Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1991-11-01 / 11. szám
RETURN ADDRESS: 5582 Gatineau Ave., Ste. 11 Montréal, QC H3T1X7, CANADA NYUGATI Mr. A. MOLNÁR 59 Pennington Rd. N. Brunswick, N.J. 08901 U.S .A. Hungarians of the West Hongrois cJ Occident K 2 J „V X. évfolyam, 11. szám 1991. november A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG HAVILAPJA Ára: 29.- Ft) — $2.00 Interjú Decsy Jánossal és Nyeste Zoltánnal „Győz az igazság97! 1991. október 23. — Budapest, Parlament Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke amerikai látogatása során megkoszorúzta Kossuth Lajosnak a River Driveon (New York) 1929-ben, közadakozásból felállított szobrát. - Képünkön: a miniszterelnök beszédet mond New York és környéke magyarságának képviselői előtt Újabb nagy sikerű Antall-látogatás az USA-ban A Parlament hatalmas és gyönyörű. Legfőképpen azok számára, akik a trianoni elcsatolásokkal vagy a kommunista rezsimtől elűzetve szakadtak el az anyaországtól. Csupa márvány, fenség, ragyogás és még mindig híven visszaad valamit azoknak az ezernyolcszázhatvanhetes kiegyezést követő időknek a lendületéből, nagyságából és európaiságából, amikor játszva meg lehetett rendezni egy színpompás millenniumi kiállítást, és Budapesten üzembe helyezni a kontinens első metróját Mint ahogy negyvennyolcra jött hatvanhét, úgy jött ötvenhatra nyolcvankilenc, majd most kilencvenegy. A magyar szabadságharcok, ha évtizedek múltán is, meghozzák gyümölcsüket 1991. október 23-án az Országház Kupolatermében végre nyilvános, hivatalos megbecsülést és annyi év válogatott meghurcoltatásai után talán némi elégtételt is kaptak azok (sokan már posztumusz), akik vérüket ontva vagy életüket kockára téve komoly rést ütöttek a kelet- és közép-európai kommunista rémuralom addig bonthatatlannak tűnő börtönfalán. Nemzeti ünnepünkön, a forradalom 35. és a Köztársaság kikiáltásának 2. évfordulója alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök — Antall József miniszterelnök előterjesztésére — érdemrendeket és emlékérméket adott át az ötvenhatos szabadságharcosoknak, valamint az itthon és külföldön a magyarság érdekeiért áldozatosan tevékenykedőknek — Milyen érzés volt ezen a napon a Himnuszt hallgatni? — kérdeztük Dr. Decsy Jánostól, Király Béla egykori szárnysegédjétől, aki a Nemzetőrség főparancsnokától kapott rangját jelző ezredesi díszegyenruhát viselte az ünnepségen, a Magyar Köztársasági Érdemrend frissen rátűzött tiszti keresztjével. (A negyvennyolcas hagyományokon nevelkedett marosvásárhelyi hadapród, majd Zrínyi Akadémiát végzett tiszt ma az USA-ban él, és a Connecticut! Állami Egyetemen ad elő.) — A könnyeim kijöttek, Gosztonyi Péterrel és Nyeste Zolival együtt, csak szedtük elő végül röstellkedve a zsebkendőnket A Himnusz — az valami csodálatos, el nem engedő dallam, hálaadás az Istennek, hegy láthattuk, ötvenhat eszméi győzedelmeskednek Az USA-ban az első egyetemi előadásomat azzal kezdtem, hegy az ötvenhatos magyar forradalom a kommunista rezsimek végének kezdetét jelenti szerte a világon; mi nemcsak a demokráciáért, az életünkért harcoltunk, hanem egy életformáért is. Dodd szenátor fia, Christopher Dodd, aki most maga is a Szenátus tagja, szintén a diákom volt, és máig is emlékszem, tátott szájjal hallgatott Akkor senki sem hitt nekem, de aztán ötvenhatra sorra következett a csehszlovák 68, majd a lengyel 80. Idővel bebizonyosodik majd, hegy az 1956-os magyar szabadságharc világméretű jelentőséggel bír századunk történelmében — ez adta meg ugyanis a döntő lökést a kommunizmusnak mint ideológiának a bukásához, ötvenhat volt az, ami kinyitotta egy új Európa kapuit Hadászatilag semmi esélyünksem volt, amikor bevonultak a szovjetek, arrogánsán, gyalogság nélkül, csupa nehézfegyverrel, de a kicsi magyar gerillahadsereg szinte az óriást legyőzte. Kezdetleges tankelhárító fegyvereinkkel, Molotov-koktéllal elértük, hogy a szovjet harckocsik 50 százaléka csakhamar összeroncsolva, kilőve feküdt az utcákon. No, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szovjet katonák nem harcoltak olyan erőbevetéssel, mint a második világháborúban, meg sokan közülük, főleg ukránok és baltiak, át is álltak a mi oldalunkra, meg mind az a 400 észak-koreai kommunista diák, akik aztán velünk együtt mint magyar menekültek jöttek Nyugatra vagy mentek Dél-Koreába. — Miként értékeli a Nyugat hozzáállását ötvenhatban? — A Nyugat, beleértve az Egyesült Államokat, 56-ban sajnálatos módon cserben hagyott bennünket Pontosabban szólva, az amerikai kormányzat hagyott cserben Én ezért személyesen Eisenhower elnököt teszem felelőssé. Maga az amerikai nép viszont felkarolt; tüntettek mellettünk, befogadtak, állást szereztek mindjárt segítettek rajtok, ahogy csak lehetett, és mindezért mélységes hálával és köszönettel tartozunk nekik, meg egyes kiemelkedő szenátoroknak, Thomas Doddnak, John F. Kennedynek és a többieknek. Az ír katolikusok, akik maguk is évszázados harcot vívtak az idegen elnyomás ellen, megértettek bennünket és rokonszenveztek velünk Eisenhower beszédeiben ugyancsak biztatott, kitar tásra buzdított bennünket, de Titóhoz intézett levelében, amit aztán az átadott Hruscsovnak, elárult minket Megbocsáthatatlan bűnnek tartom azt is, hogy a Nyugat most magára hagyja a horvátokat — Hogyan képzeli el a NATO szerepét térségünkben? — A NATO-nak az elkövetkező évtizedekben az európai biztonság szempontjából elengedhetetlenül fontos szerepe van, és védőernyőjét ki kell terjesztenie Magyarországra, Lengyelországra és Csehszlovákiára, ha nem is integrálisán, legalább társult tagsággal. Ez pszichikai biztonságot adna Az egész közép-európai térség krízisben van, és csak ez adhatja azt a biztonságot, melynek alapján a stabilitás megőrizhető és állandó alapra helyezhető. Példamutatás a szomszédok, Jugoszlávia, Románia irányába, hogy ők is a konszolidáció felé haladjanak. A Kárpát- és a Duna-medence népeinek össze kellene fogniuk: egyedül gyengék vagyunk a világ sakktábláján, együtt erősek lehetünk, virágzó életet teremthetünk. A szomszédos országoknál már hagyomány, hogy belső bajaik idején kívülre terelik a figyelmet Mi nem a határok megváltoztatására, hanem átjárhatóvá tételére törekszünk, és arra, hogy a határon túli magyarság megkapja az őt megillető kisebbségi jogokat Ahelyett, hogy történelmünkben a gyűlölködéshez keresnénk buzdítást, helyezzük inkább arra a hangsúlyt, ami összeköt bennünket A nemzetiségi jogok megadása és tiszteletben tartása felemelkedésünk záloga. Ami Jugoszláviát illeti, a bátor szerb nép is megérdemli, hogy megtalálja az útját egy szabad, demokratikus jövő felé, csak ne hallgasson az irracionális hangokra Ugyanakkor Jugoszlávia minden egyes nemzetisége megérdemli a megbecsülést, hagyományainak, kultúrájának megértését, mert csak így lehetséges az összefogás. A horvátoknak, szlovénoknak ugyanolyan joguk van a szabadsághoz, mint a szerbeknek, és akkor lesz meg az egyetértés, ha ezt elismerik. 