Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1991-01-01 / 1-3. szám
1991. január-március Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 5. oldal 40 dolláros világpiaci ár alatt Texasban nem érdemes olajat bányászni. Nem kifizetődő. Egy önellátó Amerikában kb. 1,45 dollárba kerülne a benzin gallonja. Irak kuvaiti inváziója következtében ma 1,35. De kit érdekel itt az olaj? Bush elnök televízióban elhangzott beszédében legalábbis ezt állítja. Amerika tehát nem az olajért indított háborút Irak ellen. Természetesen annyit azért az átlagamerikai is tud, hogy hanem azolajérthalnakmegafiúk Irakban, akkor valami másért. (De semmiképp sem süvegcukorért!) Bushtól tudjuk, hogy Kuvait szabadságáért, amit egy diktátor—Szaddám Húszéin — a sárba tiport. Ez, kérem, nagyon okos dolog. Mondhatnám, már-már zseniális. Igaz, a palesztinok is arabok, Izrael mégis nyugodtan bekebelezte WestBank-et és aGáza-öveze tét. Amásodik világháborút követően az első — és Irakig az egyetlen — ország, amely magához csatolt területeket. Akkor valahogy nem volt ilyen fontos, hogy a szabadságot védelmezzük. Tény, hogy mindennek van határa, még az amerikai elnök türelmének is. Azért ne legyünk igazságtalanok! Bush előbbre gondolkodik, mint egy magyar firkász. Mert mi van akkor, hogy ha Szaddám elfoglalja Szaúd-Arábiát? Mi van akkor, ha Irak előállítja az atombombát? Mit tagadjam, ez a fondorlatos dolog eszembe se jutott. Nem beszélve arról, ami viszontBushnak nem jutott eszébe: ha Szaddám elfoglalja Szaúd-Arábiát, akkor elfoglalhatja Kongót, sőt egész Dél-Amerikát is, innen pedig már csak egy lépés, hogy új hazámat megszórják atombombával. Igaz, ez még az oroszoknak sem sikerült, de soha nem lehet tudni. Nem humoreszket írok. Itt amerikai fiúk halnak meg, nem olajért és nem az Egyesült Államok nemzetbiztonságát veszélyeztető okokért. Ha A- merikának fontos Szaúd-Arábia, miért nem állomásoztatunk ott csapatokat? Anélkül, hogy háborúznánk Irakkal? Harmincezer amerikai katona jelenléte minden bizonnyal visszatartaná Irakot. Ellenkező esetben az USA-val kerülne konfliktusba. Háborúzni ráérnénk akkor is! Izrael legfelkészültebb potenciális ellenségét természetesen valakinekráncbakell szedni. Mivel hogy Irak nem az USA-ra, hanem Izraelre veszélyes. Izrael mögött viszont mi állunk. A háború alapvető oka az, hogy az Egyesült Államok a közel-keleti konfliktusban nem a stratégiailag, s így nemzetbiztonsági szempontból feltétlenül előnyt élvező arab országokat támogatja, hanem Izraelt A nemzetbiztonsági okok megvédését pedig az arab államok közötti ellentétekkel való ügyes játszadozás biztosítja, ill. biztosította. Ha Amerikának érdekei fűződnek a közel-keleti olajtartalékokhoz, akkor logikus lenne, hogy az e tartalékokkal rendelkezők oldalán álljon. Ezzel szemben Izraelt támogatja, ahol egy fia olaj nincs. Ez a logikai ellentmondás húzódik végig az Egyesült Államok közel-kel éti politikáján. A gyümölcseit — amerikai fiúk értelmetlen halálát — pedig most kezdjük leszedegetni. A termés betakarítása fájdalmas folyamat lesz és nem lehetetlen, hogy ezzel az erkölcsi elveit feladó—amerikai— politika hosszú távon aláássa az Egyesült Államok tekintélyét, sőt gazdasági vezető szerepét. Hadd álljak meg itt egy pillanatra. Sem az oroszok, sem Európa, sem a világ más régiói nem érBÁRÁNY JÁNOS (USA): Háború — és béke?* tik az amerikai politika mozgatórugóit. Hihetetlen, különösen kelet-európai vagy orosz ésszel hihetetlen, de az Egyesült Államok politikáját mindig is a demokrácia magasabb rendűségébe vetett hit motiválta. A szabad világ című közismert szlogen nem vicc! Ezt minden amerikai vagy amerikai politikus hitte-hiszi. Bármit tesz egy amerikai elnök, abban két kérdés feltétlenül szerepet játszik. (Olykor nagyobb, máskor kisebb szerepet.) Az első és legfontosabb az individuális ember; és ezzel összefüggésben: a demokrácia mint elv. Ez alapvető erkölcsi fölényt biztosított Amerikának. Arra is elegendő volt, hogy az ezt elfeledő politikusok téves döntéseit korrigálja, vagy kikény szerítse a korrekciót (lásd Vietnam). Ezt az erkölcsi fölényt Amerika most is „érzi” és egész biztos vagyok abban, hogy ez alól Bush sem kivétel. Azonban bárki bármit hisz, ebben a háborúban, amelyet Amerika mások hely ett vív—Izrael, Japán, Európa —, az EgyesültÁllamok nem lehet nyerő. Ha nyer, akkor sem! (Semmit sem ér egy háború megnyerése, ha politikai vereséggel jár. Ezen buktak el állandóan az oroszok.) Viccesen azt is mondhatnám, ennek legbiztosabb jele, hogy szuperokos magyar politikusaink — csekély létszámú egészségügyi alakulattal ugyan — beavatkoztak aháborúba Amerika oldalán. A magyar politikában mindig is kimutatható eszetlenség eme gyöngyszeme talán csillog majd olyan fényesen, hogy önjelölt vagy választott vezetőink végre elgondolkozzanak. Amikor Bush lépésről-lépésre hibát hibára halmoz, mi szüksége van a magát különben mindig marhanagyeszűnek tartott politikai vezetésnek arra, hogy demonstráljon egy halott ügy mellett? Sem Amerika, sem Izrael nem nyerhet háborút a Közel-Keleten. Ha mégis, akkor Izraelnek el kell foglalnia egész Arábiát. Zeng a TV: nehogy Izrael beavatkozzon! Első nap magam is kétségbe voltam esve. Ma már — a túlszínezett izraeli reakciókkövetkeztében—megvilágosodott az elmém. Izraeli beavatkozás elképzelhetetlen. (Legalább is logikailag, de ez az izraeli politikában—amit egyáltalán nem amatőrök irányítanak — száz százaléknak vehető.) Egy ország — Izrael — potenciálisan legerősebb ellenségét maga az USA próbálja térdre kényszeríteni katonailag. Miért és hova kellene akkor Izraelnek beavatkoznia? Néhány rakéta akkor is becsapódik majd, ha Izrael visszavág. Azt meg talán még az izraeli vezetés sem hiszi, hogy hadserege ütőképesebb, mint az amerikai és a szövetségeseké. Egy visszavágás esetében Izrael elképzelhetetlenül nagyobb veszteségeket szenvedne. Ez még akkor is igaz, ha Irak beveti a biológiai fegyvert. Izrael — színészkedéssel vagy másként — távol fogja magát tartani a háborútól. Ha ezt a háborút Izraelnek kellett volna megvívnia — és előbb-utóbb kellett volna! —, veszteségei sokszorosan meghaladták volna a mostanit. Ki tudja, mitől rémüldözik Bush és még az sem biztos, hogy a szintén túldramatizált amerikai félelmek mögött nincs-e valami más ok? Végül is, ha mi nem Izrael helyett háborúzunk, akkor belépése esetén nyugodtan hazajöhetünk. Izrael megnyeri a háborút nekünk. Ez egészen okosan hangzana a részünkről. Ne feledjük, ha Izrael beavatkozik, az egyúttal azt is jelenti, hogy ütőképesebbnek tartja saját hadseregét, mint a miénket. Minek statisztálni egy nagyhatalom háborújához nekünk? De amiért mindenképpen haza kellene jönnünk, az az, hogy Izrael szembeállítana bennünket logikai szövetségeseinkkel, az olajtartalékokkal rendelkező arab államokkal. Ha Bush ezt nem látja, akkor nem tudom, mit néz. Két tanulság feltétlenül kihálja magát. Amenynyiben amerikai érdekek háború nélkül megmenthetők, nem kell amerikai életeket áldozni. Ez esetben elég lett volna csapatokat küldeni Szaúd-Arábiába és Izraelt — akár az évi 3,7 milliárd dolláros segély megvonásával is! —rákényszeríteni arra, hogy vonuljon ki az általa megszállt területekről. Nem így történt. Ezért a legfontosabb tanulság mégis belpolitikai jellegű. Az Egyesült Államokban tevékenykedő lobbykat, ill. tevékenységüket újra kell szabályozni! Az Izrael-lobby oly erős, hogy egy más eszközökkel is megvédhető amerikai érdeket fegyveresen próbáltunk megvédeni. Izraelnek kb. 150 atombombája, ill. robbanófeje van. Meg tudja magát védeni nélkülünk is. Ha pedig nem, akkor miért támogatjuk majdnem négymilliárd dollárral? Hanéhány év múlvalrakelőállítjaaz atomfegyvert—azt az egyet-—, akkor sem lehet veszélyes Izraelre. Legfeljebb akkor, ha Izrael továbbra sem mutat készséget a palesztinprobléma megoldására. Akárkit győzet le velünk Izrael, enélkül nem nyerheti meg a békét Addig ez a probléma élni fog. Ha két év múlva Szíria, öt év múlva Egyiptom, netán Líbia vagy Algéria lesz felkészült atomfegyver előállítására, akkor mi sorban elpáholjuk őket? Irak bekebelezte Kuvaitot. Ahogy