Nyugati Magyarság, 1992 (11. évfolyam, 4-7. szám)

1992-06-01 / 6-7. szám

1992. június-július Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 11. oldal Tebenned biztsunk... Szenei Molnár Albert szellemi hazaszeretete A Felvidéken Pozsonytól Nagyszombat irá­nyába autózva szép magyar vonatkozású emlé­kekre találunk. A terület Trianon óta Nyugat- Szlovákia része, ám Cseklészen még áll a szebb napokat megélt Esterházy-kastély, amelynek nagyméretű, háromtornyú épületét gróf Ester­házy József terveztette Fischer von Erlachhal barokk stílusban, majd 1756-ban Fellner Jakab építőművésszel alakították át, rokokó stílusban. Magyarbél is kastélyáról volt nevezetes. Gróf Csáky Imre püspök építtette 1722—25 kö­zött, Hildebrandt egyik tanítványával. Négy sa­­roktomya, egy főtomya, pazar lépcsöcsamoka van és dísztermében korabeli freskók láthatók. Ma Szlovákia egyik legnagyobb méretű barokk kastélya. A közelben tízezer lakosú városka követke­zik: Szene, Szenei Molnár Albert (1574—1634) zsoltárfordító, nyelvtudós, utazó szülőhelye, a­­hol örömünkre a közelmúlttól utca viseli nevét: Molnár Albert utca; a főtéren egy „török ház” nevű reneszánsz épület (1552). Különös neve­zetessége még Szencnek a fokozatosan nagyob­­bított Napos-tó, amely Szlovákia Balatonjának számít; e fürdővárosnak számító település tavát már egy 1252-ből származó okirat is említi. Szenei Molnár Albert életének hat évtizede arra az átmeneti időszakra esik, amelyet késő­reneszánsz, vagy késő-humanizmus korának je­lölünk. Ekkor bontakozott ki az ellenreformá­ció, erősödött meg a katolicizmus, fejlődött ki a barokk mint művészeti irányzat ő főként anya­­----------------------­­­­. Kedves Olvasónk! Kérjük, hívja fel barátai, munkatársai figyelmét is a Nyugati Magyarságra! Kapható az újságárusoknál. ^ Keresse, kérje, ajánlja! ^ Idillikus századfordulói magyar tájkép (aquarel) Neogrády ANTAL műve 12x15", kb. 30x38 cm eladó. Tel.: (514) 738-3413 Kérem, hagyjon üzenetet! nyelvén, fordításokkal, szövegkiadásokkal, a humanista filológia és tudományosság eszkö­zeivel igyekezett a magyarság kezébe adni o­­lyan műveket, amelyekben szerinte hiányt szen­vedett éppen a protestáns tanok védelme-meg­­erősítése érdekében. Ősei székelyek. Nagyapja, apja molnár volt: nevükben is mesterségüket viselték. A kereszt­­ségben Albert nevet kap, apja örömében a mol­nárok jelképét, szekercéjét is kezéhez érinti, hogy mesterségének folytatója legyen... A fiú azonban nem lett se molnára, se polgára Szencnek, de lett tudós professzora német és holland egyetemeknek és lett a legtöbb kiadást megért magyar nyelvű könyv, a protestáns zsol­­táros könyv szerzője. 1604-ben elkészített ma­gyar-latin szótárát személyesen vitte Prágába, Rudolf császárnak. Itt találkozott és került ba­rátságba Keplerrel, a kor híres csillagászával. 1606-ban fejezte be élete fő művét, Dávid Zsol­tárainak verses fordítását. Az ótestamentumi zsoltárok különösen kedves énekei lettek a kál­vini egyháznak, s mindenekfelett a magyaror­szági kálvinistáknak. A XC. Zsoltár máig Szen­ei Molnár Albert verselésében tündöklik: Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, Téged tartottunk hajlékunknak, Mikor még semmi hegyek nem voltának, Hogy még sem ég, sem föld nem volt formálva: Te voltál és Te vagy, erős Isten, És Te megmaradsz minden időben. Szerencsés sorsa, hogy már gyermekfejjel jelen lehetett a 16. századi Magyarország monu­mentális írói és kiadói vállalkozásánál, a vizso­­lyi biblia nyomtatásánál. Belföldi vándorlása során akkor