Nyugati Magyarság, 1996 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1996-12-01 / 12. szám
1996. december Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 3. oldal IFJ. FEKETE GYULA A kleptokrácia hétköznapjai A nyugat-európai politológiai-szociológiai szakirodalomban közismert a kelet-európai privatizáció és gazdasági átalakulás gyakorlata: a volt kommunista egypárti elit szinte mindegyik országban óriási vagyonokat hasított ki önmagának az egykori szocialista tulajdonból. A lopási-rablási folyamat következményeként létrejövő régi-új osztályt az őt jellemző tevékenysége nyomán újabban egyszerűen kleptokráciának — tolvajló vezetői rétegnek —, tagj ait pedig kleptokratáknak nevezik. Magyarország kleptokráciája példamutató szakértelemmel és gyakorisággal könyökig-hónaljig nyúlkál a közvagyonba. Csak az utóbbi két hónap nyilvánosságra került bűnlistája döbbenetes rablásokról tanúskodik, pedig az ilyen esetek zöme értelemszerűen nem kerül napvilágra. Ha ki is tudódnak visszásságok, feltárásukban a kormánypárti és a fosztogatásokban kollaboráns médiokrácia ellenérdekelt. A jéghegy csúcsaként csupán idén ősszel felszínre került 15-20 milliárdnyi lopás többszáz milliárdnyi feltáratlan és sikerrel végrehajtott közvagyoneltulajdonítást valószínűsít. Az év bűnügye az úgynevezett „Tocsik-botrány”. Tavaly decemberben bíróság döntött az állami vagyonkezelők és a helyi önkormányzatok közötti vagyoni vitában és az önkormányzatok javára ítélte oda az addig vitás, privatizált belterületi ingatlanok értékét. Törvények felett álló bolsevik arrogancia és tüntető semmibevétel fogadta ezt a bírói döntést, pl. az állami vagyonkezelőkegy ik szocialista vezetője csak annyit nyilatkozott, miszerint „nem tudja akceptálni” a Legfelsőbb Bíróság precedens értékű ítéletét sem. A kormányzat emberei érzékeltették az önkormányzatokkal, hogy akár évekig is elhúzzák a jogerős bírói döntések teljesítését, ezért ha sürgős nekik a pénz, akkor mondjanak le jogos követeléseik egy részéről. Ismerve a kommunista Jogállamiságot”, sok önkormányzat engedett a zsarolásnak, hiszen ugyan milyen hatalmi erő révén kényszeríthették volna ki jogos járandóságukat. Egy szocialista és egy szabaddemokrata kézben lévő gazdasági társaság, továbbá „aTocsik” közvetített az állami vagyonkezelő és a megszorult önkormányzatok között. Az uzsorás kleptokraták úgy saccolták, hogy legalább 30 milliárd forinttal megkopasztható az önkormányzatok bíróilag megítélt járandósága és 10%-os (3 milliárdos!) „sikerdíjat” állapítottak meg önmaguknak. Több kritikus jogász ezt az önszerződést eleve a közbeszerzésről szóló törvény megsértésének vélelmezi, mivel 10 milliós összeget meghaladó állami és önkormányzati megrendelést pályáztatni kell. Persze meglehetősen bizarr dolog lett volna zsarolási célzatú munkaterveket nyilvánosan versenyeztetni egymással, hiszen okirathamisítást sem szokás a megtévesztőképesség sikeressége szerint zsűriztetni, bérgyilkosságot sem tanácsos apróhirdetés útján meghirdetni! A megpuhított és megszorult önkormányzatok már a megcélzott öszszeg feléről lemondtak, amikor közismertté vált a harácsolás forgatókönyve. Az első híreket követően természetesen minden érintett tagadott, a felelős miniszter „nem szokványos, de törvényes” módszernek minősítette a bíróilag megítélt összegek kifizetése feletti alkudozást. A belügyminiszter is vizsgálatot helyezett kilátásba—no, nem a zsarolók irányában, hanem azon önkormányzatok ellen, amelyek közgyűlési