Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1991-11-01 / 11. szám

10. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1991. november ANDRÁSI ÁGNES: Zene és emberség — *sdnéhjefc tebtvéMbéQje — 10. Nemzetközi Kodály Symposium Calgary, 1991. augusztus 11-18. Ez az év Calgary egyetemének 25. jubileumi éve is, így a Symposium része lett az ünnepségsorozat­nak. A jó műsor, melyet hangversenyek, felolvasá­sok, bemutatók, éneklések alkottak, több oldalról mutatta be a fő gondolatot Egy kéthetes mesterkur­zus előzte meg. A résztvevők, mint a mesebeli test­vérek, akik újra találkoznak pár éves elválás után, a világ minden tájáról hozzák tapasztalataikat téve­déseiket, új megoldásaikat vagy kérdéseiket A Symposiumot augusztus 11-én hangverseny nyitotta meg Takács Miklós karmester vezényleté­vel, a Jack Singer Hall-ban, Calgary nemrég épült Művészeti Központjában. Takács Miklós Montreál­­ban, az „Uni versi té de Québec k Montréal” tanára és kórusának karnagya. Hangversenyein a zeneiroda­lom nagy kórusra és zenekarra írt művei kelnek életre. Ezúttal az International Kodály Symposium Or chestra, az University of Calgary Kodály Choir és Festival Chorus, valamint szólisták: P Hrynkiw, MJR Finucane, Ch. King, D. Bell közreműködésével a kö­vetkező műsor hangzott el: W Jordan: Childrens Ga­me-, J. Hetu: 3. Symphonie; Brahms: Magyar táncok; és Kodály: Budavári Te Deum. W. Jordan, Calgary neves zeneszerzője, J.Hetu pedig a quebed szerzők kiemelkedő alakja. Műveik előadása élményszerű volt Brahms magyar táncai pezsdítően hatnak még a legfáradtabb fülekre is. A műsor lelkét a Budavári Te Deum jelentette, amely az Istenbe vetett hitet hirdeti ebben a sok baj­tól és bizonytalanságtól imbolygó világban. Ez a nagy fohászkodás méltó zenei megfogalmazásban hangzott el: a nagy kórus, szólisták és a nagy zenekar, ihletett vezényléssel, gondos kidolgozással — tekint­ve a nyári alkalmat —, tökéletesnek mondható elő­adással emelték az ünnepi hangulatot. A zenekari művek jelentéséről néha ellentétes nézetek vannak, a szöveg azonban kijelöli az előadó művész útját, s itt rögtön eldől, érzi-e a művet, vagy sem. Takács kar mester sugározta és megszólaltatta a »Te Deum lau­­damus”-t Egy-két szép megoldást említve: a harmóniai vál­tás kiemelése „Tibi omnes angeli" szövegre, vagy a JPleni sunt coeli et terra ” méltóságos hullámzása, a mű lezárása „non confudar in aeternum” az Isten terveinek örökkévalóságát és harmóniáját erősíti meg. Vasárnap este Szőnyi Erzsébet zeneszerző és vi­lágszerte ismert zenepedagógus nyitotta meg a kong­resszust, aki a Kodályról elnevezett magyar zeneta­nítási mód elteijesztésében és kidolgozásában igen tekintélyes részt vállalt Zeneakadémiai elfoglaltsá­ga mellett, kétgyerekes családanyaként nemcsak szolfézskönyvek és gyermek-operák írására jutott idejéből, hanem követként járta a világot, megismer tetve az emberekkel a magyar zenetanítási módot. A fiatalabb nemzedékből itt voltak ez alkalom­mal: Eősze László, a Kodály Társaság titkára, Vikár László népzenekutató, Forrai Katalin, az óvodáskor zenei szakértője. Lantos Edit, Herboly Ildikó, Hor váth János és e sorok írója (Montreál). A magyar tanárok mellett állnak a külföldi or szagok szíves, nagylelkű, művelt és kiváló zenész­tanárai, akik nem sajnálták a fáradságot, hogy Ma­gyarországra utazzanak, megismerjék a magyar ta­nítást, majd meghívják a magyar tanárokat, segítve nyelvi és egyéb nehézségekben, míg végül a mód­szert megtanulták, s most adaptálják és tökélete­sítik. Számos igen szép könyv, film, előadás és kórus tanúsította mindezt, módot adva az eszmecserére. A vendéglátást az University of Calgary zenetanárai vállalták Lois Choksy tanárnő vezetésével, kiváló­an: mindenben a szervezettség, előkészített munka és szíves-látás összhangja látszott A 221 résztvevő­ből a többség az Egyesült Államokból és Kanadából érkezett, kb. egyötöde más országokból. - Anglia, Ausztrália, Belgium, Brazília, Csehszlovákia, Dá­nia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Ma­gyarország, Olaszország, Svájc, Taiwan, Trinidad képviseltették magukat Közismert, hogy ez a mód­szer elterjedt Japánban, a balti államokban, Izrael­ben, Németországban, stb. A Kodály és Bartók által elképzelt „Éneklő ifjú­ság” képviselői is részt vettek a munkában, a nyári időben is gyakorolva: a legfiatalabbak, az ötévesek, a zenei olvasás bravúrját mutatták be, énekes játé­kukba bevonva az édesanyákat is. Hangszeren is hal­lottunk fiatal virtuózokat 5-14 éveseket, korukhoz képest igen nehéz technikájú és jelentésű művekkel. Az alapvető probléma: érdemes-e az olvasási és tech­nikai szint aránytalan fejlesztése a kifejezés és hang­szín teljes mellőzésével?! Három ifjúsági kórust hallottunk igen kulturált műsorral. Ezek közül kettő tűnt ki: az Acadia kórusa és a Calgary Mount Royal Children's Choir. Az első, lányokból álló kórus hangzása azonban sápadt volt, a második kórusban néhány fiú is volt; több is le­hetett volna Zenei formálásuk, a hangzás és a tiszta éneklés élményt jelentett. Karnagyuk magyar taná­roknál szerezte tudását ezen a téren. A műsorban azonban aránytalanul sok volt a lassú tempójú mű, vagy éppen még lassabb is volt az előírtnál- Ez fá­rasztó volt A végén az egy-két gyors szám csak meg­erősítette ezt a véleményt hogy a fiataloknak több ritmikus, friss tempójú zenére van szükségük a ko­moly zenében is. A záró estén láttuk a „Vadrózsa ” együttes, Cal­gary magyar népitánc-csoportjának három táncát páros, pámás és Kállai kettős táncokat Kanadai tán­cokat a Girandole együttes mutatott be. A kizáróan népi hagyományú és „iskolamentes” zenét és táncot egy négy indiánból álló csoport képviselte. Hajlé­konyság, mozgás-szépség, változatosság vagy tréfa dolgában mind más csoportnak jár a díj. A magyar táncok „lelkiségükkel”, változatosságukkal, szép férfias és nőies ruhákkal és a jó tartással tűnnek ki. A hétközi élő zene listáját a reggeli korál-ének­­lés, kisebb szóló- és kóruséneklések a résztvevőkkel és egy szép dalest egészíti ki. Szerepeltek a fiatalok videón is: maguk által kitalált taps-játékokkal, lélektani-éneklési problé­mákkal, pár napos kicsinyeket láttunk, amint utá­nozzák az énekhangot a maguk módján, bizonyítva a korai énekes játék értelmét Francia iskolások osz­tály-tanárok vezetésével igen kiemelkedő, magas ní­vón énekeltek, példázva a jó módszer hatását Szőnyi Erzsébet operájáról készült felvétel, a JDidergő király ” mutatta be a legélményszerűbb gyermekarcokat A történetet átélték, látszott hogy minden hang szívügyük lett A zene akkor válik iga­zán az élet részévé, ha emberi vonatkozásba helyez­zük. Ez nem jelenti azt hogy a zajok nem ártalma­sak, és a madárdal nem kellemes, hanem hogy a han­gok behatolása a tudatba felerősödik, ha értelmezés, emberi vonatkozás éri. A kongresszus fő témája, mint említettük, a ze­nei írás-olvasás elsajátítása a 21. században volt Szükséges-e? Igen, mert fejleszti a megfigyelő képes­séget Lehetséges-e? Sok ország példája bizonyítja, hogy igen. Kínában már most elterjedt a számokból való éneklés. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a mo­dem kor zenei rögzítése, a hangszalag sokkal több információt tartalmaz, mint bármely más régi írás­mód. Igaz, csak füllel lehet olvasni! Mindezek mellett nem szabad elhanyagolni az emlékezet fejlesztését hiszen bár az írás elsőrendűen fontos, de még ennél is fontosabb az érzékeny hallás, emlékezet, egyéni­ség kifejlesztése, mely a gépnél is többet fog fel. A zeneirodalom fontossága is kellő megvilágítást kapott A kérdések a következők: miért, mit, kinek, hogyan, mikor, hol tanítsunk és ki tanítson? A hat munkás nap hat gondolat köré csoportosí­totta az előadókat 1. Népzene a nevelésben; 2. Zene­tanulási folyamat 3. Zeneszerzők alkotásai gyer­mekek számára; 4. Zenélés a kisgyermek-korban; 5. Kórusnevelés; 6. Nevelés a zeneművészet által. Értékes előadások sorozata érdekes kérdéseket vetett fel vagy válaszolt meg. Néhány közülük: Kell-e népzenét tanítani az atomkorban? Ne fe­ledjük, atermészetben rejlenek a fizika legbonyolul­tabb törvényei is, s az ember előbb járni tanul, azu­tán ugrani. Az életet az életből kell tanulni, stb. A gyermek megismétli a törzsfejlődést gyorsítva. A válogatott népzenei anyag igen sok tudást és bölcses­séget tartalmaz, s életereje egyetemes. Ezt az utat kell bejárni, ha valaki egész ember akar lenni, nem csupán a 21. század gépembere. Példák bizonyítot­tak a ma élő népdal mellett. Lehet-e klasszikus zenére nevelni? Erre egy igen szép kísérlet adta az egyértelmű választ: lehet, sőt kell, ha az emberek ismerik, meg is szeretik: gyere­kek szülei érdeklődtek végül, hol lehet „beszerezni” Mozart zenéjét, miután az iskola minden reggel klasszikus zene-hallgatással kezdte a napot Hogyan hat a zene az emberre? Ez irányban sok kísérlet folyik. A kínai zenei lélektan gyógyításra használja a zenét: minden szervnek meghatározott tonalitása van, például a szívé C. Erre egy pentaton dallam épül, s melléje ugyanekkor erősen ritmizált és díszített dallamot játszanak. Tehát a zene minden­képpen hat a szervezetre. A kisgyerekkor és a kórusképzés az emberi hang­adás problémáit tárgyalta. Kiderült, hogy a családi éneklésen kívül a teremben lévő jó levegő, betegsé­gek, tanár személyisége és hangminősége mind hoz­zájárulnak a gyerek hangjának formálásához. A nagy szerzők műveinek megismerése összetett folyamat az énekes, aktív hallgatáson túl van még a mű emberi üzenete és az improvizációs beleélés le­hetősége: ének és mozgás-tánc egyaránt ( A hegyekbe tett kirándulás frissítette a delegátu­sokat Lake Louise, Banff és Kananaske szépségeit leírni nehéz — látni kell. A barátság-tűznél, vacsora és éneklés közben, melyhez két hegedűs is társult, melegedtek a baráti érzések Szombaton délután hangzott el a Symposium zá­ró hangversenye: Richard Johnston két, erre az alka­lomra írt műve,a Jvrest" ésa. „ToLambs ”, valamint Kodály Jiíissa brevis ” című miséje a Kodály Semi­nar kórusának, a nyitó hangversenyen szereplő szó­listáknak és Ki Adams orgonistának a közreműkö­désével. A koncertet Horváth János, Calgary egyete­mének karmestere vezényelte, nagy sikerrel. R Johnston tanár népzene-gyűjteményei és nép­dal-feldolgozásai jól ismertek Kanada-szerte. ő volt az, aki Kodályt meghívta Kanadába 1966-ban, majd ellátogatott Magyarországra és meghívott magyar ta­nárokat, segítette a magyar zenei nevelés elterjedé­sét A Symposium bankettel zárult, melyen a már előbb említett fiatal csoportok szerepeltek. Az éneklő ünnepi hangulatban barátok váltanak még egy-két kedves szót mosolyt és zeng a .Jlarmonia mundi". 