Nyugati Magyarság, 1995 (13. évfolyam, 3-12. szám)
1995-11-01 / 11. szám
12. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1995. november fó R u A ..FORtJM’’-ban közölt írások beküldőik egyéni véleményét fejezik ki, amely nem feltétlenül esik egybe a szerkesztőség álláspontjával. — A szólás- és véleménynyilvánítási szabadság jegyében készséggel adunk helyet leveleknek, rövid polemikus írásoknak, de fenntartjuk a rövidítés jogát. —A szerk. Az AMOSZ és az MVSZ Amerikai magyarságunk Pásztor László, az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének (AMOSZ) elnöke a varsói Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi konferenciája előtt, szeptember utolsó hetében Budapesten tartózkodott. Ekkor Bakos Istvánnal, a Magyarok Világszövetségének főtitkárával és Zika Klárával, a Nyugati Régió felelősével, majd pedig telefonon a Svájcban élő Bagi Lajossal, a Nyugati Régió új alelnökével sorozatos megbeszéléseket folytatott. E- zeknek a megbeszéléseknek az volt a céljuk, hogy megoldást keressenek az AMOSZ MVSZ-tagsága kérdésének rendezésére. A megbeszélésekre azért volt szükség, mert az AMOSZ igazgatósága két évvel ezelőtt felfüggesztette tagságát (de az MVSZ-ből nem lépett ki, mert a kilépés rossz publicitást jelentett volna az amúgy is több szempontból nehéz körülmények között lévő szervezetnek), mivel az AMOSZ-t az MVSZ egyes urai, Csoóri Sándor helytelenítése ellenére is egy újonnan alakított amerikai egyesületbe, az MVSZ Amerikai Tanácsába akarták kényszeríteni, amit az AMOSZ nem tudott elfogadni. Ezt a kérdést az MV SZ egyes akadékoskodó hivatalosai miatt, Csoóri jóindulata ellenére, mind a mai napig nem lehetett rendezni. Az AMOSZ álláspontja két év után sem változott: az AMOSZ eredetileg magába az MVSZ-be lépett be, és ezért nem hajlandó belépni az MVSZ Amerikai Tanácsába, bár azzal mint egy újonnan bejegyzett amerikai szervezettel szívesen együttműködik magyar ügyekben. Ennélfogva helytelennek és igazságtalannak tartja, hogy csak rajtuk keresztül lehessen tagja az M VSZ-nek és küldhessen delegátusokat az MV SZ közgyűléseire. Sajnos, ezeket a kérdéseket sem ezeken a megbeszéléseken, sem később, a hosszabb görögországi vakációjáról visszatérő Csoóri Sándorral sem lehetett még megoldani. Az AMOSZ vezetői remélik, hogy az MVSZ-ből való kirekesztésük ügyét az MVSZ következő gyűlésein meg fogják oldani és az AMOSZ közvetlenül tagja maradhat az MVSZ-nek. Az MVSZ külügyi bizottságának elnökével, Pordány László volt nagykövettel és a munkatársával. Kardos Bélával való tárgyalások sokkal eredményesebbek voltak. Az utóbbiakkal a varsói konferencián való együttműködés és szereposztás kérdéseit tárgyalták meg, aminek következtében az AMOSZ NGO-delegátusai, Kovács István és Pásztor László, valamint az MVSZ küldöttei Varsóban probléma nélkül fel tudtak lépni az elszakított területek magyarsága érdekében. Az AMOSZ elnökét több politikai természetű megbeszélésre is meghívták. így először a Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület vezetőivel való megbeszélésen vett részt, amit Fehér Koméi, az amerikai Lockheed vállalat magyarországi felügyelőtestületi elnöke szervezett meg. Ez az egyesület az utóbbi időben erősen feltörő Független Kisgazdapárt elnöke, dr. Torgyán József, továbbá Schamschula György, aki az Antall-kormány közlekedési minisztere volt és most is az MDF parlamenti képviselője, valamint Hasznos Miklós, a Kereszténydemokrata Párt jónevű képviselője irányításával működik. A megbeszélésen Torgyán és Schamschula mellett a kisgazdák két fő tanácsadója, Horváth Béla és dr. Várhelyi András, valamint Vossala György, aSzövetség támogatója vett részt. A megbeszélés célja az volt, hogy miként lehetne fokozottan a nyugati magyar emigráció értékeit a magyar nemzeti célok szolgálatába állítani. Nyilatkozat Tisztelt Szerkesztőség! A lapjuk szeptemberi számában megjelent „A per” című cikkre történő hivatkozással az alábbi nyilatkozatot teszem: Dr. vitéz Endrey Antal ügyvéd úr azon szándékával, hogy a Magyarország tönkretételében segédkező Nemzetközi Valutaalap és a Világbank ellen kártérítési magánpert indítson, a legmesszebbmenőkig egyetértünk, és kezdeményezését a rendelkezésünkre álló minden fórumon támogatni, illetve propagálni kívánjuk. Egyetértésünket a szeptember 22-i kibővített országos elnökségi ülésen határoztuk el. Tisztelettel: Tóth László Vas megyei képviselő, elnökségi tag Állampolgárok Érdekképviseleti Szövetsége Támogassa a Nyugati Magyarságot! Újítsa meg előfizetését, illetve fizessen elő rá! Ajánlja az újságot rokonainak, barátainak! Hirdessen a Nyugati Magyarság hasábjain! Pásztort a Magyar Nemzeti Kerekasztal egyik ülésére is meghívták. Ebben az összefogásban a 135.000 taggal rendelkező Szolidaritás Szakszervezet vezetésével 48 nemzeti jellegű intézmény vesz részt. Ezen az ülésen Szabó Elek, a Kisgazda Munkás Szolidaritás Párt egyik vezetője elnökölt és a szóvivő Bátonyi Sándor, a Szolidaritás Szakszervezet elnöke volt. A nyugati magyarsággal való együttműködés kérdése itt is napirendre került, de a gyűlés eredeti célja az október 22-i kormánykoalícióellenes tüntetéssel kapcsolatos állásfoglalás és saját jelszavak kialakítása volt. Az AMOSZ elnökét a Herman Ottó Társaság ülésére is meghívták, hogy Szűrös Mátyás MSZP-képviselő, a Parlament volt elnöke, valamint dr. Lábody László c. államtitkár kül-, illetve belpolitikai előadását meghallgathassa és velük találkozhasson. Ezen kívül tájékozódás és tájékoztatás céljából Pásztor megbeszéléseket folytatott több szabadságharcossal és volt politikai fogollyal, továbbá több társadalmi szervezet vezetőjével is. Amerikába való visszaérkezése után október 26-án a Free Congress Foundation előadótermében az AMOSZ elnöke tájékoztató jellegű előadást tartott a Washingtonban működő Stanton Csoport ülésén, kérve, hogy segítsék a magyar demokratikus intézmények és az ország gazdasági helyzetének megerősítését. Az AMOSZ hírszolgálata A Magyarok Világszövetsége júniusi, ungvári elnökségi ülésének tárgya a Kárpát-medencei magyarság megmaradása volt. Aggódva figyeltük a Kárpát-medence őshonos és mégis nyelvétől, nemzeti közösségétől elszakított magyarságának sorsát. Tiltakoztunk a nyelvi és a valóságos háború ellen. Ugyanakkor alig gondolunk arra, hogy szerencsésebb körülmények között élő amerikai magyarságunk még jobban morzsolódik, pusztul nemzeti öntudatában, magyar nyelvében és intézményeiben. Az 1990-es amerikai népszámlálás szerint 1.582.302 amerikai lakos vallotta magát magyar származásúnak, de ezek közül otthon kevesebb mint 10% beszél rendszeresen magyarul. A magyarok tömeges bevándorlása az Egyesült Államokba a múlt század végén indult meg, így beszélhetünk az amerikai magyarság százéves történelméről. Főleg földműves férfiak jöttek, akik arra számítottak, hogy az itt megkeresett pénzen otthon földet vesznek. József Attilának igaza volt abban, hogy „kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk”, de az is igaz, hogy jórészük nemzetiségi vidékekről került ide az első világháború előtt. Becslések szerint a Magyarország területéről bevándorlók fele volt csak etnikailag magyar. Az újonnan jöttek véres verítékkel keresték meg dollárjaikat bányákban, acélművekben, vasúti építkezéseknél. Hetente átlag 60 órát