határozatnélkül önkormányzati tulajdonról mondtak le. Való igaz, hogy megsértették az államháztartási törvényt, de a kormányzati oldalról elindult törvénytelenség ismeretében közgyűlésijóváhagyásra komolyan nem is gondolhattak. A zsarolási díjakról, „védelmi pénzekről” sehol a világon nem szokás számlát kérni és adni! T ermészetesen nemcsak a Tocsikügy révén hízott ősszel a hazai kleptokrácia. Feltűnést keltett, hogy mintegy 7 millió adóigazolvány elkészítésének zsíros megrendelésével egy még be sem jegyzett céget tisztelt meg az adóhivatal vezetősége... Az oktatási minisztérium szocialista államtitkárhelyettese szintén még be sem jegyzett cégnek ítélt oda mintegy 300 milliós támogatást... Az állami vagyon kezelőitől bankgaranciával sem rendelkező, be sem jegyzett cég kapta meg a Kőolajkutató 3 milliárdos vagyonát és archívumát. A tulajdonosok volt kommunista pártvezetők... A kötelező pályáztatást megkerülve 50 millió forinttal támogatott az ipari minisztérium egy számára nyilván kedves céget és emellett még a nyári szuperkoncert jegyárusítási jogát is ennek adta — pattant ki a panama ősszel. A szabaddemokrata államtitkár gyorsan kereket oldott... Fegyvercsempészés és rakéták eltulajdonítása miatt alezredeseket függesztettek fel állásukból... Egymilliárd forintot adtak át az állami vagyonkezelők „megegyezés” címén egy régi elvtársak által uralt vendéglátóipari cégnek — meghamisított jegyzőkönyvek és utólag datált aláírások révén — minden információ szerint teljesen törvénytelenül... A főváros szabaddemokrata irányítás alatt álló szociális intézményeit hanyag és követhetetlen gazdálkodás miatt 100 millióval kellett kisegíteni... 150 milliós összegben, versenytárgyalást mellőzve, szerződtetett egy céget környezetvédelmi vizsgálatok elvégzésére az ipari minisztérium... Olyan alapítványnak szavazott meg 36 milliót az állami költségvetésből a szocialista parlamenti frakció, amelyik az összeg felét átadta a szocialista pártkasszába. .. Hat szociálliberáli s üzletember néhány lakóház áráért megszerezte a diósgyőri gépgyár 2 milliárdos vagyonát... Várhatóan mintegy 4 milliárd forint kezelésre átadott állami vagyonnal nem tud majd az év végén elszámolni a kormányhoz közelálló politikusok által vezetett Co-Nexus Rt... Pénzügyminisztériumi főosztályvezető cége kapott minisztériumától pályázat nélkül megbízást többszáz milliós, nem re-CZEGŐ ZOLTÁN Úgy vélem, az adventi nagy csöndben tűnődvén, két araszra a jellegtelen csupaszra didergetett lombhullatóktől, hogyha a jóság meg a lelki adakozó kedv jobbára a szegények világában találtatik, akkor bárki prófétának vagy megváltónak a dúsgazdagokkal kellene foglalkoznia nagyobb figyelemmel. Úgy lehet, hogy a szegénység kitermeli a maga meg a Jézus örömére a mindennapi jóságot. Az is bizonyosnak tűnik, hogy az Isten már azért is elnéző az erősen szegények irányában, mert hogy vállalják bajban is az életet magát, s annak gyümölcsét, a kisgyermeket, ki éppúgy áldás, akár a kenyér. Ebben a földi világban nagy többségben található a szegénység, és ezt már letagadni sem tudják azok, akik a letagadásokból élnek. Ott, aholmegsiratják, családi melegségben marokból marokba adogatva konyhatűz melegénél a megfagyott lepottyant pár dekás verebet, ott minden bizonnyal nagyobb a föllelhetősége az egymás iránti figyelmes felelősségnek, mint a finnyás palotákban. Közhelyeken gondolkodom ? Nem, köztudottakon. Jézus eljövetelét, kínszenvedését, feltámadását ott tudják ujjongva megszentelni, ahol