Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1991-11-01 / 11. szám
14. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1991. november Rendkívüli közgyűlést tart a Magyarok Világszövetsége — Komlós Attila főtitkár nyilatkozata —-----------------------------------------------------------------------------------N A Magyarok Világszövetsége hírei 1068 Budapest, Benczúr u. 15., tel.: 011-361-1225-405 A Magyarok Világszövetsége - mely gyakorlatilag 1929 óta folyamatosan, 1938 óta de jure is létező szer vezet — az elmúlt évtizedekben, egészen 1989-ig a pártállam struktúrájának részeként működött. Felügyeletét az állam ezen időszakban a Külügyminisztériumon keresztül gyakorolta. Az MVSz működéséhez, lapjának, a politikai propagandával megterhelt „Magyar Hírekének a kiadásához szintén az állam folyósította az anyagi támogatást Mindezek olyan függő politikai és anyagi helyzetet teremtettek, amely alapvetően meghatározta az MVSz mozgását, és acsírájában meglévő 1929-es, valamint az 1938-ban megfogalmazott alapelképzelésektől messze eltérő pályára vezette. Ennek egyik következménye az lett, hogy sok nyugati szórványmagyar egyesület, szövetség és szervezet semmiféle kapcsolat felvételére nem volt hajlandó az MVSz-szel. A politikai tehertételt tetézte még az is, hogy az MVSz—noha globális igényeket fogalmazott meg—az elmúlt évtizedekben, az adott politikai rendszer jármában nem tudott kapcsolatot teremteni a Kárpát-medencében, illetve a szomszédos országokban nemzeti kisebbségben élő több mint hárommilliónyi magyarsággal. A Magyarországon bekövetkezett politikai rendszerváltás előestéjén, amikor a törvények ezt már lehetővé tették, 1989 júliusában az MVSz az államtól független, önálló társadalmi szervezetté alakult, mintegy harminc határon túli szervezet, további mintegy ötven külföldi és hozzávetőlegesen ugyanennyi hazai közéleti személyiség részvételével, kimondva: új utat kezdett járni. Elkezdődött tehát az MVSz újjászületése. Azóta több határon túli — nyugati és keleti — magyar szervezet lépett be a tagok sorába, illetve kötött kölcsönös, szoros együttműködési megállapodást az MVSz-szel: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a szlovákiai CSEMADOK, a Horvátországi Magyarok Szövetsége, a szlovéniai Muravidéki Magyar Nemzetiségi önigazgatási Közösség, több erdélyi ifjúsági és kulturális szervezet, az RMDSz Bihar megyei szervezete, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Kulturális Szervezete, az Észtországi Munkácsy Mihály, a lettországi Báthori, a kazahsztáni Hungária Kulturális Egyesület, továbbá az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége - melynek tagszervezetei sorában ott van a Magyar Harcosok Baj társi Közösségének amerikai szervezete is —, az amerikai Magyar Baráti Közösség (az JTT-OTT” néven ismert értelmiségi mozgalom), az Amerikai Magyar Református Egyház, az Amerikai Magyar Református Egyesület, a kanadai Magyar Református Lelkészegyesület... Mindazonáltal az MVSz 1989-ben megkezdődött újjászületése - mondhatni: törvényszerűen - magán viseli a vajúdás összes jelét Ahhoz, hegy a Világszövetség az 1929-ben megfogalmazott célokat továbbfejlesztve a világ magyarságának korszerű és hatékony szervezete legyen, elengedhetetlenül szükséges, hegy határozottan és végérvényesen tisztázza az elmúlt évtizedek politikai tehertételeit és lezárja azt a múltat, amely miatt mindmáig több nyugati szervezet nem tud tevékeny részese lenni összmagyar ügyeink közös hordozásának az MVSz keretein belül, és egyúttal érvényesítse a Magyarok Világszövetségén belül is végbemenő gyökeres változások tartalmi, valamint személyi konzekvenciáit is. Mindezeket együtt látva, a Magyarok Világszövetségének 1989 júliusában megválasztott és jelenleg is működő elnöksége - Dobos László pozsonyi író, társelnök; Pátkai Róbert londoni evangélikus lelkész, társelnök; dr. Czine Mihály irodalomtörténész, alelnök; dr. Juhász Gyula történész; dr. Éltető Lajos amerikai történész professzor, dr. Meleghy Gyula németországi üzletember, majd az 1990 júliusában az elnökség és a 60 tagú választmány által tiszteletbeli elnöknek felkért Sütő András erdélyi író (a korábbi elnök, dr. Bognár József akadémikus 1990-ben lemondott tisztéről), valamint én, akit a nyugalomba vonult főtitkár, dr. Randé Jenő helyére megbízott főtitkárként választottak meg, úgy határoztunk, egy szavazat ellenében (Pátkai Róbert), hogy — élve az alapszabály biztosította lehetőséggel — rendkívüli közgyűlést hívunk össze december 11-12-ére Budapesten. A tisztújító rendkívüli közgyűlésre nemcsak a Magyarok Világszövetsége tagságát hívjuk meg, hanem az általunk elérhető, Magyarország határain kívül élő valamennyi magyar szervezet, szövetség, egyháztest küldötteit is. A rendkívüli közgyűlés célja, feladata az lesz, hogy a világ magyarságának képviselői új fejezetet nyissanak az együttműködésben és a lehető legszélesebb alapokra hagyatkozva — szervezeteiken át alulról építkezve — immár a múlt tehertételeitől megtisztult MVSz alkotótagjaiként maguk döntsenek a Világszövetség jövőbeni munkájának meghatározásáról és maguk válasszák meg fokozatos, döntéshozó és vezető szerveiket, tisztségviselőiket. A kellő előkészítés érdekében szorgalmazzuk, hogy a nyugati szórványmagyarság szervezetei vitassák meg az MVSz jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket, az alapszabály módosításának részleteit A Kárpát-medence magyarságának vezető képviselői, valamint a keleti szórványmagyarság küldöttei pedig november 9-én tartanak előkészítő tanácskozást, majd november 14-én a hazai, hasonlóképpen a határon túli magyarsággal foglalkozó társadalmi testvérszervezetek vezetőivel folytatunk konzultációt Ezen nemcsak a szervezeteinket közösen érintő ügyeket tekintjük át, hanem a Magyarok Világszövetsége rendkívüli közgyűlésének előkészületeiről is ismertetést kívánunk adni, várva a hasznos észrevételeket. Mindez feltétlenül szükséges lépcsőfok ahhoz, hogy az MVSz nagy vállalkozása: az 1992 augusztusára tervezett Magyarok Hl. Világkongreszszusa (az első 1929-ben, a második 1938-ban volt) méltóképpen kerüljön megrendezésre hazánkban, amely immár a szabad, polgári demokratikus berendezkedés útját járva, idegen hatalom befolyásától és katonai megszállásától megszabadulva, 54 esztendő után végre újra otthont adhat ennek a nagy jelentőségű seregszemlének A föderáció mellett nyilatkozott a szlovákiai magyarság legnagyobb társadalmi és kulturális szervezete, a CSEMADOK. Országos választmányi ülést tartott szeptember27-28-án a szlovákiai Losoncon a CSEMADOK, Bauer Győző elnökletével A mintegy 90 tagú testület Sidó Zoltán főtitkár előterjesztésében megvitatta a szervezet állásfoglalását az ország legégetőbb kérdéséről Szlovákia önállósodási törekvéséről. Ennek értelmében a CSEMADOK Országos Választmánya a következő nyilatkozatot fogadta el „Mint a legnagyobb hazai magyar társadalmi szervezet demokratikusan megválasztott vezetői, a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségének Országos Választmánya kijelentjük: — elismerjük a népek, nemzetek önrendelkezési jogát, s valljuk, az államformáról — kizárólagosan alkotmányos módon - egyedül az állampolgároknak van joguk dönteni. Olyan államban kívánunk élni, mely jogegyenlőségen és jogbiztonságon alapul, amely alkotmányosan biztosítja — minden megkülönböztetés, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül — minden állampolgár egyéni és közösségi jogait Csak olyan államot támogathatunk, amely a rosszemlékű reszlovakizálásról és deportálásról szóló rendeletekhez, a ránk kollektív bűnösséget kimondó Kassai kormányprogramhoz, valamint a nyelvtörvényhez hasonló intézkedésekkel nem korlátozza a kisebbségben élő állampolgárok jogait, hanem Európa példaértékű demokráciáihoz hasonlóan biztosítja a nemzetiségi és etnikai kisebbségek kulturális és oktatási önrendelkezését is. A teljesen önálló Szlovákiáért kiálló politikusok mindeddig még csak meg sem kíséreltek minket meggyőzni arról, hogy a leendő Szlovák Köztársaság esetleg szélesebb körű jogokat biztosít számunkra, mint az emberjogi chartát és számos nemzetiséget is érintő nemzetközi egyezményt elfogadó szövetségi állam. A Csemadok Országos Választmánya nem támogatja a Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaságnak alkotmányellenesen, jogfolytonosság, a nemzetiségek jogbiztonságának szavatolása nélkül szuverén Csehországra és szuverén Szlovákiára való felbomlását szorgalmazó politikai erőket, és arra kéri tagságát, hogy — eddigi állampolgári magatartásához híven — támogassa a megmaradásunkat biztosító jogállamot és demokráciát” Az Országos Választmány Máté László kassai pedagógus előterjesztésében alaposan megvitatta a szlovákiai magyarság anyanyelvi iskolai és oktatási ügyeit Máté Lászlót ezen az ülésen