Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1990-09-01 / 9. szám

2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1990. szeptember SVUCATI MAGYARSÁG Runsarians of Ute vest ^ Rcngrds dCccMenl j Published monthly by the TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. 5582 Gatineau Ave., #11 Montreal. P.Q.H3T 1X7, Canada name (514) 731-4192 Felelős kiadó-főszerkesztő: MIKLOSSI ISTVÁN Helyettes főszerkesztő: NAGT KÁROLT (USA) Magyarországi szerkesztő: TÚRI GÁBOR A szerkesztő bizottság tagjai: Éltető J. Lajos, Hátnos László, Megyeri György, Miklóssi István, Nagy Károly, Németh Magda, Püski Sándor, Sass Márton, Tamási Miklós, Túri Gábor Megrendelési dijak egy évre: Kanada: $25; USA: US-$23, egyéb országok: US-$28 (légi) Kéziratokat nem érzünk meg s nem kül­dünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétle­nül képviselik a szerkesztő bizottság ál­láspontját. A valódi névvel aláirt cikkek­ért a mindenkori cikkírók felelősek. Híreink, cikkeink utánközölhetők lapunk nevének feltüntetésével! HnU)PTÉSI,PÍdSZAPÁS $10 (US-$8) per column inch Nagyvállalatok, állami szervek: $1.00 per agate line V j Mit tett eddig az MDF-Kisgazda-Kereszténydemokrata kormány? i. Önkormányzati törvényt készített elő és fogadtatott el a Parlamentben. II. Átszervezte a bürokrácia vízfejeit: a minisztériumokat és a főhatóságo­kat. Jelentős személycseréket hajtott végre a felső vezetésben. Megvált az önmagukat lejáratott, hitelüket veszí­tett személyektől — ugyanakkor megtartotta a tisztességes szándékú, jó szakembereket ra. Megkezdte az 1945 és 1956 utáni súlyos jogsértések áldozatainak er­kölcsi és anyagi rehabilitálását. IV. Az országnak új külpolitikai irá­nyokat szabott. Kinyilvánította az összmagyarság iránti oszthatatlan fe­lelősségét. Szót emelt és emel a hatá­rainkon túli magyarokért, a nemzet részeinek tekintve őket, éljenek bár­hol. A kölcsönösség, az egyenjogú­ság és a függetlenség alapján újra­tárgyalta összes külkapcsolatainkat. Megállapodott a szovjet csapatok ha­zánkból történő kivonásáról, a Var­sói Szerződésből történő kilépésünk­ről és a közös hadgyakorlatok azon­nali megszüntetéséről. A kormány új nagyköveteket és diplomatákat neve­id % NAPI JÁRATOK SVÁJCBA KÉNYELMES CSATLAKOZÁSOKKAL BUDAPESTRE ÉS TÖBB MINT 100 MÁS CÉLÁLLOMÁSRA Hívja utazási irodáját vagy a Swissair montreáli központját a 879-9154-es telefonszámon Swissair VOLS QUOTIDIENS POUR LA SUISSE. EXCELLENTES CORRESPONDANCES POUR BUDAPEST ET PLUS DE CENT AUTRES DESTINATIONS. Contactez votre agent de voyage ou Swissair a Montréal au 879-9154 zett ki, egy sor országban elérte a ví­zumkényszer megszüntetését és csat­lakozásunkat az európai szerveze­tekhez. Kezdeményezte és fogadta a legtekintélyesebb nyugat-európai és tengerentúli politikai és gazdasági vezetők baráti látogatását. Összegez­ve: az országunk iránti megbecsülést nagyságrendekkel növelte külföldön. V. Megállította az eddig gátlástala­nul folytatott hatalom- és vagyonát­­mentést és megkezdte a folyamat el­lenőrizhető, törvényes mederbe tere­lését. Megvonta az ingatlanátjátszá­sok eszközéül szolgáló kezelői jogot az egykori pártállam maradvány szer­vezeteitől és megkezdte négy venegy­­néhány év alatt összeharácsolt vagyo­nuk visszavételét. VI. Depolitizál ta a rendőrséget és had­sereget, menesztette a besározódott főtiszteket és vezetőket. Határozott lépéseket tett a közbiztonság és nem­zetbiztonságjavítása érdekében, töb­bek között a Belügyminisztérium át­szervezésével és a szolgálatot teljesítő rendőrök fizetésének és munkakörül­ményeinek megjavításával. Kezde­ményezte és folytatja az eddigi „nép­hadseregnek” csakis az ország érde­keihez hű Honvédséggé formálását, összhangban a magyar katonai ha­gyományokkal, növelve a fegyveres testületek társadalmi megbecsülését. A törvényesség megszilárdítása vé­gett