Nyugati Magyarság, 1994 (12. évfolyam, 2-5. szám)
1994-02-01 / 2. szám
4. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1994. január-február TOLDI MIKLÓS: Karácsony és hanuka Kimondható-e, hogy a „király meztelen"? Kiszlév hónap 25-én — a Gergely-naptár szerint 1993-ban december 8-ára esett—elkezdődött a hanuka ünnep. Bár a köztudatban úgy él, mint a keresztények karácsonyának megfelelője, de az égadta világon semmi köze nincs Jézus születésnapjához. Ez az ünnep nem a szeretet egyetemes megnyilatkozásáról szól, ez a nyolcnapos ünnep egy szabadságharc győzelmének az emléke, a zsidóság egyetlen olyan ünnepe, mely nem a Biblia elbeszéléséből ered. Tekintettel arra, hogy lényegében hadi eseményt örökít meg — melyben a hűségesek Juda Mákábi, Matitjáhu harcos fia vezetésével Kr.e. 165-ben visszafoglalták IV. Ptolemaios szír-görög hadseregétől a jeruzsálemi templomot —, a XIX. század zsidó nacionalizmusa hangsúlyossá tette szerepét a hagyományban. Közismert, hogy nemzeti létük Szentföldön töltött ezer éve alatt újra meg újra elkergették elnyomóikat, visszanyerve függetlenségüket mégis egyedül a makabeusok háborúja mint a vallási szabadságért folytatott küzdelem kerülhetett csak be hitük rítusai közé. Ekkor találták szembe magukat az elkövetkezendő kétezer év minduntalan visszatérő kérdésével: vajon képes-e egy kis nép a győzedelmes többségi kultúrán belül önazonosságát megtartva élni, vagy kénytelen hasonulni az őt elnyomók elvárásaihoz, elfogadni, átvenni a mindenkori világhatalmak és gazdanépek életformáit vagy azok diktátumait? 70-ben Titus földig rombolja Jeruzsálemet, és elüldözi hazájából a nemzetet Kanaán, a szülőföld és az állam elveszett. De ahol maroknyi erő és öszszefogás marad, ott az igazságnak diadalmaskodnia kell, hogy megtartsd, szublimáld a veszteségeket. így lesz minden gyertyafénynek ékessége a remény, hogy az ősök vére nem folyt hiába, hogy az utódok örökének mindig jogos része a kártérítés. Csak így lesz majd győzelem minden valaha elszenvedett vereségből, csak így magasztosulhat nemzeti jelképpé az ünnepekbe rejtett heroikus erő, mely a kegyelem által győzni fog — ha a megmaradást végveszély fenyegeti! Ezt az erőt éleszthette újjá az a korsónyi olaj, mely csak egy napra lett volna elegendő, de a hagyomány szerint csoda történt, és az olaj nyolc napig tartott. Ezért a fény ünnepére ma is nyolc napon napon át gyújtanak gyertyákat az úgynevezett hanukián, a nyolcágú gyertyatartón. A kilencedik ág a szolgaság: a szolga-láng. Ezzel lobbantják lángra az összes többit. Mivel a Chánuká eseménytörténet a Biblia minden elbeszélésével ellentétben nem része a közismert keresztény kultúrának, hanuka nacionalista kultuszát nem islehetösszetéveszteniaBiblia egyetemes érvényű szakrális kultuszával. Könynyebben megértjük az egynapi olaj nyolcnapos kitartásának fantasztikus legendáját — benne a makabeusok iránti lelkesedést —, ha a soha ki nem hunyó lángban az égő csipkebokor látomására gondolunk. A kis népek közül talán mi magyarok vagyunk a legfogékonyabbak a Chánuká eseménytörténetet megelevenítő fantasztikus legendákra, a makabeusok elszánt hazaszeretetére. Árpád bejövetele óta az elmúlt ezer év minduntalan visszatérő magyar kérdése, hogy vajon képes-e egy kis nép az őt ellenségesen körülvevő többségi kultúrákon belül önazonosságát megtartva élni, vagy kénytelen hasonulni az őt elnyomók elvárásaihoz, és elfogadni, átvenni a mindenkori világhatalmak idegen kultuszait, „győztes” diktátumait. Ahogy voltak korszakok a zsidó történelemben is, a bibliai időkben és jóval azután is, melyekben kétségesnek tűnt a vallási törvénykezés, a hagyomány fennmaradása, úgy a magyarság életét is átmeg áthatja az az iszonyatos nyomás, ami hagyományaira, kultúrájára és politikai függetlenségére máig nehezedik. Hogy Herman Wouk, a zsidó vallást népszerűsítő „Én Istenem” című művéből átvett gondolatok ilyen nyilvánvaló párhuzamokat teremthetnek a magyarság sorskérdéseit illetően, az arra is rávilágít, hogy — akár iszlám, akár keresztény környezetben — semmivel sem volt könnyebb magyarnak maradni, mintmegtar tani azÉgi Jeruzsálemet! Mert nemzetünknek az Örökkévalón kívül nem volt soha sehol semmilyen támasza, míg a zsidóság évezredek óta az egész világot behálózó kereskedelmi és pénzpiaci hagyományaira mindig is támaszkodhatott. Jézus így kerülhetett közel hozzánk, és Szent István államában azért „integrálta” a nemzetet. hogy a zsidókéhoz hasonló egyedülvalóságunkban küldöttek legyünk a keresztény világ közösségében. Ázsiából jöttünk, ezért európaiságunkban a keresztény univerzumot mi nemcsak a judaizmussal magyarázzuk. Érthető hát, ha nálunk méltó ellenállásba ütköznek azok a radikálisok, akik a judaizmus rasszista kultuszával provokálják a nemzetet, miközben az antiszemitizmus és nácizmus hazug vádjával harcolnak a magyar prioritások ellen. Ebben a harcban kell látni a népi-urbánus ellentét szakrális, kulturális és politikai lényegét, ebben a harcban tehetik „elavulttá”, „gyermeteggé”, és „életképtelenné” a hagyományainkat. De ne higgyük, hogy az urbánus szemlélet percemberei csak a mi időnkben kompromittálják a judaizmus szellemét, hogy másságuk lényege „csak” magyarellenes lenne. Hogy is emeli ki Herman Wouk a zsidó népiség erényeit az „urbánusok” idegen kultuszával szemben?, A mi korunk a hellenista anarchia korára emlékeztet, amikor Palesztina görög uralom alatt állt. A kimunkált, kecses görög kultúra egy ideig elavulttá, gyermeteggé és életképtelenné látszott halványítani a judaizmust. A legtöbb vagyonos zsidó, köztük számos igen intelligens ember, elvetette a régi jelképeket. Görögül beszéltek, görögösen öltözködtek, görögösen étkeztek, görög stadionokat építettek, amelyekben meztelenül versenyeztek, a görög filozófiát és tudom ányt tartották az igazság letéteményesének, s végül már görög isteneket is imádtak. De a tömegek között, akik hűek maradtak a judaizmushoz, új politikai, pénzügyi és szellemi vezetők léptek fel — igaz, hogy köztük volt a Názáreti és tizenkét apostola is... A hellenisták eltűntek. Bizonyára nagyon kellemesen telt az életük, csak éppen nem tudni róluk semmit” Az író a 26. oldalon megjegyzi még: ....hellenisták alatt nem azokat a zsidókat értem, akik mindkét kultúrában járatosak voltak, és hűek maradtak a hagyományhoz, hanem azokat, akik elvetették a zsidóságot. Philón és Josephus vallásos zsidók voltak.” Nyilvánvaló, hogy Herman Wouk Philon és Josephus kapcsán nem szólhat olyan zsidókról, akik urbánus gőggel nézik le a nem zsidók hitét, kultúráját, miközben a sajátjukban is járatlanok. Hogy is szólhatna a szellemi prostitúció,.hellenista” ringyóiról, ha a zsidó hagyomány a Szent Szellemért kiált? A Szent Szellemért, mely Krisztusban öltött a világnak testet, hogy Jézusban örökre beteljesedjék a judaizmus. Amikor az idős Matitjáhu Modinban megtagadta az idegen bálvány előtti áldozást és saját kezével ölte meg azt a hellenistát, aki helyette vállalkozott a disznó leölésére, bátor tette zsidó hazafiak és .jámborok” ezreit hívhatta harcba a szír-görög zsoldosok ellen. Példamutató hőstettével a nemzet önazonosságát adta vissza. Halála után fiai álltak a szabadságharc élére és győzelemmel foglalták vissza Jeruzsálemben a Templomot. Nagy tévedés tehát a győzelemre, a szentély megtisztulásának, újjáavatásának nyolc napig tartó ceremóniáira emlékező ünnepetakarácsonyhoz hasonlítani. Amíg a keresztény univerzum fókuszában a karácsony Jézus születésének szent misztériuma, addig a hanuka ünnep nyolc napja a szabadsághős makabeusokra emlékezik. Az egyik egy egyetemes, Európa és a világ sorsát meghatározó esemény, a másik a zsidóság „magánügye”. De nincs még egy nép, mely fogékonyabb lenne a makabeusok hazafias példamutatására, mint a magyar. Nincs még egy nép, mely a végtelenségig tűrné, hogy „idegen-szép hellenisták” semmibe vegyék a nemzeti kegyelet és emlékezés bensőséges voltát. Ha a zsidók sem tűrik, hogy az idegen istennek áldozott disznó meggyalázza a nemzet oltárát, miért tűrnénk mindezt mi magyarok? Miért tűrjük, hogy Petőfi szellemét az amerikai dollárok milliárdjaival „megszelídített” vörös disznók gyalázhassák? Miért tűrjük, hogy a tegnap még saját hitelezőit, a nyugati tőkéseket burzsujozó „hellenisták” a Nyugatot .félrevezetve” ma már mint liberális magyarok fasisztázzák a jussát követelő nemzetet? Miért is vállalnák a magyarságot, a nemzetet a , JV. Ptoleimaios szír-görög birodalmához” hű renegát zsidók,.liberálisai”, „demokratái” és „szocialistái”, ha az ő magyarságuk csupán politikai alibi a helytartói hatalom maradéktalan megtartásához? Miért is vállalnák urbánus különvalóságukban a zsidóságot, ha azsidó sovinizmus csak úgy tartható fenn, ha aprovinciák alattvalói nem mondhatják ki: a király meztelen — a helytartó zsidó? Olyan zsidó, akit Hagár szült Sára mellett, akinek minden nép hazáj a „csak” súlyos adókkal, hitelekkel és háborúkkal kézben tartott provincia, mely provinciák kiszolgáltatottjai közt aranyra, pénzre váltható az örök mítosz — az üldözöttek mártíriuma —, melyben Ábel óta csak Káin mutogatja, hogy ki a gyilkos. Nem Izsákról, a legkedvesebbről beszélek, és nem azokat a zsidókat nevezem urbánusoknak, akik gyökereikkel — önazonosságukat megtartva — Ábrahámig nyúlnak vissza, műveltek és intelligensek, otthonosan mozognak minden kultúrában, miközben a magyarságot magukénak vallva hűségesek a nemzethez is! Nem azokról beszélek, akik a másságot, a másik — az őket befogadó — népet, nemzetet, közösséget tiszteletben tartva a nyílt színen vállalják, hogy ők zsidók, és politikai nézeteiket, gazdasági érdekeiket nem a másság, a mások, az őket befogadók érdekeinek képviseletében érvényesítik! Nem úgy, mint Soros György, aki mindenféle kontroll és kritika nélkül még Aczél Györgytől vásárolhatta meg azt a magyarságot módszeresen asszimiláló „hellenista” szinkretizmust, amely Világosnál, Trianonnál és Jaltánál hagyta veszni a nemzetét, és napjainkra lehetővé tette ezt a látványos internacionalista végkiárusítást. Tehát nem azokról a zsidókról beszélek, akik Löwi Sámuel magyar érzelmű utódjai, akik velünk, értünk szenvednek, halnak vagy ünnepelnek, akiket hiába néz a disznófejű Nagyúr! - Sertéstestét, az undokot ők meg nem simogatják, mert Templomukba a disznó nem kerülhet. A haza, a nemzet oltárát őrzi az idős Matitjahu, és ha kell, a bátor makabeusokkal kidobjuk a „posztmodem” disznófejűt, mikor az aranyon ül, az aranyon... Tudják, tudjuk, hogy a Nyugat és a tőke csak a lehető legtöbb profitért „segít”. Épp ezért e „segítség” sohasem pótolhatja egy nemzetgazdaság önállóságát, stabilitását, melyben a nemzeti felemelkedéshez, a polgárosodáshoz csak az itthon maradt profit segít. S lön csoda, Nyugat felé azok az urbánusok forgatják az ávós szülőkkel megírt cirillbetűs útjelző tábláikat, akik a múltat „végképp” eltörölték és Európa oltárán liberálisnak hazudják „vörös” disznóikat. De amíg Európában a keresztény tolerancia és a polgári humanizmus érvényesítésével kialakulhatott az a politikai kultúra, mely a liberalizmusban integrálta az emancipált zsidók praktikus polgári és üzleti erényeit, addig a marxizmus .forradalmi” radikalizmusában megszületett az identitását feladó vagy azt szabadon változtató — internacionalista— kisebbség ellenőrizhetetlen hatalma, mely véres diktatúrákkal és háborúkkal ajándékozta meg Németország, a Monarchia és az Orosz Birodalom népeit. (A világháborúk megítélése ebben az összefüggésben a cionizmus felelősségét is jogos kérdéssé teszi!) Miközben Európában a nacionalizmus, a nemzetállam eszméje sorra módosítja a politikai határokat, a diaszpórákban, a kisebbségekben élő zsidóság is megteremti a saját nacionalizmusát, a kozmonacionalizmust, mely nem más, mint az évezredek óta szétszórt zsidóságot gazdasági és szellemi hatalommá kovácsoló cionizmus. Amíg a többségi demokrácia egyenlőtlenségeit Nyugat- Európában a kisebbségek — a másság — számára is „egyenlővé”, differenciálttá tette a liberalizmus térhódítása, addig Kelet-Európábán a nemesi liberalizmust kijátszva, marxisták-kommunisták „internálták” a nacionalizmust és Leninnel üzentek hadat annak a tőkének — burzsoáziának, mely a cionizmust ma sem tartja nacionalizmusnak. A magyarságot és a maradék Magyarországot ma is ezzel a marxista-leninista tautológiával, ezzel a szemfényvesztő rabbinizmussal tarthatja sakkban az a törpe minoritás, mely 1919 óta - hűséggel a Vörös Hadsereghez-„liberalizmusával” tömi mamelukjait. A történetre mi sem jellemzőbb, minthogy a makabeusok szabadságharcát nem az idegenek elleni nacionalista gyűlölet robbantotta ki, hanem pusztán az az apróság okozta az urbánus elődök, a hellenista renegátok vesztét, hogy Modinban a zsidó hitnél, a zsidó népnél nem lehetett szebb az idegen zsidó. Ezért Matitjahu, a hithű hazafi bátran megtorolta a hellenista árulást, mely idegen disznóit — a jólétért, a hatalomért, a baksisért — az oltárra téve beszennyezte a közösség, a nemzet, a haza becsületét. A győztes szabadságharc, az idegen bálvány kiűzetése a Templomból, az újraavatás és megtisztulás szertartása—a nyolc napig égő olaj ünneppé magasztosult fénye — mind-mind a zsidó azonosság, a nemzethez tartozás jelképe. Mi magyarok nagyon büszkék lehetünk rá, hogy az önazonosságunkat és jellemünket máig meghatározó 1848—49-es forradalom és szabadságharc ugyanolyan szent nappá tette a mi március 15- énket, mint a hanuka ünnep a zsidók Kiszlév hónapjában a 25-ét! 1848. március 15-e olyan mérföldkő a magyarság, a magyarsághoz lojális zsidók és nemzetiségek életében, történelmében, olyan mélyreható alap, melyre minden viszontagság, kataklizma és árulás ellenére mindig építhet a nemzet. A reformkor szellemi óriásai, a magyar nemesség liberális főurai és a nemzeti radikálisok — Kossuthtal, Táncsiccsal az élen —, megteremtve a magyar progressziót, az európaiság magyar tudatát is meghatározó örök művet alkottak. Csak ennek, a progressziót, a nemzet iránt elkötelezettséggel gondolkozó műnek lehetett dinamikus társadalmi megnyilvánulása az a forradalom, mellyel a Regnum Marianum polgárai közé emelte a jobbágyságot, melyben Petőfivel az élen győzött a magyar függetlenség, győzött a 12 pont. American Express utazási szolgáltatások Magyarországon JTÍWEL 1ÍÉ RELATED I SERVICES An American Express company Repülőjegyek • Hitelkártya szolgálat • Utazási csekkek ■ • Pénzváltás • Városnéző utak • Ügyfélposta • • Szállodai szobafoglalás • • Express Pénzátutalás (MoneyGram) • • Speciális szolgáltatások csoportoknak • • Találkozók, tárgyalások szervezése • Konferenciák • • Jutalomutak szervezése • AMERICAN EXPRESS MAGYARORSZÁG 1052 Budapest, Deák Ferenc u.10. Telefon: 266-8671 Telefax: 267-2027 Telex: 22-2124 Az American Express kártyát több, mint 3000 helyen fogadják el Magyarországon.
