Nyugati Magyarság, 1994 (12. évfolyam, 2-5. szám)
1994-05-01 / 5. szám
1994. m ájus Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 3. oldal Sohasem volt fasizmus Magyarországon! Napjaink politikai életét a fogalmak kever(ed)ése jellemzi. Különösen egybemosódott a fasizmus és a nácizmus fogalmának használata. Ebben szerepe van az elmúlt negyven év hamis történelem-tanításának, de sajnos annak is, hogy napjaink egy-két történelem-tankönyve — mint például Bihari Péternek „A 20. század története fiataloknak” című könyve, továbbá a „Történelem IV., 1914—1990”című könyv—szándékosan ködösít. Ez utóbbi a Magyar Lajos Alapítvány szerkesztésében jelent meg. Igaz ugyan, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyiket sem nyilvánította tankönyvnek, de az ún. „alternatív pedagógia” elterjedése következtében a tanárok egyéni világnézetüknek megfelelően számos középiskolában ezen könyvekből tanítanak. Az alábbi tanulmány szerzője, Dr. DÉKÁN KÁROLY történész megkísérli — a teljesség igénye nélkül — felmutatni a két eszmerendszer közötti azonosságokat és különbségeket. II. A nemzetiszocializmus Elsősorban Adolf Hitler neve „fémjelzi” ezt a rendszert. E rendszer kialakulásával kapcsolatban érdekes adalék olvasható Trevor Ravenscroft: A végzet lándzsája című regényében, a 250. oldalon. (Édesvíz Kiadó, Budapest, 1933.) „Az árja népeket a nagy Manu, a felsőbbrendű emberek, azaz Isten fiai közül az utolsó vezette ki Atlantiszból. Európán és Ázsián keresztül vándoroltak a Góbi-sivatag területére, onnan pedig a tibeti Himalája magaslataira... Ezek a népek szintén túlélték a vízözönt, és Európa, Ázsia és Amerika különböző részein telepedtek le. A legtisztább árja népek legnagyobb része Indiában telepedett le.” Ezen adalék hitelességét egy közvetett bizonyíték teszi hihetővé: a szanszkrit nyelv. Tudniillik szanszkrit törzs, nép vagy nemzet nem létezett, csak a nyelv. És ezen a nyelven íródott a Mahabharata, a Ramajana, a Pan-Csan-Tant- Ra, a Védák és a védanta is. Ugyancsak az idézett könyvben olvasható, hogy az Atlantiszból menekültek egy csoportja a későbbiekben Tibetben telepedett le, s közülük kerültek ki a tibeti kolostor lakói, a lámák. A lámák legfelső rétege, az ún. adeptusok pedig rendkívül járatosak az okkult, a természetfeletti tudományokban. Meg nem erősített források szerint Luciferrel is képesek a kapcsolatteremtésre. A XX. század folyamán az adeptusok közül heten Japánban telepedtek le, s létrehozták a „Zöld Sárkány Társaságot”. Hitler és csoportja a tibeti adeptusok egy részével 1926-ban vette fel a kapcsolatot, amely 1942-ig tartott. A kapcsolat eredménye: Németországban megalakul a „Zöld Emberek Társasága”. Ezen csoport később egybeolvadt az SS Fekete Rendjével. Az egybeolvadásban már részt vett Himmler is, és idővel a japán „Zöld Sárkány Társaság” is csatlakozott. És még egy érdekes adalék: az árják jelvénye a „napkerék” volt, azaz a horogkereszt. Végezetül, ha tekintetbe vesszük Hitler szuggesztív szónoki képességét, nyilvánvaló, hogy e tudás megszerzésében a tibeti „adeptus” lámák is közreműködtek. A szovjet csapatok közeledtével valamennyi „adeptus” láma harakirit követett el. A nácizmus részletes taglalása előtt még el kell mondani, hogy németországi hatalomra jutása után — náci német segítséggel — elsősorban a közép-kelet-európai országokban terjedt el. Világnézetét elsősorban a német mitológiából és Friedrich Nietzsche fajelmélettel kapcsolatos filozófiájából merítette. További alapja a geopolitikai (avagy tán a luciferi indíttatású) „Lebensraum-”, azaz élettér-elmélet volt. Azért említettem meg Lucifer nevét is, mert az élettér fogalmába nemcsak a hagyományos „Drang nach Osten”, azaz a Kelet felé törés, hanem az egész világ belefér. Hitlernek és pártjának — a Német Nemzetiszocialista Munkáspártnak (NSDAP), teljes nevén: Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei — a katolikus és a protestáns egyházakkal való kapcsolata nem volt felhőtlen. Ennek oka többek között az, hogy XI. Pius pápa, akit „a fasizmus