tartózkodott Göncön, amikor Káro­­li Gáspár vezetésével a környékbeli prédikáto­rok és tanítók összefogásával készült a teljes magyar biblia szövege. Molnár Albert diákként is szerény részt vehetett a nyomdai munkálatok­ban: ....lábánál forganék az böcsületes ember­nek, Károli Gáspárnak, az gönci prédikátornak, aki fő igazgatója volt az kinyomtatásnak, és en­gem gyakorta az visoli nyomtatóműhelyben kül­­dött az őt öle írott levelecskékkel..." Az 1590-ben elkezdődő külföldi peregriná­­tioja (vándorlása) — kisebb megszakításokkal — 1624-ig, ötvenéves koráig tartott. Végigjárta akortársai által is látogatott egyetemi városokat, s alkalma volt személyes kapcsolatba kerülni a kálvinista reformáció nagy alakjaival. 1612- ben, a Biblia másodszori újrakiadását követően családjával hazatelepült. Először Batthyány Fe­renc udvari prédikátora lett Rohoncon s végül Erdélyben, Bethlen Gábor parancsára elkészí­tette és megjelentette Kálvin Institutio-jának ?-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------s NAPI JÁRATOK SVÁJCBA KÉNYELMES CSATLAKOZÁSOKKAL BUDAPESTRE ÉS TÖBB MINT 100 MÁS CÉLÁLLOMÁSRA Hívja utazási irodáját vagy a Swissair montreáli központját a 879-9154-es telefonszámon VOLS QUOTIDIENS POUR LA SUISSE. EXCELLENTES CORRESPONDANCES POUR BUDAPEST ET PLUS DE CENT AUTRES DESTINATIONS. Contactez votre agent de voyage ou Swissair a Montréal au 879-9154 magyar fordítását is, a zsoltárfordításhoz hason­ló, hézagpótló teológiai kézikönyvet adva apro­­testáns prédikátorok és hívek kezébe. Felismerte, mivel segítheti Magyarországot és Erdélyt, hogy legalább a művelődés területén felzárkózhassék a művelt európai nemzetekhez. Méltán mondta mag áról, hogy „ ez nyelvnek nem utolsó ékesítgetője vagyok". Helye valóban ott van a nagy magyar költők és írók között. Kolozsvár híres temetője a Házsongárdi te­mető. Itt nyugszik a magyar irodalom és műve­lődéstörténet számos nagy alakja, köztük Szen­ei Molnár Albert is. Szegénységben, elfeledve halt meg. Zsoltárfordításai, szótárai, művei az évek folyamán nagyszámú új kiadást értek meg. Szenei Molnár Albert az elsők között volt, a­­kiben a nemzeti érzés mint szellemi érték öntu­datra ébredt. Ha kellett, feláldozta külföldi sike­rét és magasabb nyugati életformáját, hogy a nemzeti kultúráért küzdhessen. önálló teológiai rendszere és munkássága nem volt, de a változá­sokra, problémákra érzékenyen, tanítani-hasz­­nálni akarva fölismerte kora szellemi igényeit. Műveltségét és fordítói tehetségét bátran állítot­ta azok szolgálatába. A nemzet szellemi önmagára eszmélésének első felkiáltójele Molnár Albert megdöbbentő élete — fejtegeti Szerb Antal. Amint karunkról csak akkor veszünk tudomást, amikor fáj, a szel­lem fordulatát is akkor tudja lejegyezni a figyelő történelem, amikor egy emberben betegséggé lesz az, ami addig emésztve, de hang nélkül gyö­törte a közösséget. Szenei Molnár Albert, mint Négyessy mondta, „az irodalom szenvedélyé­nek tán első rabja magyar fajunkból. Fanatiku­sa, áldozata, nemes értelemben vettfutóbolond­­ja az új irodalmi tudatnak, az új, szellemibb Ma­gyarországnak" . Kiemelkedő műve építésében Szenei Mol­nár nem is gondolt magyar segítségre. Nyugat segítségével kívánta Magyarországot Nyugattá tenni. Német fejedelmek és könyvkiadók ado­mányaiból német földön nyomtatta ki magyar könyveit Egy áhítatos német kiadó meg azért adta ki magyar zsoltárait, mert megmenekült a pestistől. A protestánsok közös szellemi kincse­it kívánta magyarra átültetni, hogy azzal a ma­gyarság szellemi