dolgoztak, gyakran felváltva használták az ágyakat a hónapos szobákban. Ugyanakkor emberfeletti erővel láttak hozzá az otthon megszokott intézmények átmentéséhez. Egymás után alakultak a magyar egyházak. A megépített magyar katolikus plébániák száma 96-ra becsülhető. A reformátusok néhány évtized alatt több mint 120 templomot építettek. Testvérsegítő egyesületeket alapítottak temetés, betegség, munkanélküliség esetére. A második világháború után újabb menekülthullám érkezett, 56 után pedig a szabadságharcosok csoportjai. Ma is jönnek a magyarok az óhazából, Erdélyből és a Kárpát-medence többi országából. Az amerikai magyar szervezetek komoly befolyásra tettek szert a Fehér Házban, a törvényhozásban és az amerikai közélet vezetőinél. Igaz viszont, hogy egyre jobban elöregednek és fogynak az egykori erős magyar közösségek. Ahogy az új generáció anyagilag gyarapodott, úgy költözött ki a kertvárosokba. Templomaik nagyrésze olyan környéken áll, ahová ma már csak vasárnaponként térnek vissza, vagy még akkor sem. A katolikus templomok ugyan magyar áldozat révén épültek fel, de ezek nem a közösségek, hanem a püspökségek és rendek tulajdonai. Az eredeti 96 plébániából már csak 37 működik, de azokból is csak 28-ban van valamilyen szintű magyar szolgálat. A templomokkal együtt pusztulnak azok az intézmények is, amelyek ott helyet kaptak. A református templomok terén csak látszólag jobb a helyzet, hiszen azok a gyülekezet tulajdonában vannak. Igaz, ma is épülnek újak, mint például a kaliforniai San Femando-völgyi egyházé, de a magyar nyelvű istentiszteletek látogatottsága legtöbb helyen alig éri el az angol nyelvűnek az egynegyedét. Nyilvánvaló, hogy a teendőink között a nyelv elsaj átítása, megtartása az elsődleges feladat, hiszen a nyelv a kultúra legfontosabb hordozója. Ennek a család szükséges, de nem elégséges őrzője. Az egykorú társak szerepe ugyancsak döntő abban, hogy főleg a tizenéves fiatalok megtalálják magyarságukat egy számukra távoli kultúra közösségében. Mégsem lehet mindent a nyelv egyetlen lapjára feltenni. A zsidók, írek és mások példájabizonyítja, hogy anyelv elvesztése után is megtartható a nemzeti öntudat. Hisszük, hogy szívében is él a nemzet! Az érzelmi kötődés csaknem olyan erős lehet, mint a nyelvi. Ezért a kultúra öntudatformáló eszközeit mind igénybe kell venni. Legfontosabb a közösségi élmények és a Magyarországgal való kapcsolat építése. Ugyanakkor erősítsük itteni magyar intézményeinket, a cserkészetet, itteni magyarházainkat, hétvégi iskoláinkat. Segítsük a Magyarok Világszövetségét, amely azok működését összekapcsolja. Tegyük a következő generációt büszkévé magyar származására, és alakítsuk ki a 15 milliós magyarság összetartozásának érzését. Erre jó alkalom nyílik majd 1996-ban, az „emlékezés évében”. Papp László (MVSZ Amerikai Tanácsa) (ír % You can fly short, medium or long hauls. Or Swissair. Swissair currently serves 111 destinations in 70 countries all over the world. In other words, we go out of our way to satisfy our passengers. Particularly if they consider a short stopover in Switzerland to be a big asset. And that’s justified, because Zürich and Geneva are among the world’s most efficient and pleasant airports, featuring some of the fastest connections, shortest distances, most comfortable lounges and most attractive shopping opportunities around. The long and the short of flying Swissair is a smoother trip all the way. For information and reservations, contact your travel agent or Swissair, 1-800-267-9477. Time is everything. Swissair is a partner in the Air Canada, Delta and USAir frequent flyer programs. Swissair £7 V