a CSEMADOK keleti területének titkárává választották. Állásfoglalásuk egyik legsúlyosabb pontja, hegy már öt gyermek igénye alapján anyanyelvi osztály indítását kérik az oktatásért felelős felettes szervektől. A továbbiakban behatóan foglalkoztak a szlovákiai magyar kulturális élet egyik fontos elemével, az amatőr színjátszás elősegítésével, valamint a Dunamenti Tavasz elnevezésű Dunaszerdahelyen megrendezésre kerülő ifjúsági rendezvénysorozat felfrissítésének ügyével. Mivel ennek a rendezvénynek elsődlegesen anyagi természetű gondjai vannak, szóba került egy nemzetközi magyar összefogással történő megmentés lehetősége is. A CSEMADOK a Magyarok Világszövetségének társszervezete. Ezért az Or szágos Választmányi ülésre meghívták Komlós Attilát, az MVSz főtitkárát, aki a szlovákiai magyarság vezetői előtt ismertette az MVSz időszerű ügyeit, tervbe vett programjait Ismertette a két szervezet együttműködésének soron következő lépéseit és a Magyarok III. Világkongresszusának előkészületi teendőit Ennek előkészítésében és megszervezésében a CSEMADOK az MVSz társszervezeteként is részt kíván venni. Losonc egyik építészeti ékessége az állam által nemrég felújított református templom. — Aki a templomba vasárnap délelőtti istentiszteletre belép, nemcsak az épület gótikus vonalain csodálkozhat, hanem azon is, hogy a templomban órakiállítást rendeztek be. Amint azt megtudtuk, a templom még ma is államosított ingatlan, amelyet a tulajdonos, az állam, múzeumként használ. Az egykori tulajdonosok, a helyi (magyar) református gyülekezet, bér fejéből, heti egy alkalommal egy órára, a vasárnapi istentiszteletre vehetik csak igénybe a templomot Az egyház az ügy rendezéséhez a bürokrácia útvesztőjében keresi a kiutat 70 esztendő után első alkalommal kerül sor arra, hegy magyarlakta községben római katolikus templomot építenek Szlovákiában. 1990 őszén jutott a Magyarok Világszövetsége főtitkárának tudomására, hegy a közép-szlovákiai község római katolikus vallású lakói templomot kívánnak építeni Komlós Attilának, az MVSz főtitkárának felkérésére Novák István szegedi Ybl-díjas építész ingyen megtervezte a festői hegyvidéki környezetbe illő templomot Az alapkőletételre szeptember 29-én került sor. Az esemény kiemelkedő jellegét mutatja, hogy részt vett azon Frantisek Miklosko, a Szlovák Parlament elnöke, és Karl von Schwarzenberg, a Szövetségi Elnöki Hivatal vezetője, kancellár, Vádav Havel államfő személyes képviselőjeként A magyar kormányt Varga György prágai nagykövet és Boros Jenő pozsonyi főkonzul képviselte. A szentmisét a rozsnyói szlovák katolikus megyés püspök magyar nyelven celebrálta. A szlovákiai Somorján október 3-án ünnepélyes keretek között megnyitották a Magyar Központi Könyv- és Levéltárat A megnyitón részt vett Boros Jenő pozsonyi főkonzul és A. Nagy László, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke is. Az eseményen a Magyarok Világszövetsége képviseletében Tőkés József is jelen volt, áld az MVSz együttműködéséről és segítő szándékáról biztosította az egybegyűlteket A Magyarok Világszövetsége és a Muravidéki Magyar Nemzetiségi önigazgatási Közösség szeptember 27-28-án Szlovéniában, Lendván Széchenyi István tiszteletére emlékünnepséget szervezett Ez alkalomból a kiváló magyar gondolkodó domborművével díszített emléktáblát avatott fel Horváth Balázs, a Magyar Köztársaság kisebbségi és nemzetiségi ügyekért felelős tárca nélküli minisztere. Az eseményen részt vett dr. Janez Dular szlovén nemzetiségi miniszter. Ez alkalommal került megrendezésre a muravidéki irodalom 30. évfordulójáról való megemlékezés, melyet Czine Mihály budapesti egyetemi tanár, az MVSz alelnöke nyitott meg. Az emléktábla-avatáson mondott beszédében leszögezte, hogy a magyarság szolidáris a szlovén nép függetlenségi törekvésével. Október 6-án az erdélyi Aradon, a 13 aradi vértanú emlékére rendezett emlékünnepségen a Magyarok Világszövetségének képviseletében Dobos László szlovákiai magyar író, a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja helyezte el a tisztelet koszorúját. A Zánkai Gyermek Centrumba szinte naponta érkeznek horvátországi menekültek. Köztük rengeteg gyermek, akiknek a hideg időjárás beálltával komoly gondot jelent az öltözködés. Sokan közülük nyári táborozásra érkeztek Zánkára, de a háború ott tartotta őket, őszi cipő és meleg holmi nélkül. Ezen próbált segíteni a Tisza Cipőgyár: az