pápájának” becéztek, az 1937. március 14-én kibocsájtott „Mit brennender Sorge” kezdetű enciklikájában határozottan és élesen elítélte a nemzetiszocialista újpogánysáHIRDESSEN a Nyugati Magyarság hasábjain a hazalátogató vagy hazatelepülő honfitársak számára! got, a totalitarizmust, a fajelméletet és a fajüldözést, valamint a vallás- és egyházüldözést. A kis egyházak tagjait — köztük a Jehova Tanúi vallási közösséget — különösen üldözte. A fajelmélet ürügyén az európai zsidóság felét — becslések szerint 4,5-5,5 milliót — a külön e célra rendszeresített haláltáborokban kiirtották. Az állam megjelenési formája a totális, nyílt diktatúra volt, mert a legfőbb politikai, katonai, rendőri és közigazgatási hatalom egy kézben — Hitler kezében — összpontosult. Diktatúra volt azért is, mert a rendszerrel szemben álló erőket, elsősorban a kommunistákat és a baloldali elemeket — a zsidókhoz hasonlóan — a haláltáborokba szállították s idővel likvidálták. A diktatúra fenntartása érdekében Hitler — hatalomra jutása után — nemcsak a belső ellenzékkel számolt le, hanem megszüntette a többpárt-rendszert is, azaz a polgári demokratikus berendezkedést. A nácizmus uralomra jutásában negatív szerepe volt a német ipari burzsoáziának is, mert Hitlert anyagilag támogatta. Ezt Hitler azzal hálálta meg, hogy Hindenburg halála után mint a német nép vezére megalkotta a kényszerkartellezési törvényt és létrehozta a Gazdasági Főbizottságot is. Ez utóbbin keresztül a náci párt igyekezett a gazdasági életet befolyásolni. A nácizmus hatalomra kerülésében nagy szerepe volt a megtévesztő propagandának, továbbá az 1929-33-as világgazdasági válságnak. E témával kapcsolatban még azt is el kell mondani, hogy osztálybázisa kezdetben széles volt, de a háborús vereségek hatására fokozatosan csökkent. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a tábornoki kar egy része — amelyik tisztán látta, hogy Hitler már elveszítette a háborút — 1944. május 20-án merényletet kísérelt meg ellene, amely— sajnos — nem sikerült. A nácizmust taglalván nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Hitler igyekezett tanait exportálni. Tanai elsősorban Romániában, Horvátországban, Szlovákiában és Magyarországon leltek kedvező fogadtatásra, de természetesen minden olyan országban voltak követői, melyet a német hadsereg ideiglenesen megszállt. Norvégiában Quisling, Szlovákiában Tisó, Romániában Antonescu, Horvátországban Pavelic, Magyarországon Szálasi volt a nácik vezére. Amikor ezek az emberek hatalomra kerültek az általuk vezetett országból a zsidóságot igyekeztek Németországba deportálni. A Magyarországról deportált zsidók száma meghaladja a félmilliót. Hazánkban a zsidók deportálása az ország német megszállásával, 1944. március 19-ével vette kezdetét, és Horthy Miklós kormányzó csak akkor tudta leállítani, amikor létrejött a második front, és német főpribék, Eichmann nem számíthatott újabb német csapatokra. Horthy kormányzó e lépésével a német hadvezetés szemében megbízhatatlanná vált, s Skorzeny Ottó SS-Obersturmbannführer Magyarországra küldésével előkészítették Szálasi Ferenc hatalomátvételét. Erre 1944. október 15- én került sor. Tisót, Antonescut és Szálasit mint háborús bűnösöket felkötötték, Pavelicot is háborús bűnösnek nyilvánították, de őt nem sikerült akasztófára juttatni. A fasizmus és a nácizmus közötti azonosságok és különbségek — Mindkét esetben megszűnik a polgári demokrácia, megszűnik a parlamentáris többpártrendszer, és mindkét formációban csak egy párt uralmáról beszélhetünk. — Totális diktatúráról a fasizmusnál nem beszélhetünk, csak a nácizmusnál. Példaként hadd említsem Emst Thälmann és Antonio Gramsci esetét. A németországi kommunista párt vezetőjét az egyik haláltáborban kivégzik, az olasz kommunista párt titkárát pedig bebörtönzik, de amikor megbetegszik, kiengedik, s otthonában halhat meg. — A fenti eset is azt bizonyítja, hogy mindkét irányzat üldözi a kommunista pártot, a kommunistákat, de a módszer eltérő. Többek között ezt írja meg lírikus szinten