Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1990-10-01 / 10-12. szám
1990. november-december Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 5. oldal Képviselőházban soha '.em jártam, de amióta a televízió jóvoltából az otthonunkban végignézhetjük az üléseket, növekvő bosszankodással észlelem az országgyűlési hangnem eldurvulását. Lehet, hogy más országokban is így van, talán azelőtt is így volt, ez csöppet sem vigasztal. Nem csip-csup ügyekről van szó, hanem —kissé patetikusan szólva—a nemzet fennmaradásáról, ám ha elnézi az ember ezeket a vihorászó, kötekedő, személyes polémiákba belevesző urakat és kölykeket, az az érzése, hogy kabaréban van vagy jól szórakozó gyermekhad között. Hogy mennyire nem veszik komolyan a dolgukat a képviselő urak, megmutatja a jelenléti statisztika: egyharmaduk rendszeresen otthon marad vagy magánügyeit intézi. Pedig elég busás fizetést szavaztak meg maguknak. Igaz, aki nincs jelen, legalább nem hangoskodik. Legutóbb egyikük azt kezdte kiáltozni, hogy Hordót a szónoknak! Annyira megtetszett a többieknek, hogy csapkodva és taktust verve kórusban kiabálták: Hordót a szónoknak! Hordót a szónoknak! Akár a gyerekek a grundon. Elképedtem ezen: micsoda képviselők azok, akik nem érzik, hogy ez a hang valahogy nem illik az országházába? De senki nem háborodott fel rajta, amíg valaki — véletlenül? szándékosan? provokatív célzattal? — el nem terjesztette azt az álhírt, hogy nem is a szónoknak, hanem a zsidónak kiabálták a hordót. No hiszen. Három napig, vagy tán egy hétig, ettől zsibongott nemcsak az országháza, hanem az egész magyar sajtó. Egyszeriben szörnyű bűnné vált a hordó, amit eddig kutyá-Igaz tájékoztatást! Szeptemberi számunk magyarországi megjelenése után több száz olvasói levél érkezett montreáli címünkre. Megválaszolásukra természetesen még csak kísérletet sem tehetünk. Az írásokból egy valami igen határozottan kitűnik: hallatlan igény van Magyarországon arra a szellemiségre, amelyet a Nyugati Magyarság képvisel! Az alábbiakban egy olyan levelet közlün k, amely mintegy összefoglalja a sok száz levélben megfogalmazott véleményeket Nem régen került a kezembe a Nyugati Magyarság c. lap szeptemberi száma. Már első elolvasása után az a gondolatom támadt, hogy Önökhöz fordulok egy kéréssel, ill. javaslattal. Most, a taxisok blokádja után nem tudok tovább várni budapesti irodacímünk megszerzésére. Kérésem a következő: Kapcsolataikkal és a sajtó nyilvánosságának felhasználásával érjék el, hogy minél előbb, minél több olyan tartalmú lap jelenjen meg Magyarországon, mint az Önöké. Ennek indoklásául néhány gondolatomat—helyesebbenmegfigyelésemet—ismertetném a sajtónkról, ill. tömegtájékoztatásunkról és a taxisok blokádjáról. A tömegtájékoztatásról: Azt hiszem, senki se vitatja azoknak az újságíróknak az elévülhetetlen érdemeit, akiknek a munkái hozzájárultak a rendszerváltáshoz. Újságírókon a tömegtájékoztatás bármely formájánál és bármely szintjén a lényegi tartalmat elkészítőket értem. Az újságírók nagyobb része a pártállamhűséges kiszolgálója volt, ezért nem alaptalanul féltette jövőjét, tehát kezdetben óvatos volt. Mikor azonban látták, hogy az új kormány a sajtószabadságot és a demokráciát komolyan veszi — nincs mitől félniök, —, megkezdték a kormány lejáratását és támadását a hazudás és a rágalmazás minden változatával, amit a bolsevikrendszerből oly an jól ismerünk. Gyakran úgy tűnt, hogy nálunk csak ellenzéki sajtó van és a kormánynak nincs támogatója. Egyik hecckampány a másikat követte, a valóságban nem létező problémákat találtak ki (pl. antiszemitizmus). Eközben nem törődtek azzal, milyen