MVSz megkeresésére 100 pár cipőt ajándékoztak a zánkai rászorulóknak. Komoly gondot okoz a kisebb gyermekek foglalkoztatásának megszervezése. Ezen próbált segíteni a közkedvelt Dörmögő Dömötör c. gyermeklap szerkesztősége, amely több száz gyermek- és ifjúsági kiadványt juttatott el a Magyarok 'Világszövetsége szervezésében és segítségével Zánkára Schrankó Péter sajtófőnök FELHÍVÁS a világ magyar szervezeteihez és intézményeihez A Magyarországgal szomszédos országokban kisebbségi sorsban és azok szórványaiban élő és dolgozó magyar szervezetek és egyesületek vezetőinek 1991. november 9-én Velencefürdőre — a Magyarok Világszövetsége rendezésében — összehívott tanácskozása azzal a felhívással fordul a világ magyar szervezeteihez és intézményeihez, hogy képviseltessék magukat a Magyarok Világszövetsége december 11-12-én megrendezendő újjáalakító közgyűlésen. Számítunk a Világszövetség eddigi tagjaira, egyszersmind mindenkire, aki a közgyűlésen vagy a közgyűlés után csatlakozni kíván a megújuló Világszövetséghez. Vegyenek részt ennek munkájában és megválasztandó vezető testületéinek tevékenységében. Az újjáalakító közgyűlésnek történelmi feladatokat kell elvégeznie: 1. Át kell fognia az anyaország, a szomszédos országok és a nyugati világ magyarságát, ennek szervezeteit, egyesületeit és intézményeit A megújuló Világszövetség nyitott szervezet, a későbbiekben is is minden magyar számára nyitva áll. 2. A létrehozandó vezető testületeknek a legteljesebb demokratikus képviseletre (szabad, többes jelölésre és titkos választásra) kell épülnie. 3. Le kell zárni a Magyarok Világszövetsége múltját nyilvánosan el kell határolódnia a Világszövetségnek attól a korábbi tevékenységétől, amelyet a pártállami diktatúra megszabott, és a történetírás eszközeivel kell feltárni és megítélni, következésképp meghaladni ezt a múltbeli tevékenységet 4. Az újjáalakuló Világszövetségnek szerepet kell vállalnia annak a nemzeti stratégiának a kialakításában és megvalósításában, amely a tizenöt milliós magyarság szellemi és lelki egységének teljes helyreállítását és az egyetemes magyar szolidaritás létrehozását szolgálja. Felhívunk minden, Magyarország határain kívül tevékenykedő magyar szervezetet és intézményt, illetve minden magyar közéleti és kulturális személyiséget, hogy — ennek a nemzeti egységnek és magyar szolidaritásnak a jegyében — vállaljon szerepet a Magyarok Világszövetsége demokratikus megújulásában. Különös nyomatékkai szólítjuk fel erre a nyugati magyarság és ezen belül a nemzeti emigráció szervezeteit és képviselőit Kérjük a Magyar Köztársaság kormányát hogy támogassa az újjáalakító közgyűlés eredményes megszervezését, valamint a Magyarok III. Világkongresszusának megrendezését Vállaljon szerepet abban, hogy ez a közgyűlés valóban átfogó és egyetemes legyen. A megújuló Magyarok Világszövetsége minden magyar részvételére és erőfeszítésére igényt tart A történelem most ismét lehetőséget adott nemzeti megújulásunkra és arra, hogy legalább szellemi és lelki értelemben hely reálh'tsuk a magyarság nemzeti egységét Az újjáalakuló Magyarok Világszövetsége szolgálja ezeket a nagy értékeket és érdekeket Következésképp túl kell jutni a legitimációs válságon, és hozzá kell fogni a gyakorlati munkához. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy ez a megújulás és újrakezdés valóban demokratikusan menjen végbe és valóban eredményes legyen. Velencefürdő, 1991. november 9. Romániai Magyar Demokrata Szövetség; — Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; - Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (Románia); - Petőfi Sándor Művelődési Egyesület (Újvidék); - Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság (Újvidék); — Horvátországi Magyarok Szövetsége; — Muravidéki Magyar Nemzetiségi önigazgatási Közösség (Szlovénia); - Petőfi Sándor Magyar Kulturális Egyesület (Ljubljana); — Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület; — Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége (CSEMADOK); — Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége; — Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége; — Magyar Cserkészfórum; - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; — Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége; - Kijevi Magyarok Egyesülete; — Munkácsy Mihály Kulturális Egyesület (Észtország); — Litvániai Magyarok Kulturális Szövetsége.
