Nyugati Magyarság, 1995 (13. évfolyam, 3-12. szám)
1995-12-01 / 12. szám
4. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1995. december SZACSVAY TAMAS: Kísérlet vagy fenyegetés? Miként képzeli el Moszkva a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának „föltámasztását" A nemzetközi sajtóban hónapok óta tétova hírek röppentek fel arról, hogy az Orosz Föderáció kormánya valamilyen formában újra fel szeretné állítani a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, amely hosszú időn át a szovjet gazdasági imperializmus, politikai és katonai terjeszkedés fontos eszköze volt Kelet-Európában és az egész világon. Tervekről, kísérletekről, sőt titkos vagy legalábbis leplezett tárgyalásokról írtak a lapok, minden esetben a szovjet nagyhatalmi törekvések feléledését jósolva. A cáfolatok erőtlenek voltak, és a közlemények legtöbbször „félrebeszéltek”. Igen árulkodó azonban az utóbbi időben Oroszország tiltakozásának erősödése a NATO keleti terjesztése ellen. Moszkvában nemcsak megbélyegzik az immár független közép-kelet-európai államok természetes törekvését arra, hogy kellő védelmet, biztonságot szerezzenek, hanem megfelelő „ellenintézkedéssel” is fenyegetőznek. A lapok hol a balti államok ismételt katonai lerohanásával riasztgatják a nemzetközi közvéleményt, hol azzal, hogy az orosz anyaországba visszavont atomfegyvereket Moszkvában a NATO-hoz csatlakozó tegnapi szövetségeseikre irányítják. Tehát: elegendő egy gombnyomás, és az orosz atomlövedék azokra a vidékekre hull, ahol ezek a félelmetes hadi eszközök alig öt évvel ezelőtt — nyugati célpontokra beállítva — állomásoztak. Kétségtelen, hogy az orosz imperializmus gazdasági és katonai célkitűzései szervesen egybetartoznak, az atomágyuk fedezete mellett az orosz gazdasági nagyhatalom szeretné visszaszerezni elvesztett országait. Az orosz gazdasági terjeszkedésre, illetve az erről szóló sajtótudósítások valódiságára abból lehetett következtetni, hogy a volt „szocialista” országok—ha nagy késéssel is — sorra elutasították az újabb KGST orosz tervét. Lengyelország, Csehország, Szlovákia helyezkedett szembe vele, aztán Bulgária is. Lényegében elutasította Románia is — hosszas tétovázás után. Megnyugtató, hogy hasonló álláspontot foglalt el Magyarország kormánya is. Ezek az elutasítások azonban nem teljes mértékben elégítették ki a közvélemény kíváncsiságát, vagy inkább így mondhatnók: nem nyugtatták meg eléggé a tájékozatlan embereket. Nem kevesen vannak olyanok — valamennyi közép-kelet-európai országban —, akik a, Jceleti kapcsolatok” megszakadásával, a Keletre irányuló, illetve a volt „szocialista” országok egymás közötti kereskedelmének nagy mérvű visszaesésével magyarázzák a lakosság életszínvonalának zuhanását, az egymást követő gazdasági bajokat. Érthető a diplomáciai szűkszavúság az orosz javaslatokat illetően, hiszen az Orosz Föderáció is inkább csak tapogatózott, és a tervek nyílt feltárása - kormányszinten - többet árthatott, mint használhatott volna a tegnapi szövetségesek mai viszonyának. Hiszen az is kétségtelen, hogy a nyugati kereskedelem széles körű kiépítésével együtt a volt „szocialista” országok figyelme nem lankadhat az egyenlőségen és kölcsönös előnyökön alapuló keleti kapcsolatok iránt sem. De vajon az orosz javaslatok ilyen jellegű gazdasági kapcsolatépítést szorgalmaztak-e? Erre nézve immár hivatalos okmányokra támaszkodhatunk. Mégpedig egy olyan átiratra, amelyet a bukaresti sajtó szivárogtatott ki. Nem első eset, hogy a román hírközlő szervek hivatalos okmányokat, minisztériumi terveket, kormányjavaslatokat, bizalmas átiratokat tesznek közzé. Az egyik legnagyobb bukaresti napilap, az ellenzéki Romania Libera külön rovatot nyitott ezeknek a titkos információknak Feltárások címmel. Ebben a rovatban jelent