Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1991-04-01 / 4-5. szám
1991. április-május Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 9. oldal Tebenned bíztunk... — Beszélgetés Gárdonyi Zsolt zeneszerzővel — A júniusban Magyarországon megrendezésre kerülő II. Református Világtalálkozó zenei részét sajátos módon fogja gazdagítani a külön erre az alkalomra készült „Magyar ének”. A Világtalálkozó alapgondolatait Kádár Ferenc magyarországi lelkész-költő egy háromversszakos költeményben fogalmazta meg azzal a céllal, hogy ez a vers megzenésített formában az ünnepi alkalmak vezér-énekévé válhasson. A magyarországi szervezők a II. Magyar Református Világtalálkozó e „himnuszának” megkomponálására Gárdonyi Zsoltot, a würzburgi (Németország) Zeneművészeti Főiskola professzorát kérték fel. Dr. Nagy Károly (USA) erről beszélgetett a zeneszerzővel. — Milyen egyházzenei háttérre tekint viszsza ez a felkérés? — A magyar református egyházzenéhez fűződő kapcsolatom édesapám, Gárdonyi Zoltán (1906—1986) életművében gyökeredzik, aki mint Kodály Zoltán és Paul Hindemith volt tanítványa a budapesti Zeneakadémián kifejtett több évtizedes professzori tevékenysége alatt az ott 1949-ben megszüntetett protestáns egyházzenei tanszék utolsó vezetője volt. ö az ezt követő időkben is különös fontosságú szerepet töltött be a magyarországi egyházi zene ápolásában. Gárdonyi Zoltán orgonaművei és bibliai szövegmegzenésítései a mai Magyarország protestáns egyházzenei repertoárjában azt a helyet foglalják el, amit a magyar katolikus egyházzenében Kodály Zoltán és Bárdos Lajos kórusművei képviselnek. Édesapám volt növendékeinek egyike az Amerikában is jól ismert Debreceni Református Kollégiumi Kántus vezető karnagya, Berkesi Sándor. Mivel én mint zeneszerző és orgonaművész az édesapám életművében megfogalmazódott célokat követem, Berkesi S ándor számára—aki a Világtalálkozó zenei előkészítésének egyik exponense — kézenfekvő volt, hogy 1990 őszén engem kérjen fel Kádár Ferenc költeményének megkomponálására. —Kérem, mondjon néhány szót hivatásáról és életútjáról. — Budapesten Sugár Rezső, Szervánszky Endre, Farkas Ferenc és Gergely Ferenc tanítványa voltam. Kerek huszonöt éve élek Németországban, ebből az elmúlt tizenhat esztendőben mint a würzburgi (Bajorország) Zeneművészeti Főiskola tanára. Ez a gazdag hagyományú intézet Németország egyik legrégibb zeneakadémiája; itt a zeneelméleti tanszék vezetője vagyok. Ugyanakkor mint koncertező orgonistajárom Európát és Amerikát. Édesapám 1986- ban bekövetkezett halála után különösképpen GERÉB ATTILA: Akkor is! ...én erdőlétünkről faggattam az Urat! Mégis ez lenne a válasz? A gyökérzet? A gyökérerdőélet? Először lent, mélyen, mint Jób vallotta, hogy: „Gyökerem a víznek nyitva lesz, s ágamon megpihen a harmat éjszaka. ” Óh, Uram! Te tudod, már rég a felszín alatt csattognak a fejszék, s a szenny csatornái a hajszálgyökerekig értek... ... Akkor is még mélyebbre? Uram! ítéleteid nagy-nagy vágterén mi is várunk Téged... mi, akik nem futottunk el, mi, akiknek Mózes-hegyünk is kopárlik... mi, akik furcsa törzsű fákként saját kertünkben is mindenkinek termünk... akik örömmel kínáljuk almánkat, diónkat... — Akkor is, ha lopják? — Akkor is, ha rontják? „Akkor is, még mélyebbre! Akkor is!” — (Részlet Geréb Attila székelyudvarhelyi református lelkésznek az erdélyi magyarság létkérdéséről szóló „Akkor is!" c. modem verséből. — Megjelent