Nyugati Magyarság, 1991 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1991-01-01 / 1-3. szám

2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1991. január-március NVUCATI MCYARSÁG Hungarians cf the West ^ licngrcis d’Cccklent j Published monthly by the TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. 5582 Gatineau Ave., #11 Montréal, P.Q. H3T 1X7, Canada Phone (514) 731-4192 Felelős kiadó-főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN A szerkesztő bizottság tagjai: Éltető J. Lajos, Hámos László, Megyeri György, Míklóssi István, Nagy Károly, Németh Magda, Novák Gábor, Piiski Sándor, Sass Márton, Tamási Miklós, Túri Gábor Megrendelési dijak egy évre: Kanada: $25; USA: US-$23, egyéb országok: US-$28 (légi) Kéziratokat nem érzünk meg s nem kül­dünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétle­nül képviselik a szerkesztő bizottság ál­láspontját. A valódi névvel aláírt cikkek­ért a mindenkori cikkírók felelősek. Híreink, cikkeink után közölhetők lapunk nevének feltüntetésével! HIRDETÉSI DÍJSZABÁS $10 (US-$8) per column inch Nagyvállalatok, állami szervek: ^ $1.00 per agate line j rr ^ Nemzeti Alapítvány A Magyar Köztársaság Or­szággyűlésének képviselői úgy határoztak, hogy egyhavi illet­ményüket kö zérdekű alapítvány, a,.Nemzeti Alapítvány” létreho­zására ajánlják fel. Az Alapít­vány célja hármas: aszegénység­­küszöbre sodrodé társadalmi csoportok segítése, fiatal szak­emberek külföldi képzésének tá­­mogatása, valamint „a nemzeti egység... és a nemzeti kultúra továbbfejlesztésében és európai színvonalú művelésében szere­pet vállaló állampolgári kezde­ményezések... világi és laikus egyházi mozgalmak ösztönzése és támogatása”. A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat; alapító tag az, aki március 15-ig egyhavi jövedel­mét ajánlja fel. 1991. március 15-től számított egy hónapon be­lül összehívják az alapítók köz­gyűlését, amely megalkotja az alapszabályt és megválasztja a kuratóriumot. „Kijelentjük —hangsúlyoz­za a képviselői szándéknyilat­kozat —, hogy az Alapítvány működésében pártérdekeket ér­vényesíteni nem kívánunk... el­határozásunkban a nemzet irán­ti elkötelezettség, a jövőépítő ál­dozatvállalás szándéka és a köz­teherviselés szelleme vezetett bennünket” A nagy visszhangot kiváltó Alapítványhoz már az első na­pokban csatlakozott a köztársa­sági elnök, a miniszterelnök és a parlamenti képviselők mintegy fele. Az Alapítvány számlaszá­mai: 219-98636 és 021-05840 Postbank és Takarékpénztár Rt. Valutafelajánlásokat a Ma­gyar Nemzeti Bank fogad: 1850 Budapest, Szabadság tér 8-10. Részletesebb felvilágosítás akö­vetkező címen kérhető: Magyar Országgyűlés — Nemzeti Ala­pítvány, 1051 Budapest, Kos­suth tér 1-3. Telefon: (0-11-36- 1) 132-5922, fax: 153-3622. Egy év demokrácia (Folytatás az 1. oldalról) nyomó súlyt adni az új parlament lét­rehozásában. A 386 tagú parlament 176 tagját választották egyéni körzetekből, 210 tagját pedig pártlistákról nevezték ki, vagyis a parlament tagjainak csak 45,6%-a igazi képviselő, a többi pártjá­nak ügynöke. Csupán 45,6%-uk nyerte el úgy a képviselői mandátumát, hogy odaállt választói elé, beszélt hozzájuk, megméretett és elfogadtatott. A többiek vagy nem állták meg ezt a próbát, vagy meg sem kísérelték. Félreértés ne essék, nem vagyunk teljesen ellene a listás szavazásnak. Min­den pártnak lehetnek olyan országos kaliberű vezetői, hatásos szónokai, par­lamenti stratégái, akiket jogos lehet köz­vetlen választás nélkül parlamenti szék­hez juttatni. Ha a mandátumoknak csu­pán egynegyedét osztanák el ilyen mó­don, azzal nehezen lehetne vitatkozni. Itt azonban olyan rendszert hoztak létre, ahol aparlament többségét a listás man­dátumok alkotj ák. Az már csak fokozza e rendszer arrogáns elitizmusát, hogy az egyéni körzetben megbukott politi­kus utánanyugodtan „beejtőemyőzhet” a parlamentbe pártja listáján. Ez nem kevesebb, mint a választók akaratának megvetése, amit azok nagyon jól meg is értettek, ezért alakult ki széleskörű közöny a választások iránt. A legköze­lebbi választási reform okvetlenül elő kell úja, hogy ugyanaz a jelölt vagy csak egyéni körzetben, vagy csak vá­lasztási listán indulhat. Az igazi képviselő minden tevé­kenységét az befolyásolja, hogy rend­szeresen szembe kell néznie választói­val, és egy napon azok újra dönthetnek sorsa, arravaló alkalmasságafelől.hogy őket képviselje. Kinek felel a listás képviselő? Csak saját pártjának, illetve apártvezetőségének. Míg tehátazegyé­­nikörzetekképviselői számára választó­ik érdeke és a nemzeti érdek fékként működik a szűk pártpolitikai meggon­dolások túlzott érvényesülése ellen, ad­dig a listás rendszer minden eleme arra ösztönzi a képviselőt, hogy vakon szol­gálja a pártérdeket. Ezen felül fütyül­het az ország népére. Jó példa erre Tamás Gáspár Miklós (SzDSz) képviselősége. Egy évvel ez­előtt választói kiebrudalták budapesti mandátumából, mindössze két hónap­pal azután, hogy egy rendkívüli válasz­­tásonmegválasztották. Bukásátnyilván szélsőséges nézetei, gyűlölködő úásai okozták. Mint az SzDSz egyik főideo­lógusa azonnal visszaült aparlamentbe, az SzDSz listáján. Neki aztán nem kell többet a választók szemébe nézni, ami azt illeti, a szemükbe is nevethet. Maga­tartása ennek megfelelően alakult: ott gyalázza az ország nevét, ott rombolja külpolitikai érdekeit, ahol csak éri. Az igen fontos őszi washingtoni Antall-lá­­togatás előtt cikket publikált, amely­ben teljesen hamis képet festett az An­­tall-kormány nyugati megítéléséről és az amerikai fogadtatás várható légköré­ről. A cikk annyira mérgező szándékú volt, hogy azt Tőkés Rudolf, a Connec­ticut! egyetem jeles politológus pro­fesszora volt kénytelen visszautasítani a Népszabadság című lapban. AtodlémmBsií INl@ip©lk Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 1991. május 4-11. között a svájci Magliaso-ban rendezi Akadémiai Napjait „Bibó István és a magyar politikai kultúra” címmel. Az EPMSz elnöke, dr. Bárczay Gyula által szervezett konferencián je­les otthoni, utódállamokbeli és nyugati személyiségek vesznek részt, többek között: Göncz Árpád, Vásárhelyi Miklós, Martos Péter, Kányádi Sán­dor, Pozsgay Imre, Kende Péter, Szöl­­lősy Árpád, Bibó István, Bíró Zoltán, Domokos Mátyás, Balta Bálint. Jelentkezés 1991. április 7-ig: Gödri Zsolt, Bodenacherstrasse 81, CH- 8121BENGLEN (Switzerland). Az elmúlt év novemberében a New YorkTimes visszatért kedvenc témájá­hoz, a tomboló magyarországi antisze­mitizmushoz egy hamis, rosszindulatú és a magyar nemzetet nyíltan rágalma­zó cikk formájában. A cikkíró egyik ta­núj a természetesen Tamás Gáspár Mik­lós volt, aki v alahogy sosem hiányozhat onnan, ahol rúgni lehet egyet Magyar­­országba. Tamás Gáspár Miklós legbrilián­­sabb megállapítása az volt, hogy Ma­gyarországon az antiszemitizmus leg­újabb formája az, hogy tagadják az an­tiszemitizmust. Itt legalább kibújt aszög azsákból: eznyütés tiszta sztálinizmus, ÁVO-s filozófia. Erre a tételre még Ta­­más tanítómestere, Rákosi Mátyás is büszke lenne: ha valakit megvádolunk és az védekezni mer, az csak újabb bi­zonyítéka bűnösségének. Szerencse, hogy Péter Gábor még él, így van, aki az új Tamás-doktrínát szakmailag iga­zán tudja értékelni. Budapesten annak is híre kelt, hogy Tamás januárban a Los Angeles Times tudósítójának az irredentizmus vádjával rágalmazta meg a magyar kormánynak az erdélyi magyarsággal kapcsolatos erőfeszítéseit. Ezt ő később letagadta, ám Carol J. Williams újságírónő név szerint idézte őt cikkében. Tamás hit­vány viselkedése az Erdélyben élő és roppant nehéz körülmények között dol­gozó magyar politikusokat is felbőszí­tette. Egy csoport kolozsvári magyar vezető a napokban gúnyos nyűt levelet küldött neki, amelyben hazahívták Ro­mániába, mondván, hogy állandó harca a nacionalizmus ellen, a felvilágosult európai gondolkozásért sokkal terméke­nyebb talajra hullana a bukaresti parla­mentben, ahol efféle nacionalizmusnak természetesen nyoma sincs. Még nem tudjuk, elfogadja-e az ajánlatot. Remél­jük, igen. Tamás G áspár Miklós esete jól mu­tatja, hová vezet a túlnyomóan listás választási rendszer. Igen fontos szem­pont azonban, hogy az MDF-képvise­­lőknek csaknem 70%-a az egyéni vá­lasztókerületekben került megválasz­tásra, ott tehát, ahol maga a nép dönt az egyéni fellépés, kiállás, képzettség, elő­élet alapján. Az MDF-es képviselők túlnyomó többségétnem pártkorifeusok „választották”, így felelősségük a ma­gyar néppel szemben közvetlen. Egy másik fontos adat: 174 egyéni MDF-jelölt közül 114 megnyerte a vá­lasztást körzetében. Jól mutatja ez, hogy melyik párt állította a leginkább hiteles és egyénileg is elfogadható jelölteket. A három kormánypárt képviselőinek 56%-át, tehát erős többségét választot­ták egyéni körzetből, míg az ellenzék pártjainál ez az arány mindössze 31%. A Fiatal Demokraták, ajövő nagyjai 80 egyéni jelöltet indítottak, akik közül 79 nem állta meg a próbát. Pártjuk ü­­gyesen kialakított, erősen idealizált képe alapján azonban további 20 mandá­tumhoz jutottak a listás szavazáson. Ha az MDF hitelessége mércéjének tekint­jük azt, hogy csaknem 70%-uk egyéni­leg került megválasztásra, a 21 Fidesz­­esnél ez az arány kevesebb, mint 5%, és csak a szocialistáké alacsonyabb. A FIDESZ tehát megbukott, ami­kor vezetői és hangadói egyénileg mé­rettek meg. A párt egy gondosan ápolt, részben hamis „image”-bólél, egyfajta öncélú ifjúságkultuszt árusít, amely sze­rint attól, hogy valaki fiatal és tapaszta­latlan, máris okos, tiszta és bátor lesz. Hogy az átlagos magyar választópol­gárhoz mi közük, az az egyéni válasz­tókerületekben egyértelműen megmu­tatkozott. Csoda-e tehát, hogy az ellenzék je­lentős részét a pártos törtetők eme új ré­tege teszi ki, amely részben ideológiai okokból, részben veresége keserűségé­ből vadul támadja politikai ellenfeleit, akik a választást a nép akaratából nyer­ték pjeg? Csoda-e, hogy semmi felelős­séget nem éreznek a nemzet iránt, ami­kor a kormány összeomlására speku­lálnak? Azellenzék ahelyett, hogy konstruk­tív módon járulna hozzá az ország, és igenis a parlamentnek felelős kormány stabilitásához, állandóan mesterséges kríziseket szít és a kormánytagok le­mondását követeli. A szemtemberi szé­gyenteljes parlamenti kivonulási cir­kuszról, amely Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter ellen irányult, már beszá­moltunk. Az ellenzék egyes vezetői mindent megtettek a benzin októberi áremelési válságának kiélezéséért, polgári engedetlenségnek titulálva egy közönséges zsarolási akciót. Újabban a belgrádi neo-sztalinisták ügyét karolták fel, persze csak annyiban, amennyiben az Magyarország ellen irányul. Október folyamán Magyarország két teherautónyi feleslegessé vált gép­pisztolyt adott el a horvátországi rend­őrség számára. Az ügylet rutinszerű el­adás volt, teljesen jogszerű mind a két országban. A szállítmányt természete­sen a jugoszláv szövetségi vámőrség ellenőrizte és engedte át. Januárban az­tán, amikor Horvátországnak és Szlo­véniának függetlenségi törekvéseik miatt kiéleződött a viszonyuk a belgrádi központi hatalom neo-sztalinistáival, az utóbbiak hirtelen provokatív vádakat koholtak, mintha ez a szállítmány három hónappal korábban Horvátország vala­miféle titkos felfegyverzését szolgálta volna. így akartak nyomást gyakorolni a horvátokra, és egyben rúgni egyet a magyarokon. Az utóbbi célhoz persze azonnal számíthattak amagy ar ellenzék három pártjára. Nem volt egyetlen komoly nyugati lap sem, amely bedőlt volna ennek a primitív provokációnak, a legtöbb meg sem említette, a magyar ellenzék mégis nemzetközi botrányként kürtőit róla és minimum három miniszter fejét köve­telte. Az még a belgrádiaknak sem ju­tott eszébe, hogy az ügy miatt a vajda­sági magyarokat fenyegessék, ezért a budapesti ellenzék sürgősen felhívta a figyelmüket erre a lehetőségre. Azóta ugyanezek a belgrádi neo­­sztalinisták szerb diákok vérét ontották ki, még világosabbá téve, hogy kiknek az oldalára állt az SzDSz, a FIDESz és az MSzP ebben amagy arellenes provo­kációban. Az már nem is volt meglepő, hogy az SzDSz februárban bejelentette: a kormány megbuktatására törekszik — természetesen alkotmányos úton. Az a rombolásikampány, amelyet egyes tag­jaik eddig is folytattak, és közönyük az ország jövője iránt már régen nyilván­valóvá tette igazi programjukat. Az ország helyzete tehát igen nehéz — nem jelenlegi kormánya, hanem a 45 éves szovjet megszállás és pusztítás miatt. Az ország gazdasági perspektí­vája hosszú távon igen kedvező, de eh­hez társadalmi stabilitás és összefogás, valamint az összes parlamenti erő érett és önmérsékletet tanúsító magatartásá­ra van szükség. Egy politikailag érett kultúrországban, ahol igazi képviselők alkotják a törvényhozást, az ellenzéki magatartás nem lehet határos a szándé­kos rombolással. Magyarország sajnos még nem tart itt, és ez jelenlegi helyzetének legbaljó­sabb eleme. Az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete 16. évi konferenciáját ezút­tal az Indiana Egyetemen rendezte már­cius 7-10. között. A találkozó szerve­zője aMagyarTanszék professzora, Dr. Szegedy-Maszák Mihály volt. Nyelvészeti, irodalmi, nevelés- és ok­tatásügyi szakelőadások mellett a köz­ponti téma Dohnányi Ernő zeneszerző, karmester és zongoraművész élete és munkássága volt A háromnapos prog­ramot Dohnányi Ernő műveiből össze­állított hangverseny zárta. Kelet-Közép-Európa jelenkori po­litikai, gazdasági és társadalmi