56- ban, amikor a fiatal partizánivadékok átjöttek segíteni, akkor megértettük egymást — ön szerint Magyarországnak ma milyen kilátásai vannak? — A magyar kormány győzelme, hegy a nyugati cégek igyekeznek lábat vetni Magyarországon, mert ha igaz lenne, hegy olyan nagy bajok vannak a gazdaságban, mint ahogyan azt az ellenzék állítja, akkor inkább menekülne innen a tőke. 1989-ben szinte romokban állt a magyar gazdaság, akkor derült-fény arra is, hogy az adósságállomány nem 15, nem is 20, hanem 21 milliárd dollár. A Kádár-rezsim által felvett kölcsönökből luxusvillák épültek, és veszteséget termelő gyárak. Akkor nyugati értékelések szerint is a szakadék szélén állt az ország, kevés hiányzott a teljes gazdasági összeomláshoz. Ez a magyar kormány, amely tör vényes, szabad választások útján került hatalomra, bátran felvállalta a szocialisták által hagyományozott csődtömeget, és fő törekvése, hogy rendbehozza a gazdsági életet és stabil alapon megteremtse a demokráciát A miniszterelnök olyan megingathatatlan erőt, nyugalmat áraszt, hogy a szovjet puccskísérlet idején Bush elnök nem véletlenül rá támaszkodott a térségben. Antall kormányfőt hívta először telefonon, nem Havelt, nem Walesát, még csak nem is Mitterrand-t vagy Kohlt Az amerikai sajtó, különösen a szaksajtó, kedvezően értékeli Magyarországot Egy demokratikus, szabad társadalom felépítésén fáradozunk, a régi tradíciók tiszteletben tartásával egy új (Folytatás a 3. oldalon) Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke szeptember 29. és október 4. között ismét sikeres látogatást tett az Amerikai Egyesült Államokban. Felszólalt az Egyesült Nemzetek Szervezetének 46. ülésszakán és személyes tárgyalást folytatott Perez de Cuellar ENSz-főtitkárral, valamint Samir Shibabivel, a 46. ülésszak elnökével. A magyar miniszterelnök találkozott amerikai gazdasági és pénzügyi szakemberekkel, valamint new-yorki, clevelandi és washingtoni amerikai magyar szervezetek képviselőivel. A Central Connecticut State University nagy létszámú közönség részvételével rendezett ünnepség keretében fogadta díszdoktorává Dr. Antall Józsefet A washingtoni hivatalos programok során a miniszterelnök találkozott Bush amerikai elnökkel, Quayle alelnőkkel, Eagleburger helyettes külügyminiszterrel és más, kiemelkedő fontosságú személyiségekkel, mint Lane Kirkland, Henry Kissinger és Zbigniew Brzezinsky. Látogatást tett a Világbank és az IMF (Nemzetközi Valutaalap) székházában, ahol találkozott Preston elnökkel és Erb alelnökkeL A magyar kormányfő jelentős számú hallgatóság előtt tartott beszédet a Külügyi Kapcsolatok Tanácsában, továbbá a George Washington Egyetemen. Antall József amerikai látogatása alkalmával a Magyarországot érintő legégetőbb problémákat, a kommunista rendszer összeomlása során felmerülő gazdasági, biztonságpolitikai kérdéseket tárta tárgyalópartnerei elé. (A miniszterelnök ENSz-felszólalásából és a Külkapcsolatok Tanácsa előtt elhangzott beszédéből részleteket közlünk az 5. oldalon.) Göncz Árpád Kanadában Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és felesége október közepén egyhetes hivatalos látogatást tett Kanadában. Október 17-én Torom tóban megjelent az október 17-től december 31-ig tartó „Az újjászülető Magyarország’’ (Hungary Reborn) nevű magyar művészeti fesztivál nyitó díszebédjén. Yancouveri (British Columbia) látogatása után Montreálba érkezett, ahol részt vett a Magyar Állami Operaház Balettegyüttesének október 19-i díszelőadásán. A Place des Arts közönsége a kanadai és magyar himnusz elhangzása után állva maradt és tapssal köszöntötte a magyar zászlóval díszített páholyban helyet foglaló köztársasági elnököt. A magyar államfő október 20-án a montreáli magyarságnak az 1956-os forradalomról és szabadságharcról megemlékező ünnepségén átvette Bodroghközy Lászlótól Maiéter Pál mostanáig őrzött szolgálati fegyverét. Az elnököt Ottawában hivatalos házigazdája, Kanada főkormányzója fogadta. A hét végén megbeszélést folytatott Quebec tartomány első miniszterével, Robert Bourassa-val, majd találkozott Brian Mulroney kanadai miniszterelnökkel is.