a „Hídfő"címú székelyudvarhelyi lap I. évfolyam, 7. számában, 1990. május 8-án.) feladatomnak érzem a magyar református egyházzene támogatását. Ezzel áll összefüggésben az az emlékdíj is, amit a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendékei számára alapítottam, és amely első alkalommal éppen néhány hete, 1991 áprilisában a „Gárdonyi Zoltán Emlékverseny" keretében került kiadásra, így különösen aktuálisnak és megtisztelőnek éreztem a „Magyar ének” megkomponálására érkezett felkérést. —Milyen formában zenésítette meg a Magyar ének”-et? — Mint a kótaképben is olvasható, a vers szövege utal a Világtalálkozó mottójaként választott 90. zsoltár első sorára: „Tebenned bíztunk eleitől fogva”. Ezek a szavak Kádár Ferenc költeményébe is szervesen beépültek és az első gondolatom az volt, hogy az ehhez a zsoltársorhoz kapcsolódó, általánosan ismert dallam-motívum a megzenésítésben is meg kell, hogy jelenjen. így a versszak első fele a genfi zsoltárdallam és magyar népdalfordulatok ihletését tükrözi. Az ehhez csatlakozó refrén szövege Illyés Gyula metaforájára, a szétszórt magyarságot jelző „ötágú síp”-ra utal; ennek a dallamrésznek a kísérő harmóniáiban kodályi és „nyugati” stíluselemek egyaránt megtalálhatók. Miután a felkérés nemcsak a dallam, hanem az orgonakíséret és egy többszólamú kórustétel megkomponálására is vonatkozott, a „Magyar ének” a II. Magyar Református Világtalálkozón akár egy több ezres sokaság közös énekeként, akár a találkozón összegyűlt kórusok előadásában is elhangozhat majd. — Úgy tűnik tehát, hogy nemcsak a költő és a zeneszerző kiválasztása, hanem a ,Magyar ének”zenei anyaga is egyfajta „világtalálkozóra” utal. — Igen, ezt én is így érzem. Egészen sajátos eleme lesz a találkozónak, amikor június 24-én az összkamak a debreceni Nagytemplomban megrendezésre kerülő ünnepi hangversenyén hangzik majd fel a „Magyar ének” ötszólamú refrénje: „Szólj, ötágú síp, zengj, magyar ének...” ADY ENDRE AKADÉMIA Debreceni Nyári Egyetem 1991. július 28—augusztus 10. Posztgraduális képzés magyar nyelven tanító tanároknak A 64 éves Debreceni Nyári Egyetem Ady Endre Akadémiája 1990 nyarán kezdte el a magyar nyelven tanító tanárok intenzív posztgraduális képzését. Az Akadémia célja a magyar közoktatás erősítésével az egyetemes emberi értékekhez igazodó magyar kultúra szolgálata. Az Akadémia helye a festői Nagyerdő területén fekvő Kossuth Lajos Tudományegyetem campusa. Debrecen nem csupán iskolaváros, kulturális rendezvények színhelye, hanem a Hortobágy közelségébea gyógyfürdőivel turistaparadicsom is. Oktatási programjaink: Magyar nyelv és irodalom; Magyar és közép-európai történelem; Számítástechnika. A kurzus végén vizsgalehetőség, látogatási és vizsgabizonyítvány. A kurzus díja: $210.- + $30.- beiratkozási díj. Külön kérésre és költségre szállodai elhelyezést is biztosítunk. Az Ady Akadémia ösztöndíjat nyújt azoknak a felvidéki, erdélyi, kárpátaljai és vajdasági magyar anyanyelvű tanároknak, akik nem tudják kifizetni a részvétel költségeit. Tisztelettel kérjük, nagylelkű adományaikkal támogassák Akadémiánkat, ezzel is elősegítve a kelet-európai kisebbségi sorban élő és magyar nyelven tanító tanártársaink továbbképzését. Számlaszám: MHB 340-88885-704S/60052. Ady Endre Akadémia Titkársága Dr. Mazsu János 4010 Debrecen, Pf. 48. Telefon: (36) 52-16-666,130-as mellék. Gárdonyi Zsolt Magyar ének Kádár Ferenc versére e - le - i - tői fog - V»!" Mi- kor má- sunk nem volt, csak könny és zsol - tár. Ott- hont ke-rés - ve haj- lé - kunk Te vol - tál. Szólj. öt- á - gú síp, zengj ma - gyár é - nek. Adj há - lát az ég nagy Is • te - né - neki ‘ “ . .v 1. 2. Bibliás ősök sírja fölött állva. Találjon e nép végre önmagára; Köszönjön meg mindent a “védő kar”-nak, S légyen testvére magyar a magyarnak! Szólj, ötágú síp, zengj magyar ének. Adj hálát az ég nagy Istenének! J» J. 3. Kegyelmes Atyánk, népek közé szórva, “Tebenned bíztunk eleitől fogva!” Add: éljünk egymásért és senki ellen. Bárhol e földön, de Isten-közeiben! Szólj, ötágú síp, zengj magyar ének. Adj hálát az ég nagy Istenének! r-------------------------------------n j Tőkés László Alapítvány j A Magyar Demokrata Fórum Kisvárdai Szervezete az 1989. szeptember 29-én tartott tüntetésen bejelentette a „Tőkés László Alapítvány” létesítését AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJA: 1J A Várszínházban megrendezésre kerülő Nemzetiségi Színházzal egyidőben Nyári Szabadegyetem szervezése. | Indoklás: A közép-európai térség történetének, irodalmának, nyelvének tárgyi és szellemi néprajzának megismertetése azzal a céllal, hogy egyúttal a nemzetiségi magyarság- és középeurópaiság-tudatot is elmélyítse. 2J Magyar nyelvű és a magyarság szolgálatában álló teológusképzés támogatása. Indoklás: Az alapítványtevők tudomása szerint a magyarság érdekében tevékenykedő, nemzetiségi sorban működő egyházak utánpótlása adminisztratív korlátozást szenved. A nemzetiségi tudat fenntartásában és átmentésében betöltött szerepük indokolja azt, hogy a kuratórium felekezetre való tekintet nélkül bírálja el a pályázatokat a Magyarországon tanuló teológushallgatók köré- | ben. Az ösztöndíjas tanulmányait befejezve, amikor arra lehetőség adódik, a nemzetiségi területen folytatja munkáját. 3 J A magyar nemzetiség helyzetét döntően előmozdító magatartásért egyéni díj. Indokolás: A díj összege: 300.000 Ft lenne és első esetben 1991-ben kerülne odaítélésre. A cél meghatározásából következik, hogy a kuratórium bármilyen nemzetiségű személynek adhatja attól függetlenül, hogy tevékenységét melyik világrészen fejti ki a cél elérése érdekében. Az odaítélésnél a magyar nemzetiség helyzetét döntően javító politikai, humanitárius, művészeti vagy vallási téren elért egyéni teljesítményt díjazzuk. A Kuratórium tagjai: Dr. Kocsis Elemér református püspök; Csoóri Sándor író, főszerkesztő; Chrudinák Alajos, a MTV főszerkesztője; Bodor Pál író; Lezsák Sándor költő, az MDF alapító tagja; Dr. Mezei Károly főorvos, országgyűlési képviselő; Szűcs M. Sándor református lelkész, országgyűlési képviselő; Lengyel Szabolcs igazgató, az MDF kisvárdai elnöke; Dr. Nagy György ügyvéd; Molnár Zoltán építészmérnök. EDDIGI TEVÉKENYSÉGÜNK: A 2. alapítványi célnak megfelelően a Debreceni Református Teológiai Akadémiáról 6, a Budapestiről 5 kárpátaljai magyar fiatalt támogatunk folyamatosan egyenként 3.000 Ft-os ösztöndíjjal. Ugyanilyen támogatásban részesülnek a Ny íregyházai Görögkatolikus Hittudományi Főiskola hallgatói, akik között 1 kárpátaljai, 4 román nemzetiségű és 5 szlovákiai van. Az Alapítvány vagyona 1991. január 1-én 2.862.046 Ft volt Kérjük tisztelettel, hogy céljaink megvalósítását támogassák! Az Alapítvány számlája az OTP Kisvárdai Fiókjánál: 449-98046; számlaszáma: 805-001769. Lengyel Szabolcs, a Kuratórium tagja V.---------------------------------------------------------J