válto­zásairól hangzanak el előadások azon a konferencián, melyet Deme László pro­fesszor szervez a South Florida Egye­tem társadalomtudományi karán, már­cius 25-27. között. Az Anyanyelvi Konferencia Elnökségének állásfoglalása Az 1989-ben autonóm mozgal­mi státuszt választó Anyanyelvi Konferencia Elnöksége aggoda­lommal látja, hogy a Magyarok Világszövetsége egyre nehezebb anyagi körülmények között kény­telen ellátni az új politikai hely­zetben megnövekedett felaladata­­it, amelyeket az egyetemes ma­gyarság összefogásának szervezé­sében magára vállalt. Meggyőző­désünk szerint a korábbi politikai rendszerben elfoglalt szerepével szakító és szervezetében, valamint vezetésében megújult és továbbra is megújuló Világszövetségre igen fontos tennivalók várnak, ezeket azonban csak az egyetemes ma­gyarösszefogás alapján, megfelelő politikai támogatás és természete­­senkellő anyagi eszközök birtoká­ban képes elvégezni. Éppen ezért fontosnak tartjuk a Magyarok Világszövetsége elha­tározását, mely szerint még ez év­ben tartandó rendkívüli közgyűlé­se kiegészítse, illetve felállítsa a szövetség vezető testületéit, és hogy ez a közgyűlés a hazai, a ki­sebbségben élő, valamintanyugati magyarság lehető legteljesebb képviselete alapján üljön össze, s mindazon társadalmi, egyházi és kulturális egyesületek, intézmé­nyek, illetve személyiségek támo­gatását élvezze, akik felelősséget éreznek és elkötelezettséget tanú­sítanak az egyetemes magy arnem­­zeti szolidaritás ügye iránt Számunkra egyértelmű, hogy a Magyarok Világszövetségének to­vábbra is a megújulás útját kell járnia, ugyanakkor támaszkodnia kell az elmúlt esztendőben kibon­takozó kedvező folyamatokra, így a szomszédos országok magyar szervezeteivel ki alakult együttmű­ködésre és nem utolsósorban az Anyanyelvi Konferenciának az eddigiek során is amagy ar nemzeti szolidaritás erősítését szolgáló munkájára. Meggyőződésünk, hogy a Ma­gyarok Világszövetségének mun­káját továbbra is olyan személyi­ségeknek kell irányítaniuk, mint a jelenlegi vezetést képviselő Sütő András, Dobos László, Czine Mi­hály és Komlós Attila. Megúju­lást kívánunk, ezt azonban nem önjelölt politikai törtetők, hanem a korábban hitelességüket már be­bizonyító személyiségek révén tudjuk csak elképzelni. Kéijük a hazai és a külföldi magyar politi­kai és kulturális élet képviselőit, hogy az egyetemes magyar szoli­daritás minél teljesebb kibontako­zása érdekében támogassák a Ma­gyarok Világszövetsége megúju­lására és tevékenységének fenn­tartására irányuló törekvéseinket. Budapest, 1991. január 16. Lőrincze Lajos, Gál Sándor (Csehszlovákia), Nagy Károly (USA), Pomogáts Béla. v ____________y Ez lesz az ötödik találkozó a Sara­­sota-i New College kétévenként ren­dezett kelet-európai konferenciasoro­zatában. Az előzetes programkét fő elő­adást jelez: Stephen Fischer-Galati: "Contemporary Eastern Europe: The Legacy of Communism", és Dimitrije Djordjevic: "Quo Vadis Yugoslavia?". MISKOLCI EGYETEM A Miskolci Egyetem az 1984/85- ös tanévtől kezdve a mérnöki karo­kon angol nyelvű önköltséges képzést indított külföldiek, közöttük magyar származású hallgatók részére. A képzés időtartama 5 év, az el­nyerhető egyetemi fokozat egyenér­tékű az angol M.Sc. fokozattal. Dr. Farkas Ottó rcktorhelyettes Egyetemi konferenciák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents