Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1990-10-01 / 10-12. szám

1990. október-december Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 7. oldal HHRF-CHRR HIRADO „Emberi Jogi Kitüntetés” átnyújtása Kolozsváron A Bolyai Egyetem javára indított nemzetközi gyűjtés hivatalos bejelentése A magyar emberi jogokért folytatott küzde­lem két fontos eseményét ünnepelték 1990.no­­vember24-én, 15.00órai kezdettel aKolozsvári Magyar Színházban. A New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (HHRF —Magyar Emberi Jogok Alapítvány) „Embe­ri Jogi Kitüntetés”-ben részesítette SZÓCS Géza költőt, szenátort, az RMDSz főtitkárát, BORBÉLY Ernő RMDSz-képviselőt, az RMDSz Külügyi Bizottsága elnökét, BÚZÁS Lászlót, a Romániai Magyar Kisgazdapárt el­nökét és PÁLL Béla nyugdíjazott matemati­katanárt. Akitüntetéseket Lantos Tamás, az Egyesült Államok Kongresszusának képviselője adta át Az ünnepség során hivatalosan bejelentet­ték aKolozsvári Bolyai Egyetem javára történő nemzetközi gyűjtés megkezdését. A nemzetközi elismerést igazoló kitüntetést aromániai magyarság önvédelmi küzdelmében szerzett érdemeikért, közösségükhöz való ra­gaszkodásukért, lelkiismeretes és kitartó szol­gálatukért osztották ki annak a négy embernek, akik felismertek egy történelmi pillanatot és a közösségükért, egy demokratikus folyamat megindításáért egyéni áldozatot hoztak. A Bolyai Egyetemet, amely közel 400 éves múltra tekint vissza, 1959-ben összeolvasztot­ták a kolozsvári Babes Egyetemmel. Ez indította el azt a folyamatot, amely a romániai magyar nyelvű oktatás fokozatos, lépésekben történő, majd végül teljes elsorvasztásához vezetett. 1989 decembere után lehetőség nyílt ennek új­jáélesztésére. Ehhez nyújtana segítséget az a gyűjtés, amelyet a Bolyai Társaság kezdemé­nyezett, a nemzetközi támogatás megszervezé­sével a HHRF-et bízva meg. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány 14 éve alakult szervezet, a Magyarország határain kívül élő, közel négymilliós létszámú magyar kisebb­ség emberi jogainak szabad gyakorlása érdeké­ben működik. Az elmúlt 24 év során a Ceausescu-diktatúra elsősorban azt a 2.5 milliós romániai magyar lakosságot üldözte, amelyik Európa legnagyobb létszámú nemzeti kisebbsége. Az Alapítvány egy információs adatbank szerepét is betölti, amely hozzáférhető különbö-A kitüntetettek rövid életrajza A Hungarian Human Rights Foundaüon (HHRF) először osztott ki Emberi Jogi Kitün­tetést: négy romániai emberi jogi harcost tün­tetett ki, elismerve a romániai magyar kisebbség önvédelmi küzdelmében szerzett rendkívüli érdemeiket BORBÉLY ERNŐ 1951. március 30-án szüle­tett Csíkszeredában. Középiskolai tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégiumban végez­te, majd 1978-ban filozófiából szerzett okleve­let a Babes-Bolyai Egyetemen. Azt követően társadalomtudományokat tanított a Csíkszere­dái Építészeti Szakközépiskolában. 1982. no­vember 23-án letartóztatták, majd egy bukaresti katonai bíróság 7 év börtönre ítélte államelle­nes összeesküvés vádjával. Borbély Ernő „bűncselekménye” abban állt, hogy — két társával együtt — megpróbált lét­rehozni egy, a romániai magyarság jogaiért és általában az emberi jogokért kiálló szervezetet. Büntetését egy kegyelmi rendelet alapján har­madolták, a fennmaradt 4 évet és 8 hónapot — az összes lehetséges nemzetközi fórumon tör­tént tiltakozás ellenére—az utolsó napig letöl­tötte. 1987. július 22-i szabadulása után megpró­bált visszailleszkedni aromániai társadalomba. Mivel ezt a Secutitate lehetetlenné tette, 1989 júniusában Magyarországra települt át, majd 1990 áprilisában visszatért Romániába. Jelen­leg parlamenti képviselő és az RMDSz külügyi titkára. BÚZÁS LÁSZLÓ 1942. július 29-én született a Hargita megyei Csicsóban. Miután Marosvá­sárhelyt mezőgazdasági gépészeti szakképesí­tést szerzett és érettségizett, 1979-ben a Babes- Bolyai Egyetem közgazdasági szakán végzett. Mint osztályvezető közgazdász a Csíkszeredái Építkezési Vállalatnál, majd a Csíkszeredái Traktorgyárban dolgozott. 1982. november 22-én elkezdődött meghur­coltatása, mely 1983. február 26-i letartóztatásá­val végződött. Államellenes összeesküvés vád­jával egy katonai bíróság 6 év börtönre ítélte. Búzás László államellenesnek minősített tevé­kenysége a fent említett, a romániai magyarság jogainak védelmét célzó szervezkedéshez kap­csolódik, így Borbély Emő sorstársa. ző nemzetközi politikai intézmények, emberi jogi szervezetek, a tömegtájékoztatás és egyál­talán a nyilvánosság számára. A HHRF a 80-as évek eleje óta Magyaror­szágon is tevékenykedik. Budapesten 1988 au­gusztusában nyílt meg képviselete. Az Alapít­vány nemrégiben bejelentette a román kor­mánynak azt a szándékát, hogy képviseletet nyit Kolozsváron, ami egyben azt is jelentené, hogy a HHRF először kezdhetne hivatalos te­vékenységet Magyarország határain túli ma­gyarlakta területen. A beadványra az Alapít­vány még nem kapott választ. I---------------------------------------------1 HUNGARIAN HUMAN RIGHTS FOUNDA­­TIQN/CHRR MAGYAR EMBERI JOGOK ALAPÍTVÁNY a világ tizenhat milliónyi magyarsága embe­ri jogainak szabad gyakorlása érdekében munkálkodik. Rendszeres adatgyűjtő, -nyil­vántartó, tájékoztató és konzultációs szolgá­latot végez magyar és más nyelveken annak érdekében, hogy a tudományos, társadalmi és kormányzati szerveket és a közvéleményt a magyar emberi jogok, elsősorban a magyar kisebbségek nemzeti jogainak védelmére késztesse a nemzetközileg elfogadott jogvé­delmi szerződések értelmében. Az Alapít­vány magyarságszolgálatát önkéntes támo­gatói segítségével folytatja. Mint New Yorkban bejegyzett Not For Profit Corporation, az Alapítvány munkáját támogató adományok az adóalapból levonhatók. Cím: Hungarian Human Rights Foundation, P.O.Box "J”, Gracie Stn., New York, N.Y. 10028. Tel.: (212) 289-5488. Magyarországi dm: Csalogány ut­ca 6-10., IV/268. H-1016 Budapest. Tel.: (36-1) 1355-088. Egy 1984-es kegyelmi rendelet büntetését harmadolta, aminek következtében 4 év letöl­tése után, 1987. február 25-én szabadult A Se­­curitate folytonos zaklatásai miatt 1989 végén Magyarországra települt át, majd 1990 márciu­sában visszatért Romániába. Jelenleg a Romá­niai Magyar Kisgazdapárt elnöke. PÁLL BÉLA 1929. július 29-én született Cso­­mafalván. Az akkor még létező Bolyai Egye­tem matematika-fizika szakán végzett 1953- ban, majd matematikatanár lett a ditrói közép­iskolában. 1983. május 23-án letartóztatták, majd 6 év börtönbüntetésre ítélték államelle­nes iratok terjesztéséért, amit a nagyenyedi börtönben töltött. Életútjának ilyenszerű alakulása mindig élénk, megalkudni nem akaró identitástudatával magyarázható. Páll Béla hosszú éveken át írás­ban tiltakozott a kormány magyarellenes, külö­nösen az oktatás terén kifejtett beolvasztási po­litikája ellen. Már letartóztatása pillanatában súlyos beteg volt, ezért börtönévei alatt sokat szenvedett. Börtönőrei sokszor bántalmazták és annak ellenére, hogy kétszer is volt a hírhedt jilavai börtönkórházban, mindvégignemrésze­­sült megfelelő orvosi ellátásban. Elsősorban különböző nemzetközi fórumok erőfeszítéseinek tulajdoníthatóan 1986. decem­ber 20-án személyi kegyelemben részesítették és szabadlábra helyezték. Jelenleg nyugdíjazott és Ditróban él, továbbra is betegséggel küsz­ködve. SZŐCS GÉZA költő 1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. Középiskolai ta­nulmányait Kolozsváron végezte, a Babes-Bo­lyai Egyetemen végzett magyar irodalom sza­kon 1979-ben. 1981 decemberétől 1982novem­­beréig az egyetlen rendszeresen megjelenő ro­mániai szamizdat-folyóirat, az „Ellenpontok” egyik szerkesztője Ara-Kovács Attilával és Tóth Károllyal együtt. Letartóztatása, majd szabadlábra helyezése és több éves meghurcoltatása után, mivel nem hagy föl ellenzéki tevékenységével, 1986 au­gusztusában a hatalom külföldre kényszeríti. 1990 tavaszán Svájcból visszatelepedik Romá­niába. Jelenleg parlamenti szenátor, az RMDSz főtitkára. // / ✓ A MAGYAR MŰVÉSZÉTÉRT, 1990 Díjátadás a Nemzeti Színházban 1990. november 8-án 1. Az irodalmi élet tisztaságának bátor, következetes megvédé­séért a „Tiszatáj” című lap négy szerkesztőjének: Annus József, Dia Mihály, Olasz Sándor, Vörös László 2. Költészet kategóriában: Nagy Gáspár 3. Zene kategóriában: Gulyás György karnagy 4. Színházi rendező kategóriában: Balikó Tamás 5. Filmrendezők közül: Szőts István 6. Férfi színészek közül: Eperjes Károly 7. Női színészek közül: Tolnai Klári 8. Tánc kategóriában: Imre Zoltán koreográfus 9. Népművészeti díj: Berecz András ének­művész 10. Építőművészet díja: Csete György 11. Festészet kategóriában: Udvardi Erzsébet 12. Szobrászai kategóriában: Kő Pál 13. Határon túli magyar művészek díja: Gombos Gyula, Herceg János 14. Különdíj: Szörényi Levente, Bródy János 15. Különdíj a köröndi fazekas­művészet képviselőinek: Páll Antal, Páll Magdi, Páll Ágoston A díj kategóriánként 100.000.- Ft, valamint egyedi készítésű, ara­nyozott, erdélyi tűzzománc-(sodronyzománc-)emlékérem. A Kuratórium tagjai: Sinkovits Imre Kosa Ferenc Czine Mihály Makovecz Imre Cserhalmi György Markó Iván Csoóri Sándor Pozsgay Imre Gubcsi Lajos Sára Sándor Korniss Péter Sütő András Szokolay Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents