Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1991-04-01 / 4-5. szám

1991. április-május Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 13. oldal SOMOGYI BALÁZS (USA): Magyar Baráti Közösség — Múlt és jövő — A Magyar Baráti Közösség két és fél évtizede működik. A fenn- és megma­radás elősegítését, hagyományaink ápo­lását és az egyetemes magyar érdekek védelmét tartotta és tartja legfontosabb feladatának, célkitűzésének. A demok­ratikus keret és a szabad fórum elveinek tiszteletben tartása jellemezte és jellemzi közösségi életét és a Reménység Tavá­nál (Lake Hope, Ohio) rendezett évi kon­ferenciáját. Éltető Lajos, Sass Márton és Ludányi András makacs hűséggel és következetes kitartással látták el a gond­noki tisztség gyakran áldatlan feladatkö­rét. Köszönet és hála illeti őket mun­kásságukért! — Én mintegy két hónap­ja értesültem arról, hogy a Közösség en­gem választott újdonsült gondnokának. A múltban a Magyar Baráti Közösség hézagpótló szerepet vállalt. Megszólal­tatta a magyar reformnemzedék legjobb­jait akkor, amikor a szókimondás a Kár­pát-medencében nem volt lehetséges. Következetesen foglalkozott a magyar (elsősorban erdélyi és csehszlovákiai) kisebbségek jogvédelmével. Sok nehéz­ség és anyagi áldozat árán angol nyelvű könyvekkel, publikációkkal jelentke­zett; ezek mindig az egyetemes magyar sorskérdések problémakörével foglal­koztak. Mindezek elismeréséül a ma­gyarországi Bethlen Gábor Alapítvány 1990 novemberében „Márton Áron Emlékérmet” adományozott a Magyar Baráti Közösségnek. Az 1989—90-es évek drámai, viha­ros történelmi és politikai változásai a „hézagpótlás” jellegét, szükségességét megváltoztatták és módosították. Leg­fontosabb célkitűzéseink azonban to­vábbra is köteleznek bennünket. Véle­ményem szerint — és ezt a véleményt az április 13-án New York-ban megtartott Tanácsülés konklúziói is támogatják—a Magyar Baráti Közösség munkáját to­vábbra is a tizenhat millió magyar érde­kében való gondolkozás és cselekvés el­ve kell jellemezze. Távol kell tartani ma­gunkat az otthoni pártpolitika ellentétei­től, viszályaitól. Célirányosabbnak, kö­rültekintőbbnek kell lennünk a jövőben. Meg kell kísérelnünk a szétszórtságban működő többi magyar egyesülettel való kapcsolatfelvételt, a már létező kapcso­latok elmélyítését. Szorgalmaznunk kell a közös akciók kialakításának, keresz­tülvitelének munkatervét, a rugalmas és makacs újra- és újrakezdés alapján. — Fontos célnak tekintem a Magyar Baráti Közösségen belüli közösségi munka rendezését, helyi csoportjaink erősítését, és a munkához elengedhetetlenül szük­séges anyagi alap megteremtését. Nem könnyű feladatok ezek — miért is lennének? —, hiszen a múltban sem voltak egyszerűek! Hívni, kérni szeret­nék mindenkit — barátot, szimpatizánst, kétkedőt egyaránt —, hogy fogadja el a kinyújtott kezet, ismerkedjen meg ve­lünk, ismerjen meg jobban bennünket. Itt az ideje valóban annak, hogy mi is „rendezzük végre közös dolgainkat”. Úgy hiszem, magyarságunk, összma­­gyarságunk érdekei köteleznek bennün­ket erre. Hazafiság vagy nacionalizmus? — Beszélgetés Kálmán Attila művelődési államtitkárral — — Magyarországon az elmúlt négy évtizedben nem volt tere az egészséges nemzeti érzületnek. Aki csak kicsit is büszke volt a magyarságra, népe történe­tére, kultúrájára, azt nacionalizmussal vádolták. Államtitkár úr, ön mit tapasz­talt ebből? — Illyés Gyulával értek egyet, aki szerint a nacionalista jogot sért, a hazafi jogot véd. Amikor tehát azt mondom, hogy egyetlen nemzetnél sem vagyunk alábbvalók, akkor hazafi vagyok, ám ha magunkat más népek, nemzetek fölé he­lyezem, akkor nacionalista. Ilyen egy­szerű! Egyébként a Rákosi és a Kádár irányította legnehezebb években sem szunnyadt a nemzetnevelő mozgalom. Visszaszorítva, szinte illegalitásban dol­goztak a magyarságtudat erősítésén fára­­dozók. Mert voltak ilyenek, és nem is ke­vesen. A tanárok között például. Tatai ta­nárkoromban magam is rendszeresen jártam Erdélyt, a Felvidéket, később Kárpátalját, egy-egy alkalommal mint­egy ötven tanítványommal. A hetvenes évektől kezdve régi népfőiskolásokat, kiváló, máshova alig hívott írókat, tudó-Jogvédő Kisebbségi Műhely 1991. június 7-10. között Bannockbum­­ban (Hinois, USA), a Trinity College-ban tartjuk 3. jogvédő műhelyünket. Az első­sorban fiatalok számára szervezett műhely célja: hatásosabbá tenni a törődőket és job­ban bekapcsolni őket a kisebbségben élő magyarság emberi jogainak védelmébe. Nekünk, amerikai magyaroknak, lehe­tőségünk van arra, hogy megfelelő felké­szültséggel és hozzáértéssel segítsünk az elnyomásban élőknek! A műhelyt támogatja a William Penn Ass., aMagyar Baráti Közösség, az Ame­rikai Magyar Református Egyesület és a Magyar Emberjogi Alapítvány. Oktató­ink és a szervezők—Bemard Hanley, Bo­doni Ildikó, Hámos László, Lauer Edit, Ludányi András, Újvági Péter és Kay Scrimger — járatosak a választási kam­pányban, az érdekképviseletben (lobbizás­ban), a média hasznosításában és az általá­nos szervezésben. A program keretében lehetőséget te­remtünk kongresszusi képviselőkkek és ál­lami tisztviselőkkel való találkozásra is. Jelentkezési határidő: 1991. május 20. Human Rights Workshop P.O.BOX 112, Ada, OH 45810, USA sokat láttunk vendégül az iskolánkban. Diákjaimat elvittem Sajkódra Németh Lászlóhoz, Kolozsvárra Gy. Szabó Bélá­hoz, több száz kilométeres kerékpártúrá­kon vagy autóbuszos útjainkon hátizsák­ban vittünk könyveket a Székelyföldre. Már a hatvanas években végigjártam ta­nítványaimmal a márciusi ifjak útját a Pilvaxtól Táncsics börtönéig. És higgye el, nemcsak én voltam ilyen tanár. — Esett bántódása? — Nem, habár engem is besúgtak a nemzeti ünnepünkön tett túráért, meg másért, hiszen előfordult, hogy negyve­nen ültünk a lakásomon: mérnökök, diá­kok, tanárok, írók, papok. S amiről szó esett közöttünk, azért akkortájt könnyen rács mögé kerülhetett az ember. — Tán a párttagsága mentette meg... — Nem volt szükségem arra, hogy belépjek a pártba. Matematikatanár va­gyok, matematikából doktoráltam, s ta­pasztalatom szerint a szakmáját magas színvonalon művelő embernek ritkán esett bántódása, mert két-három léhűtő megélt az árnyékában. Kétségtelen, hogy a párttagság adott némi biztonsá­got, sokan ezért léptek be. — Úgy tudom, a szomszédos orszá­gok magyarságán kívül a tengeren túl élőkkel is jó kapcsolatot tartott. — Most Cleveland-ben él a bátyám, Szabolcs, aki hosszú ideig Los Angeles­ben volt református lelkipásztor, s igen sokat tett a kaliforniai magyar kulturális életért. Felesége egyébként a Kodály­­kórus karnagya. Fivérem révén két hóna­pot töltöttem az amerikai kontinensen, így közvetlen kapcsolatba kerülhettem a kinti magyarokkal, láthattam, miként őr­zik és ápolják magyarságukat. Ma is meghatottan emlékezem egy cserkésztá­borra a Sziklás-hegységben, ahol máso­dik-harmadik generációs magyar fiata­lok a törökvilágot idéző dalokat dúdol­­gattak, táncoltak, az istentiszteleten éne­kelték a Himnuszt, a Szózatot, gyertyát gyújtottak a szenvedő erdélyiekért, fel­vidékiekért, kárpátaljaiakért. Komolyan érdeklődtek hazánk és a magyarság iránt. Például a Kárpát-medencéről készített diasorozatomnak akkora volt a sikere, hogy négy példányban átmásolták, s a kinti cserkészmozgalomban azóta is használják. Mondhatom, kiváló magya­rok között töltöttem azt a két hónapot. Mert én kiváló magyarnak tartom azt a fiatalt, aki napi két órát utazik egy órányi kóruspróbáért, vagy azt a cserkészpa­rancsnokot, aki az évi szabadságát felál­dozza, a maga költségeit fedezi azért, hogy magyar tábort vezessen. — Lehet, hogy némelyek az óhazát elhagyva ébrednek rá, milyen erős kötő­dést jelent magyarnak lenni? — Például a rendkívül tehetséges Lő­csei Fecske Gusztáv kint döbbent rá, mi­lyen kincs az ember számára hazája, né­pe kultúrája, — s megtanult bútort feste­ni. A népi bútorfestészetről messze föl­dön híres Vargyasban sem készítenek különb munkát annál, mint ami az ő keze alól kikerül Los Angeles-ben. Van, akit az idegen környezet ébreszt rá, milyen értékes kincset örökölt a nyelvével, s a beolvadás helyett magyarsága, nyelve, kultúrája megtartásáért hajlandó vasár­napi iskolát nyitni, klubot vezetni, könyvtárba járni, stb. És olyanok is van­nak, akik gyorsan elfelejtik a múltat, el­szakítják a hazához, a nemzethez fűződő szálaikat. — Talán kint tör felszínre az itthon el­fojtott magyarságtudat? — Itthon az utóbbi negyven évben valóban körülnézett az ember, mielőtt a politika által megengedettnél jobban di­csérte hazáját. Ezt sokan még ma sem ve­szik jó néven! Természetesen nem az a jó magyar, aki hangoskodik, veri a mellét, hanem az, aki tesz valamit az országért, akár itthon, akár odakint. — A művelődési és kulturális tárca államtitkáraként milyen segítséget kínál külföldön élő honfitársainknak? — A lehetőségeink korlátozottak. Az óvodák, iskolák, egyetemek, kultúrhá­­zak, könyvtárak, múzeumok, színházak, stb. működtetésére is alig van pénzünk. Tankönyveket, magnó- és video-kazet­­tákat kínálunk, s együttműködünk a Ma­gyarok Világszövetségével. Tudom, so­kan a hazát a rendszerrel azonosították, s múltbeli tapasztalataik miatt nem szíve­sen fordulnak hozzánk. Csakhogy meg­változott a helyzet, olyanok kerültek po­zíciókba, akik komolyan gondolják az olyan kinti magyarokkal való kapcsolat erősítését, akik részt kívánnak venni a közös sors irányításában. — Részt vesz a minisztérium a Ma­gyar Reformátusok II. Világtalálkozójá­nak előkészületeiben? — Igen, már kész a program. A leg­fontosabb rendezvények Debrecenben, Budapesten, Zánkán, Kecskeméten és Pápán lesznek. Remélem, olyanok is el­jönnek, akik mióta kimentek, még nem jártak a hazájukban! Novák Gábor (Budapest) Az ITT-OTT és a Magyar Baráti Közösség Magyar Hete 1991. augusztus 17-24. Lake Hope State Park, Zaleski, Ohio, USA Augusztus 17. (szombat) D.u. Érkezés, elszállásolás Este Szabadfoglalkozás Augusztus 18. (vasárnap) Műsorvezető: Somogyi Balázs 9:30 Résztvevők köszöntése 10:00 Istenszolgálat Kálmán Szabolcs (Cleveland, OH) 11:00/4 nemzeti tudat és a szétszóródás tudata Csoóri Sándor (Budapest) 12:00 Kapcsolatunk a határontúli magyarsággal Entz Géza (Budapest) / 20:00 Összeállítás Reményik Sándor költeményeiből Pápai Erika (Budapest), Szíky Károly (Eger) Augusztus 19. (hétfő) Műsorvezető: Layton Nárcisszá 9:30 Az amerikai gazdaság szerepe Magyarországon Bánkúty Géza (Bradenton, FI.) 10:30 Harminc éve küldetésben: Magyar Öregdiák Szövet­ség — Bessenyei György Kör, 1960—1990 Nagy Károly (Piscataway, NJ) 11:30 Az amerikai református egyház jövője Kálmán Szabolcs (Cleveland, OH) 20:00 Csoóri Sándor szerzői estje Augusztus 20. (kedd) Műsorvezető: Kovács Beáta 9:30 Szétszórtságban — helyzetünk és lehetőségeink (kerekasztal) — Résztvevők: Bállá Zsolt (Cleveland, OH) Kálmán Szabolcs (Cleveland, OH) Lauer Edith (Shaker Heights, OH) Ludányi András (Ada, OH) Szekeres Zsolt (Washington, D.C. Cserkészet képviselője (...) Somogyi Balázs (Cheshire, CT) vitavezető 12:00 A jugoszláviai magyarság helyzete és kilátásai Hódi Sándor (Ada, Vajdaság) 20:00 A székesfehérvári Tilinkó Együttes műsora Augusztus 21. (szerda) Műsorvezető: Bojtos László 9:30 Istenszolgálat Nyeste Zoltán (Columbus, OH) 10:30 RMDSZ: 1989. december—1991. augusztus Csutak István (Csíkszereda) 11:30 Liszt Ferenc Magyarországon — előadás zenei illusztrációkkal Nagy Sándor (Watertown, CT) 18:00 Tábortűz, szórakozó est Augusztus 22. (csütörtök) Műsorvezető: Sass Márton 9:30 Lábadozó ország — kerekasztal — Résztvevők: Bánkúty Géza (Bradenton, FI.) Csoóri Sándor (Budapest) Entz Géza (Budapest) Király Béla (Highland Lakes, NJ) Nagy Károly (Piscataway, NJ) Fekete Pál (East Brunswick, NJ) vitavezető 12:00 Régi magyar imádságok Lovász Irén (Pécs) 20:00 Az MBK-ifjúság megemlékezése Csengey Dénesről Augusztus 23. (péntek) 9:30 Ifjúsági szavalóverseny 11:00 A Magyar Baráti Közösség közgyűlése 20:00 Karinthy Frigyes: Visszakérem az iskolapénzt a HCSC bemutatásában 21:00 Gálabál Augusztus 24. (szombat) 10:00 Istenszolgálat Éltető Lajos (Portland, Ore.) 11:00 Búcsú Somogyi Balázs (Cheshire, CT) Jelentkezés telefonon vagy írásban: Bojtos László, 11312 Fitzwater Rd. Brecksville, OH 44141, tel.: (216) 526-4587, este. — Helyfoglalás írásban, kabinonként egynapi díj létété ellenében, amit július hó 30-ig megkapott esetleges lemondás esetén visszatérítünk. A csekket MBK névre kérjük kiállí­tani. A hely korlátozott, igényeket a jelentkezés sorrendjében veszünk figyelembe. V___________________________________________________ r

Next

/
Thumbnails
Contents