mérhetetlen kárt okoznak a születő demokráciának és hazánk jó hírének (hitelképességének), amire pedig olyan nagyon rá vagyunk szorulva. Ugyanazok az újságírók, akik korábban még jó és színvonalas írásokat készítettek, most útszéli hangon mocskolódnak. A taxisok blokádjáról: Már hetek óta megfigyelhető volt, hogy az egész országban ismételgetik: a kormány meg fog bukni. Tehát egy előre kitervelt és lélektanilag előkészített akcióról volt szó, amely csak az alkalomra várt. Hasonló az eset az ún. Jeszenszky-ügyhöz, amelyet lapjuk a valóságnak megfelelően mutatott be. Egyre feszültebb légkört produkáltak a „suttogó” propagandával, amelyben természetesen szó sem volt arról, hogy gazdasági helyzetünk az elmúlt 40 év eredménye, amiért nem lehet felelős a néhány hónapja uralmon lévő kormány. Könnyű volt a 20 milliárd dolláros adósságból tűrhető, bár más országoktól elmaradó életszínvonalat biztosítani! De ezt a gazdaságpolitikát nincs miből tovább folytatni. Nem kívánom elemezni a taxisok blokádjához vezető okokat. Kétségtelen, hogy a kormány is követett el hibákat, de a fő ok az. hogy a kormány munkáját tárgyilagosan bemutató tömegtájékoztatás a napilapokban, a rádióban és a televízióban törpe kisebbségben van. Ennek eredményeképpen lehetséges volt sokakat félrevezetni, demokráciánkat veszélyeztetni, és felmerülhetett a terror és a diktatúra lehetősége. Kérésem megismétlése: Az előbbiekben igyekeztem minél rövidebben bemutatni, hogy a tömegtájékoztatás jelenlegi helyzete katasztrófához fog vezetni. Az értelmiséget céltudatosanmérgezik, azoknak pedig, akik nem olvassák a magas színvonalú folyóiratokat — erre nincs előképzettségük, —, nem magyarázzák meg a demokrácia és a piacgazdaság alapfogalmait, így ezek a rosszindulatú sajtó és a közvélemény szóbeszéd után történő manipulálásának áldozatául esnek. Ilyen manipulálok sokan vannak. Ha a régi MSZMP tagságából leszámítjuk a reformkommunistákat, és ehhez hozzávesszük családtagjaikat és szűkebb baráti körüket, akkor legalább 1,5-2 millió felnőttről van szó. Ezek elvesztették kiváltságaikat, ezért érthető módon gyűlölik a demokráciát és kormányát. Ezt ellensúlyozni kell. Szeretnék még egyszer a taxis blokád tanulságára hivatkozni. Kérem, indítsanak akciót annak érdekében, hogy minél előbb, minél több olyan sajtóorgánum szülessen, amely igaz és nem manipulált tájékoztatást ad. Dr. Herpay Imre (Sopron) ba se vettek. Most bezzeg az antiszemitizmus bizonysága lenne, s diadalmaskodnának azok, akik erőnek erejével terjesztik itthon is, külföldön is, hogy nálunk antiszemitizmus van. Addig-addig terjesztik, amíg antiszemitizmus ugyan nem lesz, de a terjesztőket utálni fogja minden tisztességes magyar ember. Ide értve a zsidókat is. Hanem mire jó a technika! Fonetikai és percepciós eljárással meg a jó ég tudja, mi módon, de szigorú tudományossággal megállapíttatott és a T. Ház elnöke által közhírré tétetett, hogy a „zsidó” szó nem hangzott el, amint azt maga a Magyar Köztársaság Főügyésze is személyesen megerősítette. Bűnvádi eljárás indítására, illetve a népellenes uszítás bűntette elkövetőjének kutatására ezek szerint szükség nincs. A följelentő ugyan jelezte, hogy a tudományos vizsgálatok hitelessége iránt kétségek merültek fel, és a maga részéről nem tekinti még lezártnak az ügyet, de remélhető, hogy ez a cirkusz végérvényesen befejeződött. * Egy másik cirkusznak személyesen is tanúja, sőt résztvevője voltam. Ez aMagyar írók Szövetségénekpatinás épületében zajlott a közelmúltban. Ekkor jártam itt először — és utoljára. Nem hivatalos gyűlés volt ez, hanem afféle spontánnak szánt beszélgetés a tagok és az újonnan megválasztott elnök(nő) közt. Tán ötvenhatvanan lehettünk jelen. Ismert írót a jelenlévők közt mindössze egyet láttam, a többiek talán irodalmárok, kritikusok, fordítók, költők, szerkesztők, könyvterjesztők, jórészt előttem ismeretlenek. Némi formaságok elintézése után a beszélgetés (inkább kiabálás) egyetlen tárgya Csoóri Sándor közelmúltban megjelent cikkének az a passzusa volt, amelynek lényege: Ady Endre a maga korában asszimilálta a zsidó értelmiséget, ma ellenben a zsidóság asszimilálja a magyar értelmiséget. Igaz-e az állítás, vagy sem, nem tudom eldönteni, de nem is fontos, mint ahogyan az sem fontos, hogy nekem például tetszik, másoknak ellenben nem. Csoórinak, aki ma az elég szegényes magyar irodalmi életnek egyik vezéregyénisége, ez a véleménye. Azt hinné az ember: a szólásszabadság, véleményszabadság, sajtószabadság annyit hangoztatott korszakában Csoóri kimondhatja és leírhatja a véleményét. Kiderült azonban, hogy nem. A véleményszabadság nem terjed idáig, mert ez — megint — antiszemitizmus. Hol van benne az antiszemitizmus, én nem találom, noha két óra hosszat ordítozták az írószövetség jelenlévő tagjai: követelték Csoóri lemondását az elnökségi tisztjéről, többen felháborodottan kiléptek a Szövetségből—vagy legalábbis ezzel fenyegetőztek —, mások Csoóri kizárását javasolták. Az elnökség részéről Koczkás Sándor próbálta csillapítani a hangulatot azzal a megjegyzéssel, hogy Csoóri „darázsfészekbe nyúlt”, — de ez is csak olaj volt a tűzre. Csoóri nem volt jelen, pártját nem fogta senki. Az elnöklő Jókai Anna le akarta zárni az egyoldalú beszélgetést azzal, hogy a Szövetség általános egyetértésben elhatárolja magát Csoóritól. Ez késztetett hozzászólásra. — Ha Csoóri darázsfészekbe nyúlt, talán nem az ő fejét kellene levágni, hanem a darázsfészket kifüstölni... Tovább nem folytathattam, egy ismeretlen felugrott és harcias kiáltozásba kezdett. Jókai Anna gyorsan berekesztette az ülést, miközben az elnökségből egy stantori hang ezt kiáltotta: — Aki darázsfészekbe nyúl, az gazember! A cirkusz ezzel nem ért véget. Az elnöknő pár nap múlva a televízióban bejelentette, hogy az elnökség egyhangúlag elhatárolta magát Csoóritól. A kilépettek visszaléptek, Csoóri lemondott az elnökségben viselt tisztségéről, egy cikkben megpróbálta megmagyarázni, hogy amit frt, az nem antiszemitizmus, aztán undorral hátat fordított a közéletnek. Én átláttam, hogy semmi keresnivalóm ebben a Szövetségben, amely se nem magyar, se nem író, hanem egy politikai pártnak a fedőszerve. Legazemberezve visszatértem régóta megszokott függetlenségemhez. Benedek István (Budapest) Now is the time to register. Are you ready for the proposed GST? If not, now is the time to register and prepare. Registration applies to anyone involved in a commercial enterprise. This includes fishing, farming, professional services and many activities carried out by non-profit organizations. Revenue Canada is ready to assist you with information on: ■ How to register and the benefits of doing so ■ What the GST means to your operation ■ Simplified accounting options and administrative procedures ■ Rebates of the Federal Sales Tax ■ How to recover GST on business purchases ■ GST return and filing options Contact us today. Phone: 1800 267-6620 Telecommunications device for the hearing impaired: 1 800 465-5770 Or drop by the Revenue Canada Excise Office nearest you, Monday to Friday, 9:00 a.m. to 5:00 p.m. Canada’s GST. It’s good business to prepare now. ■ ^ ■ Revenu Canada Revenue Canada ■ t ■ Douanes et Accise Customs and Excise Canada I’ve prepared for the GST. Have you? Hordó és darázsfészek