221 ember indul a világ minden tája felé szép emlékekkel, új elhatározásokkal, fényesebb tervekkel, felbátorodva, kiigazodva a közös élmé­nyek hatására. Másnap, vasárnap, felkerestem a Magyar Kato­likus Templomot Éppen a Szabadkáról érkezett diakónust, Ungár Pál orvost és családját üdvözölték a hívők. Köszönjük, Calgary, a vendéglátást! ..........— a Nemzeti-Panteon Alapítvány Tisztelt Honfitársaink, Barátaink! A Budapesti Városvédő Egyesület kezdeményezésére, neves közületek és több adomá­nyozó magánszemély létrehozták a Nemzeti-Panteon Alapítványt Az Alapítvány célja a nemzeti emlékhelyek ápolása, megőrzése az utókor számára, a kulturális, tudományos, társadalmi és egyházi élet jeles személyiségei, katonák, mártírok, vértanúk sírjának, emlékművének, valamint a kultúrtörténeti, művészi értékkel bíró síroknak, emlék­helyeknek a megóvása Az Alapítvány Kuratóriumának elnöke Dr. Antall József miniszterelnök (a Magyar Tudományos Akadémia volt utolsó Panteon-Bizottságának alelnöke), alelnöke pedig Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke. 1994rben emlékezünk Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára Az Alapítvány nemes céljának tekinti, hogy a centenáriumra, a nagy államférfi erősen leromlott állapotú mauzóleuma - kottásainak, Deák Ferencnek és gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek a mauzóleumával együtt—teljes felújítást nyerjen. Csak ezekhez amunkálatokhoz kb. 30-35 millió forintra lesz szükség. A Nemzeti-Panteon Alapítvány az egész NEMZEThez szól, a Nemzet szívéhez, leikéhez, lekiismeretéhez — a NEMZETÉRT. Nagyjaink emlékének megőrzése az utókor számára nemcsak nemes feladatunk, de kötelességünk is. Nincs vesztegetni való időnk: amit ma még megmenthetünk, azt holnap már az idő és a természet kegyetlen törvényei feloldják majd a semmibe. Tisztelt Honfitársaink, Barátaink, Testvéreink széles e hazában és idegenben! Kérjük Önöket, adományaikkal támogassák nemes kezdeményezésünket. Kérjük a Nemzet önzetlen segítségét, hogy Alapítványuk teljesíthesse küldetését, s ezért majdan az utókor áldhassa nevünket és cselekedeteinket. Áldozatkész hozzájárulásaikat a következő számokra várjuk: Forint befizetések: Nemzeti-Panteon Alapítvány, MNB 218-98055/42.059-4. Deviza befizetések: Nemzeti-Panteon Alapítvány, MNB 218-98055/B053156. A Nemzeti-Panteon Alapítvány Kuratóriuma. Budapest V., Bástya u.35. ► \A MIÍK-ITTOTT 20. koiiftVr<kiici«ij«i Lake Hope, Ohio 1991. augusztus 17-24. ,A jó megosztottsághoz előbb igazi egység kell — lelki egység. Az alapkérdések tisztázását tartom a legfontosabbnak.” — Csoóri Sándor ezzel a gondolattal nyitotta meg a Magyar Baráti Közösség huszadik konferenciáját (Lake Hope - „Reménység tava", Ohio, USA), amelyre közel 200 résztvevő érkezett az észak-amerikai konti­nensről, de a világ sok más országából is. Az augusztus 17-24. között tartott összejövetelnek ugyancsak vendége volt Balogh Júlia, a buda­pesti Hungarológiai Intézet munkatársa, Csóti György