meg nemrégiben Teodor Melescanu román külügyminiszter memoranduma, amelyet 1995. október 16-án Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz intézett. Iktatószáma: 5/4657 N.V. 1991. október 16. Az átirat témája: Oroszország javaslata a FÁK-államok és a volt európai szocialista országok közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat illetően. Nem a közvéleménynek szánták a memorandumot, ezért Melescanu külügyminiszter részletes és kertelés nélkül megfogalmazott jelentést tett az orosz kísérletről. Kiderült, hogy 1995 augusztusában az Orosz Föderáció külügyminisztériumában megbeszélést tartottak, amelyen részt vettek Albánia, Csehország, Bulgária, Szlovákia és Magyarország nagykövetségeinek képviselői. A résztvevőknek átnyújtottak egy dokumentumot ezzel a címmel: „A partner-viszony és kölcsönös együttműködés alapelvei a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok terén a FAK-országok és Albánia, Bulgária, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság és a Cseh Köztársaság között.” Melescanu külügyminiszter memorandumához csatolta a tervezet teljes szövegét. A külügyminiszteri átirat megjegyzi, hogy szeptember 10- én az Orosz Föderáció Külkeres(Folytatás az 1. oldalról) nyelvének, művelődésének üldözése, irtása, pusztítása. A második világháború végén negyvenezer ártatlan magyar áldozat, az egész tájon végigdúló tömeggyilkosságok sorozata, amelyekről aztán negyven éven át beszélni sem volt szabad, sem Szabadkán, sem Budapesten. Naívságunk azt hihette volna, hogy a megtévesztő módon egyenlőséget hirdető — a tömeggyilkosságokért egyértelműen felelős — Tito-rendszer bukása egyszerre hozza meg a szerbek és magyarok, horvátok és magyarok nemzeti szabadságát. A délszláv polgárháború azonban megint a magyarok kiszolgáltatottságát hozta el, ártatlanok halálát. A honszerzők földjén szerbek, horvátok, bosnyákok harcoltak egymás ellen, a vérboszszú jegyében. Magyar fiatalokat hurcoltak el háborúzni, hol erre, hol arra az oldalra, noha nekik volt a legkevesebb közük a újabb balkáni leszámolásokhoz. A Délvidék magyar fiatalsága többségében elmenekült. Ok maguk segítették elő - nagy nemzeti szorongattatásukban - a táj további magyartalanítását, az újabb szerb betelepítéseket. Ez az újabb telepítési hullám talán a legveszélyesebb, amit eddig a Délvidék magyar történelme ismert. Mert most nem hatalmi parancsra érkeznek a boszniai szerbek a Bácskába, Torontálba, hanem menedéket keresve, az emberi humánum nevében. Meg lehet-e tagadni otthon nélkül maradt, országúira dobott ezrektől, százezrektől az oltalmat? Csakhogy a szerb kedelmi Minisztériumának képviselője nem hivatalosan eljuttatta a moszkvai román nagykövetség gazdasági titkárának a tervezetet, azzal a kéréssel, hogy az küldje tovább Románia Kereskedelmi Minisztériumába. Kiemeli a román külügyminiszter, hogy az orosz kezdeményezés célja, miként kiderül a dokumentumból, „a hagyományos kapcsolatok és a gazdaság különböző területein a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének” támogatása, továbbá „az elsőrendű fontosságú gazdasági problémák közös megoldását szolgáló erőfeszítések egyesítése” és „a nagy beruházásokat igénylő gazdasági tervek közös megvalósítása”. Az orosz fél e célok elérése érdekében a gazdasági kapcsolatok alapvető feltételének tartja a nemzetközi együttműködés terén tett lépések „kölcsönösen előnyös összehangolását” stb. Előirányozza a terv a megszólított partnerek „esetleges részvételét” a FAK-országok által kötött egyezmények egy részében, a FAK-országok által létrehozott államközi és ágazati tanácsok felhasználását az együttműködés szerveiként, munkacsoportok létrehozását a partner államok meghatalmazottainak szintjén, tanácskozások céljából és a „kormányoknak teendő ajánlások