Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1991-08-01 / 8. szám

1991. augusztus Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 9. oldal Bukás Amerikában — Petre Roman sikertelen egyesült államokbeli látogatásáról — Pétre Roman, Románia miniszterelnöke, miután az amerikai kormány hivatalos meghí­vásának kieszközlésére telt kísérletek sikerte­lennek bizonyultak, 1991. április 15-16-án fél­­hivatalos magánlátogatást tett az Egyesült Álla­mokban. Látogatását megelőzően a HHRF (Magyar Emberi Jogok Alapítvány) egy négy­oldalas jegyzéket terjesztett az amerikai kor­mány illetékes kongresszusi és külügyi szervei elé, ,J(érdések Petre Roman miniszterelnök­höz” címmel. A román miniszterelnök látogatása mind a kormány, mind asajtó szempontjából meglehe­tősen sikertelennek bizonyult; országa számára nem sikerült megszereznie az ún. „legnagyobb vámkedvezményt”, az amerikai sajtó pedig fi­gyelemre sem méltatta a látogatást. A kiutazás eredeti célja—akalifomiai Stan­ford Egyetem kitüntetésének átvétele, majd ha­zafelé menet megállás Washingtonban — sem­mivé lett, amikor az Egyetem lemondta prog­ramját, Washingtonban pedig egyetlen keres­kedelmi, illetve politikai kedvezményt sem he­lyeztek kilátásba, és Bush elnök sem fogadta a miniszterelnököt. A kongresszusi képviselők­kel való találkozáson nagyon kevesen vettek részt, a képviselők nyilván így fejezték ki a ro­mán kormány iránti bizalmatlanságukat. A román nagykövetségen április 15-én ren­dezett vacsorán Lantos Tamás és Chester At­kins képviselők kemény, tényszerű kérdéseket tettek fel a magyar kisebbség helyzetéről. Április 16-án aromán miniszterelnök James Baker amerikai külügyminiszterrel folytatott beszélgetést, amelyen részt vett Curt Kamman Európáért felelős külügyminiszter-helyettes és Richard Shifter emberi jogokért felelős külügy­miniszter-helyettes is. Megbízható értesülése­ink szerint a kisebbségi kérdés itt is napirenden volt. Roman válaszaival igyekezett kitérni a kérdések elől és megkísérelte minimalizálni a probléma jelentőségét. A találkozót követő kö­zös sajtónyilatkozatból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy Roman fogadtatása szo­katlanul „hűvös” volt. Baker külügyminiszter többek között a kö­vetkezőt mondta: „Megbeszéltük néhány olyan további intézkedés lehetőségét, amely hasznos lehetne Románia számára a nagyobb demokrá­cia és a politikai pluralizmus felé vezető úton.” A miniszterelnök ezt meg is erősítette: „Most nyílt alkalmam arra, hogy válaszoljak az ameri­kai kormány és közvélemény kérdéseire. Mind­kettő aggodalmát fejezte ki egyrészt Románia demokratizálódási folyamatával, másrészt a valódi piacgazdálkodásra való áttéréssel kap­csolatosan.” Sikertelenségére vall az a tény is, hogy — a szokásoktól eltérően — az újságírók nem intéztek kérdéseket hozzá. Ugyanaznap a kongresszus Helsinki Bizott­ságánál tett látogatást a román kormányfő, ahol csak egyetlen képviselő, Steny Hoyer, a Bizott­ság egyik társelnöke fogadta. A képviselő töb­bek között rákérdezett a romániai alkotmány­­tervezet azon pontjára, amely törvényen kívül helyezi az etnikai alapon létrejött politikai pár­tokat, így az RMDSz-t is. Hoyer egyébként már korábban levelet intézett az amerikai külügy­miniszterhez, amelyben ajelenlegiromániai ál­lapotok miatt helyteleníti bármilyen kereske­delmi kedvezmény megadását. A szenátus Kül­ügyi Bizottságánál szintén csak annak elnöke, Claiborne Pell szenátor fogadta. Petre Roman washingtoni látogatása a Na­tional Press Club-ban adott sajtótájékoztatóval ért véget. — Itt említjük meg, hogy a National Press Club e sajtótájékoztatójának vezetése a HHRF-hez fordult részletes tájékoztatásért és a sajtókonferenciára meghívta Hámos Lászlót, a HHRF elnökét. Washingtoni források szerint időközben eddig ismeretlen személyek erős nyomást gyakoroltak a National Press Club ve­zetőségére annak érdekében, hogy vonja vissza a HHRF meghívását és váltsa le a sajtótájékoz­tató vezetésével megbízott személyt. E két lé­pés meg is történt, a HHRF azonban ennek el­lenére jelen volt és az újságírók megkapták a már említett négyoldalas dokumentumot a ro­mániai magyarság legégetőbb gondjairól. A magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdé­sekre (az etnikai pártok létjogosultságának ve­szélyeztetése, a kisebbségi nyelvű TV-adások csökkentése, a kolozsvári magyar konzulátus és a Bolyai Egyetem újraindításának akadályo­zása) Petre Roman kétértelműen válaszolt és visszautasította a román kormány felelősségét. Heltai András újságírónak (MTI) azon kér­désekor, hogy mit szól az alkotmánytervezet­nek az etnikai pártokról szóló kitételéhez, a ro­mán kormányfő—meg sem várva, hogy a kér­dés teljes egészében elhangozzék — köbevá­­gott: „Jól tudom, hogy mit akar mondani. Igen, a pártok törvényen kívül helyezése felmerült, de mi azt kezdettől fogva nem helyeseltük. Ez­ért visszautasítottuk ezt a javaslatot...” (Megje­gyezzük, hogy a szóban forgó kisebbségellenes törvénytervezetet a Nemzeti Megmentési Front által teljesen dominált parlament javasolta.) A magyar nyelvű TV-adások idejének drasztikus csökkentéséről a kormányfő így vé­lekedett: „Sem mi, a kormány, sem más politi­kai erő soha nem javasolt ilyet.” A következő mondata viszont: „Az új felállásban, amelyet a (kormányfelügyelet alatt álló) Televízió azután fogadott el, hogy meghallgatta a mi álláspon­tunkat és egyes parlamenti hozzászólásokat, a műsorokat az első és második csatornák sugá­rozzák ...” (Megjegyezzük, hogy 1991. február 3-tól az RTV új műsorpolitikája szerint a ma­gyar nyelvű adás 3 óra 53 perces heti műsoride­je 3 órára csökkent és az két csatornára lett el­osztva. — Az új rendelet alapján a nemzetisé­gi adások ideje gyakorlatilag a felére csökken, ugyanis a Román Televízió 2-es adását Erdély­ben nem lehet fogni.) Egy tájékozott amerikai újságíró rámutatott, hogy bár a román kormány nemrég megegye­zett a Szovjetunióval, hogy román konzulátus létesüljön a moldovai Kisinyevben és moldovai konzulátus Jásban, a román hatóságok a mai na­pig akadályozzák a kolozsvári magyar konzulá­tus újrabeindítását. Válaszában Roman, jó do­loginak minősítette azt a tavaly januári ma­gyar-román megegyezést, amely szerint a ko-1. § Bevezető rendelkezések IU — A törvény célja, hogy meghatározza a Szlovák Köztársaságban a hivatalos nyelvet mint a kölcsönös megértés és kommunikáció eszközét az állam területén, és hogy ezzel meg­teremtse a szükséges feltételeket az államhata­lom és államigazgatás, az önkormányzat folya­matos és hatékony gyakorlásához, valamint a sokoldalú társadalmi fejlődéshez. 121 — A hivatalos nyelv érvényesítésének elő kell segítenie a Szlovák Köztársaságban a szlovák nemzet és a nemzetiségi kisebbségek demokráciájának és kultúrájának fejlődését az egyetértés, a nemzetiségi türelmesség, a huma­nitás és az emberi jogok területén fennálló köte­lezettségek szellemében. 2. § A hivatalos nyelv A Szlovák Köztársaság államterületén a hi­vatalos nyelv a szlovák nyelv. 3. § A hivatalos nyelv használata /17 — Az állami szervek és a községi önkor­mányzati szervek és azok dolgozói tevékenysé­gük során a hivatalos nyelvet kötelesek hasz­nálni. A természetes és a jogi személyek a hiva­talos érintkezésben mind szóban, mind írásban a hivatalos nyelvet használják, ha külön jogsza­bályok másként nem rendelkeznek. 121 — A közokiratokat a hivatalos nyelven állítják ki. /3/ — Az állami szervek, a községi önkor­mányzati szervek és azok dolgozói kötelesek megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy alkal­masak legyenek a hivatalos nyelv használatára mind szóban, mind írásban, esetleg egyéb, az állam által elismert formában. /4/—A községek, a városok és azok részei, az utcák, terek, közterületek neve és más föld­rajzi nevek a hivatalos nyelven jelöltetnek meg. 4. § A hivatalos nyelv tanítása Az állam köteles az oktatási és művelődési rendszer keretében megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a Szlovák Köztársaság polgárai a I--------------------------------------------1 HUNGARIAN ■ HUMAN RIGHTS FOUNPA­TION/CHRR MAGYAR EMBERI JOGOK ALAPÍTVÁNY J avilágtizenhatmüliónyimagyarságaemberi J ■ jogainak szabad gyakorlása érdekében mun- ■ I kálkodik. Rendszeres adatgyűjtő, -nyilván- I | tartó, tájékoztató és konzultációs szolgálatot | I végez magyar és más nyelveken annak érdé- I ■ kében, hogy a tudományos, társadalmi és kor- ■ I mányzati szerveket és a közvéleményt a ma- . J gyár kisebbségek nemzeti jogainak védelmé- J I re késztesse a nemzetközileg elfogadott jog- ■ I védelmi szerződések értelmében. Az Alapít- | | vány magyarságszolgálatát önkéntes támo- | I gatói segítségével folytatja. Mint New Yorkban bejegyzett Not For f I Profit Corporation, az Alapítvány munká- I I Ját támogató adományok az adóalapból I ■ levonhatók. * Cím: Hungarian Human Right« Founds- * I tion, P.O.Box "J”, Grade Stn., New | ■ York, N.Y. 10028. Tel.: (212) 289-5488. I • Magyarország: Csalogány utca 6-10., IV. • |j268. H-1016 Bpe»t. T. (36-1) 1355-088.Jj lozsvári magyar konzulátus újra működhet, „csakhogy a módszereink, amelyekkel ezt meg akartuk valósítani, nem voltak a legjobbak... és Kolozsvár román lakossága nyíltan ellenezte”. A sajtótájékoztató és egyben a román kor­mányfő washingtoni látogatása azzal zárult, hogy nyilatkozatot kértek tőle a Bolyai Egye­tem újraindításáról. ,A magyar egyetem jelen­leg együtt működik a román egyetemmel... Én személy szerint nem tartanám rossznak, ha len­ne Bolyai Egyetem és B abes Egy etem, de a köz­hangulat pillanatnyilag nem lenne a legkedve­zőbb, éppen amiatt, amitől a románok és a ma­gyarok többsége is fél, és ez pedig: az elkülöní­tés” — mondotta. hivatalos és a mindennapi érrintkezésben való használathoz megkívánt mértékben elsajátítsák a hivatalos nyelvet. 5.§ Gondoskodás a hivatalos nyelvről Az állam gondoskodik a hivatalos nyelv tu­dományos kutatásáról, kultúrájának és tisztasá­gának emeléséről. 6-§ Más nyelvek használata III — A hivatalos érintkezésben a polgárok a cseh nyelvet is használhatják. 121 — Ha a nemzetiségi kisebbséghez tarto­zó személyek egy városban vagy községben a lakosságnak legkevesebb 20%-át alkotják, az ilyen városokban és községekben saját nyelvü­ket használhatják ahivatalos érintkezésben. Ha az ilyen városokban vagy községekben a hiva­talos érintkezésben olyan polgár vesz részt, aki nem a nemzetiségi kisebbség tagja, az eljárás a hivatalos nyelven történik. Az állami szervek és a községi önkormányzati szervek dolgozói nem kötelesek tudni és használni a nemzeti kisebb­ség nyelvét. A közokiratok a hivatalos nyelven készülnek, az írásbeli ügyintézés a hivatalos nyelven történik. 13/—Az állami szervek és a községi önkor­mányzati szervek bírálják el a hivatalos érintke­zésben az 1. és 2. bekezdés alapján gyakorolha­tó anyanyelvhasználatnak a lehetőségét, cél­szerűségét és módját, figyelembe véve ehhez a jelen törvény 1. és 4. §-át. 14/ — Az 1. és a 2. bekezdés rendelkezései nem érintik a nemzetiségi kisebbséghez tartozó személyeknek a külön jogszabályokból eredő jogait. 