budapesti (MDF) és Csutak István bukaresti (RMDSz) országgyűlési képviselők, Entz Géza (Budapest), a határon túli magyar­­sággal foglalkozó miniszterelnöki titkárság ál­lamtitkára, Forrai Kristóf, a washingtoni ma­gyar nagykövetség első titkára, Harsányi Mik­lós temesvári professzor, Kiss Mária, a buda­pesti Nemzetközi Előkészítő Intézet tanára, Lovász Irén pécsi néprajzkutató, valamint Pápai Erika budapesti és Szíky Károly egri előadóművészek. Röviddel a találkozó előtt jelent meg az MBK Itt-Ott című folyóirata 23. évfolyamának 118. száma (szerk. Éltető Lajos) és a Közösség támo­gatásával kiadott angol nyelvű, 591 oldalas Bibó István-tanulmánykötet .Demokracy, Revolu­tion, Self-Determination” címmel (szerkesztet­te: Nagy Károly, kiadta: Atlantic Research). A konferencián két kerekasztal-megbeszélés foglalkozott a magyar jelen és jövő kérdéseivel. Az egyik az amerikai magyarság néhány jelentős szervezetét tekintette át ,Szétszórtságban: he­lyzetünk és lehetőségeink” címmel. Résztvevői voltak: Bállá Zsolt (New Brunswick), Kálmán Szabolcs (Cleveland), Lauer Edith (Shaker Hights), Ludányi András (Ada), Magyaródy Szabolcs (Hamilton, Ont), Somogyi Balázs (Cheshire) és Szekeres Zsolt (Washington). A másik .Xábadozó ország” címmel Magyaror­szág helyzetét elemezte, Bánkúty Géza (Brad­enton), Csoóri Sándor, Entz Géza (Budapest), Fekete Pál (New Brunswick) és Nagy Károly (Edison) részvételével. Külön előadások hangzottak el az amerikai gazdaság magyarországi szerepéről (Bánkúty Géza), a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ségről (Csutak István), a magyar kormánynak a határokon túli magyarsággal való kapcsolatai­ról (Entz Géza), az 1989 decemberében Temes­váron lezajlott forradalmi eseményekről (Harsányi Miklós), az amerikai magyar egyhá­zakról (Kálmán Szabolcs) és a Rutgers egyetem mellett harminc éve működő Magyar öregdiák Szövetség - Bessenyei György Körről (Nagy Károly). Csoóri Sándor szerzői estjét követően külön­böző előadások hangzottak el: régi magyar imád­ságokról (Lovász Irén), Liszt Ferencről (Nagy Sándor), a jugoszláviai magyarság helyzetéről (Kovács Béla), Reményik Sándorról (Pápai Erika és Szíky Károly), valamint Csengey Dé­­nesről (Kovács Beáta és az ifjúsági előadó­­csoport). ökuménikus áhítatot Kálmán Sza­bolcs (Cleveland) és Nyeste István (Columbus) tartott. Zenés műsorokkal az erdélyi Farkas András és a New Jersey-i Bodnár Árpád sze­repelt. Tábortűz és esti népdalozások, gyermek- és ifjúsági szavalóverseny egészítette ki az egy­hetes programot. A Magyar Baráti Közösség konferenciájának közgyűlése nyilatkozatban tiltakozott a cseh­szlovákiai, jugoszláviai és romániai magyarsá­got sújtó intézkedések ellen. „Továbbra is vál­laljuk — mondja ki a nyilatkozat —, hogy min­den tőlünk telhetőt megteszünk annak érdeké­ben, hogy a magyar nyelv és kultúra, a kisebbsé­gi magyarság egyéni és kollektív emberi jogai­nak védelmére késztessünk minden olyan kül­földi és nemzetközi fórumot, amely számunkra elérhető." Bállá Zsolt, az MBK tanácsosa bejelentette a közgyűlésen, hogy megalakították a Magyar Baráti Közösség Ifjúsági Bizottságát. A közgyűlés elhatározta azt is, hogy a Ma­gyar Baráti Közösség teljes jogú tagként belép a Magyarok Világszövetségébe, azzal az elvárás­sal, hogy a Világszövetség folytatja a megkezdett demokratikus újjáalakulást. Nagy Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents