Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1-2. szám

1990. január-február Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 7. oldal HHRF—CHRR HIRADO A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének 1989. december 21-i felhívása Magyar Testvérek! A Romániai Magyarok Demokratikus Szövet­sége nevében fordulunk hozzátok a történelmi fordulat felelős, forró pillanataiban. A gyilkos Ceausescu-diktatúra olyan pofont mért a román nemzeti méltóság arcára, amely méltán háborítot­ta fel az egész román népet, és állította talpra de­mokratikus erőit. Tőkés László és hívei elkesere­dett és csaknem reménytelennek látszó küzdelme lelkes támogatókra talált Temesvár egész népé­ben: a Béga parti város Dózsa György hagyomá­nyaihoz híven az évszázados román, magyar, né­met és szerb együttműködés példamutató szelle­mét ébresztette fel. A bátorság, az összefogás és áldozatvállalás jelképévé alakult. A hatalomhoz makacsul ragaszkodó Ceauses­­cu-család egyed- és rémuralma fegyveres erőket vezényelt ki a szabadságért, demokráciáért és em­beri méltóságért fellépő békés tüntetők ellen. Le­leplezte igazi arculatát: kiadta a parancsot, hogy a népbe lőjenek. Ártatlan emberek életét oltották ki. Emberi mivoltunk arra kötelez, hogy a szent karácsony előestjén gyászt viselő családok mellé álljunk. Á gőgös és magabiztos diktátor a józan politikai meggondolás minden maradékát elvesz­tette. Adicsőítésére összehívott nagy népgyűlésen maga teremtette meg a kellő és egyedi alkalmat arra, hogy Bukarest népe szembeszegüljön vele, távozását követelje. A főváros véres összecsapások színhelye most, amikor ezeket a sorokat vetjük papírra itt, a Szamos partján. A hírhedt Securitate pribékjei ott is a gyilkosok szerepét vállalták ma­gukra. A parancsot kiadó diktátor és véres dikta­túrája megérett arra, hogy anép haragja elsöpörje. A vérfürdő ott sem a népet törte meg, hanem napi­rendre tűzte az emberi métóság törvényszékét a Ceausescu-család népirtó rémuralma fölött. Minket, romániai magyarokat ez a szégyentel­jes diktatúra porig alázott, megfosztott emberi és nemzeti jogainktól, tízezreket kényszerített sora­inkból drága szülőföldünk elhagyására. Már csak­nem két évtizede a „conducator” a sovén ihletésű nemzed homogenizálás programjával állampoli­tikát csinált elrománosításunkból. Tette ezt aromán nemzetés arománnemzed eszme nevében. Megfi­zette sorainkból is az általa kiválasztott janicsáro­kat, akik sírásóink közé szegődtek. A történelmi fejlődés áthúzta a „Kárpátok gé­niusza” gyilkos terveit Elérkezett a pillanat, ami­kor a minket felszámolni szándékozó polidka a románnemzet becsületébe vágott. Most tapasztal­hattuk és tapasztalhatjuk annak a bölcs mondásnak az igazát, amely szerint nem lehet szabad az anép, amely más népeket nyom el. Ha eddig az igazság­­tétel csak óhajtott remény volt, akkor most az íté­lethozatal óráiba léptünk! Magyar Testvérek! A józan ész mondatja ve­lünk a figyelmeztető szavakat: kárörömnek és bosszúnak közöttünk nincs helye! Lássunk tisztán: Romániában a román nép akaratán kívül és ellen sem demokratikus, sem nemzetiségi jogokat, sem pedig szabadságot és jogegyenlőségetkivívni nem lehet. Szent kötelességünk, hogy a román demok­ratikus erőkkel összefogva lépjünk a közös törté­nelemalakítás útjára. Legyen jelszavunk az össze­fogás, mert csak együtt, egymás oldalán léphetünk felemelt fejjel a Szovjetunió kezdeményezte közös Európai Házba, ahol nekünk is csak úgy lesz he­lyünk, ha az emberi szolidaritás útján küzdünk. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövet­­ségenevébenarraköveteljükademokratikus jogok és állam vezetés visszaállítását, a szabad parlamenti választásokon alapuló demokratikus törvényeket alkotó Országgyűlés összehívását. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövet­sége nevében követeljük nemzetiségi jogaink biz­tosítását. A nemzeti-nemzetiségi önrendelkezés jogához ragaszkodva követeljük önálló politikai, társadalmi és szakmai szervezeteink megalakítását. Senki megkérdezésünk nélkül vagy annál inkább ellenünkre döntést ne hozzon bármely minket il­lető kérdésben! Ha hozni merne, azt ránk nézve törvénytelennek tekintjük! A Romániai Magyarok Demokratikus Szövet­sége követeli, hogy érdekeit a maga választotta személyek képviseljék a törvényhozás, az állam­­igazgatás és az igazságszolgáltatás minden szint­jén és minden ágazatában. A másoktól reánk eről­tetett vezetők elismerését megtagadjuk. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövet­sége azonnali hatállyal olyan oktatási hálózat ki­építését követeli, amely anyanyelvi oktatásunkat minden szinten biztosítja. Követeli az önálló ma­gyar tudományegyetem visszaállítását Kolozsvá­rott, műszaki, agrármérnöki, orvosi és gyógysze­részeti, pedagógiai és művészeti magyar főisko­lák felállítását, évszázados magyar gimnáziumaink visszaállítását. Mindezt annál is inkább, mert a Ceausescu-család diktatúrája különös előszeretet­tel számolta fel anyanyelvi intézményeinket, fosz­totta meg gyermekeinket attól, hogy nemzeti tör­ténelmünket megismerjék. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövet­sége követeli Erdélyben a kötelező kétnyelvűség, román és magyar nyelvű államigazgatás és igaz­ságszolgáltatás bevezetését. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövet­sége síkraszáll anémet, szerb, ukrán, orosz, török­tatár, zsidó és más nemzeti kisebbség jogainak szavatolása mellett. Nemzetiségi jogaik biztosítá­sa terén hozandó intézkedések érdekében támo­gatja minden nemzeti kisebbség érdekvédelmi szervezetének felállítását A Romániai Magyarok Demokratikus Szövet­sége követeli, hogy ahelyi államvezetésben az ál­tala demokratikus alapokon megválasztott sze­mélyek képviseljék, hogy állítsák vissza a magyar autonóm községeket, járásokat és megyéket, ott, ahol a magyarság a többséget alkotja. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövet­sége követeli Nemzetiségi Minisztérium felállítá­sát, a Magyar Nemzetiségi Kongresszus összehí­vását, ahol a megválasztott Intéző Bizottságra há­rul a feladat, hogy a nemzetiségi jogrend kiépíté­se terén részletes tervezetet dolgozzon ki, s azt a demokratikus Románia parlamentje elé terjessze megvitatás és jóváhagyás végett. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövet­sége méltányosnak tartja, hogy a közös Európai Ház kereteiben a romániai magyarság szabadon ápolhassa kapcsolatait anyanemzetével. Ez a jog megillet minket, hogy két szomszéd nép közötti barátság építői lehessünk. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövet­sége arra hív fel: ne féljetek, az összefogásban az erő! Az összefogás, az emberi szolidaritás aromán néppel: ez a mai nap égető parancsa! Ebben mer­jünk és tudjunk nagyok lenni. Nyíltan vállaljuk, hogy aki sorainkban a román népet vagy bárme­lyik román hazafit nemzeti mivoltában megsérti, az a romániai magyarok érdekeit árulja el. Márpe­dig az árulókból elegünk volt. Tudomásul kell vennünk, hogy nemzetiségijogotanemzeti sérte­getés útján elérni nem lehet, nem szabad, mert a más rovására szerzett szabadság nem tartós, nem erkölcsös. Tiszta lelkiismerettel akarjuk nemzeti jövőnket kialakítani a román néppel összefogva a kölcsönös megbecsülés és megértés alapján. | HUNGARIAN HUMAN RIGHTS FOUNDATION/CHRR MAGYAR EMBERI JOGOK ALAPÍTVÁNY | a világ tizenhat milliónyi magyarsága emberi | ■ jogainak szabad gyakorlása érdekében mun- ■ ■ kálkodik. Rendszeres adatgyűjtő, -nyilvántar- * I tó, tájékoztató és konzultációs szolgálatot vé-1 | géz magyar és más nyelveken annak érdeké- | ■ ben, hogy a tudományos, társadalmi és kor- ■ J mányzati szerveket és a közvéleményt a ma- J I gyár emberi jogok, elsősorban a magyar ki-1 | sebbségek nemzeti jogainak védelmére kész-1 ■ tesse a nemzetközileg elfogadott jogvédelmi ■ ! szerződések értelmében. Az Alapítvány ma- ! I gyarságszolgálatát önkéntes támogatói segít- I | ségével folytatja. Mint New Yorkban bejegyzett Not ■ J For Profit Corporation, az Alapítvány. I munkáját támogató adományok az I | adóalapból levonhatók. Cím: Hunja-1 ■ rian Human Rights Foundation. ■ J P.O.Box "J", Grade Stn., New York, . Jn.Y. 10028. Tel.: (212) 289-5488. k mm mm am am mm mm ^m mm ^m mm mt ml Tőkés László (jobbról a harmadik) szülei és barátai körében (Fotó: Hrapka Tibor) Egyéni és kollektív jogok érvényesítését a romániai magyar nemzeti kisebbségnek! A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1990. január 13-i Szándéknyilatkozata (részletek) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatja mondazokat az országos politikai, tár­sadalmi, szellemi megújhodást célzó programo­kat, amelyek a valódi demokrácia intézményei­nek megteremtésére, az ország alkotó erőinek összefogására, az új társadalom építésére vállal­koznak. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsá­nak a nemzeti kisebbségek jogairól szóló Nyilat­kozatát olyan állásfoglalásnak tekintjük, amely a jogalkotásra és az államhatalom szerveire váró te­endők pontos meghatározásával új feltételeket te­remt további viták, platformok alapján újabb ja­vaslatok, programok kidolgozására és ezáltal a ki­sebbségek egyéni és kollektív jogainak intézmé­nyes szavatolása és tényleges gyakorlása számá­ra. E jogok gyakorlása és szavatolása összhang­ban kell hogy álljon az egyéni és kollektív emberi jogokatgarantáló nemzetközi dokumentumokkal, amelyeket Románia is elfogadott: az ENSz Alap­okmányával, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilat­kozatával, a Helsinki Konferencia és a bécsi utó ta­lálkozó Záródokumentumával. A romániai magyarság cselekvő részese volt a diktatúra rendszerét megdöntő 1989. decemberi forradalomnak; ugyanúgy cselekvő részese kíván lenni az új alapon szerveződő, demokratikus plu­ralistaromán társadalomnak. Nemzeti kisebbség­ként — tényleges jogegyenlőségben akar élni a román néppel, éppen ezért egyéni és kollektív jo­gainak szavatolását és érvényesítését a román de­mokrácia egyik sarkkövének tekinti, a valódi de­mokrácia ugyanis nemcsak az egyéni szabadság­­jogok gyakorlását feltételezi, hanem azon kollek­tív jogokét is, melyek minden kisebbséget megil­letnek. Ezek nem kiváltságok, nem előjogok: el­fogadhatatlannak tartunk minden olyan értelme­zést, mely szerint jogaink gyakorlása sértő lehet a román állam függetlenségére és szuverenitására, aromán nép alapvető politikai érdekeire. Az előző rendszerek igazságtalanságainak felszámolása, sa­ját jövőnk szilárd megalapozása érdekében szük­ségesnek véljük olyan politikai és jogelvek elfo­gadását és gyakorlatba ültetését, amelyek módot adnak arra, hogy politikai, társadalmi és kulturális törekvéseinket kinyilvánítsuk és valóra váltsuk, sajátos érdekeinknek érvényt szerezzünk. A romániai magyarság számára megadatott az esély, hogy azok a demokratikus ígéretek és re­mények, amelyek 1918-ban, illetőleg 1944—45- ben születtek, ám utólag nem váltak valóra, most ténylegesen megvalósuljanak az új romániai jog­államiság keretei közötti Szükségesnek tartjuk emlékezetbe idézni a Gyulafehérvári Határozat ama pontját, melyben ez áll: „Teljes nemzeti sza­badság az ittlakó nemzeteknek. Mindenik nemzet önmagát kormányozza saját nyelvén, saját köz­­azgatással, a saját kebeléből vett egyének által.” ;PP ezért emlékeztetni kívánjuk román honfitár­sainkat, hogy bármely jogfosztás, a kisebbség jo­gainak fokozatos megnyirbálása, az erőszakos asszimiláció gyakorlása—ahogyan az elmúlt év­tizedek tapasztalata igazolja— szorosan összefügg az általános állampolgári jogok megsértésével, ami előbb-utóbb az alkotmány előírásainak sem­mibe vételébe, és végül a demokrácia teljes felszá­molásába torkollik. Leszögezzük: nem követjük el azt a hibát, amelyet a megelőző korszakban ki­sebbségi szervezeteink elkövettek, vagyis nem folytatjuk a félmegoldások, a hátrányos egyezke­dések és sorozatos lemondások politikáj át, hanem készek vagyunk szervezetünkre támaszkodva a politikai küzdelem eszközeivel is érvényt szerezni meghirdetett jogainknak. Létérdekünk és kötelességünk, hogy támogas­suk a demokratikus kibontakozást, ami egyszerre feltételezi és megköveteli a román nép és a romá­niai magyar kisebbség közötti kölcsönös bizalom, egyetértés és szolidaritás szüntelen erősítését, a­­melynek erejét az elmúlt hetek forradalma oly fé­nyesen igazolta. A demokráciának lételeme a pár­beszéd, a kölcsönös közeledés és érdekegyezte­tés: ezek jegyében cselekedjünk! Aromán néppel és a többi nemzeti kisebbséggel közösen teremtsük meg a demokratikus Romániát, melyben az ország minden állampolgárával együtt szabadok, de egy­ben a magunk nemzeti önazonossága szerint ma­gyarok lehetünk — itt, szülőföldünkön: Erdély­ben, Romániában s a szabad nemzetek tágabb, nagy otthonában: Európában! Kommentár nélkül... „Az Oktatásügyi Minisztériumnak tudomása van arról—tájékoztatta a Rompres hírügynökséget—, hogy erdélyi iskolákban külföldről érkezett nagyszámú magyar nyelvű történelem és földrajz tankönyveket osztottak szét. Ez az akció ellentétben áll a magyar kisebbséggel való egyetértés demokratikus szellemével, megsérti a ro­mán oktatás törvényeit, eltorzítja az igazságot, a megismerés szellemét, a gondolko­dást és a kulturális hagyományokat ezeken az ősi tájakon. Az ifjú nemzedék nevelé­si folyamata az emberi személyiség felkészítésének és modellálásának feltételei között kell hogy kibontakozzon Románia szabad és demokratikus jövőjének bizto­sítása érdekében.” (Népújság, 1990. február 14.) A vám- és pénzügyőrség Országos Parancsnokságának a román vámszervektől kapott információi alapján az alábbiakat közli az MTI: A Romániába küldendő segélyszállítmányok csak akkor tartalmazhatnak ma­gyar nyelvű tankönyveket, ha a szállítmány címzettje a Román Művelődési Minisz­térium (Bukarest). Ugyancsak a Román Művelődési Minisztériumnak kell eljut­tatni a szépirodalmi műveket, mesekönyveket is, kivéve a Bibliákat. (MagyarNemzet, 1990. február 23.)

Next

/
Thumbnails
Contents