Nyugati Magyarság, 1993 (11. évfolyam, 12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1993. december NYUGATI . MAGYARSAG Hungarians of the West ^ Hongrois d'Occident J Published monthly by TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. P.O.Box 125 Montreal, QC H3P 3B9, Canada Phone and Fax: (514) 731-4192 Magyarországon forgalmazza: TRANSATLANTIC Kiadó, Szolgáltató ás Kereskedelmi Kft 1055 Budapest Szt. István krt. 21. IV./16. Tclefon/Fax: 112-3905 Felelős kiadó-főszerkesztő: MIKLÚSSI ISTVÁN Megrendelési díjak egy évre: Kanada: $26; USA és Európa: US-$25, egyéb országok: US-$30 (légi), MAGYARORSZÁG: 360 Ft Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztő bizottság álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek. HIRDETÉSI DÍJSZABÁS $15.00 per column inch Nagyvállalatok, állami szervek: $1.10 per column agate line Magyar Újságírók Közössége Magyarországon 45 esztendőn át csak egyetlen újságírószövetség, a MÚOSZ működött. Az 1990-es szabad választások után nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar újságíró-társadalom nem egységes. Sok újságíró érezte úgy, hogy a régi szövetségi keretek szűkek, a MUOSZ-nak a régi időkben is vezető szerepet betöltött elnökségi tagjaival lehetetlen az együttműködés. 1991 szeptemberében — még a MÚOSZ keretén belül — megalakult a Sajtószabadság Klub, majd 1992. március 14-én az új magyar újságírószövetség: a Magyar Újságírók Közössége (MÚK). Az alakuló közgyűlésen 280 újságíró lépett be az új szövetségbe, mára azonban már 700 tagot számlál a Közösség. A tagok fővárosi és vidéki napi- és hetilapoknál, folyóiratoknál, a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban dolgoznak. A MÚK alapelvc: sajtószabadság és sajtótisztesség, vagyis: a sajtószabadság nem torzulhat sajtószabadossággá. A MÚK tagjai a hiteles, pártoktól független tájékoztatás hívei; ezt a gyakorlatot vallják és művelik. A Közösség a kiemelkedő újságírói tevékenység jutalmazására „Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj”-at alapított. 1992-ben hét, 1993-ban hat pályatársunkat tüntettük a díjjal. Több országos tanácskozást is tartottunk már a magyarországi sajtó válságos helyzetéről, az úgynevezett média-háborúról és az újságíró-utánpótlás kérdéséről. A Közösség önálló újságíró-képzés megindítását is tervezi. A MÚK havilapja „Tisztesség” címmel 1993 májusában indult havi 1500 példányban. Fiatal szervezetről lévén szó, a MÚK most építi ki külföldi kapcsolatait. A reformpárti orosz és az új lengyel újságírószövetséggel már aláírtuk az együttműködési szerződést, és felvettük a kapcsolatot több nyugati újságírószövetséggel is. Természetesen szoros kapcsolatot tartunk fenn az Erdélyi Magyar Újságírók Egyesületével és a Kárpátaljai Magyar Újságírók Szövetségével is. A MÚK munkáját 15 fős elnökség irányítja. Elnöke: Kosa Csaba, ügyvezető titkára: Stcfka István. Az elnökség tagjai közt olyan neves újságírók vannak, mint Chrudinák Alajos, Fekete Gyula, Moldoványi Ákos, Pálfy G. István. Tiszteletbeli elnöke: Benedek István. A MÚK 1993. december 18-án tartja megalakulása utáni első közgyűlését. A Magyar Újságírók Közössége támogatására alakult a SAJTÓSZABADSÁG ALAPÍTVÁNY, amelynek számlaszámai: Dollár: 401-10162-941-00 Márka: 407-10162-941-00 Schilling: 419-10162-941-00 Magyar Takarékbankszövclkczcli RT., 1054 Bpcst, Szabadság tér 14. —kcs— Szükség van-e Nemzeti Tájékoztató Hivatalra? Hazánk Crosszl híre a világban DECSY JÁNOS 1928-1993 Október 21-én egy budapesti szállodában váratlanul elhunyt Decsy János magyar katonatiszt, amerikai történészprofesszor, a magyarság ügyének egész életében fáradhatatlan szolgálója. Már fiatal korában katonatisztnek készült, és azok közé tartozott, akik az 1956-os forradalom kitörésekor egy cseppnyi habozást sem okozott, hogy merre is fordítsák a fegyvert. Önfeláldozóan vetette magát a harcokba fiatal egyetemisták élén, majd a forradalom katonai vezetésében is részt vállalt. Jellemző helytállására, hogy néhány nap alatt többször is megsebesült, majd rövid lábadozás után, de még nem gyógyultan hagyta