örülni tud a család egy marék diónak, és egy fényes alma tükrében csak azért nem látni a karácsonyfa körül nagymamákat, apát meg anyut, meg a testvéreket, mert örömtől, miegymástól elfátyolosodik a jó lélekből való kifelé látás. Itt aztán már ugyanvalóst nem válogat a fehér hálóingben lelibegő angyal, palota meg kunyhó között, mindenüvé lerakja a szeretetajándéménytelen orosz államadósság behajtására... Pályázat nélkül adták — a Pénzügyminisztériumból — ajándékba szabaddemokrata bankároknak a Dunabank Rt. portfoliókezelését... 83 milliós megállapított vámot mérsékelt önhatalmúlag a Pénzügyminisztérium 200 ezerre, holott a végrehajtó hatalomnak nincs joga eltérni a törvény előírásaitól.(Ez a gyakorlat bolsevik típusú országokban megszokott és általános volt). 210 millióval nem tud az év végén elszámolni egy liberális vezetés alatt álló művészeti közalapítvány... 215 millió forinttal szökésben van egy, az ipari minisztérium által felügyelt idegenforgalmi cég vezetője. A bűnlista folytatható, némelyik 200-300 milliós panama csak egy rövid hírecske a lapokban. Ha összevetjük a felsorolt és csupán a közelmúltban ellopott százmilliós, milliárdos összegekkel Csurkának az előző kormány alatt hónapokig emlegetett és unásig csócsált (mert más „ügy” nem volt) szerény 26 millióját, akkor rádöbbenhetünk a „változatlan helyzetet” sugalló „semleges” politológusok elfogultságára. (Az csak apróbetűs hír volt —néhány újságban —, hogy a bíróság minden vád alól felmentette Csurka Istvánt, azaz a koholt vádak bírói mérlegelés szerint is alaptalannak bizonyultak.) A többi napfén yre került síbolással párhuzamosan, továbbá az ügyben kompromittálódott miniszter menesztése után a Tocsik-pénzek egyre közelebb kerültek a kormánypártokhoz. Az „ügyvédnő” megbízatásával kapcsolatos mindkét igazgatósági jegyzőkönyvet és szerződést kilopták az állami vagyonkezelés irattárából, ennek ellenére kiderült, hogy egyik igazgatósági protektora bennfentes szocialista. Bennfentes, mert kapcsolata van egy, a kát meg az égi üzenetet: Megszületett a kis Jézus ma este. De mi lészen azok testével meg lelki szükségleteivel, akiknek kunyhó sem jutott erre a Szent estére? Mert hiába hunyja le szemét az ég meg az ember, a Mindenható, aki a szegénységet s a szenvedést is gondosan ide rendezte közénk, látja ám, tettünk-e valamennyit és elégségeset a fedélhez, a kenyérhez nem jutókért. Sorolhatnak engem vagy téged bárhová, attól még nem leszünk sem jobbak, sem bűntelenebbek. Mégis, a szemhéjam mögötti forróságban ilyentájt, a karácsonyig fölfutó alvásidőket számlálván, hihetetlen messzi mélységből bukkan rebbenő nyelvem alá az ős-gyermekkorból a versszakasz: Egy nap meg egy este, minden esztendőben, szeretném, ha király lehetne belőlem. A gond akkor is megvolt a pici lélekben: Mihez kezdenék királyi vagyonnal meg hozzá való adakozó kedvvel? Először is a sok testvérem... meg Apám, Anyám..., egy szánkó, az igen, az nagyon kellene..., és az Alszeg minden családját felöltöztetni..., és a Szoros utcában mind a cigánygyermekeket. Hát mibe kerülne az egy királyi vagyonnak? Aztán tovább, az egész Küküllő mentén, majd a Tisza, a Duna, a Bodrog mentén mindenütt, azon az egy karácsony estén, sietve, akár a pásztorok Betlehem felé, Jézust látni. Na de a gond abból is megvolt, hogy hát a maradék 364 napon mi légyen a szegények sorsidejével? szocialista pártvezéreknek százmilliós villákat, uszodákat építő részvénytársasággal. Magánvillákba lényegült volna át a