vezetőcserét hajtott végre a leg­főbb bírói és ügyészi testületben. vn. Az országgyűlési többség egyet­értésével visszaadta a nemzetnek ha­gyományos, történelmi szimbóluma­it. Megkezdte a közoktatás, a műve­lődés és a sport újj ászervezését. Jelen­tősen hozzájárult az egyházak vissza­nyert tekintélyének megszilárd írásá­hoz, a hit és az erkölcs megerősödé­séhez. vm. Bábáskodott a társadalom önszer­veződésének alapintézményeinél. A sorra alakuló munkástanácsokat, ipartestületeket, gazdaköröket és füg­getlen érdekvédelmi szervezeteket hathatósan támogatja. IX. Végül megkezdte a Nyugat-Euró­­pában immár évtizedek óta bevált és sikeres gyakorlat alapján a szociális piacgazdaság kiépítését, ami a ma­gántulajdon sérthetetlenségét, a nye­reségérdekeltséget, a dolgozói rész­­tulajdont a rászorulóknak a lehetősé­gekhez képest leghatékonyabb támo­gatását egyaránt jelenti. A szociális piacgazdaság kialaku­lása elkerülhetetlenül súlyos és nép­szerűtlen döntésekkel jár. Az ország olyan gazdaságot, hitelekkel épp csak hogy életben tartott nagyvállalatokat és munkahelyeket örökölt, amelyeket kényszerű áremelések és az állami támogatás csökkentése nélkül egy­szerűen lehetetlen a bajból kihúzni. Bár az idei drágulást még a tavalyi kormány — és elődei — programoz­ták, a felelősséget immár nem ők vi­selik, ehelyett élvezik a korábban megszerzett anyagi és egyéb előnyö­ket. Megkérdezésünk nélkül vállal­tak hatalmas adósságokat, a kapott kölcsönöket elherdálták vagy gazda­ságtalan és kömyezetromboló nagy­­beruházásokra fordították. Mindezt most kell törlesztenünk! Mégis, az ország iránt Európa­­szerte tapasztalható rokonszenv, a stabil viszonyok és a kormány erőfe­szítései, végső soron a nemzet meg­újító és megújuló képességei máris eredményeket hoztak. Az eddigiek­nél előnyösebb kereskedelmi szerző­dések, Illesztési támogatások és köl­csönök, a külföldi vámok, az export- és mportfeltételek enyhülése az országot legalább lélegzetvételhez juttatták. Az immár ellenőrzött pri­vatizáció is mérsékelni fogja a kény­szerintézkedések terheit. Nehéz elha­tározásokkal igenis, de cinikus vagy hazug, érdekeinkkel ellentétes dönté­sekkel többé nem kell számolnunk. A kormány, az Országgyűlés, a parlamenti pártok most egy világ­szerte páratlan kísérlet sikeréért: az országnak a tervgazdaságból a piacgazdaságba történő átvezeté­séért munkálkodnak. Ez a nagy­szabású erőfeszítés csakis akkor lehet sikeres, ha a cselekvők, a tenni vá­gyók nincsenek magukra hagyatva. Ha az Országgyűlés és a kormány nem közönyt, hanem bizalmat érezhet tevékenysége iránt — legalább ak­kora bizalmat, mint amekkorát a ta­vaszi választásokon kapott. Kétségtelen: bármilyen újabb ál­dozatvállalásnak egyedül akkor van értelme, ha a rendszerváltás útjából végre minden akadályt sikerül elhá­rítanunk. Nemcsak „fent” a minisz­tériumokban, hanem a legkisebb fa­lutól a fővárosig, a mezőgazdaságtól az iparig, a művészetektől és tudo­mányoktól a tömegtájékoztatásig; mindenütt, ahol a közösségek akarják és tenni is hajlandók érte. A teljes rendszerváltás pillanata az önkormányzati választásokon érkezik el. Akkor dönthet a nemzet, kiknek szavaz bizalmat és kikkel óhajt együtt dolgozni. Ezért a Ma­gyar Demokrata Fórum felkéri az ország valamennyi polgárát, min­denkit, akiben felelősség munkál a magyarság felemelkedéséért, visz­­szatalálásáéért a maga választotta történelmi útra, hogy személyes részvételével hitelesítse az önkor­mányzati választásokat. Legyünk ott mindannyian, akik megszen­vedve a múltat és vállalva a jelent, európai és magyar jövőt akarnak! MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM Mit akar az MDF? A Magyar Demokrata Fórum a középrétegekre, vállalkozókra, mun­kásokra egyaránt támaszkodó, a mai magyarpolitikaicentr *n jobboldalán elhelyezkedő nagy g> jpárt. Belső