7.§ A hivatalos nyelv használatával kapcsolatos vitás kérdésekben az államigazgatás (járási hi­vatalok) illetékes szervei döntenek az állam­­igazgatási eljárás keretében, s döntéseiket a bí­róságok vizsgálják felül. M Ez a törvény a kihirdetés napján lép hatály­ba.-----------------------------------------------------------------------------------------------------^ Tőkés László: aDStocDUÜlSl Kedves Testvéreink! Mintismeretes, 1990. december 15-én jelent meg a romániai forradalom gyújtószikrájá­nak, a nagyváradi református püspök, TŐKÉS Lászlókönyve: „Temesvár ostroma '89” cím­mel. Akkor a könyvből sikerült átvinni Temesvárra a forradalom első évfordulójára, mely­nek keretében került sor az új temesvári református templom alapkő-letételére, ami egyben a forradalom történelmi szimbólumának is tekinthető. A szerző, Tőkés László, és a kiadó, Hungamer Kft. lemondott a haszonról és a könyvből származó teljes jövedelmet az épülő templom javára ajánlotta fel. Ebből az összegből eddig 18.000 db-ot küldtünk át Erdélybe, kb. 80.000 USD értékben. Igaz, a romániai hatóságok négyszeri próbálkozásunk ellenére sem akarták a könyvet beengedni, mert az a teljes igaz­ságot tartalmazza. A nemzetközi tiltakozások hatására végül sikerült a könyveket Érdély be juttatni és azok szinte pillanatok alatt elfogytak (még 20-30 ezer példányra lenne szükség). A könyvet Tőkés László hiteles, saját feljegyzéseiből, dokumentumaiból állítottuk ösz­­sze. Mivel mind az Egyesült Államokban, mind a világ más országaiban nagy az érdeklődés a mű iránt, elhatároztuk, hogy csomagküldő szolgálatban eljuttatjuk a megrendelőkhöz. Az USA-ban és Kanadában közvetlenül is megrendelhető könyv, ára: US-$20 + $4 szállítási költség: International Transylvanian Foundation, P.O.Box 7584, Rego Park, N.Y. 11374. (Az itt rendelt könyv minden példányaTőkés László által aláírt elsőnapi bélyegzővel kerül szállításra!) — A könyv terjesztésére kizárólag az Alapítvány jogosult! Tisztelettel kérjük a magyar egyesületeket, klubokat, egyházakat és magánszemélyeket, legyenek segítségünkre a könyv terjesztésében. Egy-egy közösség együtt rendelheti meg, így megoszlik a szállítási költség. Idézünk a könyv ismertetőjéből: „...Az olvasó a .hallgatás falát' megbontó, kimondott igazság szöveggyűjteményét tartja a kezében. Igéket, melyek hitbéli összefüggésében zaj­lott egyenlőtlenküzdelemnapjait tárja az olvasó elé. Egy, a tájékoztatás céljából íródott Ese­ménynaptárt, Szószéki tájékoztatókat—melyek elsősorban a gyülekezet közvéleményének alakítását és erkölcsi tartását voltak hivatottak szolgálni... A kötetet záró képek nemcsak az .ostromállapotot' idézik, hanem már átvezetnek a szabadulás utáni időkbe is.... A kötet címe konkrét utalás Temesvár 1552-es törökök általi ostromára. A kulcsfontosságú vár eleste végzetes kihatással volt akkor az egész országra. Jól-rosszul megvívott csatákban dől el egész nemzetek sorsa.” — „Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a Gyülekezetnek”— fejeződik be az ismertető néhány mondata. Az USA ésKanada kivételével a könyv budapesti címünkön rendelhető meg nemzetközi „money order” egyidejű beküldésével: Nemzetközi Transsy 1 vánia Alapítvány, Bpest, XII., Alkotás utca 11. (1300 Budapest, Pf. 14.). Elnökség: Sütő András író, Tőkés László ref. püspök, Németh Miklós ex-minisz­­terelnök, Szőcs Géza költő, Csoóri Sándor költő; főtitkár: Ábrahám Dezső igazgató. V___________________________________________________/ Nyelvtörvény A Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Köztársaságban használandó hivatalos nyelvről szóló 1990. október 25-i 428. számú törvénye i i

Next

/
Thumbnails
Contents