színvonalát Nyugathoz emel­je, ugyanakkor bebizonyítani a nyugati nemze­tek számára a magyarság szellemi képességét a fölemelkedésre. A vándor típusú egyik ember fő jellemvoná­sa, hogy céljához szinte sosem ér. Szenei Mol­nár Albertról sem jegyzett föl megpihenő öreg­kort az irodalomtörténet. Életműve szimbolikus értékű tanulságtétel egy emberfölötti elszánás mellett Korok és egyéniségek szerint több formája van a hazaszeretetnek. Legemberibb a szellemi hazaszeretet mely Szenei Molnárban megszü­letett. — Ritka és különleges ez a hazaszeretet, melyben az ország szolgálata már-már istentisz­teletté emelkedik, szentesül. A legszebb magyar alkotókhazaszeretete válik ilyenné a jövőben. A „legnagyobb magyar”, Széchenyi, a himnuszos Kölcsey, a Szózat-szerző Vörösmarty hazasze­retete ez, és istenhites-zsoltáros magaslati csú­csain Ady Endréé. Szenei Molnár Albert emlékezetére egy er­délyi verselő latin kétsorost út: „Hungáriáé Cunas, curas Calami, Thalamique Debeo Theutoniac; Dacia dat tumulum." („Bölcsőmet Magyarország, nászt s tudást a Német adta nekem, s Erdély őrzi csontjaimat”.) Szenei Molnár példája máig követhető: ha­zánkat, anyanyelvűnket szolgálhatjuk, bárhol élünk is, ha lángra lobban bennünk a hit és a ha­zaszeretet. Molnár Albert Szénéről indult. A szülőföld látta el útravalóval, tarisznyázta fel hűséggel, hittel, tisztességgel és alkalmazkodó képesség­gel. Erdélyben, Kolozsvárott a Házsongárdon pihent meg örökre. Dr. Domonkos János „RÁKÓCZI HÍRVIVŐ” Megjelent a felvidéki magyarság sor­sával foglalkozó negyedéves lap első száma, a CSMNB korábbi „Kettős Já­rom Alatt” közleményének folytatója. Változatos, gazdag tartalmával méltón képviseli az évek óta hűséggel szolgált nemzeti ügyet. A megnövekedett költ­ségek miatt csak a tagsági vagy támoga­tó díjat ($30) beküldőknek tudjuk kipos­tázni. Cím: Cseh-Szlovákiai Magyarok Nemze­ti Bizottmánya, 302 Portola Rd., Por­­tola Valley, CA 94028, USA. Különvélemény Modern inkvizíció Újsághú: Titkos szavazás után a parlament kulturális bizottságának többsége, 13 képviselő Hankiss Elemér tv-elrtök fölmentését javasolta a miniszterelnöknek, míg a kiebbség, 10 képviselő, a fölmentést elutasította, egy képviselő pedig tartózkodott. Az alkalmatlanságot az állásfoglalásban —Hankiss szerint—gyávaságból nem mondták ki. Úgy tűnik, hazánkban az évszázad utolsó évtizedé­ben egy fordított előjelű inkvizíció vette kezdetét — vagy inkább folytatódott. Az egyházi vagyonok visszaadásáról folyó parla­menti vita során derült ki: nemcsak az MSzP, de az an­nak jogelődjével egykor ténylegesen szembenálló, a mai „liberális ellenzék” sem ért egyet a magyar törté­nelmi egyházak elrabolt és visszaigényelt értékeinek visszaszolgáltatásával. Hasonló fogadtatásban része­sült az iskolai fakultatív vallásoktatás terve is. Nyomban föl is röppent az ellenzéki sajtóban (úgy­szólván valamennyiben, tisztelet a kivételnek) a „ke­resztény kurzus” ijesztgető rémképe, amihez csak táp­anyagul szolgált a tavaly Debrecenben megrendezett Református Világtalálkozó, valamint ezt követően a pápa magyarországi látogatása, melynek ízléstelen, al­pári kommentálásával nem érdemes foglalkozni. Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy a néhány éve Budapesten járt tibeti egyházfő, a dalai láma érke­zésekor elmaradtak a triviális megjegyzések. Hozzá le­het tenni: hál' Istennek. így legalább az akkor még ma­gyarul (is) olvasó külföldi előtt titokban maradt: ahazai sajtó egy (nagy) része továbbra is a magukat kellőkép­pen kompromittált, a nemzettől elidegenedett, kolla­­boráns szellemi kucsáberek kezében van. Tovább menve: egyes sajtókupecek — akik abban az időben is foglalkoztak a lakosság lelkének megmé­­telyezésével — az 50-es években hajbókolva és ho­­zsannázva villantották elő bizantinista jellemvonásai­kat, amikor az ortodox pravoszláv egyház első embe­rét, Nyikoláj moszkvai metropolitát — politikai nyo­másra — a Debreceni Református Teológián díszdok­torrá avatták... Visszatérve az egyházi vagyonok visszaszolgálta­tására: bármilyen rendeltetésű, bármiféle célzattal in­duló, feladatokat maga elé tűző szervezetről — egy­házról —legyen is szó, anyagi források hiányában mű­ködni képtelen. Ha pedig valamely szervezet magára vállal oktatással, neveléssel, karitatív tevékenységgel járó állami feladatokat, hajlandó megosztani gondo­kat, átvállal bizonyos feladatokat, akkor azt üdvözölni kell, és az mindenképpen támogatásra méltó. De ha ilyet nem vállalna, a visszaszolgáltatási köte­lezettség ugyanúgy fönnáll, ugyanis örökérvényű tör­vény: a lopott holmit vissza kell szolgáltami jogos tu­lajdonosának. Ez erkölcsi alapnorma. Negyven évet kivéve ez Magyarországon mindig is így volt. Ami a vallásoktatás kérdését vagy az egyházi isko­lákat illeti: minden szülőnek szabad választása van ab­ban, hogy állami vagy egyházi iskolában óhajtja-e gyermekét taníttatni, vallásórára járatni, vagy sem. A régvolt egyházi iskolák (a piaristák, a ciszterci­ták, a pannonhalmi bencések vagy a debreceni, sáros­pataki, pápai kollégiumok) a legkiválóbb tanárokat foglalkoztatva bebizonyították, hogy a tőlük kikerült diákok egyetemi évfolyamaikban mindig az elsők kö­zött voltak. Ami a vallásoktatást illeti: ezeken az órákon nem csupán a hit kérdéseivel foglalkoztak, hanem megis­merkedhettek a tanulók azzal a kétezer éves, a zsidó és részben a görög-római-arab kultúrára épülő szemlélet­tel, erkölcsi magatartással és szellemiséggel, amelyet általánosan kereszténységnek/keresztyénségnek szokás nevezni, és amelynek köszönheti Európa, hogy ma ott tart, ahol tart. Ez nem hit, nem vallás kérdése. Mindezeket tudni­uk kell a hit nélküli, vallásellenes, ateista gondolkodá­­súaknak is, mert ez hozzátartozik az általános művelt­ség alapnormáihoz; ezek hiányában csak félművelt­ségről beszélhetünk. Mindeme célok eléréséhez — figyelembe véve a határaink mentén, azokon kívül élő magyarság érdeke­it is — megfelelő műsorpolitikával óriási segítséget, rendkívüli lehetőséget biztosított, biztosíthatott volna a Magyar Rádió és a Magyar Televízió. A koalíciós pártok bűne, hogy palimadár módra be­lementek egy szerencsétlen hatpárti megállapodásba, és nem vették észre, hogy az említett két média élére az ellenzék ügyesen odacsempészte az elmúlt negyven év két élő anakronizmusát. Szégyen és gyalázat, hogy az esztergomi prímás-ér­seknek (valaha az ország első zászlósura volt), a többi egyház püspökével, főrabbijával, vezetőjével instan­­ciáznia kelljen egy magáról megfeledkezett egykori Aczél-zsoldos előtt... A két alkalmatlan potentát nem mérgezheti tovább a magyar közéletet A negyven év, a pénztelenség az ő közreműködésük nélkül is elég teher a magyar kultúra számára. A negyven év által az emberi lelkekben, fe­jekben okozott morális katasztrófát az ő tevékenysé­gük megszüntetése esetén is nehéz lesz helyrehozni, túlélni, kijavítani. Ha egy cseppnyi, csak egy szemernyi emberi tartás volna bennük, már rég felálltak volna. Ezt még Maro­sán is megtette. Ő különb volt... Horváth László

Next

/
Thumbnails
Contents