el az országot a szovjet invázió után. A biztos halálos ítélet elől menekült el. Hétköznapi embernek már ennyi viszontagság is elég lenne egy emberöltőre, de Decsy János nem volt hétköznapi ember. Második karrierje csak most kezdődött az Egyesült Államokban. Történelemtudományi doktorátust szerzett és amerikai diákok generációit tanította európai történelemre. A magyar forradalom tragikus története és igazsága mindig része volt tantervének, bár személyes szerepével sosem kérkedett. Távol tartotta magát az olyan fajta hangoskodó „szabadságharcosoktól”, akik egyfelől elsősorban a többi amerikai magyar szervezet elleni áskálódásban találták meg szerepüket, másfelől azonban sosem szűntek meg a magyar egység fontosságáról szónokolni. Decsy Jánosnak azonban a tanítás sem volt elég szolgálat, és lakóhelyén, Cunnecticut államban, aktívan bekapcsolódott a politikai életbe. Maga sosem keresett hivatalt, de barátságot kötött a magyar forradalom nagy hívével, Thomas Dodd szenátorral, s ezt a barátságot Tom Dodd fia, Chris Dodd szenátor is örökölte, akinek egyébként Decsy János egyetemi profeszszora volt. Ahogy belekóstolt a politikai életbe, fáradhatatlanul kezdte szervezni Connecticut magyar és más közép-, illetve keleteurópai közösségeit, megnyerve az állam fontosabb politikusait a magyar ügy, az erdélyi magyarság ügye és más magyar kérdések támogatásának. Rendkívüli képessége volt, hogy szeretetreméltó fellépésével, színes egyéniségével megnyerje az emberek bizalmát. Rengeteg barátja volt, akik viszonozták a belőle sugárzó szeretetet. Jellemző, hogy halála után a a Connecticut államban tartott megemlékezésen mintegy ötszázan jelentek meg. Boldogsággal töltötte el, hogy megérte imádott hazája felszabadulását, s a szabadon választott kormány magas kitüntetéssel és katonai előléptetéssel ismerte el Decsy János hazafiúi helytállását. A szabad választások óta azon munkálkodott, hogy amerikai kapcsolatait felhasználva minél több amerikai működő tőkét, korszerű technológiát segítsen behozni az országba. Egy ilyen úton érte a szívroham, mely azonnal végzett vele. Decsy Jánost a halála utáni napon avatták volna szűkebb pátriája, Dombóvár díszpolgárává. Október 23-án a köztársasági elnök posztumusz tábornokká léptette elő, de ezt is már csak dombóvári ravatalánál lehetett kihirdetni. Izzó hazaszeretető, önfeláldozó, keményen és eredményesen dolgozó, igazi minőségi ember volt. Nyugodjék békében a hazai földben! Kézikönyvek, lexikonok sok hamis adatot közölnek Magyarországról. SISA ISTVÁN fáradságos munkáját dicséri a „témafigyelés” eredményeinek közreadása. Az alábbiakban a feltáró tanulmányból adunk közre néhány tanulságos mozaikot. A világszerte ismert National Geographic Magazine által közzétett Európai Történelmi Atlaszban Magyarországról mindössze ennyit találunk: a barbároknak tekintett magyarok a vikingekkel egyidőben inváziót vezettek Európa ellen a 10. században. A 20. század eseményei közül megemlíti Csehszlovákia 68-as megszállását, de egyetlen szó sincs a magyar 56-ról. A National Geographic Atlas ezeréves történelmünket a következőképpen foglalja össze: „Mintegy 300 ezer cigányéi Magyarországon. Cigányzene dallamára indulnak az ország seregei harcba; középkori kastélyok régi háborúk emlékét idézik fel, melyeket páncélba öltözött királyok vezettek.” A National Geographic Society eddig legnagyobb szabású kiadványa, a „The Cultural History of Mankind” (Az emberiség kultúrtörténete) nem tartalmazza a Hungary (Magyarország) címszót. Renée Sedillot francia szerző 300 oldalas Világtörténetében két oldalt szentel a magyaroknak. Megemlíti, hogy vadságuk úgy maradt meg Európa emlékezetében, mint a förtelcm és borzalom megnyilvánulásai; Hungarianból, hongrois-ból lett a francia „ogré” (szörnyeteg) szó. — Szibériából jöttek, nyers húst ettek és ellenségeik vérét itták. Borotvált fejük volt és ostoba arcuk. Annak ellenére, hogy elfoglalták a Duna völgyét, a legjobb földnek sem tudták hasznát venni. Kizárólag lovagláshoz és fosztogatáshoz értettek. - A Szent Koronát csupán a pápa által megáldott, szerencsét hozó talizmánnak tekintették. A Budapestről Amerikába kitelcpedett egykori „hazánkfia”, Faragó László a New York-ban 1962-ben kiadott „Strictly from Hungary” c. könyvében frivol szellemességgel gúnyolja ki szülőhazáját. Siet megerősíteni a feudális Magyarországról már korábban elterjesztett híreket: krakéler huszártisztekről olvashatunk, akik „betű szerint fel-' négyclik a szegény civileket...” A szerző szerint a magyarok nemzeti mottója lehetne: — „Ne dolgozz ma olyasmiért, amit ma kiszélhámoskodhalsz.” A szélhámoskodás mélyen belegyökerczett a magyar nemzetijei lembe. A magyarok a paranoiát normális lelkiállapotnak tartják cs nagymértékben élvezik. Faragó könyve minden valamirevaló könyvtárban megtalálható. Egy másik amerikai „hazánkfia”, Kari Lomay „Hungary, 1956” c. nagy képes albumából két fejezetcím: „Á csőcselék terrorja” és „Nyugati ügynökök”. íme néhány mondat a fejezetből: „Akik felvették a harcot az orosz tankokkal, azok közt a legjellegzetesebb figurák az angyalföldi és ferencvárosi huligánok, bőrkabátos vagányok, stricik, stb. voltak. Műveletlenek, durvák, gyakran antiszemiták, s közülük nem egy csak a kalandot kereste, sportból verekedett...” Mindszentyt a könyv úgy jellemzi, mint a kommunista rendszerrel szembeni ellenállás csökönyös bajnokát: vén reakciós, szűk látókörű magyar nacionalista és antiszocialista felfogású egyházvezető. A munkásfiatalok, munkások szerepét általában elszürkíti, egyedül a kommunista értelmiséggel tesz kivételt, azt sugallván, hogy ötvenhat előkészítése a „reformista” csoport érdeme volt. Magyaródy Szabolcsnak a Kanadai- Amerikai Magyarság-ban megjelent cikkéből: „Amikor Tőkés László először volt Washingtonban, szerepelt az egyik tvcsatornán. Miközben válaszolta kérdésekre, a képernyő alján ezt a felírást olvashatták a nézők: László Tőkés, Romanian Pastor. Az interjú során nem hangzottéi olyan kérdés, amelyikre Tőkés László azt mondhatta volna, hogy ő magyar, nem hangzott el egyetlen kérdés vagy megjegyzés sem az erdélyi magyarokról. Á bemondó a közvetítés kezdetén megemlítette, hogy Románia 2000évcs történelmében sok volt a hódító. Ezek általában elvonultak Romániából; a baj azokkal volt, akik ott maradtak. Ezekkel folyik most a történelmi vita. A vitázókat nem a jelen érdekli, hanem a múlt — fejezte be fejtegetését a World Monitor műsorvezetője.” Sajnos egy évszázadon át alig lehetett olyan magyar tárgyú, az amerikai egyetemi vagy értelmiségi kívánalmaknak megfelelő könyvet találni, amely számunkra kedvező lett volna. A magyarok közül talán Jászi Oszkár okozta a legtöbb kárt a „The Collapse of the Austro-Hungarian Monarchy” (Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása), majd a „Revolution and Counter- Revolution” (Forradalom és ellenforradalom) című könyveivel.- Az elfogult kívülálló szemén keresztül szemlélődő tudós műveit még ma is előszeretettel idézik ellenségeink. Kár, hogy e kitűnő képzettségű, külföldön ma is nagyra becsült tudós későbbi műveivel már nem tudta jóvátenni a magyarságnak okozott károkat. VÖRÖSVÁRY ISTVÁN 1913—1993 A kanadai Torontóban 80 éves korában elhunyt Vörösváry István könyv- és lapkiadó. A nyugati világ legjelentősebb magyar kiadója volt. Nála jelentek meg Márai Sándor könyvei, Horthy Miklós és Mindszenty József emlékiratai, Kovács Imre Magyarország megszállása című munkája, Fekete István egyes művei és Habsburg Ottó válogatott írásai. Kiadó-főszerkesztője volt az É- szak-Amerikában jól ismert Kanadai Magyarság című hetilapnak. Az irodalomnak és a nyomtatott szónak már fiatal korától mélyen elkötelezett Vörösváry István tiszteletreméltó életművet hagyott maga után. Áldott Karácsonyi Ünnepeket, Boldog és Békés séges Új Esztendőt kíván Amerikában és Kanadában élő tagjainak és támogatóinak az AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET központi tisztikara NT. BERTALAN IMRE elnök, DÓZSA GYÖRGY alelnök-titkár, PUSKÁS B. BÉLA pénztárnok Washington, D.C. TÓTH JÁNOS kanadai igazgató, valamint szeretetintézménye, a BETHLEN OTTHON Ligonier, Pennsylvania NT. KOVÁCS PÁL igazgató