közvagyon? Az bizonyos, hogy eddig a szociálliberális képviselők keményen ellenálltak a fényűző életvitelük fedezetét firtató vagyonbevallási felszólításoknak. Tocsik egyik alvállalkozója — micsoda véletlen! — a szabaddemokrata elnök kampányfőnöke volt 1994-ben, és mellesleg a párt pénztámoka is. A blamázs hallatán a szabaddemokrata pártvezér színpadiasán lemondott, majd társai látványos unszolására meggondolta lemondását. November utolsó napjaiban az ügyet vizsgáló parlamenti különbizottság előtt elhangzott egy volt alpolgármester levele, amely szerint a szabaddemokrata vezérkar már 1993-ban önkormányzati vagyonátadási ügyekkel kapcsolatban foglalkoztatta az „ügyvédnőt”, akiről most kiderült, hogy a neve nem is szerepel a bejegyzett ügyvédek között. Az akkori találkozók összefüggésben lehettek a budapesti szabaddemokrata kleptokraták ügyleteivel, akik eredetileg egymilliárd forintot kívántak bezsebelni „sikerdíjak” révén. Bár a zsiványbecsület működött, azaz a szocialista és szabaddemokrata városatyák leszavazták a szerződés semmisségét indítványozó ellenzéki javaslatot, a tolvajláson rajtakapottak önként lemondtak a díj feléről. Nyilván 480 millióval is busásan megtérült semmicske munkájuk, amire sutyiban, közgyűlési felhatalmazás nélkül tettek szert! Ezzel egy időben kiderült, hogy az önkormányzatok tulajdonát megrabló szocialista kft. vezetői és tulajdonosi szálai elvezetnek a szocialisták pénzügyi államtitkárához, parlamenti elnökéhez és az állami vagyonkezelő egyik igazgatósági tagjához, aki esze-Jézus, akit tízéves koromig női lénynek tudtam (anya-illata volt köröttünk mindennek abban a matriárchátusban), nem azért járkált szakadatlan s fáradhatatlan az elesett szegények között, mintha őket akarta volna elsősorban a jó útra vezetni. O föllelte a tisztaságot a megtévedt aszszonyban is, és föloldozta azt. Jézus, ha tudott mosolyogni (kevés szó esik mosolyáról a Szentírásban), akkor leginkább a köré sereglő gyermekek láttán tehette azí. — Engedjétek hozzám jönni... Aj, nagyon meghurcolja felnőtt korára az embert az a sokminden, gyúródik a test, s még jó, ha a lélek s a jellem mentes marad ettől. Aztán nagy kegy az Úrtól, ha nem jeges ágon elfagyott verébként pottyan belé az ember az örökkévalóságba. No, ezért is fordul karácsonyi nagy ragyogásban a felnőtt a gyermek felé, hasonlítván ebben valamelyest Jézushoz; merthogy ott vagyon a meg-megújuló tiszta jóság az ő körükben. Isten a maga képére formálta az embert, ha jól tudom. Most ezen az adventi órán éppen erre hivatkozom, igen-igen nagy ravasz szeretettel. Mert ha a saját képére képzelt meg bennünket elejétől, akkor nekünk reménykednünk kell, hogy mi is hasonlítunk az O Fiára, aki kis fenyőfa bölcsőben reng valahol, s mindenütt lélekközelben a rettenetes nagy világmindenségben. Tegyetek egy szál virágot meg szelet kalácsot mellé, osztaná el belátása és igazságérzete szerint nekünk, rászorulóknak. Ha éjszaka fölébredsz, vess egy meleg szvettert a te alvódra, meg ne fázzék az a gyermek. rint önmagának adott milliárdos megrendelést! A parlamenti vizsgálóbizottság azt is feltárta, hogy az állami vagyonkezelőnél foglalkoztatott 30jogász egyenként 19 átlagos magyar alkalmazott keresetét zsebeli be havonta, azaz 750 ezer forintot. Nyilván zúgolódtak a szerintük botrányosan rossz járandóságuk miatt, ezért kerülhetett sor munkájuk maradéktalan ellátása érdekében külső alvállalkozók (Tocsik és a többiek) bevonására. A kleptokraták összetartása