját. Az első időben csak néhány elvtárs dolgozott, majd a létszám folyamatosan 100 főre emelkedett. 1956 novemberében a Főosztály munkáját kizárólag a nyílt harc jellemezte, amikor az utcai tüntetők, lövöldözők, fegyverrejtegetők, plakátragasztók, röplapterjesztők, sztrájkra uszítok ellen kellett harcolni. Ebben az időszakban rendkívül sok házkutatást, őrizetbevételt kellett végrehajtani, hogy viszsza tudjuk szorítani a nyílt ellenforradalmi bandákat. Erre az időszakra esik a budapesti nemzeti bizottmány felszámolása, amely országos jellegűvé akart szerveződni és az országgyűlés szerepét szándékozta betölteni. December, január hónapban a Főosztály munkáját a nyílt feladatok végrehajtása mellett az ellenségesen fellépő, politikai hatalomért küzdő munkástanácsok elleni harc jellemezte. Ennek keretében számoltuk fel — központi utasításra — a Nagybudapesti Munkástanácsot. Sokat foglalkoztunk az üzemek munkástanácsai elnökségi tagjaival, és ott, ahol a kormánnyal szemben rendkívül ellenségesen léptek fel, több ellenforradalmi érzületű munkástanács-tagot őrizetbe vettünk, és a munkástanácsok tagjaival, elnökeivel a Főosztályon tárgyalásokat folytattunk, amelyek általában eredménnyel jártak. Februárban és márciusban az ellenség kiadta a „Márciusban Újra Kezdjük!” (MÚK) jelszót annak következtében, hogy a nyílt harcban nap mint nap vereséget szenvedett. Ekkor már a nyílt munka mellett jelentős eredményeket hozott a hálózati munka is. A március 15-ei felkészülés—de az április 4-ei is — sikerrel járt. A folyamatba tett eljárások számadatai: 1956. november 10-től március 31-ig 850 fő ellen rendeltünk el előzetes letartóztatást. Ebből a katonai ügyészségnek átadva: 90 fő, a fővárosi ügyészségnek 139 fő, társosztályoknak 109 fő, szabadlábra helyezve 228 fő, jelenleg vizsgálat alatt áll 96 fő. Fontosabb ügyek, amelyek az ügyészségre kerültek: 1 ./Tóth Ilona és társai gyilkosság és egyéb bűncselekmény miatt. 2. / Bóna Zsigmond és társai fegyveres szervezkedés ügye. 3. / Bartók János és társai szervezkedés és fegyverrejtegetés ügye. 4. / Klenovszki István és társai gyilkosság ügye. 57 Németh Rudolf és társai gyilkosság és fegyverrejtegetés ügye. 6./ Tóth Ferenc és társai a Ratkó Anna háza elleni fegyveres támadási ügye. 1.1 Folly Gábor és társai fegyveres szervezkedési ügye. 8./ Korszki Henrik és társai embercsempészési ügye. Az ügyészségnek átadott fontosabb ügyekben 12 fő ellen halálos, 2 fő ellen életfogytiglani, 3 fő esetében 15 évi, 1 fő 12 évi, 7 fő ellen 10 évi, 2 fő ellen pedig 8 évi börtönbüntetés ítélet született. A jelenleg vizsgálat alatt álló fontosabb ügyek: 1. / Nagy József és társai. (Bordás-féle gyilkossági ügy) 2. / Barczai György és társai, (szervezkedési ügy) 3.1 Bálint István és társai, (fegyveres szervezkedési ügy) 4./ Horváth László és társai, (diverziós ügy) Az Országos Rendőrfőkapitányság foglalkozik a Budapesti Központi Munkástanács ügyével, felsőbb utasításra ehhez kapcsoltuk az osztályunkon lévő alábbi jelentősebb ügyeket: 17 Varró Csaba és társai fegyveres szervezkedési ügye. 27 Nagy Elek és társai szervezkedési ügye. 3. /Balogh Ignácz és társai szervezkedési ügye. A belső osztályok és kerületi alosztályok intézkedései alapján: intemálási javaslat: 900 főre, preventív őrizetben volt: 640 fő, figyelmeztetve: 780 fő, folyamatban van: 240 ügy. Annak ellenére, hogy az első időszakban rendkívül nehéz gazdasági, politikai és gyenge szervezeti körülmények között kellett dolgozni, az állomány áldozatkészen, öntudatosan hajtotta végre a legnehezebb feladatokat is. Ingadozás nem volt tapasztalható. Miért közöljük ezeket a dokumentumokat? Hogy el ne felejtsük: a szovjet hadsereg a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány fölkérésére gyilkolt és vert szét bennünket. Hogy el ne felejtsük: a szovjet hadsereg nyomában a pufajkások jöttek és a többi halálosztó martalóc, akik folytatták a szétverésünket, akik megtizedeltek és megnyomorítottak minket, akik elűztek bennünket a hazánkból és elvették tőlünk a hazánkat Hogy mi, a szétvertek, a megtizedeltek és megnyomorítottak, mi, akik ma is hazátlanul tengődünk, akár Magyarországon élünk, akár szanaszét a világban — el ne felejtsük végképp a hőseinket és halottainkat. Hogy el ne felejtsük: azok, akik ölettek és szétverettek, öltek és szétvertek minket akik megnyomorítottak és földönfutóvá tettek bennünket — ma is itt élnek, háborítatlanul, és éppen hazánk utolsó morzsáit adják el új gazdáiknak, éppen az utolsó szűk gatyát húzzák le rólunk, éppen az utolsókat rúgják — az elszakított magyarságba. Tudják, merik, teszik. Ceterum censeo Carthaginem esse delendam. Fejér György-\ A halálosztók egy csoportja BUDAPESTI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG SZIGORÚAN TITKOS! 220/9/1-1956 KIMUTATÁS a Budapesti Rendőrfőkapitányság államellenes bűncselekmények osztályának állományáról: Osztályvezető: Kémelhárítási vonal vezetője: helyettese: Belső reakció vonal vezetője: helyettese: Szabotázs-elhárítás vonal vezetője: Felderítő csoport vezetője: beosztottak: Budapest, 1956. november 15. Jóváhagyom: Kapják: Sós György r. ezredes Horváth Gyula r. ezredes Tanácsadó elvtárs Horváth Gyula r. ezredes Pálya István fhdgy. Győri Imre fhdgy. Jakab István őrgy. Bacsó Ferenc szds. Tihanyi Sándor alez. Ágotái Márton fhdgy. K. Kovács István my.szds. Péter Ferenc my.hadgy. Papp Miklós my.hdgy. Bemátzki Ernő hdgy. Valach Károly alhdgy. Sós György r.ezredes s. k. Főkapitány A megtorlás áldozatai A megtorlás azon halálra ítélt és kivégzett áldozatainak névsora, akiknek a meggyilkolása a Budapesti Rendőrfőkapitányságon kezdődött. Békési Béla Schiff János 31 éves orvostanhallgató, 26 éves gépmunkás, 1958. április 22. 1957. április 25. Czakó András Steiner Lajos 34 éves gépkocsivezető, 26 éves szállítómunkás, 1959. május 22. 1958. augusztus 5. Erdész József Szabó Pál 29 éves segédmunkás, 41 éves honvéd őrnagy, 1957. augusztus 10. 1958. november 15. Folly Gábor Szirmai Ottó 37 éves foglalkozás nélküli, újságíró, 30 éves dramaturg, író, 1957. május 14. 1959. január 22. Galgóczi Zoltán Szívós Géza 23 éves bányász, 25 éves segédmunkás. 1958. november 28. 1957. január 3. Gábor Péter Takács Kálmán 37 éves leszázalékolt, munkás, 47 éves fűtő, 1959. június 17. 1958. november 6. Hámori István Toracz Sándor 47 éves gépkocsi-kísérő, filmrendező, 26 éves agronómus, 1961. augusztus 26. 1958. szeptember 3. Kovács Imre János Tóth Ilona Gizella 28 éves vasesztergályos, 24 éves szigorló orvos, 1958. október 7. 1957. április 28. Lénárd Ottó Törzsök Géza 27 éves péksegéd, 45 éves rendőr, 1958. január 28. 1958. május 20. Merényi Ernő Újvári József 42 éves gépkocsivezető, 29 éves segédmunkás, 1957. október 31. 1958. június 25. Nagy András Zsigmond László 22 éves vasesztergályos, 34 éves MÁV-alkalmazott, 1958. június 11. 1958. február 5. Pólya Ferenc Sándor Az első kivégzés 1957. január 3-án, 43 éves, az utolsó 1961. augusztus 26-án volt. 1957. április 8. (A névsor hiányos.) Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Rendőrfőkapitánysági Szervezete HATÁROZATI JAVASLAT (1957. április 16.) A szovjet hadsereg proletár internacionalista kötelességét teljesítve a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felkérésére szétverte az ellenforradalom nyílt fegyveres erőit, megvédte Magyarországon a szocializmus ügyét, elhárította a harmadik világháború veszélyét. A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezésére november 4. után a kommunisták megkezdték a Budapesti Főkapitányság újjászervezését is. Elsők között megalakult az „R” csoport, ezzel párhuzamosan az I. Forradalmi Karhatalmi Ezred, megkezdődött a Politikai Nyomozó Osztály szervezése, majd fokozatosan a Főkapitányság többi osztályai is talpraálltak. Ebben a munkában élenjártak a szocializmus ügyéhez hű kommunisták, régi illegális pártmunkások, akik a legnehezebb időszakban a rendőrséghez jöttek és vállalták a harcot az ellenforradalom erői ellen. Ennek a harcnak közepette alakult meg a Budapesti Rendőrfőkapitányság MSZMP szervezete. Jelenleg 45 alapszervezet van, összesen 2515 párttaggal. A pártszervezetnek sok bonyolult ideológiai és szervezeti problémával kellett megbirkóznia. A testület tagjainak egy részénél még megtalálható volt a volt főkapitány Kopácsi iránti szimpátia, többeket megfertőzött és fékezett a harcban a „politikamentes rendőrség” demagóg jelszava. Nagy hiba volt az ellentét a volt államvédelmi és a volt rendőri beosztottak között. Ráadásul ez még kibővült a volt rendőrök és a karhatalmisták ellentétével. Pártos rendőrség vagyunk. Minden munkánkban meg kell nyilvánulnia az osztályharcos szellemnek, az ellenség iránti gyűlöletnek. Szigorúan titkos! KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Minisztertanács elnökének Tömpe István Miniszterhelyettes Elvtárs utasítására jelentem a Budapesti Főkapitányság Karhatalmi Ezredének szervezésére vonatkozóan. Az ezred szervezését a honvédség kezdte meg és oda a Párt Intézőbizottsága javaslata alapján volt pártfunkcionáriusok, állami gazdasági vezetők, honvédtisztek, államvédelmisták, belsőkarhatalom tisztjei, tiszthelyettesei, valamint egyes üzemekből, hivatalokból, vállalatokból vannak ott elvtársak. Az ezred egy nagy része december hó folyamán jelentkezett szolgálattételre és olyan is van, aki már november 6-8. óta teljesítenek szolgálatot a karhatalomnál. A Karhatalmi ezrednél, illetve zászlóaljaknál a szellem nem megfelelő. Sok volt parancsnok van itt együtt. Most, hogy az utcai harcok, a fegyveres csoportok és a tüntetők az utcán tömegesen már nem mernek mutatkozni, a karhatalmi ezred tagjai a reakciós erők felszámolásában vesznek részt, járőrbe mennek vagy egyéb objektumok őrzését látják el. Az ottlévő elvtársak nagyrésze erélyesebb, fegyveres harcot követel a reakciós és fasiszták megsemmisítésére. A jelenlegi teendők nem elégítik ki őket. Budapest, 1956. december 23-án. Sós György .s.k. rendőrezredes, főkapitány A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK 1. számú parancsa. Budapest, 1957. március hó 19-én. MEGPARANCSOLOM: hogy a B.M. valamennyi testületénél 1957. március 21-től kezdve szolgálati megszólításként a „bajtárs” helyett az „elvtárs” szót használják. Ez a megszólítás fejezi ki leghívebben a B ,M. személyi állományának teljes elvi egységét: megvédeni a szocialista hazát, a népi hatalmat minden ellenséggel szemben. Biszku Béla s.k. belügyminiszter Krajczár Gyula nyugállományú rendőrszázados 1939-ben született Budapesten. A kőbányai Szent László Gimnáziumban érettségizett. 1962- től 1989-ig a Budapesti Rendőrfőkapitányság állományában teljesített szolgálatot bűnügyi szakterületen. Szakmai tanulmányait levelező úton végezte el. Hatszor tüntették ki. Budapesten él. Nős. Egy kislányuk van. Szakmai és egyéb lapokban, folyóiratokban eddig kereken 2000 kéziratoldalnyi írása jelent meg. Tudományos publikációinak száma 36. Tudományos pályázatokon ötször nyert, illetve volt díjazott. Tagja a Magyar Hadtudományi Társaságnak.