Pratolini A szegény szerelmesek krónikája című regényében. — Nagy különbség van a kettő között világnézeti tekintetben. A fasizmus ideológiájának alapja a kereszténység, a nácizmusé a fajelmélet, melynek értelmében a német az árja, tehát uralkodásra hivatott, mindenki más — különösen a zsidók és a cigányok, továbbá a szlávok — arra való, hogy az árjákat szolgálja. Meg nem erősített források szerint idővel minket is szolgaságba akartak taszítani. — Hitler nyíltan hirdeti az élettér-elméletet, Mussolini nem hirdeti különösebben, de hozzákezd az Etiópia elleni háborúhoz, azaz Hitler nyíltan, Mussolini burkoltan hódító terveket sző. Ebben mindkettőjüknek segít az I. világháborút kirobbantó nacionalizmus, a nemzeti öntudatra való hivatkozás. — A nácizmusnál nincs semmiféle néven nevezendő törvényhozó intézmény, a fasizmusnál viszont a törvényeket a korporációk testületé hozza. — A nácizmusnál az Amerikai Egyesült Államok hadbalépése után megkezdik a zsidók szisztematikus kiirtását — más fajúakat sem kímélve. Az olasz fasizmusnál is vannak fajvédő törvények, de nincsenek haláltáborok. A zsidó származásúaknak 1938-ig nincsenek korlátozva a politikai jogaik, erre később is csak a németek által megszállt területen kerül sor. — A fasizmusnál nincsen olyan „elit” szervezet, mint a nácizmusnál volt az SS, és a politikai rendőrség sem olyan kegyetlen, mint az Állami Titkosrendőrség (Geheime Staatspolizei = GESTAPO). — A náci Hitlernek teljhatalma volt, míg Mussolini fölött ott állt a király. S ez a király, amikor a háború kedvezőtlenül alakult, Mussolinit leváltotta a miniszterelnöki tisztségről. Igaz viszont, hogy a portugál és a spanyol fasizmusnál — mint már korábban említettem — Franco és Salazar az államfői jogokat is gyakorolta. A fasizmus Európa nyugati részében, a nácizmus Európa középkeleti térségében talált követőkre. így Magyarországon sem jött létre fasiszta párt. Ennek kapcsán meg kell jegyeznem, hogy a Horthy-rendszer—Horthy kormányzóvá választásától, azaz 1920. március 1-től a német megszállásig, azaz 1944. március 19-ig —többpártrendszerre épülő parlamentáris polgári demokratikus berendezkedésű állam volt. A Horthy-korszakban jött létre az a Kisgazda Párt, mely 1945 után és napjainkban is jelentős politikai tényező. Sajátos vonása, hogy a törvényhozásban a nagybirtokosoknak és a nagytőkéseknek domináns szerepük volt. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon sohasem volt fasizmus. Az 1944. március 19-től kezdődő időszakot a nemzetiszocialisták uralma jellemzi, ami Szálasi hatalomra jutásával még jobban felerősödött. Lényeges, hogy a zsidóság magyarországi deportálására csak akkor került sor, amikor hazánkat a náci német csapatok megszállták. A sárga csillagot is csak ebben az időszakban kellett viselniök. Horthy Miklós történelmi érdeme, hogy a náci megszállás ellenére a második front megnyitása után leállította a zsidók deportálását. Az olvasóban nyilván felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen miért keveredett össze a fasizmus és a nácizmus fogalma. A választ megtaláljuk H.S. Commager: A második világháború története című könyvének 428. oldalán. Sztálin a Németország feletti győzelem alkalmából napiparancsot adott ki, s ebben szerepel „a német fasiszta agresszorok” kifejezés. Churchill és Truman is megemlékezett a Németország feletti győzelemről, de a „fasiszta” jelzőt a beszédében egyikük sem használta. Sztálinnak ez a tudománytalan megfogalmazása a későbbiek során csak a jaltai jármot viselő országokban terjedt el. Blue Cross, BlueShield The Leader In Health Insurance When you see the Blue Cross and Blue Shield Plan Symbols, you know you are dealing with the world’s No. 1 health insurance and health care organization. The Blue Cross and Blue Shield System has independent Licensees in the U.S., Europe, The Pacific Rim, Latin America and the Caribbean. Our Licensees service more than 60 million people. Blue Cross and Blue Shield Association, An Association of Independent Blue Cross and Blue Shield Plans