csoportosulásainak, tagozatainak lét­rehozásával kifejezetten bátorítja a különböző keresztény, liberális, agrá­rius, a harmincas évek népi írói moz­galmából és az ötvenhatos Petőfi Párt eszméiből táplálkozó nézeteket. Kife­lé ugyanezt teszi a munkástanácsok, független ipartestületek, gazdakörök, művelődési és kulturális alapítvá­nyok hathatós támogatásának formá­jában. Az MDF vezetése a Ludwig Er­­hard-féle szociális piacgazdaság ki­építése, a parlamenti váltógazdaság­ra való törekvés, parlamentáris —és nem elnöki — rendszer mellett köte­lezte el magát. Nagy jelentőséget tu­lajdonít továbbá a nemzeti hagyomá­nyoknak, de azokat nemcsak honi patriótáink, hanem az Európai Közös­ség tagországai is változatlanul szem előtt tartják. A Fórum jellemzője továbbá a szervezet belső demokratizmusa, te­hát a párttagok véleménynyilvánítási szabadsága, amelyet nem gátol bol­sevik típusú hierarchikus szerkezet és rosszízű pártfegyelem. Az MDF kisebbségi politikája türelmes és mél­tányos, a másság elismerésén alapul, mindenre európai mércét alkalmaz és minden kisebbségnek emberséges bánásmódot, sőt bizonyos előjogokat biztosít. Mindezeket a kritériumokat, persze, a határainkon túl élő magyar­ságra vonatkoztatva is számon kéri az érintett többségi népektől. Az MDF elutasítja az olyan eszmei szél­sőségeket, mint a radikális liberaliz­mus, amelyben a szabadság a társa­dalmi egyenlőség és az igazságosság eszményének a rovására menne. Ugyanígy visszautasítja a szocia­listák totális egyenlőségeszméjét, a­­mely károsan korlátozná a szabad­ságjogokat. E két szélsőséges irány­zatnak csakis egymással egyensúly­ban lehet szerepe az eljövendő fejlő­désben. Ugyanakkor a keresztény vi­lágnézeti értékrend evolúciós fejlő­déselmélete sem nélkülözheti a ma­teriális közjó igényeinek megfogal­mazását. Az MDF nem kívánja pártérdek­ként képviselni a magyar nép valós érdekeit, mivel ez az érdekképviseleti kisajátítás újfajta diktatúrához vezet­ne. Ezért a Fórum a helyi önkormány­zatokat, a vállalati munkástanácsokat támogatja és önrendelkezésre bátorít­ja. Ezáltal a párt saját mozgalma po­litikai érdekeit alárendeli a nemzeti érdekeknek. A Fórum az össznemzeti érdekek kifejeződésének a népakarat parlamentáris érvényesülését tekin­ti. Nem receptet kínál a nép boldogí­­tására, hanem az igaz demokraták közéleti érvényesülését kívánja elő­segíteni. Egy kisebb társadalmi réteg kizá­rólagos érdekképviseletének meg­akadályozására a garancia az, hogy az MDF számára a tagság és a nép nem különül el egymástól fogalmi­lag. Aki a Fórum tagja, az mindössze annyiban különbözik a többi állam­polgártól, hogy cselekvőén él ugyan­azzal a jogával, ami a többi állampol­gárt is megilleti, s teszi mindezt a párt nyújtotta intézményes keretek között. Ezzel elutasítja, hogy a Ma­gyar Demokrata Fórum intézményes „élcsapattá” — tehát elkülönült ha­talmi szervezetté — váljon. Ezzel szemben fokozatosan vissza kíván olvadni a társadalomba, s azt ily mó­don „pártonkívülien politizálóvá” te­szi. így az állampolgárok nem pro­fesszionista módon, hanem minden­napi életük szerves részeként fognak politizálni: egy új társadalom kriti­kusan gondolkodó, szuverén és morá­lisan elkötelezett polgáraiként. Az MDF egész működésének de­mokratikus alapja tehát a személy szabadsága, a párt célkitűzéseit pe­dig a nép akaratának kell meghatá­roznia és jóváhagynia. A népakarat folyamatos, közvetlen és demokrati­kus érvényesülése így népibb, nem­zetibb bázist teremt a politika formá­lásához, a közjó szolgálásához, a ha­talom társadalmasításához, vagyis a valóságos közösségi népuralomhoz. MDF Sajtóiroda Kéijük a nyugati magyar egyesületeket, szerveze­teket, köröket, juttassák el hozzánk híreiket, hogy munkájukról folyamato­san beszámolhassunk magyarországi olvasó­inknak! — A szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents