Nyugati Magyarság, 1994 (12. évfolyam, 2-5. szám)

1994-05-01 / 5. szám

1994. m ájus Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 3. oldal Sohasem volt fasizmus Magyarországon! Napjaink politikai életét a fogalmak kever(ed)ése jellemzi. Különösen egybemosódott a fa­sizmus és a nácizmus fogalmának használata. Ebben szerepe van az elmúlt negyven év hamis történelem-tanításának, de sajnos annak is, hogy napjaink egy-két történelem-tankönyve — mint például Bihari Péternek „A 20. század története fiataloknak” című könyve, továbbá a „Történelem IV., 1914—1990”című könyv—szándékosan ködösít. Ez utóbbi a Magyar Lajos Alapítvány szerkesztésében jelent meg. Igaz ugyan, hogy a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium egyiket sem nyilvánította tankönyvnek, de az ún. „alternatív pedagógia” elterje­dése következtében a tanárok egyéni világnézetüknek megfelelően számos középiskolában ezen könyvekből tanítanak. Az alábbi tanulmány szerzője, Dr. DÉKÁN KÁROLY történész megkísérli — a teljesség igénye nélkül — felmutatni a két eszmerendszer közötti azonosságo­kat és különbségeket. II. A nemzetiszocializmus Elsősorban Adolf Hitler neve „fémjelzi” ezt a rendszert. E rendszer kialakulásával kapcso­latban érdekes adalék olvasható Trevor Raven­­scroft: A végzet lándzsája című regényében, a 250. oldalon. (Édesvíz Kiadó, Budapest, 1933.) „Az árja népeket a nagy Manu, a felsőbbren­dű emberek, azaz Isten fiai közül az utolsó ve­zette ki Atlantiszból. Európán és Ázsián keresz­tül vándoroltak a Góbi-sivatag területére, onnan pedig a tibeti Himalája magaslataira... Ezek a népek szintén túlélték a vízözönt, és Európa, Ázsia és Amerika különböző részein telepedtek le. A legtisztább árja népek legnagyobb része Indiában telepedett le.” Ezen adalék hitelességét egy közvetett bizo­nyíték teszi hihetővé: a szanszkrit nyelv. Tudni­illik szanszkrit törzs, nép vagy nemzet nem lé­tezett, csak a nyelv. És ezen a nyelven íródott a Mahabharata, a Ramajana, a Pan-Csan-Tant- Ra, a Védák és a védanta is. Ugyancsak az idé­zett könyvben olvasható, hogy az Atlantiszból menekültek egy csoportja a későbbiekben Ti­­betben telepedett le, s közülük kerültek ki a ti­beti kolostor lakói, a lámák. A lámák legfelső ré­tege, az ún. adeptusok pedig rendkívül járatosak az okkult, a természetfeletti tudományokban. Meg nem erősített források szerint Luciferrel is képesek a kapcsolatteremtésre. A XX. század folyamán az adeptusok közül heten Japánban telepedtek le, s létrehozták a „Zöld Sárkány Társaságot”. Hitler és csoportja a tibeti adeptusok egy részével 1926-ban vette fel a kapcsolatot, amely 1942-ig tartott. A kap­csolat eredménye: Németországban megalakul a „Zöld Emberek Társasága”. Ezen csoport ké­sőbb egybeolvadt az SS Fekete Rendjével. Az egybeolvadásban már részt vett Himmler is, és idővel a japán „Zöld Sárkány Társaság” is csat­lakozott. És még egy érdekes adalék: az árják jelvénye a „napkerék” volt, azaz a horogkereszt. Végezetül, ha tekintetbe vesszük Hitler szug­­gesztív szónoki képességét, nyilvánvaló, hogy e tudás megszerzésében a tibeti „adeptus” lámák is közreműködtek. A szovjet csapatok közeled­tével valamennyi „adeptus” láma harakirit kö­vetett el. A nácizmus részletes taglalása előtt még el kell mondani, hogy németországi hatalomra ju­tása után — náci német segítséggel — elsősor­ban a közép-kelet-európai országokban terjedt el. Világnézetét elsősorban a német mitológiá­ból és Friedrich Nietzsche fajelmélettel kapcso­latos filozófiájából merítette. További alapja a geopolitikai (avagy tán a luciferi indíttatású) „Lebensraum-”, azaz élettér-elmélet volt. Azért említettem meg Lucifer nevét is, mert az élettér fogalmába nemcsak a hagyományos „Drang nach Osten”, azaz a Kelet felé törés, hanem az egész világ belefér. Hitlernek és pártjának — a Német Nemze­tiszocialista Munkáspártnak (NSDAP), teljes nevén: Nationalsozialistische Deutsche Arbei­terpartei — a katolikus és a protestáns egyhá­zakkal való kapcsolata nem volt felhőtlen. En­nek oka többek között az, hogy XI. Pius pápa, akit „a fasizmus pápájának” becéztek, az 1937. március 14-én kibocsájtott „Mit brennender Sorge” kezdetű enciklikájában határozottan és élesen elítélte a nemzetiszocialista újpogánysá­HIRDESSEN a Nyugati Magyarság hasábjain a hazalátogató vagy hazatelepülő honfitársak számára! got, a totalitarizmust, a fajelméletet és a fajüldö­zést, valamint a vallás- és egyházüldözést. A kis egyházak tagjait — köztük a Jehova Tanúi val­lási közösséget — különösen üldözte. A fajelmélet ürügyén az európai zsidóság fe­lét — becslések szerint 4,5-5,5 milliót — a kü­lön e célra rendszeresített haláltáborokban kiir­tották. Az állam megjelenési formája a totális, nyílt diktatúra volt, mert a legfőbb politikai, ka­tonai, rendőri és közigazgatási hatalom egy kéz­ben — Hitler kezében — összpontosult. Dikta­túra volt azért is, mert a rendszerrel szemben ál­ló erőket, elsősorban a kommunistákat és a bal­oldali elemeket — a zsidókhoz hasonlóan — a haláltáborokba szállították s idővel likvidálták. A diktatúra fenntartása érdekében Hitler — hatalomra jutása után — nemcsak a belső ellen­zékkel számolt le, hanem megszüntette a több­­párt-rendszert is, azaz a polgári demokratikus berendezkedést. A nácizmus uralomra jutásá­ban negatív szerepe volt a német ipari burzsoá­ziának is, mert Hitlert anyagilag támogatta. Ezt Hitler azzal hálálta meg, hogy Hindenburg halá­la után mint a német nép vezére megalkotta a kényszerkartellezési törvényt és létrehozta a Gazdasági Főbizottságot is. Ez utóbbin keresz­tül a náci párt igyekezett a gazdasági életet be­folyásolni. A nácizmus hatalomra kerülésében nagy szerepe volt a megtévesztő propagandának, to­vábbá az 1929-33-as világgazdasági válságnak. E témával kapcsolatban még azt is el kell mon­dani, hogy osztálybázisa kezdetben széles volt, de a háborús vereségek hatására fokozatosan csökkent. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a tábor­noki kar egy része — amelyik tisztán látta, hogy Hitler már elveszítette a háborút — 1944. május 20-án merényletet kísérelt meg ellene, amely— sajnos — nem sikerült. A nácizmust taglalván nem szabad megfe­ledkeznünk arról, hogy Hitler igyekezett tanait exportálni. Tanai elsősorban Romániában, Hor­vátországban, Szlovákiában és Magyarorszá­gon leltek kedvező fogadtatásra, de természete­sen minden olyan országban voltak követői, melyet a német hadsereg ideiglenesen meg­szállt. Norvégiában Quisling, Szlovákiában Ti­­só, Romániában Antonescu, Horvátországban Pavelic, Magyarországon Szálasi volt a nácik vezére. Amikor ezek az emberek hatalomra ke­rültek az általuk vezetett országból a zsidóságot igyekeztek Németországba deportálni. A Ma­gyarországról deportált zsidók száma megha­ladja a félmilliót. Hazánkban a zsidók deportá­lása az ország német megszállásával, 1944. március 19-ével vette kezdetét, és Horthy Mik­lós kormányzó csak akkor tudta leállítani, ami­kor létrejött a második front, és német főpribék, Eichmann nem számíthatott újabb német csapa­tokra. Horthy kormányzó e lépésével a német had­vezetés szemében megbízhatatlanná vált, s Skorzeny Ottó SS-Obersturmbannführer Ma­gyarországra küldésével előkészítették Szálasi Ferenc hatalomátvételét. Erre 1944. október 15- én került sor. Tisót, Antonescut és Szálasit mint háborús bűnösöket felkötötték, Pavelicot is há­borús bűnösnek nyilvánították, de őt nem sike­rült akasztófára juttatni. A fasizmus és a nácizmus közötti azonosságok és különbségek — Mindkét esetben megszűnik a polgári de­mokrácia, megszűnik a parlamentáris többpárt­rendszer, és mindkét formációban csak egy párt uralmáról beszélhetünk. — Totális diktatúráról a fasizmusnál nem beszélhetünk, csak a nácizmusnál. Példaként hadd említsem Emst Thälmann és Antonio Gramsci esetét. A németországi kommunista párt vezetőjét az egyik haláltáborban kivégzik, az olasz kommunista párt titkárát pedig bebör­­tönzik, de amikor megbetegszik, kiengedik, s otthonában halhat meg. — A fenti eset is azt bizonyítja, hogy mind­két irányzat üldözi a kommunista pártot, a kom­munistákat, de a módszer eltérő. Többek között ezt írja meg lírikus szinten Pratolini A szegény szerelmesek krónikája című regényében. — Nagy különbség van a kettő között világ­nézeti tekintetben. A fasizmus ideológiájának alapja a kereszténység, a nácizmusé a fajelmé­let, melynek értelmében a német az árja, tehát uralkodásra hivatott, mindenki más — különö­sen a zsidók és a cigányok, továbbá a szlávok — arra való, hogy az árjákat szolgálja. Meg nem erősített források szerint idővel minket is szol­gaságba akartak taszítani. — Hitler nyíltan hirdeti az élettér-elméletet, Mussolini nem hirdeti különösebben, de hozzá­kezd az Etiópia elleni háborúhoz, azaz Hitler nyíltan, Mussolini burkoltan hódító terveket sző. Ebben mindkettőjüknek segít az I. világhá­borút kirobbantó nacionalizmus, a nemzeti ön­tudatra való hivatkozás. — A nácizmusnál nincs semmiféle néven nevezendő törvényhozó intézmény, a fasizmus­nál viszont a törvényeket a korporációk testületé hozza. — A nácizmusnál az Amerikai Egyesült Ál­lamok hadbalépése után megkezdik a zsidók szisztematikus kiirtását — más fajúakat sem kí­mélve. Az olasz fasizmusnál is vannak fajvédő törvények, de nincsenek haláltáborok. A zsidó származásúaknak 1938-ig nincsenek korlátoz­va a politikai jogaik, erre később is csak a né­metek által megszállt területen kerül sor. — A fasizmusnál nincsen olyan „elit” szer­vezet, mint a nácizmusnál volt az SS, és a po­litikai rendőrség sem olyan kegyetlen, mint az Állami Titkosrendőrség (Geheime Staatspoli­zei = GESTAPO). — A náci Hitlernek teljhatalma volt, míg Mussolini fölött ott állt a király. S ez a király, amikor a háború kedvezőtlenül alakult, Musso­linit leváltotta a miniszterelnöki tisztségről. Igaz viszont, hogy a portugál és a spanyol fasiz­musnál — mint már korábban említettem — Franco és Salazar az államfői jogokat is gyako­rolta. A fasizmus Európa nyugati részében, a ná­cizmus Európa középkeleti térségében talált kö­vetőkre. így Magyarországon sem jött létre fa­siszta párt. Ennek kapcsán meg kell jegyeznem, hogy a Horthy-rendszer—Horthy kormányzó­vá választásától, azaz 1920. március 1-től a német megszállásig, azaz 1944. március 19-ig —többpártrendszerre épülő parlamentáris pol­gári demokratikus berendezkedésű állam volt. A Horthy-korszakban jött létre az a Kisgazda Párt, mely 1945 után és napjainkban is jelentős politikai tényező. Sajátos vonása, hogy a tör­vényhozásban a nagybirtokosoknak és a nagy­tőkéseknek domináns szerepük volt. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon sohasem volt fasizmus. Az 1944. március 19-től kezdődő időszakot a nemzetiszocialisták uralma jellemzi, ami Szá­lasi hatalomra jutásával még jobban felerősö­dött. Lényeges, hogy a zsidóság magyarországi deportálására csak akkor került sor, amikor ha­zánkat a náci német csapatok megszállták. A sárga csillagot is csak ebben az időszakban kel­lett viselniök. Horthy Miklós történelmi érde­me, hogy a náci megszállás ellenére a második front megnyitása után leállította a zsidók depor­tálását. Az olvasóban nyilván felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen miért keveredett össze a fasizmus és a nácizmus fogalma. A választ meg­találjuk H.S. Commager: A második világhá­ború története című könyvének 428. oldalán. Sztálin a Németország feletti győzelem alkal­mából napiparancsot adott ki, s ebben szerepel „a német fasiszta agresszorok” kifejezés. Churchill és Truman is megemlékezett a Né­metország feletti győzelemről, de a „fasiszta” jelzőt a beszédében egyikük sem használta. Sztálinnak ez a tudománytalan megfogalmazá­sa a későbbiek során csak a jaltai jármot viselő országokban terjedt el. Blue Cross, BlueShield The Leader In Health Insurance When you see the Blue Cross and Blue Shield Plan Symbols, you know you are dealing with the world’s No. 1 health insurance and health care organization. The Blue Cross and Blue Shield System has independent Licensees in the U.S., Europe, The Pacific Rim, Latin America and the Caribbean. Our Licensees service more than 60 million people. Blue Cross and Blue Shield Association, An Association of Independent Blue Cross and Blue Shield Plans

Next

/
Thumbnails
Contents