kidolgozását” szolgáló nemzetközi konferenciák egybehívását. Hangsúlyozza az orosz tervezet, hogy az ajánlott együttműködés „nem gátolja meg a más államokkal, valamint gazdasági szövetségekkel és közösségekkel kiépítendő gazdasági kapcsolatonacionalizmus ezt a közös szerencsétlenséget is a magyarok ellen fordította. A boszniai és horvátországi szerb menekülőket nem a szerb anyaországba, a Dunától délre eső központi országrészbe irányította, hanem a vegyes lakosságú Délvidékre, a magyarok szülőföldjére. Ahol amúgy is tízszer nagyobb a népsűrűség, mint a szerb anyaországban. Ide, a Délvidékre mégis tízszer annyi menekültet küldtek. Koszovó tartományba nem irányíthattak szerb menekülteket, mivel az albán lakosság kiűzte volna őket. A magyar anyaország keze azonban meg van kötve. Ha erélyesebben lép fel a szerb etnikai tisztogatás ellen, a világ előtt a humanizmus megtagadója, sőt mint viszálykeltő tűnhetnék fel. Márpedig a nyugati hatalmakat semmi egyéb nem érdekli igazán az egész „délszláv világból”, mint saját nyugalmuk és kereskedelmük biztonsága. Ez előbbre való mindennél. Nemzeti ocsúdásunk jele, hogy a magyar anyaország végül is kilépett a nemzetközi porondra és vállalta történelmi kötelességét: a kisebbségi magyarok védelmét a Délvidéken is. Nyilatkozatok, diplomáciai lépések, közhangulat: megmozdult a nemzet. A kormányzat mellett a társadalmi szervezetek, így elsősorban a Magyarok Világszövetsége. Biztató minden állásfoglalás a nemzet törzséből vagy éppen az erdélyi, felvidéki végekről. De legfontosabb a délvidéki magyarság önereje, lelki állapota, szerveződése. Ez lehet a legfőbb védekat”. Memorandumának harmadik részében Melescanu külügyminiszter elemzi az orosz javaslatokat. Úgy véli, hogy ezek az alábbi meggondolásokból és célokból következnek: a. ) A KGST megszüntetése és a volt Szovjetunió keretében fennállt szerves kapcsolatok megszakítása, illetve az ezekből támadt objektív gazdasági nehézségek. b. ) A volt KGST-tagállamok többségénél mutatkozó gazdasági gondok és azok a nyilatkozatok, amelyek szükségesnek vélik ezen országok kapcsolatainak újrafelvételét a jelen körülmények között, amikor az Európai Unióba való integrálódásuk lassan és ellentmondásosan halad. c. ) A volt KGST együttműködési struktúrájának újraélesztése modernebb változatban, amely ilyképpen esetleg alternatívájává válhat az Európai Unióba való integrálódásnak, vagy csökkentheti ezen országok érdekeltségét az integrációban. d. ) Kapcsolatépítés Oroszország és az Európai Unió között a résztvevő államok révén, amelyek egyben az Európai Uniónak is tagjai lennének. e. ) A fegyverpiac megőrzése az érintett országokban; fékezése annak, hogy hadseregeiket a NATO rendszerében honos haditechnikával szereljék fel, és fékezése ama törekvésüknek, hogy azok az Észak-Atlanti Szövetséghez csatlakozzanak. Melescanu szerint az orosz fél által tett javaslatok az érdekeltek szándékainak megismerését célozzák. Kitűnik ez abból a módlem a magyarság kollektív megsemmisülésével szemben. Délvidéken elsők között nyilatkoztatták ki az autonómia igényét. Noha immár kettőbe hasadt — nagy fájdalom! — a vajdasági magyarok tábora, de mind a két szervezet az önigazgatás, az önrendelkezés alapján áll. Innen, az anyaországból nehéz megítélni, hogy melyik képviseli inkább a járható utat. Még biztatóbb jel, hogy a földrajzilag oly közeli háború ellenére, a menekültáradat árnyékában, októberben az északbácskai önkormányzatok illetékesei megállapodtak: kezdeményezik a magyar iskolahálózat kiépítését. 1. ) Új alkotmányt 2. ) Kétkamarás parlamentet 3. ) Népválaszotta köztársasági elnököt 4. ) Igazságosabb, olcsóbb és demokratikusabb választási, szavazási eljárást 5. ) Szociális piacgazdaság elvein alapuló, környezetkímélő, szabad vegyes vállalkozásé gazdasági rendszert, fejlett informatikai hálózattal 6. ) Jogi, erkölcsi normák szerint élő, működő erős középosztályt, jobb, igazságosabb társadalmi, emberi együttélést, egészségesebb és humánusabb életvitelt, hatékonyabb gyermek-, ifjúság-, család- és öregkor-védelmet, racionálisabb teherviselést, közjót 7. ) Nyelvi, etnikai, kulturális és történelmi sajátosságokat figyelembe vevő hagyomány- és kultúraápolást, művészettámogatást, művészetpártolást, teljes körűbb lelkiismeret- és vallásszabadságot 8. ) Alkotást segítő, népet, nemből, ahogyan a dokumentumot a címzettekhez eljuttatták. Éppen ezért, a külügyminiszter szerint a javaslatokra nem kötelező hivatalos választ adni. Mit javasol a román külügyminiszter kormánya elnökének? A román hatóságok hivatalosan ne foglaljanak állást a javaslatokról. Ha erre az állásfoglalásra a román kormányt hivatalosan felkérik, vagyis elvi válaszra késztetik, akkor újra hangsúlyozni kell Románia szilárd elhatározását arra nézve, hogy integrálódni akar az Európai Unióba, kiemelve azt a román szándékot, hogy új, modem formákban fejleszteni kívánja a kétoldalú együttműködést Oroszországgal, a volt Szovjetunió térségében létrejött más államokkal, a kölcsönös érdekek által meghatározott területeken. Olvassuk el még egyszer a román külügyminiszter memorandumának a fegyverkezésre vonatkozó pontját, s egyszerre érthetővé válik, hogy a békés kereskedelmi kapcsolatokat hangoztató orosz tervnek valójában milyen egyértelmű katonai célja van: a NATO-csatlakozás megakadályozása. Mindezek ismeretében talán az is világosabbá lesz, hogy a volt „szocialista” országok kormányai, nem ritkán az utódpártok vezetői, miért siettetnék annyira országaik integrálódását az atlanti katonai szövetségbe. Ok ismerik legjobban a moszkvai szándékok igazi irányát, majdnem félszázad történelmi tapasztalatait a szovjet haderő tényleges szerepéről Közép-Kelet-Európa sorsának „békés” alakításában. Délvidék, a legmostohább sorsú magyarlakta táj önnön erejét próbálgatja az iskolakérdés megoldásával. Ugyanakkor enyhítem kívánja a menekültáradat nyomását a magyar városokra, falvakra. Ki akarja harcolni a maga autonómiáját. Annak, hogy messze előre tekint, s nem a kétségbeesés, hanem az önvédelem jegyében, bizonyítéka lehet: ebben a roppant nehéz helyzetben, háborús körülmények között is gondját kívánja viselni sok száz esztendős iskoláinak. Mert ahol iskola van, ott élet van, jövő van. Ez a Délvidék karácsonyi üzenete a nemzet egészének. zetet felemelő közoktatást, népművelést, kutatással ötvözött magas színvonalú felsőoktatást, fejlett közegészségügyi és népjóléti hálózatot 9.) Kiteljesedett társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális, tudományos demokráciát, hatékonyan működő demokratikus intézményrendszert, független médiát és sajtószabadságot AKARJUNK — AKARJUK! Ezek megvalósításához a közéletben új arcok, hiteles, követésre méltó polgárok kellenek. Olyanok, akik a haza rendületlen hívei és kellő hozzáértéssel tenni akarnak Magyarország fennmaradása, szellemi, erkölcsi felemelkedése érdekében, hogy Európa közepén megbecsült, művelt, jómódú nemzet lehessünk! Magyar Alkotók és Gondolkodók Független Szakértői Társaság (-------------------------------------------------------------------------------\ SZEGEDEN, A NAPFÉNY VÁROSÁBAN APARTMANHÁZ „A NYUGALOM ÉS KÉNYELEM SZIGETE" Újszeged frekventált helyén, ideális zöldövezeti környezetben luxusapartmanok leköthetők 35-111 m2-es méretig, valamint az épület földszinti részén üzlet- és irodahelyiségek, az alagsorban mélygarázsok vásárolhatók különböző méretekben Bővebb információk: Gábor István ügyvezető EUROHÁZ KFT. 6726 Szeged, Bal fasor 8. Tel./Fax: (36) 62-432-132 V______________________________) Délvidéki Karácsony Mit akarjunk?