látványos. Betyárbecsületük érvényesül a Parlamentben, városházákon, sajtóban és egyénenként is. Példamutató szolidaritásukat tükrözi Zemplényi úszómenedzser esete, aki a közhit szerint milliárdos — saját bevallása szerint „csak” 800 milliós - adóssággal hagyta maga mögött az országot 1992-ben. Időközben Izraelben is több millió dollár miatt keresik, Svédországban is 2 millió koronás adósságot halmozott fel. A sarkában loholó hitelezők miatt a Magyar Köztársaság lehetővé tette számára hamisított közokiratokkal az álnéven történő hazajövetelt. Az eset kivizsgálására felszólított ügyész a hamis útlevéllel történő hazacsempészést nemes egyszerűséggel „társadalomra nem veszélyes”, illetve „nem történt bűncselekmény” megállapítással jóváhagyta! Hazajött tehát övéi közé — itt közteherviselés nélkül is kórházi luxuskezelést és ellátást élvez —, azoknak a járulékot fizetőknek a terhére, akik ma egyre több egészségügyi ellátásból szorulnak ki. A gyorsan olvadó állami és önkormányzati vagyon miatt a kleptokrácia egyre kevésbé tudja megdézsmálni a köztulajdont, azaz egyre gyakrabban nyúl a lakosság zsebébe. Politikai kapcsolatai révén ezt büntetlenül megteheti, tettenérés esetén legfeljebb évekig elhúzott vizsgálattal, enyhe ejnye-bejnyével kell számolnia. Már négy és fél év eltelt az Ybl Bank többmilliárdos sikkasztása óta, de a gyanúsítottak változatlanul alapíthatnak cégeket, szakérthetnek és igazgatósági tagok lehetnek. ítélet? Esetleg évek múlva... A fiktív tőkeemelés és vesztegetés miatt vádolt szocialista agrobankos vezetők a közeljövőben inkább számíthatnak 40-60 milliós végkielégítésekre, mint néhány napos elzárásra. Egy, a kötvényeseknek 4 milliárddal tartozó lízingcég Tocsikkal is megvásároltatta a felszámolás bejelentése előtt ingatlanait, aki azóta szintén túladott ezeken. A kifosztott kismegtakarítók pénze nyomtalanul eltűnt a kleptokrácia vagyonelnyelő gépezetében... Egy szintén fizetésképtelen — a lakosságot 1,7 milliárddal megvámoló — befektetési alap vezetősége a baranyai megyebálon együtt mulatott szocialista vezetőkkel és magas beosztású adószedőkkel. 500 millióval rövidítette meg a Budapest Bank részvényeseit hitelcsalások révén a miskolci fiókvezető. Nem kell sajnálni persze a főrészvényeseket sem, ők 12 milliárddal kívánják megrövidíteni az állami költségvetést a volt bankelnök kezességvállalására hivatkozva. Az Országgyűlés adatvédelmi biztosa hónapok óta hiába bizonygatja, hogy a közvagyon eladásának feltételei nem minősülhetnek üzleti titoknak, a bankeladási ügylet részletei változatlanul titkosak... Megjegyezni érdemes, hogy ugyanezen bank 12 milliárdos mérleghamisítása felett az adóhivatal szemet hunyt, míg kisvállalkozóknál egy-két napos késést, adatpótlást 50-100 ezer forint büntetésekkel torol meg. Elkerülendő a jogállamiság hiányának a látszatát, a bankfelügyelet a mérlegmanipuláció miatt akkor 20 ezer forint büntetésre szántad magát... A hazai kleptokrácia mohósága a külföldi befektetőkre is elriasztólag hat. Politikai erejét jellemzi, hogy a rendőrségi nyomozók a „Tocsik-pénzek” folyását követve két ízben is kérték a Ház elnökétől a szocialista párt pénztárosának a kihallgatását és országgyűlési képviselői mentelmi jogának a felfüggesztését. A határozott válasz nem is késett: rövid egy nap alatt útilaput kötöttek a rendőrség teljes vezérkarának a talpa alá... A lopási-rablási folyamat példáinak további sorolása, sajnos, hosszú ideig tartana. Még legalább másfél évig... Mindennapi karácsony