Izrael a Gaza-övezetet és West Bank-et. Vajon mit csinált volna Irak a kuvaiti és az iraki olajjal? Megette volna? Fenét. Drágábban adta volna, de nem drágábban, mint amennyiért nekünk is megérné hozzáfogni az olaj kitermeléséhez. Szaddám természetesen fegyverkezésre fordította volna a nyereséget de ez is főként izraeli probléma. Nem hiszem, hogy egy atomarzenállal rendelkező országnak félnie kellene Iraktól. Gazdasági recesszió az USA- ban? Az önmagához képest ingatag amerikai gazdaság recessziója ezzel a háborúval összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz. Természetesen senki sem fog krokodilkönynyeket hullatni Szaddámért. Én sem. Ez a mini- Hitler igencsak veszélyes volt Az viszont kérdéses, hogy miért amerikaiak hullassák vérüket amikor ez elsősorban izraeli, másodsorban Japán, harmadsorban európai probléma? Hogy a magyarok mit keresnek ott, azt viszont az ördög sem tudja. Ápolónőképzésben az Amerikai Egyesült Államok elég jól áll. Akad néhány orvos is errefelé. Persze olyan okos politikus egy se, mint otthon. Ha Izrael beavatkozna, talán hazajönnének a fiúk. Sajnos nem fognak! Azt viszont remélem, hogy háborús ökölrázás helyett Izrael is a kompromisszumokútjáralépmajd apalesztínkérdésben. Természetesen mi most már ott maradunk valahol a Közel-Keleten. Végül is azért mentünk oda. De hogy bárki bármilyen atombombát állítson elő ugyanitt ahhoz már nem sok közünk lesz. Az amerikai utca hamarosan a hatvanas évek képét mutatja majd. Igaz, akkor még mindig eltitkolhatjuk az amerikai nép elől, hogy emögött a háború mögött milyen érdekek állnak. Azért van nálunk szabad sajtó, rádió, televízió. Nincs mitől félnünk. Izraeli érdekekről eddig sem volt szó, ezután sem lesz. H acsak a palesztinok meg nem okosodnak és felvásárolják — mondjuk — a New York Timesőt. Ez bizonyára felérne néhány atombombával vagy háromszáz idióta terrorista-támadással. De ki fogja ezt megmondani nekik? Néhány utólagos megjegyzés a szerkesztő aggodalmára: Akármilyen pimasz és alávaló dolog civil lakosság ellen rakétákat bevetni, az izraeli vezetés túl fogja tenni magát az indulatain, mivel a./Izrael veszteségei nem csökkennek egy beavatkozással: b./Irak összeomlása nem következik be előbb; c./ a háború eszkalációja alig kerülhető el; d./ez a lépés hátba támadná az amerikai érdekeket és romba döntené a diplomáciai eredményeket. Izraeli beavatkozást tehát majdnem lehetetlennek tartok. Egyszerűen nem lenne értelme és bizonyos fokig felelőtlenség is lenne. A közel-keleti béke ez esetben soha nem következne be. —Márpedig Bush szerint ez a végső cél. Ki tudja? *A cikkíró január 22-én, azaz néhány nappal a Perzsa-öbölbeli háború megkezdése után adta postára írását és nem módosított rajta az újabb információk birtokában sem. — A szerk. „Györffy Zoltán” Alapítvány A Washingtonban működő Kulturális Alapítvány Erdélyért nevű szervezet a 433 éves ősi Alma Mater 1965-ben végzett eminens diákja, Györffy Zoltán emlékére, aki 19 éves korában tragikus körülmények között elhunyt, alapítványt létesített. Az alapítvány díjait minden iskolai évben a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum XII. osztályt végzett 3 tanulója kaphatja meg. A díjak a következők: A/ Emlékdiploma (vagy emlékérem); B/ 150 amerikai dollár. A díjakat az osztályfőnökök felmérései és ajánlásai alapján az Intéző Bizottság ítéli oda. Kérjük a magyarság támogatását. Dr. Bay Zoltán • P.O.Box 1487, Washington, D.C. 20013, USA. ESCST ADDED? With GST in your marketplace, it is important to compare prices. Some prices include GST. But often, it is added later. Before you buy, look for signs... or ask. Where GST applies, know whether it will be added at the cash register or if GST is built into the price tag. GST added, or GST included. It’s important for you to know the difference. If you have other questions about the GST and prices, the answer is to call us toll-free Monday to Friday 9am-9pm. The GST Consumer Information Office. 1-800-668-2122 1*1 Government of Canada Gouvernement du Canada Canada